Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-15 / 12. szám
1940 JANUA» U DUNANTOU NAPLÓ s UJ A Demokráciánkban egyre nagyobb teret haditanok a matt mát törvény szerint is eggenjogúoá vált rák. Vannak női főispánjaink, a közigazgatás, államapparátus, ipar, kereskedelem és mezőgazdaság legfontosabb posztjain ugyanúgy megtaláljak őket, mint a laboratóriumokban, iskolákban, vagy akár az esztergapad mellett.. Mindenki természetesnek veszt, hogy ugyanolyan helytállással, pontosan és megbízhatóan dolgozzanak, mint akármelyik férfi. Itt vannak soraink közt, talán észre se vesszük őket. Pedig nemcsak egyenjogúak, hanem a munkában is egyenrangúak a férfiakkal. cA nfititkáf Magas, kékszemfi asszony Sirdl Mihályné. Kezében háncs-szatyor, a dolgozó asszonyok divatos kézit ás. kája. Okosan, komolyan^ beszél, tekintete néha messzenéző. Életéről mesél, ami örökös küzdelem volt. — Kicsi korában tanulta meg, mit Jelent a prolefársors s most azért küzd, verekszik, hogy egy asszonynak se legyen többé olyan gondja mint amilyen neki volt egyszer. — Apja kommunista volt és a forradalom után kenyér nélkül maradt családjával- Sárainé cipőgyár* mun- kisnő lett, férjhezment, kettőjük fizetését osztotta be, persze ez >s kevés volt. Háború, felszabadulás és lelkes bekapcsolódás a munkismoz- Halomba. Most 9 szakmaközi bizottság nőtltkára. — Minden munkám, minden szedetem a nőmozgalomé. Itt akarom kiérdemelni azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lehetek — mondja. c4, kalauz Barna, élénk ‘ekintefű lány S*- mogyi Margit. Nagyszerűen áil rajta a villamos-kalauz egyenruha. A hideg pirosra csípi ujjait, amin! gyorsan és udvariasan tépi t jegyeket. számolja a pénzt. Nagyon «ereti munkája , mert itt soka: Iá., tapasztal. Nem könnyű szolgálat. — Közben elmeséli, hogy jövő hélen ■esz *z esküvője. Már kiszámltot- 'ák, hogy k»'tőjük fizetéséből szépen kijönnek, józanul veszik számi- jásha az éV>szinvonal állandó emelkedését. Jövőjüket biztosnak látja, nagyobb tervei nincsenek. Kalauz tó«r maradni, a többit majd megütjük — mondjad pjp-djCLfpkuu é pedagógusok munkájáról be-\ **tl dr. Simonyi József né. Kezeit a "Hzekulcsoljn, ujjai Idegesek, moz-A Hékonyak. Magyar-történelem sza-f y’S tanárnő, 0 nevelés kérdéseiről f beszél legszívesebben. — A gyerme-f yk nevelése ma már nem elzárti falok között, hanem az éleiben és A S életre történik—hangsúlyozza - ^ ' tufái iskolán kezdett tanítani, on-é "on került községi iskolába, maá J3 e9gik általános iskola igazgató-} "oje. Két gyermeke von, most ai vakációban népszámlálóbiztos, leg. á /oftftan szeretné, ha a nap legalább} ™ árából állna, hogy mindenre} lásson ideje. Minden éjszaka éjfél- } ,.r> e9y árakor fekszik le, áltan-} "fan zsúfolt programja van. A pe-} 'Jogágul nők és a gyári munkásnők} közeledésének és kultútkapcsolatai-f "ok kiépítését nagyon fontosnak} lórija. Az UDP egyéves egyénié fártiskoláját végzi és komolyan ta-f r"d, mert nem szeretne a többieké ’"ögött lemaradni. é JKíKfD&z kádiMS J fajezí Sindorné lalusl családból f z.artnazik, kiejtésén érezni a zama-\ kedves ízt. MNDSz megyei ki-J „V** és oktató. — Háromhónapos? Partiskolát végzett. A Pártról úgy* őszei, mint az édesanyjáról, olyan r zeretettel és úgy dolgozik érte. — f ',zvegyass2ony, 7 éves lánya és 9( e* fia van. Férje tavaly halt meg.r Mikor az ura elment a frontra, f “«Kor kezdett dolgozni. Eltartót««< családját, most Is értük dolgozik. Életével megelégedett. Emlékszik, hogy régen 70—72 órát dolgozott, amikor gyári munkás volt. Most 26 éves. Legfontosabbnak .tartja, hogy munkáját jól végezze és minél több