Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-18 / 41. szám
fttnnuAi is DUNÁNTÚL! NAPLÓ r Qlmt Q-álaljcL tfríiM. cl eubiLi&izpÁí íLíclLí^á Lzfro-tt ktztt l^iadéMt i parasztok nélküli „termelőcsoport“ Wdán széleskörű vizsgálat folyt 3 csányoszród szövetkezetben, részt vett a MOSaK pécsi ^•kéltségének vezetője, a terme- « szervezési osztály vezetője, ■Jtivöl Budapestről Kopácsy Jó- központ termelési osztály éj®*- A vizegáiait célja ez volt, ’■ kendőíés nélkül állapítsák «a t!l\g elkövetett hibáikat Magyar Dolgozók Pártja szö- 7*eti poMkájáisajk megfeiesően for* tértitek ez utóbbi idő- ' hibáikat elkövető csányoszrói ^äkezetj dobot. ** «Iső vizsgákat a 1 termelési UM le. Megáüapítot- J «SV a Sasrlya-pusztálo tótesí- L boädas szövetkezeti terzne- ‘örü! komoly hajók ~~— " ^tolatják a „közös4 fa'/dálkodast l*8%0ßabb baj az, hagy eC-z* 2”™« nem & dolgozó Ittepanasz- „J®&örißWk, hanem olyanok fc ide. altiig tnunkátukmál. er- 5 és politikai felfogásuknál! fog. akadály«» voltok a fejfö- 2*- A küíönböaS visszásságok 2\* saistyapusatai közős gazost eaoncsJ fefoaztetta a bi- ^2 Az 50 holdas területet kis- formájában hasnnosít- i«ntt pedig így nem tudnak aat a főBdmüvessBŐ- IJ2? »eszi igénybe szerződéses ÜSfccöjara. Igy az ä „közös í|ÍMás cam járatja le többe ^»etlkezieítd grádoíatat Csámy^Pjezifc a spekuláns kereskedőt a bizottság a juttatott jgyében K A két üszőt, 2 tepenet és 2 lovat a közei- egészséges, fejlődő ter- ^esepart kapja meg. A cmo- j? veit egy 320 darabból álló jj^sfenyészebe is, amit a hifi? a gazdasági év végéig a w^sszo vetkezet keaejé&eben S tt!eg. Ez az intézkedés hogy sí csáoyoszirói föld- ^ovefteaeii is eJindultat azon L**®* «melyen beíyeseo azolgál- ^oépj demokrácia áJSatto8 í?bi«i&i ügyeik kivizsgálása k*«gt sor a szövetkezet tn&* üzlete ügyének meg. 5™*®*. A bizottság fel&zólí- H* “óvetkeaetet, bogy Béniké ■fji, yytrá érdekeit és harsonát iJS weskedővel kapcsolatait t ? büntesse meg, az tt lévő fe“« meülett azonnal vegye I4nfl®**5ifts4k * •szövetkezet hely Ugyanakkor közölték, ^szövetkezeti téii vásárral a esányoizrói szővet- iül forjators. áruhitelben ré- íy ’ ®°15 nagyban elősegíti azt. .^vetkezet tagjai és a akói közei ötyén sz á zajék- “°bban vásórolhtesaaai. L„ s^^űnik az ökrök í '£nau°kiiráj*i‘ ^tzö? a bizottság a fegfá AZr^- az ŐkörhfzIaJás ügyéi "J f vezetőség erre a célra í!l4v -JS. vett fó t* ^ vasárfái c&jára,. az állató yiw6^1 nem értéssel és Oy-»enül kezelték, úgyhogy hw' hízás helyett lefogytak. U.J "Ogv & 16 darab állathoz 1 lcfriazo^tat vették fel, akik- V1 hómáp ala« 3000 forimto *z előlegből. *fo<r 28-án választott új veze j*jwa csányoszrói szövetkeze ^ ií feladata a bűnös múltez Ü , f^gálása és a bűnösök d^J^Wentések megtétele « ren<törséig6.'\ ve-lamdat * megindítása. A bizottság azonnali hatállyal eütávoJftotto álláséból Borakő Lajoe szövetkezeti ügyvezetőt, helyére egy dolgozó paraszt ember került. Intézkedett a bizottság arról is, hogy sürgősen vámdörkónyvelő jöjjön a községbe, aid az új vezetőségnek segít renribehozni mimd- azit a sok hibát és mulasztásit, ami‘ a régi vezetőség elkövetett. