Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

fM» }amhX

DUNANTOU NAPIÖ

Jól sáfárkodott a dolgozó parasztság jövőjével a dunaszekcsőszigeti szövetkezei

A tél nem gyerekjáték errefelé, Dunaszekcsőszigeten. A jeges, zajló Duna csípős széllel karöltve rohan a falu melieít évszázados medrében. Fehér hcJepd takarja a haltért, a iüs ölgö kémények, ápolt paraszt- házak és a széles utca a falu megszokott küLő képét mutatják. Egy ökrösszekér méltóságteljesen helad e göröngyös utcán, az emberek meleg bekecsekbe bújva, sietve igyekeznek. Az idegent kutyák ugatjá« meg. FeMűrt gallérral, fürge léptekkel minden ki meleg helyre gondo' Minus® 14 fok van.

'Jú&na a latt

kel megy idősb Bari Péter, a község birája a szűk szövetkezeti he- lyiség felé. Hófehér bajszán jégahol már ml kaptuk meg a prémiumokat és n.am ők, meg drága pénzes barátaik”.

,í?6ajmLnjeöiai £k

meg ezt a szövetkezete: Duna szék- csőszágeten, de amióta kizártuk a vér szop ókat és kulálkotoat, azóta 232 tagra emelkedjünk.” Ifj. Bari Péter mondja ezt büszkeséggel a hangjában, aztán összehajolnak a fejek, ceruzák kerülnek elő: számolnak és a végén örömtől sugárzó arccal találgatják az esztendő oszta- ’jékeredményét. Es »mellett tudják, hogy nemcsak ez az osztalék a fontos, — nem. feledkezhetünk meg az év közben juttatott előnyökrő sem. „Húsz-huszonöt forint<* trak- torszántás volt, — mondja a fiata. Bari Péter. — Ezzel kiküszöböltük a szántál?« 1 éruzsorát, a szövetkecsapóik csüngnek, dús, ősi hajó kíváncsian bukkan elő kucsmája alól. „Még a kutyái sem kell kiverni ilyen időben.” Ez az első sza va, amint belép a szőve-kezeti bolt- ha, de aztán hamar komolyra fordítja a siót: „Mondtam én, amit megmondtam 1 Csak becsülettel aii- hat valaki a seöve kezet élén! Lám *' a Baiog Janet, is megjárta, mert'1 elleniünk doúgopoít. Most odakerült,f ahová megérdemelte, e börtönbe. —' Mindenki így jár, aki a szövetkeze-1' «t csak spekulációra akarja fel-'* használ rá.” A jelenlévők komolyan' bólogatnak: Szabó 1st vénné, meg' Kovácsi Ferenc is. Az as-zony negyvenöt körüli értelmes paraszt- f asszony, a helyi szövetkezet egyik f pionírja: „Most már vfiágo-an tótjuk azt az utat, amelyet Rákosi f Mátyás mutatott számunkra.” J

,í%«h hoqtJ alig j5f£{

aaak rá” — vág közibe Ebner Adóm,? a közös termelőcsopart veze'ője - „de látjuk már, hogy csak a nagy- , üzemi jrazdálíkodáenak, a közösen termelő csoportoknak van jövője " .

Vetésforgóról esik szó, meg az? üzemtervek felállításáról, a gének? használatáról, meg az üzemgazda \ ságnak fejlesztés« érdekében fel- , á'lLctt,tehenészetről, sertéshizlalda-? ról és mindenről, amelyek a fejlett? mezőgazdaság alapjait képezik: — „Megmondta Rákosi elv társ, — sótól Bari Péter_— hogy a szövetkezés, a föld közös megművelése a dolgozó parasztság éíet színvonal át és ezzel egész demokráciánkat emeli.” '

,fihih(yú elßtdßj m^d,;

ta”, a „Párt Így látja jónak” rnindi gyakrabban fordutoaik elő a beszél- ( get és során. Egyre többször a fel-i szabadulás óta, mert Ebner Ádámi te. Bari bácsi is, Kövecs Ferenc i és Szabó Istvánná is megtanultak i bízni a Párban, hinni a Pártnak i

„Bezzeg azok, ott túl — biccenti fejével Szabó Istvánná a helyi ku-i Inkság találkahelye, a ttazdakör fe-i Iá — nem jó szemmei nézik 0' szövetkezeti tagok anyagi gyara-1 oodását és előnye»-. Saöfln szem -1 _ mól nézték traktorunkat te, amint i ’ a szövetkezeti tagok, földjén szántott, Tarmáoyf el vállasunkat is,

Január IS-ig egyesül az Újjáépítés Déldun.ntúli Építőipari Nemzeti Vállalattal a Bányamunkások Lakásépítő Szövetkezete és az Acs Szakmunkások Szövetkezete — A Nemzeti Vállalat vezetésével Király Lajos építészeti igazgatót bízta meg az építésügyi miniszter.

