Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-15 / 12. szám
DUNÄNTOll NAPlö tm JANUÁR it Elfogadta ax ornxággyülés az új taaoiictői*vény t A2 országgyűlés pénteki ülése iránt a szokottnál ragyobb érdeklő dés mutatkozott. Ezen az ülés«; tárgyalták az jpsro-sitanuIókrdJ és ke- ressedőtanulókrdi szóló törvény ja. vaskót. Az Ifjúmunkások kiküldöttei zsúfolásig megtöltötték a karzatokat és feszül: figyelemmel hallgatták a hatalmas, új lel» ősegeket nyitó Törvényjavaskt tárgyalását- Az ülés elején Vajda Imre államtitkár beterjesztette az együt es bizottság jelentését az 1949 évi állatni költségvetésről. A szak man búsok utánpótlása Török István (MDP) előadó ismertette az ipar őst ami ókról és a kereskedő lacuiókról szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, a javasla célja az. hogy az ipros és kereskedőtnulók képzését szakmai és erkölcsi tekintetben egyaránt népi demokráciánk követelményeihez méltó színvonalra emelje. A í er'/gazdálkodó'- alap feit él ele, hogy a szükséges szakmunkás, munkaerő kellő számban álljon rendelkezésre- Ennek a fontos kérdésnek a. megcidásáTa azért került Byen későt) sor, mert Bán Antal iparűgyi minisztériuma annakidején tudatosan elszabotálta a fontos reform megvalósítását A magyar ipar fejlődésének elkerülhetetlen alapfeltétele, hogy e szakmunkások uránpóláíi nevelését az elmaradt és korszerűtlen kisiparból a gyáriparba he'yezik át. A tanulókérdésrö! ezóló javaslathoz elsőnek on György (MDP) szólt hozzá. A Magyar Dogozók Pár/ja és az egész magyar dogozó ifjúság nevében örömmeJ üdvözölte a javaslatot. Ismertette a :anoncok sanyarú helyzetét a múlt rendszerben, majd áttér: a hazaszeretet ragyogó példáit mutató ifjúmunkás- nősökre, akik közül sokan életüket áldozták a magyar szabadságért. — A Horthy rendszerben voltak olyan katolikus szervezetek is — mondotta — amelyek visezaéltek az ifjúmunkások vallásos érzésével. A.indszenty és cinkostársai ma fjem riadnak vissza attól, hogy megint pusztulásba igyekezzenek vinni az országok és újra feláldozzák az ország fiatalságán Ma azonban a helyzet más, mint a műit rendszer- ben. A Mindszenty-féle haza árul ókra lesújt a törvény. A vallásos it- iúiiágoí sem lehet újabb ka4» ■zti'B- rába vinni. Az ifjúság ma mar különbséget tud tenni a vallás és a nép ellenségei között—Rákosi Mátyás a közelmúltban bejelentette, hogy a fejlődő ma gyár iparnak mintegy 300.000 munkásra lesz szüksége, — folytatta Non György. — A hatalmas feladat megoldási érdekében ú> alapokra kell fektetni a szakmunkásutánpót- iást. A tőr vén y javaslat or, amely ha- ra'.rnas lépés' jelent az ipari szak munká-utá-r -o.las szocialista megoldása felé a naga és pártja nevében elfogadja. Biztató kilátások a parasztfiatalság előtt Goszíonyi János (NPP) az EPOSz főtitkára a dolgozó para&zíifjúság nevében üdvözöVe a ja- ..alatot. — Az egyre fokozódó ipari tér. meiés növekvő munkaeröeziikségle• íe — mondotta — elsősorban a faluból nyer majd utánpótlást. A magyar parasztság érdeklődése az uóbbi időben rendkívül megnőtt a társas földművelés és « szőve:kezes iránt. Tóth Pál (Halogh-pá:) felszólalása mán a Ház ,» javaslatot áltál Arcossá gbau és részleteiben is elfogadta, majd kimondta, hogy legközelebbi ülésé; hétfőn tartja és az ón megkezdi az 1949 évi állami költség vetés tárgyalását. - - . Az ú) kollektív szerződés a munkásosztály győzelmét A pécsi vasasok leli esen fogadlak as új normák megállapítását A Vasas Szakszervezet és vas ipari üzemek aktívája pénteki értekezletén Csizmadia Ferenc ismertette az új kollektiv szerződést és a normarendezés kérdését Beszédében rávilági ott arra, hogy ennél a szerződésnél szerződő felekként a munkásság és a dolgozók