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a MOSzK kirendeltsége azonnal radikális intézkedéseket hozott és különösen fontos körülmény, hogy a helyi- párt- szervezet a jövőben sokkal jobbam szem előtt tolja a földműves szövetkezet működésének segítését, és ez minis elegendő arra, hogy a múltban súlyos hibáikat elkövetett szövetkezet helyes úton halad va szolgálja e dolgozó kié- és kö- zéppanasatág érdékelt. (1.1.) Akik munkájukkal megvalósították A is ^íítvWpAS ktesifotoUdél A WAV ÖTHÓNAPOS MUNKA- VERSENYÉBEN elért eredményeikért 19 dolgozó kapott Pécsett jutalmait. — 500 faltait jutalmait kaptam — mondja Vörös József fűtőházi géplakatos. Munkámmá! elősegítettem azt, hogy a mozdonyok részúeg- viTsgálatta mindig pontosan, a kitűzött határidőre elkészült. Sikerült továbbá géproncsokból egy üzemképes mozdonyt összeállítanunk. TÖRETLEN SZORGALMÁVAL példát mutatott az öszes munkatársainak — mondja Lindner József versenytitkár. — Nagyon örültem a jutalomnak, nyomban vettem magamnak ruhaneműt. De tüzelőt is vásároltam — mondja Vörös elvtárs és már megy is, várja a munka, amit úgy látszik valóban egy percre sem szeret abbahagyni. A NÉGY ÉS FELNAPOS kocsi- fordulóért végzett munkáimért kaptam 300 forint jutalmat — meséli Pintér János forgalmi szolgálatvezető. — Munkámmal hozzá járufem ahhoz, hogy Pécs álomás 1948. novemberében áüizem lett. A jutalom büszkeséggel és örömmel töltött el. Kernelem, hogy ez a jutalmazás nemcsak engem, hanem többi munkatársaimat is még Inkább serkent*mi fogja- és több ízben elérhetjük, hogy Pécs átotnás Sűzem lehessen. Mivel nemrég nősültem a pénz is nagy segítséget jétartt z hiz körül—* fejezi be mosolyogva. LEMEGYÜNK A RAKTARBA, hogy megkeressük Domonkos Imre főtiszt elvtársat, a feladási pénztár kezelőjét. — Két és féléve dolgozom ezen a nem éppen csendes, nyugodt helyen — mondja Domonkos elvtárs. Örömmel tölt el, hogy nem hiába volt a megfeszített munka, elismerést és külőnjutalmat Is kaptunk érte, különösen ha visszagondolok a múltra, amikor hiába dolgozott az ember, akkor osak zugban adták a borítékot, de nem a kis dolgozóknak, hanem a nagy pozíciójú embereknek. NÉMETH JÁNOS száranskó munkás 500 fúflmt jutalmait kapott- mért « mozdűn-ok szénszerelési idejét kitartó, p-dás; murikájávai megfő vidí-tettá — Azon voltunk minden igyekezetünkkel, hogy minél' előbb szereljünk egy-egy gépet, «, mutkáfciV nem volt eredmény Herr. Két kis gyermekem van, ezeknek vettünk ruhát, tüzelőre fizettem egy nagyobb részletét, sőt még egy kis nwiaora is telített a jutalomból — mesSlj Néniéiül elviárs és- mosolyogva megy vis&áa nem könnyű, de felelősséggel és ömtrudattaí végzett munkájához. MA MAR MINDEN DOLGOZÓ tudja, hogy népi demokráciánkban a jól végzett munkáért nemcsak fizetést, de elismerést és kötőn jutalmat Is kap. CSERTETŐ Me ifoenegy éve éhségsztrájkba kezdtek a péesvidéki bényáméE • föld alatt. A magyar és külföld tőkéseik már nem ismertek határt a profit hajszolásában, éhbéren tartották a bánya dolgozóit. Éhség ás nyómorűság volt a bányászok és csató ttjaik osztályrésze. Alkzimiaz- ták étterük a terror fegyvereit is, mert a pécsi bányának — eleik- nek kommunista vezetői éberen tartották a muoká6Öntudatot és a szolidifotás gondolatát — soha nem alkudtak meg a bányák bitang uraival. — Hősies küzdelmeik eddig i* a magyar munkásmozgalom történetének legszebb lapjaira kerültek. Szörájkharcaik már a századfordulóban megremegtették a bányabárókat és soha ezek a küzdelmek nem bukhattak el úgy, hogy utána ne még szervezettebben, még összekovácsoétabban kerüljenek ki belőlük a bánya dolgozóinak és velük küzdő családtagjaiknak tízezrei. Hzrcuk kettős volt. Nemcsak a tőkésekkel és a fegyveres hatalommal, hanem a munkásosztály árulóivá! Peywel és társaikkal is meg keltett birkózndok. 