Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-08 / 6. szám

1949 JANUÁR 8 DUNÄNTOt! NÄPtO Megdöbbentő adatok kerültek napfényre Mindszenty bűnös vaiufaüzelmeiről-is OKH-fiók elnöki székéből intézte spekulációs üxelmeit Mindszenty a 30-as években Za- Uegereaegein voít apátúr és az .ak­kori reakciós zalaegerszegi város- politíkuscJk és az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet vezetőségé­nek segítségével elfoglalta a zalaegerszegi OKH­fiók elnöki székét. Politikai pályafutása már meg­lehetősen ismerős a magyar köz­vélemény előtt. Múltjának minden tevékenységéből kitűnik, hogy a haaaáTuló esztergomi érsek minden lépését egyetlen érzés vezette: olthatatlan gyűlölet a dolgozó nép iránt. Ez a magatartása nyilvánult meg minden beszédében, a fasiszta la­pokban írt cikikeiiben, a. horthysta idők alatt mondott usztitó szónok­lataiban éis esztergomi érsek ko­rában minden pásztorieveiében is. Ez a népefenes beáfötotteág tette Mindszenty Józsefet a hazai reak­ció fejévé, a külföldi imperialisták ügynökségének vezetőjévé. De népeüienes magatartásának bemutatására aligha akad alkalma­sabb ideje életének, mint az a né­hány e&zfendő, amit a zalaegerszegi OKH elnökeként töltött el. Mindszenty. a földbirtokosok bankárja Le gj t imásia - pr opaganda c él jaira adta a hitelszövetkezet pénzét, to- váhhá a korrupt köztisz'.viseiőket, a gazdá/k közül a nagyobb birtoko- . sokat tömte pénzzel, ahelyett, hogy ez általános gazdasági rom!Ó6 kö­vetkezében a legsúlyosabb anyag1 helyzetben lévő parasztság meg­segítésére fordított volna egyetlen fillért is. A szövetkezei kölcsöntnegszam- záu jegyzőkönyvei híven mutatják, hogyan gazdálkodott a Mindszenty (Peilim) Józisef elnökíése alatt mű­ködő OKH igazgatóság a szövet­keze- pénzével. Mindszenty Józsel nem - volt túlságosan szemérmes, hanem rendszeresen a saját nevére Is felvett különböző részletekben nagyobb Összegeket. A nyomorgó parasztság szinte soha nem kapott egyetlen fiiért sem at­tól a Hitelszövetkezettől, amelyet Pehni-Miindiszenty József vezetett- A Hitelszövetkezet kölcsönmeg- szaviazási jegyzékei megmutatják, hogyan gazdálkodott a Mindszenty elnöklete alatt működő igazgatóság a szövetkezet pénzével. Itt van például az egyik jegyzőkönyv, amely „Ngs. Pehm József apát­úr” ingatlanvételéről számol be. A Hí létező1vetkezet elnöke ebben az időben raját zsebére dolgozott. Volt persze „sürgős és bizalmas” kölcsöne is kigaitlaovételtnéj. Mind szerit y nemcsak saiátmagá- nak szavazott meg nagyobbösszegű hiteteket, hanem másoknak is. — A könyvekben szereplő nagyobb összegű hiteleik, amelyeket legtöbb­ször Pehm erőszakolt M, nagyke­reskedőknek, korrupt, döMös, nép­éi lenes közisztviselőknek jutottak. A könyvekben egymásután a kő­vetkező tét.leket találjuk: Mérő Géza zalaegerszegi 1 nagyke­reskedő 5000 pengő. Vér József né 3000, Horváth István cementgyá­radnak düszinóhtziaiáera 3600, dr. SkubSts Ödön főszolgabírónak be- ruházásriá 1Ö.000, dr. Skublts Gá­bornak minden különösebb meg­jegyzés nélllkül 5060, Skubllf6 Já- nosniaik 65.000, Vörös Gyula pénz­ügyi főtisz'viEeiőnek villaépít ésre 10.970 pengő Welt folyósított, de folytatni lehetne ezt a névsort még nagyon sokáig. Nem kíméli a szegénj paraszfastzonyt A bárom Skublits, aki a névsor­ban szerepel, még ma is úgy él a zalai nép emlékezetében, mint a legsötétebb despota, népnyúző család A névsor további részében azoka1 a zalai kulákokat találjuk, akik később a népellenes ■Horfhy kormár.yok jóvoltából „vé­dettek" let'.ek t'& solia egyetlen fil­lért sem fizettek .vissza a szövet­kezetnek. Hosszú oldalakon