Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-11 / 8. szám

1949 JANüXa ti

ÖÜNÄNTOtl NÄPCö

IT

MWmmíc kisdéren

( GYŐZ A GÖRÖG NÉP

A falu, a maga 55 házával álmosan terpeszkedik egy völgyben. A házak egyszerűek, tornáccal, gon dósán festett, ápolt falakkal. Kisdér, Baranyának ez az eldugott falucskája, mint csodálatos ék- sier, úgy ékesiti a környéket.

Azt az elhanyagolt, faluszéli viskót keressük fel először, amelyben az öreg Botykai József lakik ötödmagával.

A fizetség naég a régi

Botykai bácsi mindenese a falunak: ő a pásztor, éj jetiár, a bikagondozó és a harangozó is egy- személyben. Az ember azt hinné, hogy e négy fontos állásért egész komoly summát kap évenként. Pedig nem így van.

— A fizetés? Az még mindig a régi! — mondja. — Mint ahogy régi ez az egész falu. A bíró, Elek Dezső is, Tóth Kálmán meg Pap Dezső is. Szóval a kulákok.

Botykai bácsi sokat betegeskedik az utóbbi időben. A lánya hadiözvegy. Most mindenféle hazugságot kennek rá, csakhogy kikergessék a házból. 12 éve gondozza, ápolja az apaállatokat, soha nem volt semmi baj, most mégis kí- gyót-békát kiabálnak rá. — Mert üreg és bizony most már ebben a korban az elvégzett munka sem 100 százalékos.

— Ki akarnak dobni öreg koromra a bíró urék, most majd megint mehetek hozzá, hogy: nagyságos bíró uram, bocsásson meg! Ugye, nem engednek kidobni innen? — fogja könyörgőre az öreg, ne engessenek, mert nem tudom mi lesz velem!

Akik kukoricán élnek

Horváth Mihály lakja a szomszéd „lakást“. Hetpdmagával. Az asszony állapotos. Néhány nap múlva már nyolcán lesznek. Az öt apróság mélabúsan rakosgat valamit a kemence tövében. Szótla- nok, pedig játszanak. Sovány kis lestük mezítelen, lábuk még nem látott cipőt az életben. Beesett, lázas arcukon kivirágzott a tüdőbaj. Inkább ülve játszanak, meri nem bírja őket a lábuk... Az ember két napja beteg. Lázas és nagyon fáj a háta.

—r Nincs kérem nekem semmi bajom a kulitokkal, csak egész esztendőben 14 mázsa gabonát keresek. Ebből élünk valamennyien.

Az asszony kenyeret tesz elém. Tiszta kukoricából. Aztán keserű szavakkal elmondja, hogy éjjelnappal fűteni kellene, mert takaró nincs. Vigyázni kell a gyerekekre. A nyomor elképzelhetetlen.

A lakbér:

60 maaksnsp

Furcsa kiejtéssel köszönt ránk valaki áz utcán. Megszólítjuk. — Heil Józsefnek hívják. Fékedről jótt. Együgyű neveléssel mondja, hogy kitelepítették és most Nemes Péterijénél dolgozik. Az ő házában is lakik. Hatvan napszámbérért.

— Sok — mondjuk.

Bólint. Dehát mit tehetnek egyebet, meg kell szolgálni, mert kiteszi az asszony.

— Vagyunk így kérem többen is, olt vannak Sehiszlerék is.

S tiisrlerék Cscvdiből jöttek. — Azaz őket 1» úgy telepítették ki. Most Tóth Péter zsirosparasztnak szolgálnák. A lakás bére: 60 munkanap.

Ujgazdák is jaknak a községben. ö ö csa/íd. Zelkó Nándoréit, Bíró Mihály, Karacsi Sámuel, Kollár Frigyes és ^Csertin Gyula. Egyszerű, dolgos parasztemberek. Zel- 1 óiknál csak az asszony van otthon. De ő is együtt küszködött az urával, így hát mindent tud.

— Nehéz volt az út idáig. Ha mi is a kulákok ra hallgattunk volna, mint a többiek, akkor nekünk sem lenne földünk — mondja az asszony,

Azlán küzdelmes életűkről beszél, hogy miiyen nehezen építették meg ketten az urával, négy kezükkel a házat.

— Nyáron vályogot vetettünk, télen nem tli/cliúnk így lett házunk. I>e nem baj, mert megérte. Ma már 11 hold földünk van és ezt a demokráciának köszönhetjük. Sose vittük volna ennyire, ha nem a magunk gazdái lennénk most.

A szövetkezet szükségességéről beszél, ami nincs.