állama találkozik, ez az első iqazi és megtámadhatatlan szerződés, amely mindkét fél kötelességeit és jogait pontosan és szigorúan előírja. Ért « kollektív szerződést máz az új társadalmi rend, a szóda- Uraua követelményeinek megfelelően kötik meg. Éppen ezért szükséges az is. hogy * legérdeké tsbb fél, a munkásság teljes egészében vitassa meg az új szerződést. Az aktíva feladata uz lesz. hogy ezt a vitát ópf ő irányba ’terelje .olyan irányba, toí V a legszélesebb demokrácia a’ape'.ve szerint folyó vita során fe merülő minden jó és hasznos gondolatot hasznosít • munkásság érdekében, A normarendezés kérdéséről henyélve kijelentette, hogy a szociális a termetes csak akkor valósa'- hat meg, ha az elavult technikai normáikat elvetve, új ,a mat időknek megfelelő normákat állítanak fel a termelésben. Az új normáknak valóban az átlagos munkáé átlagos teljesítményét kell tükröznie a mai technikai fejlettségnek megfelelően. Az új normák, teszik lehetővé azt, hógy a hároméves tervet túlteljesítsük, ez pedig kj fog halni az o éves tervre, $ ha a hároméves trrv jó eredményeire támaszkodva «7. ótéves Tervet is túlteljesítjük, soha nem létőlt fej’ödée áll be országunkban. Amit mj mos csinálunk — fejezte be beszédét — az történelem. A mi telteink a történelem íegdi- aeöbb lapjaira kerülnek, ha az elv ársak megértik, hogy most miiven dön ő kérdésről, a munkásosztály jövőjéről van szó. Mihály János fe szólaiásáhar hangsúlyozta, hogy mig a mat rendszerben nem volt * munkásnak beleszólása abba, hogy mit dolgozzon és azért miyen bért kapjon, ma minden kérdés a munkásság akarata szerint dől el. Az állam a bérek m©Het: egyre inkább gondoskodik a munkások szociális és ku'Júréiis igényeinek kielégítéséről, $ kérte, hogy ezt is vegyék a bérek mellett figyelembeNagy Istvánná a dolgozó nők nevében helyeslését fejezte ki az új kollektív szerződés mélte t és kijelentette. hogy a dolgozó sók mindent megtesznek a termelékenység fokozásáért a becsületes és igazságos normák teljesítésével. Gárdos József né az: a kérdést ette fel, hogy az új normáik túlv teljesítése niem hozza-« magával az újabb normaemelést. Csizmadia Ferenc a felszólalásokra válaszolva kijeentette, hogy a normák rendezése éppen azt célozza. hogy • laza normák folytán történi Igazságtalan bérkiugrások megszűnjenek. Aki jő képességei birtokában az új norma- is túlteljesíti, az megkapja a nagyobb teljesítményért jáio bért, s ezt a kiváló teljesítményt a norma megállapításánál nem veszik figyelembe- Vgiil határozatot fogadott el az értekezlet, ame'y sze.rint a következő szövegű áviratot kudik a Szakszervezeti Tanácshoz: A pécsi Vasas Szakszervezet és vasipari üzemek szakszervezeti és párlaktlvái üdvözlik a Szakszervezeti Tanácsot az első szocialista koilektío szerződés létrejötte alkalmából. Aktívánk megbeszélte a kollektív szerződé* és normarendezés kérdéseit is úgy határozott, hogy az új szerződés minden pontját kő* telezőnek fogadja el, annak végrehajtásában segédkezik a szocialista munka szellemében. Ugyanebben az időpontban ismer ette a Pécsi Közüzemek aktívája előtt Szűcs József az új kollektív szerződést. A Pécsi Közüzem dolgozói különösen őrőmmél fogadták az új kollektív szerződést azért, mert megszűntei j a közüzemi dolgozók és egyéb üzemek dolgozóinak bére közötti különbségeké",[-'Tjfrllheqqjf£l~} A Mindszent j üggyel kapcsolatban a rágalmak és támadások valóságos pergőtüze indult meg a magyar demokrácia ellen. Az uszitáshan és a hazugságok kitalálásában az amerikai és vatikáni rádió és sajtó viszi el a pálmát. Ezek szerint Magyarországon kegyetlen vallásüldözés folyik és Mtndszentyt természetesen „ártatlanul'' vették őrizetbe összeesküvő bűntársaival