Király Lajos ácsmunás, az Acs- munkások Szövetkezetének megalakító ja és vezetője volt. s az t téren elért eredményei elismeréseképpen nevezték ki az építészeti igazgatóság baranyai igazgatójává A kibővült Nemzeti Vállalat már átvette a volt Engel Adolf-fatelepet, s ott még a tél folyamán építőipari

üzemet létesítenek, amely az egész Déldunántúft, sőt a Duna-Tisza közének déli részét is előgyártptt épületrészekkel fogja ellátni. — A Nemzeti Vállalat már a tavasszal ezer munkással kezdi az építkezést, s ezzel Pécs legnagyobb Nemzeti Vállalatává lesz. Az utolsó tervévben már kevés lesz a rendelkezésre álló építőipari szakmunkás, ezért a vidéki építkezéseket a Nemzeti Vállalat a vidéki szakmunkások bevonásával fogja elvégezni, a továbbiak során pedig afkéjfilk a betanított és segédmunkásokat. A női segédmunkások közül is sokat képeznek át szakmunkássá.

Rövidesen megkezdik a Mecsek gazdag vaskincsének feltárását

A Mecsek hegység mindig több és több kincset bocsájt ki termékeny testéből.

Zengöoárkony határában egy festői szépségű kis völgyben 1978- ban vasércre bukkantak. Barer? Károly vállalkozó Dezső Rezső mérnök irányításával a kutatás; megkezdte. Á pusztakisfalusi fő

c:4 tniufiiaz nép hőse

völgy nyugati- mellékárkának oldalán indult meg. .

1947 nyarán az érctelep ceapv sóinak folytatásában * pusztáin? falusi völgy déli oldalán folytatták a kutatást, de a völgy északi oldatón is folytattak ilyenirányú mlm- ká-.: itt 90 centiméter vastag vasércre bukkantak. 1948 február ha-' k vábsti a déli táróból kísér Jetképpen 15 tonna vegyes ércet szállítottak pan ózdi nagyolvasztóba, ahol nagyiüzemi kísérlete- végeztek vele. A (vizsgálat eredménye megállapította,

(i hogy a vegye- érc tartalma 39.5 -■•ázalék.

> *

á 1948 őszén a további kutatást iparügyi minisztérium vette a ke- fzébe. Az ércvagyon feltárásának módjáról jelenleg folynak a tárgyalások. Még nem döntötték el, hogv fúrásokkal, vagy más bányászai' munkálatokkal végzik-e maid ''feltárást. Megvizsgálta a területet Pantó Andor, a rudabányal vasérc- bánya igazgatója, valamint Polin:- ?^«n5.. bányafőtanácsos, és dr ''Schmidt Róbert műegyetemi t;>- r '(is. A Földtani Intézet részéről 1'-' (I geológust’kfddtek le. Dr. Szíré' jfKálmán geológus 40 méter mélységig 80.000 tonnára becsüli az érc- vagyont.

*

1 bánya részére a fúróin: >u>- '1 dezést már beoagonirozták és a i 'lírást a legröDidebb időn belül meg fogják kezdeni Ma még csen- 11 des a völgy, léli álmát alussza, de '[n tavasz hatalmas változást hoz {pzámára, a téli dermedt csöndet ll felveri a fúrógépek zaja — n Ó völgy érintetlen, szunnyadó szépségébe betör az élet, a munka Srőteljes árama. Feltört teste kitárja te mékenységét: a mecseki '[érc bekerül a vasgyárak hatalmas (1 izzó kohóiba, hogy a tűz kinjá óban megolvadt vasból új trak £ torok, cséplőgépek, és egyéb gaz- \dasági eszközök szülessenek, a ?szocializmust építő új boldogabb i magyar jövendőt szolgáin*.