asszonyt világosítson fel, hogy nemcsak kötelességeik, hanem jogaik is vannak. Persze, véleményem szerint előbb a kötelességeket kell jól elvégezni, akkor élhetünk bátran a jogainkkal. # íme néhány asszony a soke>?er közül- A férfiakkal vállvetve építik a jövőt, saját és gyermekeik, egész országunk jövőjét. . Lelkes katonái a szocializmusnak, amely minden elzárt kaput feltárt előttük. Befejezés előtt a népszámlálás hatalmas munkája Pécsett A népszámlálás utolsó előtti napja pénteken volt. A megállapítások szerint a tegnapi napig 98 százalékig befejeződött a hatalmas munka. Komoly zökkenők sehol sem mutat k ztak és maga ez a tény Is a népi demokrácia győzelmét jelenti az itt-ott megpróbálkozó rémhírterjesztés felett, amely a munkát kívánta zavarni, sikertelenné tenni- A napokban olyan híreket terjesztetlek, hogy a népszámlálás határidejét meghosszabbították. A hatóságok ezt a leghatározotabban megcáfolják és felhívnak mindenkit, aki nem kapott számlálási íveket* jelentkezzék értük szóban, vagy írásban, vagy telefonon a városházán, a Néphi talban (I. emelet 54-ü Uj rakodót és villamosclaraf kap a mohácsi kikötő Téli álmát alussza a mohácsi kikötő. A nyáron eleven élettői pezsgő fáj most kihalt. A_ távoli Szúnyog sziger élőt* jégloriaszok emelkednek ki » vízből. A MFTR hajóállomása ts kihal:, vár ja hogy tavasszal ismét meginduljon a forgalom. Csak néhány csónak és egv hatalma* uszály adjál* meg kikő ö- jellegét a tájnak. Az állomás irodájában Gyulavári István állomásvezető hatalmas 'érkép fölé hajol. — Na,gy változások elő't állunk — pillán fel a színes térképből. — Számunkra is a demokrácia tette ezt lehetővé. A városrendezés során hatalmas rakődót építünk és a szén- állomás. is hatalmas villamos daru kap, amelynek segítségéve! ötszö rősére maják fokozni & forgalmat. Ezáltal nemcsak a munka gyorsu meg, de mindent kevesebb költséggel, olcsóbban végezhetnek ®|. ELKÉSZÍT. A TÉLI KIKÖTŐ •— Mohács város a fejlődés útjára lépett — folytatja az állomás- vezető. A város téli kikötő épít, amelyben 3—400 vi^ijármű is éllé,-, ugyanakkor a vasúti állomást máshol helyezzük el. Ezáltal nagyobb terület áll majd a hajóállomás rendelkeeésére, szén és egyéb elszá’- Ikásra váró anyagok 'árpására. — Munka verseny? — Természetesen, mi is munka- versenyben vagyunk. A magyar gőzösök ma már mindenhol magyar szénnel tüzelnek, mégha külföldön járnak Is. Minden állomáson megtalálhatók uszályaink, biztosit jak a gőzösök széneilátását. SEGÍTSÉG A BARANYAI GA7BÁKNAK — Hogy állunk' az önköltségcsökkentéssel és a takiréko6ságga? — Az elmúlt év decemberében 36 ezer forin'of takarítottunk meg szénben rakodási és fuvartól sédben. — A személyforgalomról Kanizsai József szeméiypcnztáros világosit fel bennünket: — 1948-ban 70 százalékkal több utast szállítottunk, mint 1947-ben. Gyors áru fogalom terén pedig 90 százalékos emelkedés- ér ünk eJ, ez egyúttal ékes bizonyítéka az étet- szinvonai emelkedésének is. Hajók hatalmas mennyiségű zöldségfélét, főleg salátát szállrottak s fővárosba-. Az áru mindig friss állapotán került Pesten piacra. így versenyképes volt a pestkörnyéki termelők áruja mellettHatalmas érdeklődés előzi meg a DÉFOSz pécsi nagygyűlését A DÉFOSz megyei titkárságának kinevezése óta a Rákóczi-úti UFOSz—FÉKOSz megyei irodában igen komoly munka folyik. — Ide futnak be a jelentések a helyi szervezeteket megalakító bizottságok működéséről, itt történik a gyűlések előkészítése és ide futnak be azok a jelentések is, amelyek a dolgozó parasztságnak az új paraszti tömegszervezet iránti minden várakozást felülmúló érdeklődéséről számolnak be. De nemcsak a megyei titkárságon találunk ilyen lázas munkát, hanem a Zrínyi-utca I3-ban is, ahol a FÉKOSz és az UFOSz helyi csoportjai működtek Körmendy Viktor FÉKOSz elnököt Nagyárpádi-úti otthonában találjuk, hat felnőtt fiával éppen az előkészületekről tárgyalnak. 