1937 február !8-ám földalatti éhségsztrá|kba kezdtek a pécsi bá'nyá- szók, majd egy héttel később, élten a bá~yásrasszonyokkai, megindult a menet & bányaigezgaídság félé, hogy követeljék a jogos béremelést. Bányászainknak már voltaik tapa-atolatSk ezen & téren. Nem egy sztrájk ért .azzal véget, hogy a sztrájk abbahagyására Ígért bér- emelést nem adták meg a kapitalisták és most — mig a földalatti aknáiban tovább is kitartottak az éhezők — elindult * menet Hosz- szúhetényen, Vasason, Somogyon keresztül és mindenütt csatlakoztak hozzá a lakosság tömegei. A eomogybányatelepi Csertetőn ke- rüibek szembe « raj vonalban útjukat álló csendőrökkel, akik Idmétel- !en íortüzzel fogadták azokat, akik az őket megillető kenyereit kérték csupán. Az éhségsztrájk napjai és & csendőrsortűz véres emléke kitö- röüheteöenül á! a pécsi bányászok ban. Fajiig Imre, Keffier Jáhos és Hegedűs János, akik holton buktak alá a osendőigoJyöktót, mártírjai í! pécsi bányászoknak: a kapitofisták etótei harcban vesztették életüket. A sebesül bányászok ma is emtekeenek a gyilkos tízen- egyévvél ezelőtti napokra, amikor a tőkések, a bányászlak ásókból is Idpanancsűíitók őket, egyik napról a másikra fosztották meg őket min- dán éfattehetőségtöl. De emfekeanek a kommuni'sitákra is, akBi a harcot vezették, a Pántra’, amely 26-án a bányászok meltett Budapesten szimpátiatűnitetéat rendezett, lamdyiniek során betömték az Tj Magyarság cirrsű fasiszia újság ablakai. Ma e bánya js a dolgozóké. Vezetői itt Pécsett is azokból kerül- tok ki, akik végigéiték a nehéz küzdelmet, ott voltak a csendőr- sortűz alatt is. Szemben a tizenegy év előtti véres, küzdelmes napokkal, nagyot fordult a világ és nemcsak a bánya, hanem a hatalom is ti munkások kezében van. Többé nem keli éhségsahréjkakait vezető; és nem lesz többé csendőr sort űz Csertotőn, sem másutt. Az emlékezés és a. történelmi évforduló napja arra tanítja a bányászokat: amit megragadtok, soha többé ne engedjék ki kezükbe. — Ahogy a bányából, segítsék mindenünnen kiverni a kapitalistákat és ahogy eddig is tették, járjatok elől a szocializmus építésben. ä dolgozó kis- ós középparasztsóo legjobbjai lépnek be a DÉFOSx-ba Január közepe óta folynak a ba- faáml helyi DEFOSz szervezetek akkitléíi közgyűlései. Az eddigi tapasztalaitok szerint a dogozó kis- és, középpanasatiság mindenütt komoly érdeklődést tanúsít & gyűlések iránt Nemcsak tagnak jelentkeznek a falvaik kőzéppara-zt jai a kisiparosság nveütett, hanem igen sok helyen szívesen váfflabiak vezetőszerepet íb a hotelmas paraszti tömegszervecet helyi csoportjaiban Kisbicsérdea,a75házból áffóközségben több mán* nyolcvan férfi, asszony, legény és leány felemt meg az alakuláson. A gyűlésen nemcsak az előadót hallgatták meg, hanem egymásután térték fef a kérdéseket fe különösen a szövetkezeti gazdálkodással, a szerződéses termeléssel kapcsolatban. A kisbicsérdí gyűlének érdeke* epizódja veit az, amiloor a volt uraság Dombai nevű uradalmi gazdája szeretett volna befurakodni a tagok közé. Tudta, hogy máért, de tudták a tagok is. Csapó Mihály gazda nyilán meg is moodiia a gyűlésen: ,jnem kel nekünk a volf uraság totpnyalója” A kijelentés u dolgozó panawztok vaeményét fejezte ki és döntésükön már aem tudott változtatni az sem, hogy Dombai gazda torkon ragadta Csapó Mihályt és így akart elégtételt szerezni. Igen jó hangriaitlban etekül: meg a helyi DÉFOSz szervezet Nagy- peteraen annak ellenére, hogy a reaikoió mämden erővei roegkiséreí. te kudarchaf ullasatoni a gyűlési. Nagy Ferenc titkos imádói ebben ír községben esténként összeültek a csatoheíyi Szabó lakásában, a volt nyilasvezető házában és hallgatják e tengerentúli üzeneteiket. A szerdán megalakult DÉFOSz szervezet sorsuk beteljesülését jetervti, egyre erőteljesebben kerül szembe a ku- íáfc kizsákmányoilóíkiioaL Regenye kis község. Szerdán már a kora estén az utcán voft ® falu lakossága, begy várja a gyűlés kezdetét A szervezetbe történt belépetek azt mutatják, hogy