\

December ló-cn lepleztek U- a égyév élő t Budapest közelében Kggyilkol szódjetparlamenter rnpozáns síremlékét. A nyilas és ádbanditák gaztette példátlanul ll a történelemben. Emlékeink tu iS elevenek a történtekről, melyek az egész Dilág felluíbo- odását váltották ki. Az akkori ír adások azonban néni közölték z aljas merénylet áldozatának eng, csak jóval később derüli í, amit most a fővárosi lapok is űzőinek az ünnepséggel kapcso ntos híradásaikban, hogy a torén elem aranylapjaira kerüli final szooietkapitány Pécs o&rosá- \hk szülötte. Nekünk tehát künn, közelebbi gyászunk van és zen keresztül több okunk a fog- sikorgató gyűlöletre, mint mástak, a kívülállóknak.

4 munkásmozgalom

cgi harcosai közül még igen so■un emlékeznek a Steinmetz név- e. Többen bejáratosak voltunk ■zek közül a Sieimetz család (ak- cori) Majláth-téri lakásába. Stein- netz István elolárs az apa, a ezerb megszállás alatti demokrati- rys városvezetés idején a közüzenek igazgatója volt. Harcos köm- nunista, aki nem rejtette soha a >éka alá a Eorthy-rendszerről >aló véleményét. Emlékszünk a lyolcéves Miklósra is, akinek halvány arcát feltűnően eleven szenek ragyogták be.

Steinmetz htoán elolárs, a tör- énelrni alakká magasztosult Stein- netz Miklós kapitány 64 éves apát, ma a közlekedési minist’ért un bau tölt be jelen‘ős pozíciót TestvérövcsQl dr. Steinmetz

hűdre pécsi orvost, 3 hős Miklós nagybátyját kerestük fel, hogy mondjón valamit unokaöccséről, a halhatatlanná lett Steinmetz Miklósról, a nyilas és náci gonosz. tevők áldozatává lett szovjetpar lamenterről.

I *ir emiékuta<Ó gyász- ünnepségen a család tagjaként maga is részt vett és meghatottságtól ^remegő hangon emlékezik a „kis" Miklósról, akinek porladó 'este felett kilencméter magas emlékmű áll.

— _ öcsémet 1924-ben láttam utoljára, akkor 11 éves volt. Az emigrációból került haza egészen komplikált módon 1923-ban. Inyank a belvárosi fiúiskolába íratta be, ahol Kádár Imre tanító keze alá került. Kitűnt éles felfogásával, szokatlanul nyílt és bátor lényével. A belvárosi iskola úttörői ma büszkék lehetnek Miklósra. 1924-ben csaladja után ment Argentínába, majd 192?-ben velük együtt a Szovjetunióba. Alma Alában Kazachszián fővárosában nőtt ,fel és kitűnő rádió- technikus Tett belőle. Moszkvába került és ott nősüli meg. Argentínai játszópajtásáf, egy haladó szellemű amerikai mérnök leányát vette feleségül, akinek családja Sleinmetzékkel együtt költözőit a Szovjetunióba Miklós özvegye ma is Moszkvában éh

4 spanyol poigárhap r

*> sí ni ide jén elemi erővel lobban! fel benne a forradalmár vér és jelentkezett a spanyol nép szabadságáért küzdő önkéntesek közé. Küzdőit, megsebesüli 94 kitüntetést kapott spanyol földön, t 1 náci gonosztevők Szovjetelleni f támadásakor elsők közölt vonult a 1 frontra és olyan beosztási kapott, 1 ahol nagyszerű használ vehette sokoldalú nyelvtudásának, i‘

— A .szovjetparlamenter aljas 1 meggyilkolásáról én is értesültem 1 itt Pécsett, a merényletet követői •lapokban —• folytatja Steinmetz 1 dolárs d< természetesen nem 1 tudtam, hogy unokaöcsétnről oani1 -1 zó. Azokban a napokban Pécsre érkezett Vas Zoltán élvtárs. Ő kö zölte velem, hogy a Vecsés mel- lett hősi halált hall szovjet par 1 ‘amenter Miklós volt, az unoka-1 öcsém ..

A beszélgetés belehalkul az emlékezésbe, amelynek háttéré- ben feltűnik a oecsési országú/ a lövedéktől szétroncsolt autó, majd 11 a belőle épen kiugró fiatal szoo-11 jeltiszt, aki kezébe ragadja a fehér zászlói, mert megakarja menteni a körülzárt és pusztulásra ítélt Budapestet.