egyetemben. Nem tudjuk, mit szól majd a Vatikán és Washington a Times különvéleményéhez, amely merőben ellentétes helyzetjelentést ad „Az állam és egyház" című cikkében a magyar demokrácia egyházpolitikájáról. ,4 reakciós angol világlap egyáltalán nem lelkesedik a magyar demokráciáért, de ennek ellenére a hideg tárgyilagosság és a való tények alapján többek között ezt állapítja meg a Mindszenty és arisztokrata cinkosai, áltat <■»'ütött földreformról. „A földreform nem jelentett hátrányosabb elbánást az egyházra nézve: az állam minden lehetőt elkövetett, hogy pénzügyi és egyéb •egélyekkel továbbra is támogassa az egyházat. Az egyházi iskoláknak segélyt folyósított, a templöjtil harangok öntéséhez rezet adott és más hasonló intézkedéseket hajtott végre." De amit a Times tudomásul vett és mint az egyház felé megnyilvánuló baráti gesztust tárt számon, azt Mindszenty olybá vette és sem beszédeiben, sem körleveleiben, sem a nyugati hatalmakhoz Irt helyzetjelentésében egy szóra sem érdemesítette. Ellenben nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem a magyar demokrácia gyalá- zására, a külföld előtti befeketíté- sére és a földreform elleni nyílt izgatásra. Az iskolák államosítása ellen is kereszlesháborút hirdetett és papságát, a felekezeti iskolák tanítóit, tanárait és híveit nyílt ellenállásra szólította fel. Az egyház elleni támadásnak kürtölte világgá demokráciának azt a történelmi feladatát, hogy kitárja a tudás és szellemi felemelkedés kapuját a paraszti dolgozók gyermekei előtt és bevigye az élet friss lendületét és reális szemléletét a düledező, sötét, dohos falúsi iskolákba. .4 Times ebben a kérdésben sem azonosítja magit iílndszentyvel, mert a lap szerint az iskolák államosításával a magyar kormány „a forradalmi liberalizmus Igazi szellemében fért el is kétségkívül nyugat- európai példákra hivatkozhat." — Mindszenty, ha módjában állna, bizonyára indexre tétetné hívei körében a Timest, mert megírta az igazat. Mert az igazsággal, különösen a népi demokráciák igazságával szemben vak és síiket volt az esztergomi prímás. És önhittségében elfelejtette, hogy ilyen súlyos emberi fogyatékossággal legfeljebb csak ideig-óráig tartó kálandorpoli- tikát lehet folytatni, — de nem lehet vezetni a katolikus egyházat. Hitler tanítványai Détafrikában Meers, délafrikai beanszttlött- ügyi miniszter kijelentette, hogy betiltja a bennszülött délalrlkaj lakosság érdekeit képviselő tané* csőt, minthogy az nem felel meg a kormány „hasznos célkitűzésednek”. Mears egyéb ködöe szólamok között világosan kifejtette: „a bennszülött tanács ama követelése, hogy tiltsanak meg minden jogi megkülönböztetést az európaiak és a bennszülöttek között — teljesíthetetlen”. A megkülönböztetés megszüntetése többek között azt is jelentené Jiogy a néger munkások éhbérét {$ a fehér munkások színvonalára emelnék. Amikor tehát Délafrik a jelenlegi vezető) — kik a II. világháború alatt különbékét akartak kötni Hitlerrel — (agaszkodnak a ..faji szempontok” érvényesítéséhez, egyben a néger munkások sokszoros kizsákmányolásán alapuld extra profitot is védik. Délalriká- ban tízmillió bennszülött él a legkegyetlenebb elnyomás alatt. Az utolsó napok hírei szerint a gyarmati sazbadságharcok egyik centruma valószínűleg Déiafrika less és a Malan-konnány rendelet« még közelebb hozza ezt az időpontot A délafrikai bennszülöttek szabadságharca súlyos csapást mér a gyarmati burzsoázia fő Jövedelmi forrására és megingatja amúgy is ingadozó uralmukat. Melegvízforrást tártak fel Komló mellett Gyógyfürdőt létesítenek a bányászoknak Pécsbudai» szomszédságában, elzárva a külvilágtól terül el Rá- kos völgy. A völgyben bővizű roe- Irtgíorrásra bukkantak- A