át csupa ilyen tételek vannak. Aztán megjeleni« egy 100 forintos tétel: Kiss Erzsé­bet botzföldi lakomák. Kiss Erzsé­bet adótartozása kifizetésére kap'a ezt az összeget. A „védett kutótok”, a korrup* közitósz'tviselők, a népnyúzó Skub'i- tsok nevetve továibbáHtak a szö­vetkezet pénzével. De Kiss Erzsébetet nem engedte a szövetkezet — Pehm József aláírása büszkél­kedik a bejegyzés után — a 1T0 pengős tartozást végrehajtották. Arról nincs tómutaíá's. hogy meny­nyi kamatot és költségűt fizettet­tek ezz« a szegény parasztaeszony nyal. Amíg a Skublitsok és a birtoko­sok szamára folyósított hitel visz- szaíize'éséf egyáltalán nem szorgal­mazta Mindszenty, addig a 100 pen­gő miatt egy szegény falusi asz­Iipgyi Gyula sportállamtitkár az alapfokú csapatbajnokságok meqnduásárót Pénteken délután Hegyi Gyula eÍvtárs, sportéi.amtifkár sajtóérte­kezletet tartott, amelyen ismertette az alapfokú csapatbajnokságok megindulásával kapcsolatos kérdé­seket. — A népi demokratikus orszá­gok sportéletét az Jellemzi — mon­dói: a —, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegét igyekszik bekap­csolni a sportéletbe ­Járási, megyei és országos bajnokságok Ezt « célt szolgálja az alapfokú bajnokságok rendszere. Először az asztali tenisz- és sakk- szövetségek megfelelő á'alakításái végezzük el és ebben a két sport­ágban írjuk kj az alapfokú bajnok­ságokat. A bevezetésre váró alap­fokú bajnokságok leglényegesebb különbsége a multévi népi bajnok­ságokkal szemben az lesz. hocry ezek szorcy ingóságait elárvereztetle és jutott 44.000 pengő a IV. Károly 'király emflelkét megörökítő zato- egens'zegi emlékműre is. A tegutózzi belügyrranfsiztérLumí jelentések nyAváno^ágra hozták Mindszenty VialutaüzeDmeit. Most megállapítható, hogy nem ezek vol­tak első vaiutaüzérke dései, hárem már korábban is szívesen kötött üzleteiket dollárban. A Mlaegersae- gi OKH szövetkezet bizalmas üz­leti feljegyzéseiből ugyanis kiderült, hogy Mindszmrty már abban az idő­ben is foglaukozoít dollár-ügyekkel így például a Zalaegerszeg kör­nyékién Iiatkó Barteitittdes Frigyes- né amerikai álampolgár 7000 dollár erejéig kötött Mind­szerrtyvel kölcsönügyletet. Mindezek az adatok azt mutatják hogy Mindszenty a 30-as évek óta nem soka' változott. Azelőtt is a nép ellensége volt, elárverezte! te a szegény ember utolsó párnáját éj néhány pengőért, viszont hatalmas összegekkel támogatta az „urakat", rsagy pénzeket fordított legitimista propagandára és közben nem ve­tette meg a pénzt maga sem, kü­lönösen, ha 3 dollárról volt szó. Ez is egy részlet a hazaáruló érsek arcképéhez. Amikor a dolgo­zó magyar nép nyomorúsága a legnagyobb volt, a harmincas évek­ben népnyúzó urak számára adót4 kölcsönt az az ember, aki 1948- ban ezekkel a régi népnyúzókltó együt* aikiarfa megdönteni a dolgo­zó nép hatalmát. A NAGY FORDULAT Két hónappal ezelőtt a Mauth- ner Olajgyár üzemi pártszervezete éppen hogy volt. Működésről, eredményekről beszélni nemigen leheteti. A tőkésekhez csatlakozott, a tőkések uszályába sodródott de­magógok vitték a szót, a bért keveselték, a munkát sokalták, szid­ták az üezmi bizottságot és a szak­szervezetet és ezzel a tagság nagy­részének elvették munkakedvét, el­vették a Párt iránti bizalmát. 