1500 tagja lesz a pécsi csoportnak — Szombaton délután a Zrínyiutcában tartjuk meg az együttes vezetőségi ülést a pártok kiküldötteinek jelenlétében és ezen történik meg az új vezetőség jelölése is, amely fölött aztán a vasárnapi nagygyűlésünk dönt. Mi az elmúlt vasárnap tartottuk meg évzáró gyűlésünket tagságunk élénk részvétele mellett. Kivétel nélkül, minden FÉKOSz-tag helyesli az új szervezet megalakulását. t — Hány tagja lesz előreláthatólag a DÉFOSz pécsi szervezetének? — kérdeztük. — Ezerötszáz egészen bizonyos, — hangzóit a válasz, de lehetséges, hogy még ennél is több. A FÉKOSz- nak 1300, az UFOSz-nak mintegy 200 tagja volt Pécsett, de csak azokat vesszük át, akik rendszeresen fizették a tagdíjat és akik nemcsak előnyök szerzésére tartották alkalmasnak szervezeteinket. — A két szövetség egyesítését igen nagy horderejűnek tartóo;. Külön-küíön is komoly munkái tudtunk végezni, együtt azonban még erőteljesebben képviselhetjük a dolgozó parasztság érdekeit njt-ndja Körmendy Viktor. — A kisparasztság erős fegyvere .. A DÉFOSz vasárnapi megalakulásával végre a pécsi dolgozó parasztoknak is meglesz a szervezete, amelyben minden becsületesen gondolkodó és dolgozó paraszt megtalálja azt, amit az eddigi élszervezetekben természetesen nem találhatott meg Ezért előzi meg hatalmas érdeklődés a vasárnapi alakuló nagygyűlésünket. Csordás Lajos Felsőhavi-uteai kubikus, UFOSz tag így nyilatkozik az egyesülésről, illetőleg a DÉFOSz megalakulásáról: — A két szervezet együtt sokkal eredményesebb lesz, mintha tovább is külön-külön harcolna. A DÉFOSz egyik legnagyobb jelentőségét ah- ban látom, hogy végre alapszabály alapján működűnk és központunkkal sokkal szorosabb lesz a kapcsolatunk, mint akár az UFOSz é, akár a FÉKOSz-é volt eddig. A pécsi nagygyűlés vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Szakszervezeti Székház nagytermében. A gyűlésen központi előadók fs felszólalnak, a Magyar Dolgozók Pártja részéről Csnnkó József országgyűlési képviselő, a Kisgazda- párt részéről pedig Horváth István szekszárdi főispán. A mohácsi gyűlés központi előadói Monoki Endre és Tóth Ferenc kisgazdapárti képviselő. A mohácsi gyűlés iránt ngyancsak nagy az érdeklődés. . Mindent a szocializmusért A kisharsánvi gépállomás vesetője a kővetkező levelet intézte „Az ohasó hangja“ útján s dolgozó parasztsághoz: „A karácsonyi fagy miatt le kellett vénülnünk a szántóról. Nem maradtunk tétlenül, hozzáfogtunk a gépek javításához. Art reméltük, Fillérből tesz a alatt mos ki. Egg másik gép a centrifugális ruhafacsaró és végül a termetes mángorló. Naponta 100—120 lg szennyes ruhát mosnak ki. A mosóda kapacitása nagyobb, de még nem használják ki. Ekkora ruhamennyiségnél a különböző gépek fűtésére összesen 120—122 köbméter gáz jegy el. A mosód óban ezidőszerint a várost Anya- és Csecsemővédelmi Otthon ruhaneműit mossák és a közüzemek munkásruháit. Célszerű lenne ide tömöríteni a város többi népjóléti intézményének ruháit is. Kétszer nyolcórás műszak mellett csökkenteni lehetne az önköltséget és felhasználhatnák a kárbavesző gázmennyiség főrészét. Voltak elgondolások a gáz felhasználására olyan módon, hogy fémpalackokba préselve, autóbuszokat hajtanának vele, gyűmölcsaszalót, vagy konzervüzemet létesítenének. Ezek azonban távolabbi lehetőségek, amelyek csak nagyobb köllség- ' gél