— Csak mi tudjuk, mit jelentene ez nekünk, mi, akiknek nem áll

Ili állami épíipari szakisáéig Pécsett

Az építésügyi és iparügyi minisztériumok az új ötéves terv előkészítése során a nagyszabású beruházási tervekkel egyidejűleg a szükséges szakmai munkaerők, elsősorban építési szakemberek képzéséről is gondoskodnak. A szakminisztériumok öt vidéki városban, köztük Pécsett is új állami építöipariskola felállítását határozták el. A tervnek megfelelően még ebben az évben Pécsett új iskola céljára korszerű épületet emelnek.

A minisztériumok szervezését nyomban Az űj iskola első évfolyamát ideig, lenesen a gépipari középiskolában helyezik el. Az építési gyakorlati szakemberek képzését egyelőre negyven hallgatóval számolva, január 17-én megkezdik és az első évfolyam tanítását júniusra befejezik. A szeptemberben nyíló új tanévben a tanítást már az új iskolában folytatják.

A Szovjet Tájékoztató Iroda ismerteti Kokkalisznak, az ideiglenes demokratikus görög kormány népotkatási miniszterének nyilatkozatát a görögországi helyzetről. „A helyzet — mondotta a miniszter —, amelyet a Truman-ejv görögországi alkalmazása teremtett, azt eredményezte, hogy Görögországban megtelepedtek a gengszterek a kormányhatalom támogatásával, A görög nép ée a demokrata hadsereg harcj szellemét nem tudják megtörni és azért a monareho-íasiszták azokon az ártatlan áldozatokon töltik ki a bosz- szujukat, akiket kezükbe keritenek- A rémuralom rányomja bélyegét Görögország kultúrálté életére is. A monareho-íasiszták kultúrális területen a legnagyobb türelmetlenség légkörét teremtették meg é* még a ki nem mondott gondolatot Is el akarják nyomni. Körülbelül 1 millió parasztot, a lakosság 15 százalékát, kiköltöztették szttlőia- lnjábóL Ezek között mintegy kétszázezer gyermek is elképzelhetetlen nyomorúságban él koncentrációs táborokban. Görögország iskolapéldája, mit jelent a népeknek az „amerikai segítség." ínség, munkanélküliség, gyilkosságok, tö- I meges kivégzések letartóztatások, 1 száműzések, az erkölcsök elf aj u- i lása jellemzi a monarcho-tasiszta Görögország mai életét A görög demokratikus kormány ezzel szem-j ben a felszabadított területen megvalósította a löldreíormot, megalakította a népi tanácsot és a népbíróságok:,t és egész sor szociális, politikai reformot vezetett be- A demokratikus hadsereg az 1948. évi küzdelmekből még erősebben került ki és még szilárdabban halad a győzelem felé. A demokratikus kormány ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt, hajlandó becsületes egyezményt kötni a hadműveletek megszüntetésére azzal a feltféeDel, hogy a görög népet meg kell szabadítani az amerikaiak és angolok beavatkozásától A görög nép győzni fog. A győzelem, a görög demokrácia győzelme egyszersmind a béke és a haladás győzelme is leez az emberiség ellenségei felett."

Kijelölték Pécsújhegy legkiválóbb dolgozóit

Pécsujheigyer» taggyűlés döntött az öthónapos munka-versenyben jó eredményt aért munkások kitüntetésre, ifetve jutalmazásra való fel- terjesztése ügyében. A javaslatot Király József szakszervezeti elnök terjesztette elő, majd a taggyűlés élénk vita után a következő munkásokat javasolta felterjesztésre:

Centr áléból: Abrasits Zoltán és Bó- dis György, az iszapolóból: Gibicz Sándor és Eisler János, a szénmosóból : Karoper Bálint, a főműhelyből: Maul Adolf, étmumikás kitüntetésre. Péter János, Róíh Adiám, Vas János, Berkit* György, Keszthelyi Ernő, Heinrich János jutalmazásra.