Nim tisd hinni a nyiias

és náci banditák bestiális elvese mültségcben. Elindult bátran az ellenség felé a ráirányított géppuska tűzben, amely pillauu:ok alatt kioltotta ifjú életét. Ot nyugszik összeroskadáta helyén,, ahol vére omlott a fehér hóra, anélkül, hogy vállalt feladatát (1 teljeüthette volna. ,i

Sírja fölé az évfordulóra em-{1 léket emel az a hálás haza,, 1 amely büszkén vallja fiának A Steinmetz Miklóst és Pécs városa, f amelynek szülötte volt, elküldi f sírjára az emlékezés soha el nemi fonnyadó virágát, R. E i

“

7.

zatí no« oicso akciói • Kereteoen p (Mg minden közszükségleti cikk olcsóbban kapott a d'Igozó par asz ság. Aztán itt van 4l vetőmagki aeön, a mütrágyaiakció, a csávázó:

íelé

papi

c4 Lzámöklm!

darabokat nézik. Az ezreseket százasokat, a t er mén y fel v ás ári á so ból és egyéb akciókból eredő >z líd eredményekéit. Nem mondja de arcukról leolvas fiatjuk az elmt szövetkezeti év eredményét: „ munkát végeztünk’.”

Eletveszéliyesen imbolyog a cs nak a zajló/Duna felett. Lassan « tűnik Dunaszekc-ősziget, de a bi dog és mosolygós arcok még sz münlk előtt vannak, annirol nemé büszkeség nélkül mondják: „Dur Izekcső-ziget szövetkezekbe töm rült dolgozó parasztjai Rákosi M tyáe útmutatáisa alapján eredrr nyes mérleggel zárták az 1948- esztendő1”. (fj)

ŐRSÉGEN

'ionved all az őrségen. Ma új- •vur, csakúgy, mini az esztendő miden napján olt áll honvédsé- ünk és őrködik az ország béké- nyugalmad szalad, boldog leie- /elet Őrködik, hogy 3 niuu- 1 kús Itáborithu.atlanul építse erős •arjával a szocializmus!, emelje eddig uem látott mértékben a munka termelékenységét az üzentekben, hogy a dolgozó paraszt biz’osah álljon a maga földjén, amelyet a népi de t mokrácia jut- r falóit számára fés innelyet a r külföldi impe- f rialislákkal szö- l' vetkező Mind- I' szenty - reakció l'a földesurak- I nak és grófokénak akart visz- sza juttatni,

<[hogy az értel- f miségi, mint a ? nemzet mkgbe- \csült tagja I’ munkálkod jék c_ a tudomány, a "technika, amű- * vészét és kul- túra fejlesztv- tsén. őrzi szabadságunkat ép függetlenségünkkel. Azért áll őrséaet, hogy a gyárak kohóiban akadály'alanul lobogjon a tűz, amelynek *láng ja megolvasztja a vasat és megszüli a munka új eszkökeit. Ma p.yp.n n nsnnn is rá üondnhmh.

Az új honvédségre, ajc új katonákra.. A tisztekre, akik munkapadok mellől indultak a had , seregbe, akik paraszlkunyhókban születtek és 3 legénységre, amelyet munka és parasztanyák bo- csájlanak gengéd színnel a legnagyobb szolgálatra. A haza megvédésére. A magyar hadsereg szétválaszthat atlanul összeforrt

a néppel. Fegyvereit nem nép ellen, nem urjtk, grófok és ban károk szolgálatában acélozza, hanem a?, urak világa el len a nép or szágáért. Mim i xerősebb ez a ' fegyver, annál nyugodtabbau szabadabban él hetünk, annál szétoála szilt a- tatlanabb le z ,az a kapocs amely orsz.á gunkat a békefront halai, inas verhetetlen táborával ősz szefűzi. Minei erősebb lesz az a fegyver, annál bátrabban kiálhatunk megálljt az új háborús gyújtogatóknak az imperializmus megszállottjainak. Mert a fegyver jó kézben van. A nép fiai forgatják■— a jövendőért. Magyar honvéd áll a vártán ... őrzi a hplcpf.

Ezer munkást foglalkoztat tavasszal déldsBántáli építőipar ú! vállalata