lennének megvalósíthatók. A legreálisabb mindenesetre a mosóda fejlesztése lenne, vagy legalább is gazdaságosabb kihasználása. Av egyhónapja működő mosóüzem, 1 kicsi is. hézagot pótol. Ilárom alkalmazott uiyi ruhát mos ki néhány ára alatt, amennyit fp nélkül négyszerannyl se végezne el. Reggel ózzák a 100—120 kiló szennyes ruhát és délután hétre mosva, vasalva viszik el a csecsemőoédőbe. gyanezt kell megvalósítani más intézményeknél Is, ogy a tervgazdálkodás szellemének megfelelően tkozzuk a takarékosságot, hogy a megtakarított llérek forintokká váljanak. R. E. hogy egy-két ekét kijavítunk a havas idő alatt. Közben örömmel láttuk, hogy enyhül az idő. Naponta jártuk a mezőt, megnézni, lehet-e már szántani? Január hetedikén reggel már zúgott újra a matty-i és kisharsányi határ, a sáripusztai traktorbrigád ismét szántani kezdett, mert célunk, hogy az őszi szántás minden talpalatnyi földjét teljesítsük. A négy gépből álló brigád 11-én jelentette: 104 bold szántás elkészült, a feladatot W szá zalékig teljesítettük. Most ismét 1 gép van soron, szeretettel ápoljuk, javítjuk a traktorokat. Készülünk 3 tavaszi nagy feladatokra. De nemcsak a gépekkel, hanem magunk kai is foglalkozunk. Megkezdtük a szakoktatást, kultúr és politikai nevelést magunk között. Amikor a napi munkánkat befejeztük, hozzáfogunk a gépállomás kultúrházá- nak építéséhez. Négy hét múlva kullúrházat avatunk-“ Ludvig Rudolf, gépállomás vezető. Így készülnek a nagy feladatra a ► kisharsányi gépállomás dolgozói ► Sári-pusztán: mindent a szocializ- • musért jelszóval. 1 A nteTŐgaxdaság’ [ fejlesxté*’ iáruiéi ! A kormány a roezőgazdaságfei lesztésl járulékról kiadóit rendeletét módosította. Fnnek értelmében a búzában kivetett mezőgazdasági járulékot más kenyérmagvakhan vagy könnyen tárolható egyéb tér Í ménnyel kel! lerónia annak a gaz dónak, aki búzát egyáltalán nem vnpv csak olyan kis mennyiségben ktermel, hogy az csak a saját ház [tartási és gazdasági szükséglet*'! [továbbá földadó hesz-olgált-* '<*' k-s Uelezettségét fedezi A várostól távolerő nem is nagyon jelentékeny méretű kit épület és egy harmadik, fnntasz- tikusabb alakú tornyos építmény, — ez a szénny- viztelep, ahol a város csatornáinak vize összefolyik. A szennyvíz megtisztítása során, különböző melléktermékek keletkeznek. Ezeknek egyike a gát, amelyből ft— 700 köbmétert termeinek itt huszonnégy óránkint. Egy, a közművek gáztartályaihos képest kisméretű gáztartály szolgál a kitermelt gáz tárolására. .4 gáztartály nem nagy, hamar megtelik és a már nem tárolható, értékes anyagot el kellett engedni még nemrégen Is. A telep helyiségeit is ezzel fűtik, de még mindig jócskán maradt felhasználatlan gázmennyiség. Ett ad'a aa Ötletet a demokratikus városvezetésnek, hogy a város intézményei számára központi mosódát léiesitsen. így felhasználósra kerül az itt termelt gáz egy része. Sajnos, csak egy része, mert háromszorosára is futna bőven, ha a mosódát nagyobbra méretezhették volna. A mosádának a gépház melletti helyiségben szorítottak helyet. Nagyobb teljesítményre csak úgy rendezkedhettek volna be, ha erre a célra külön épületet emelnek, ami ugyancsak kifizetődő lett volna. A mosóda helyiségébe meredek főlépcsőn ereszkedünk le. Enyhe yázszag is kevésbé enyhe kén- liidrogén illat fogad bennünket. Ez utóbbi a gépházajtón át áramlik he. A helyiség egyik sarkában nagyméretű, négyszögletes fémszekrény. Ez a szárító, amelyben a mosott ruha szárad, fíóz éy alatta is 12 perc alatt szárítja a ruhaneműt. Szomszédságában két mosógép áll, illetőleg mozog 13—13, tehát összesen tő kg tartalommal, amit egg óra