ítl&MM&záy&ato cm Uttäia-tatofolyam UaMfrcdéi UäteStt

200 falusi gyermek élményei a téli táborban

„Ml nem háru:Álunk, meg, mert úttörők, vagyunk" ... 200 gyerek ajkán cseng a dal, majd szétfeszíti a terem falát. Szorosan egymás mellett ülnek, csupa csillogó szem, mosolygó száj, no meg az úttörősapka látszik belőlük- Az e’ső sorban egy kis ragyogószemű, barma leány lábával, öfeledten verj a taktust. Kis bakancsa tükörfényes, két copfja

Hatalmas fellendülés előtt

a déldanántúli építőipar

,, i.. —-■■ ■ „iám■ T"r~ =-—• • • ..ITT-j-.!_■=!==Áz újonnan alakult NV harcot indít az építkezési költségek csökkentéséért

Élet költözött az Engel Adölf és Fiai Gőzfűrész és Parkettagyár eddig elhaggott műhelyeibe. Serény kopácsolás visszhangzik az elavult gőzfürdő korhadt gerendái között, sorra hullanak le a fal téglái, a régi, foghijjas gerendák helyén már újak tartják a tetőt. Az azelőtt raktárnak használt fészerekben, a parkettagyár hatalmas hodályában és a nagy gyárudvar alsó részén a régi raktárépületben hasonló munka folyik.

Az Újjáépítés Dildunántúli Építőipari Nemzeti Vállalat vette át a használaton kívül helyezett fűrésztelepet. A hely és a gépek ezeknek a céloknak jól megfelelnek, az épületeket pedig most alakítják át. A régi fürdőből

kultúrház lesz.

Az Újjáépítés NV munkásai rohammunkával alakítjuk át, önkéntesen, hogy az épílőmunkások első üzemi szervezete otthont találjon benne. Ez az üzem les: ugyanis az első egész Dunántúlon, ahol az fpítőmunkások állandó foglalkoztatást kapnak, első olyan szempontból is, hogy az épületeket vertikális munkamenettel készíti. Ez azt jelenti, hogy míg eddig egy-egy épületnél számos vállalkozó is cdvállalkozó végezte a munkát, mindegyik külön-külőn költségvetéssel és haszonnal, addig a Nemzeti Vállalat az építőipar minden ágát egyesíti magában, az alapok kiásásától kezdve, a falak felhúzását, a cscrepezést, famunkákat, lakatos- és bádogosmunkát a Nemzeti Vállalat munkásai végzik majd el. Ez az építési módszerbeli változás egymagában is az építési költségek csökkenését idézi elő.

A tervgazdálkodás egyre nagyobb

részek elögyártásában is, ami szintén az építkezés olcsóbbitását jelenti. A Nemzeti Vállalat erre is nagymértékben rendezkedik be. A parkettagyár gépein a parketta mellett svédpadlót is gyártana];. Nálunk ez is újítás, amelynek lényege az, hogy parketta helyett hosszabb léceket készítenek, amit aztán a parketthez hasonlóan építenek be a padlózatba. A parkettagyár hatalmas termébe azonkívül elfér még 30—i0 asztalos, satupaddal együtt, t ezek az épületekhez szükséges ajtó- és ablakkereteket gyártják előre, szabványosított méretekben.

Az ácsok már dolgoznák is. Hátul a gyárudvaron gerendák rácsozata fekszik a földön. Ez a sertés- fiazlatők váza. Az ácsmankások ezek előállításánál máris nagy költségcsökkentést értek el. A fiaztaták megépítéséhez ugyanis faragott gerendákat kellene használni, ennek kereskedelmi ára 420 forint, köbméterenként. Ehelyett fűrészelt gerendákat alkalmaznak, amelynek köbméterenkénti ára a kereskedelmi forgalomban 700 forint, mégis 300 forintos áron számíthatták a faanyagot.

A Nemzeti Vállalat terve

a hároméves terv utolsó évében és az ötéves terv folyamán elvégzendő építkezések hatalmas arányait mutatja. A tavasszal ezer állandó épltömunkással kezdi meg a munkát a Nemzeti Vállalat, s ebből kétszázan ezen a telepen lesznek. A sűrű bozóttal, giz-gazzal benőtt udvarrészleten lesz a kőfaragóét cementáruüzem. A vasbeton épülclalkalrészeket itt éppúgy előregyárt ják, mint az asztalosmunjclenl őségre ten ízért at épület- iákat ét ácsolatúkat. Etekkel at

előgyártott épületrészekkel a Nemzeti Vállalat látja el nemcsak az egész Déldunánlúlt, hanem a Duna-Ttsza közének egy részét is. Az építés eddig minden más termelőmunkánál drágább volt, csak nemrég érte el építőiparunk az eddigi 10-es szorzószámmal szemben a hetes szorzászdmot, azaz az építkezési költség az 1938-as pengőösszeg tízszerese volt eddig, hétszerese most, de a további törekvés arra irányul, hogy ez

a szorzószám legfeljebb öt legyen.