fe'színre bukkanó víz egyelőre a komlói vízhiányt oldja meg. — Dr Vitái]s Sándor geológus (Franciaországban nemrégiben nagy feltűntet keltett Albert Camus íré legújabb színmüve, mely. nek óimét „Ostromállapot”. Az egész franoia Jobboldal megtámadta az írét, mint aki elárulta a Jobboldali tábort. Cab. riol Marosi, ismert fasiszta kritikusnak az író a kővetkezőkben vála. szolt!) On túlment kritikusi kiváltságain, amidőn csodálkozásának adott kifejezést, hogy egy színdarab, amely a tóéi* zsarnokságról szól. Spanyol- országban játszódik le, bár ön jobban tudta volna ezt elképzelni ke- 'etl országokban. És ön hozzá ette. hogy ez a bá torsáq és becsületesség hiányának a jele. Miért Spanyolország? Bevallom, szégyelném a késrtbtí f elvte ni az ön irányi.ásával 488 métar mélyen bukkantak az első köré egre * és közölte « ériékes melegvízre — közli Nagymányoki Adáan fúrómester. E eint« 30 liter vizet kaptunk a főidből percenkéat, anátíy 28 fokos volt. Aztán minél lejjebb fúr uk ál: a réteget, annál melegebb volt a víz i*. Ma már ott tartunk, hogy percenként 200 li-,«r 37 fokos vizet borunk felszínre— Azt szeretnénk és akarjuk elérni, — folytatja — hogy percenként- legalább kétezer liter vizet kapjunk. Ebben az esetben nemcsak a komlóiak évtizedes szegénységét oldottuk meg, de a vizfelesleggeí gyógyfürdőt létesítünk és felépítjük a második Sl- kondát. Most még csend van a völgyben, da a közeljövőben nagy vál ozás lesz itt. Már hatalma* csövek szelik át az erdőket, a jövőben pedig munkáskezek szerszámaitól lesz hangos a völgy, amely feleit új bányatelepet jelöltek ki. A Mecsek Így gazdagítja demokráciánkat mindig több és több 'ennészeT kinccsel, Rz ibafai te'epfeliigvefö bűnügye Daróczi János volt ibafai telep- felügyelő és lársai bűnügyét a pécsi ítélőtábla csütörtökön tárgyalta. — A tábla újabb bizonyítást rendelt el az ügyben. Jthír t S-pjwi} &lú nzág. ? Albert Camus vá’asza Gábriel Marcel-nak helyében. Miért Guernica, Gabriel Marcel? Ahol Hitler, Mussolini és Franco megmutatták a gyermekeknek, hogy mi a totálig technikai Miér. Spanyolország? Mert vagyunk néhányan, akik sose fogjuk esti a vért kezünkről lemosni- ön elfelejtette, hogy a totális háború első hadseregei spanvol vérben fürdettek, ön elfelejtette, hogy t936-ban egy lázadó generális Krisztus nevében mól hadserege: szervezett a spanyol köztársaság tör vényes kormánya eilen és egv igazságtalan úgy® győzelemre vitt és véget nem érő mészárlásokban elkezdett egy megtorlást, amely 10 érv óta tar: és amelynek még mindig nincs végei Nem vagyok büszke országomra- Nem tudok arról, hogy Franciaország valaha i* kiadta volna a szovjet kormánynak a szovjet kormány ellenfeleit Spanyolországnak ellenben jól int éztük az ügyeit. Hitler parancsára átadtunk Franconak spanyol köztársaságiakat, akiket aztán agyonlőttek. Persze nem mi voltunk, akik kiadták őket, hanem Vichy. Mi csupán bezártuk Antonio Machado költőt 1938-ban eqy intamálótéborba. ahonnan meghalni engedtük ki- (1938-ban Da- ladier radikális Dirtla Aa a jobboldali szódalisták voltak kormányon.) Na és hol vannak a gyilkosok? Felelni kell erre: a mi országunkban ön bizonyára már türelmetlenül várja magyarázataimat az egyház szerepét illé'ően a darabban. ön úgy találja, hogy az egyház szerepe, benne gyü.öletes. Nagyon is meg kellett, hogy mondjam, miiy gyülöle- as a szerepe a spanyol •gybázmak és hogy gyűlöletesnek tüntettem fel, az azért van, mert a világ szemében a spanyol egyház szerepe valóban gyűlőlées. Akármeny- nyire bántja önt az igaz- ság.^ vigasztalódjon ineq azzal, hogy az a jelenet, amely önt zavarja, mindössze egy percig art, míg az, amely Európa lelkiismeretét bántja, t livm Ír in ilM