mint Baranya többi községében, rtt is ha- maroserv megerősödik e DÉFOSz helyi szervezete Újabb kivégzésok Franco» * Sponyolorszógában t Az AFP barcelonai jelenése j szerint csütörtökön Barcelonáiban kivégeztek négy szabadságharcos:, akiket decetniber 15-én ftéHr halálra a baroelonai hadltörványsaéJt. Az (volt a vád ellenük, hogy robban* Itáai merénylete: követtek el. I Leányok a népi kollégiumban 'á tdrsnlgóra pilhnntnjfitrig csend borul, könyvek fölé hajolva tanul a Varga Kata Kollégium tagsága. Huszonnyolc leány lakik ebben a középiskolát kollégiumban, munkás és szegényparaszt származású valamennyi. — Most, hogy túl vagyunk a félévi kollégiumi vizsgán, a bizonyitványositáson, kicsit csendesebb az életünk — mondja Szakács Bcláné, a kollégium igazgatója. A LE.ÄWOK KÖTHLFS8ÉGE, hogy jól tanuljanak, rossz diák nem lehet kollégista. Az általános tanulmányi eredmény javult az én eleje óta, akkor 3.8 volt, most 4.5—4.7, de még mindig alatta marad a NÉKOSz követelményeinek. Előrelátható, hogy én végére elérik a kitűzött célt, az átlagos ötös eredményt. Pedig a tanuláson kívül még kollégiumi munkát is végeznek a lányok, sőt aktíván dolgoznak o Diákszövetségben is. Itt van például Soós Piroska, az iskolában diákszövetségi titkár, a kollégiumban ő az EPOSz felelős. Hattagú csoportjával hetenként meglátogatják Mecsekalja és Górcsőny parasztfiatáljaii, akikkel egészen összeforrtak. / — Először akkor jártunk kint, mikor a Magvetőt mentünk terjeszteni — meséli Piroska. — Á faluban azzal fogadtak bennünket, hogy őssze- doboltatták az embereket és várják, hogy tartsunk beszédet nekik Rettentően megijedtem — nxondja most már mosolyogva — hogyan álljak én oda a 18 évemmel, egy egész község lakosságának előadást tartanif AZTÁN MÉGIS CSAK PlkKRÍIT. egy jó kollégista mindenütt feltalálja magát. Azóta állandóan kijárnak, nagyon szeretik a patronázscsoport ö vidám, kedves tagját. — Minden lakodalomra meghívnak bennünket ft bflt akartak rendezni a tiszteletünkre — mondta Lajosi Ibolya, — pedig nekünk az is öröm, ha valamiben segíthetjük őket. Az idén kapcsolódtunk be a siklósi párt- tzereoezet munkájába is —■ mesélik. Állandóan járnak pártnapra, tánccsoportjuk minden kuttúresten szerepel. Két leány haladó szemináriumra jár, de az egész kollégium szoros kapcsolatot tart fenn a Párttal. ' Ezerféle esemény van az életükben, különféle problémáik vannak, mely nemcsak egyeseké, hanem az egész kollégium szívügye. K agy szerű a kollektív szellem, tanulásban, munkában, szórakozásban egyaránt segítik egymást. Mindenki örül annak, hogy a kis Görbe Jucinak a blúzára nemsokára felkerül a NÉKOSz, EPOSz, UttörSjelvéng mellé a vőröskeresztes felvény Is, hogy Bíró Annaska jól felelt ma az iskolában, hogy Kovács Emma ma bálba megy. •MIELŐTT ELINDUL, az egész kollégium végignézi. rendben van e a sötétkék szoknya, a fehér blúz, a diákbálon Emma képviseli ma a tagságot. — Szeretjük és becsüljük egymást — mondja az igazgatónő — és i—5 munkásszármazásu gyereket szívesen felvennénl; még magunk közé. Biztos, hogy jó dolga lesz annak, aki ezek közi a leányok közé kerül. Egészséges, tiszta, szép szobákban laknak, nagyszerű az ellátásuk, J-00 kötetes könyvtáruk ván, naponta megkapják az újságokat. Van zongorájuk, a társalgóban estenként vidám nótázás, zenlés folyik. Még egy vágyuk van, szeretnének rádiót hallgatni néha. így él a Varga Kata középiskolás kollégium huszonnyolc tagja. Életük semmit sem hasonlít a régi zárdák internálasainak irigységgel, intrikákkal, származási megkülönböztetésekkel teli, rosszemlékű életéhez, a vidám, felszabadult, új ifjúság munkás élete az övék.