A pécsi Nemzeti Vállalat feltétlenül cl akarja érni ezt a célt és épltőmunkásaink munkakedvét ismerve, nyugodtan állíthatjuk, hogy nincs különösebb akadálya annak, hogy el is érje. Különösen fokozódott a lelkes építési kedv azzal, hogy épltőmunkásaink végre állandó üzemi szervezetet kapnak, állandó gyárjellcgü üzeműk lesz és ez az üzemesitett építőipar megszünteti az építőmunkások foglalkoztatásának eddigi tervszerütlen- ségét, amellett ugyanolyan szociális és kulturális juttatásokat tud nyújtani az épitőmunkásoknak, mint bármely más nagyüzem. Még idén megépítik például a napközi otthont, a már készülő kultúrházat pedig könyvtárral és egyéb felszereléssel látják el.

A Nemzeti Vállalatnak ez a munkája az első lépés ahhoz, amit építőmunkásaink már régóta várnai; és követelnek: az épitőszakma szezonjellegének megszüntetéséhez, de ezen túlmenően hatalmas lépés a szocialista építőmunkában.,

példásan fésülve fekszik a vállán.; Úttörő ő is, mint a többi, akik! résztvesznek. az egyhetes örsvezec tő-képző tanfolyamom Baranya legkisebb falva is elküldte a leg-j ügyesebb üközőket, hogy sokait tanuljanak, és majd tanítani tudják a többieket

Legtöbbjük még egyáltalán nem, is volt Pécsett. Kicsi életükben; óriási élmény ez a téli-tábor, ahol’ úgy élnek, mint valami nagyszerű meseországban.

Sümegi pajtás ezt Irta Püspők- nádasdra: „Reggel 7-kor ébresztő,; 10 perc torna, utána hideg vízben derékig mosdás, — de azért na-i gyón szeretek ittlenni-" Azt mégj nem irta meg, hogy kőidben már moziban is volak, meg színház-! ban és nem győz csodálkozni, mi, minden van a világon, amit ő még nem látott. Hogy a „nagyon sze-. retek itt lenni" módosult, mert.. ott tar: már, hogy «a: mondja:

— Még «okáig nem akarok ha-; zamenni, olyan jó itt

Igen, itt nagyon jó. Reggeltől; estig csupa játékos tanulás, vidámság. Nagyszerűen fű tör. hálótér- i mek, finomabbnál-finomabb ebé-' dek, sok kis pajtás, vezetőik, akik vigyáznak reájuk, tanítják őket.

Nádast László a tanfolyam veze- ‘ tője. Lelkes, fáradtságot nem ismerő segítői vannak: Pataki Miklós, Csizmadia Sándor, Rácz Mária, Lázári Viktor, Bétori Adél és Dobál József úttöróvezetők, együtt játszanak, együtt tanulnak a gyerekekkel

Munkájuk, céljuk, hogy a jövendő kis őrsvezetők otthonukban megszerettessék a gyerekekkel az Úttörőmozgalmat, megtanulják azt, hogy ők a „legkisebb országépítők" és erre a címükre méltók.

Jó munkájuk legékesebb bizonyítéka a gyerekek véleménye, amelyet bátran elmondanak. Eszményképünk Rákosi „pajtás". Ä boriad; Berkovits Erzsinek pedig az Úttörők 4. törvénye tetszik a legjobban- „Az úttörő a világ minden dolgozóját testvérének tekinti."

Mind a kétszáz gyerek szeretné véleményét elmondani, a kisebbek, mint Pálfalvi Mihály sátor helyi. Molnár József luzsoki. Torna Teréz pécsváradí pajtások főleg azt akarják közölni, hogy itt milyen szép és jó minden. Hogy őrsökben élnek, tanu'tak a Kom- szomolról, hogy kim-játékot is tudnak már játszani.

— Elórel — harsán az úttőrő- köszön és, amikor búcsúzunk. Az utcán még messzire kísér csengő daluk: „Értelmiség, munkás, paraszt, harcolj, dalolj, dolgozz

.iMfc ».if •*-* ‘v- v Btb JÄ

/

nádunkban olcsón venni, nem él-( lezbetjük a szövetkezet előnyeit. De hiába is igyekeznénk megalakítani, úgyis beleszólnának a nagy- ;azdák.

Bizakodó, dolgos újbirtokosok,. lyomorgó cselédek és kevély ku-( ákok lakják a községet. Felszaba-, lultak, elnyomottak és kizsákmá-( íyolók. De Kisdéren is egyre in-( ;ább utat tör azN elnyomottak clé-( 'edetlensége és bátor harca, amely, erázza a kulákok önkényességét,, ncgszünleti a kizsákmányolást cs( ípíti majd a szocializmust. (fj)

Lerázzák már magukról a kulák igát a dolgozó kisparasztok