0 November végén azonban fordu­lat következett be a pártszerve­zet életében. A volt, tőkés érdeke­ket szolgáló igazgatót vétkes mu­lasztásokért őrizetbe vették és ez­zel a hangoskodók js elvesztették a talajt lábuk alól, megszakadt a kapcsolatuk a munkások ellensé­geivel. A pártszervezet vezetősége is kezébe vette a dolgok Irányí­tását és azóta komoly munka In­dult meg a pártszervezetben En­nek első jele az volt, hogy a de­cember 15-i tggyülésen elmaradtak a demagóg felszólalások és szóhoz jutottak azok az őutudatos munká­sok, akiket eddig háttérbe szorított a szervezett klikk. Ma már nem ismerne rí a párt­szervezetre az, aki csak november előtt járt ott. A tagok megismer­ték a Párt jelentőségét, a párt- szervezet vezetősége szorosan együttműködik az üzemi bizottság­gal és a munkásból lett vállalat- vezetővel, és a Mauthner szerve­zete is joggal tarthat számot arra, hogy a többi pécsi üzemi szerve­zettel egy színvonalon állónak te­kintsék. December közepe óta megalakult a 15 tagú kultúrgaárda, amely már karácsonykor és szil­veszterkor szép sikerrel szerepelt a munkások által rendezett műsoros esteken. Ezeket a műsoros esteket már az új kultúrteremben tartot­ták, aminek felszerelésével és be­rendezésével éppen a karácsony előtti utolsó napon készültek el és a műsor után már az a rádió szolgáltatta a tánczenét, amelyet az üzem munkásai a kultúrgárda ala­kulása után vettek. A termelőmunkában Is meglát­szik a megerősödött pártszervezet hatása. A munkafegyelem megszi­lárdult, nem azért, mintha erélyes eszközöket alkalmaztak volna, ha­nem azért, mert most az osztályuk­hoz hű, öntudatos dolgozók meg­győződése jutott szóhoz. Míg a múltban a hangoskodók eggre a norma meglazltását követelték, a fordulat óta a „túlmagasnak tar­tott“ normát is könnyű szerrel túl­szárnyalták és január S~án meg­alakult a munkabrigád is. Az el­maradott pártszervezet a tőkések uszályhordozóitól megszabadulva, egy hónap alatt utolérte más üze­mek fejlettebb szervezeteit, most már rajtuk múlik, hogy túl is szárnyalják azokat. <Védi ax mútitk tQÍxzilqxt, lejjJfl a. jaki dűlqj)z& népit a vegykísérletí állomás ' Ha laikus hallja ezt a szót, hogy „vegykísérle'i állomás", ké­nyelmesen üldögélő, fehérköpenyes vegyészeket képzel maga elé, akik néha egy egy pillantást venek a mikroszkóp lencséjébe vagy meg- rázog-atnak egy kémlőcsövet. A valóság annyiban igaz csak, hogy fehér köpenyük van a vegyészek­nek, de rengeteg dolguk is, mert a pécsj vegykísér'et.i két megye ól e'-mi s ze - ellenőrzésé í végzi és többek között 550 tejgyüj'ó üzem tartozik hatáskörébe, amint dr Szabó Endre, a vegykísérletj állo­más vezetője elmondotta látoga­tásunkkor. SenM sem csapatküzdelmek lesznek. Az alapfokú bajnokságok kerületi beosztás a'apján kerülnek lebonyo­lításra. A területi szervezetek összessé­ge alkotja az országos szövetsé­get. Ez a rendszer megszünteti azt a visszás állapotot, hogy sportszempontból Budapest nagy előnyt élvez a vidékhez képest. A jövőben megrendezik majd a já­rási, megyei és országos bajnoksá­gokat. Az új bajnoksági rendszer 200 000 sportolónak biztosit részvé­teli lehetőséget. Az ilyen alapfokú bajnokság egyfordulós lesz, ősztől kezdve azonban kétfordulós, őszi- tavaszi rendszerben kerül lebonyo­lításra. Az asztali tenisz alapfokú bajnokságok február 27-én egysé­gesen indulnak meg az egész or­szágban. A sakk alapfokú bajnok­ság előreláthatólag több minit száz­ezer résztvevővel február 13-án in­dul! mag. gondolná, hogy a Zó- lyom-utcai ház föld­szintjén 23 helyiség­ben folyik a vegykísér’eti állomás munkája. Dr. Szabó elmondotta, hogy a "fővárosi technológia labo­ratóriumán kívül egyedül a pécsi vegykísérleti állomás végez az ipar és mezőgazdaság minden ágára kiterjedő vagyvizsgálatokat. — Alig van olyan ipari vállalat a két. megyében, amely ne lenne velünk összekö tetésben. Az acél­csapágytól, a tejfeles túróig min­dent vegye’emzünk- Talaj- és búzavizsgálatok tekintélyes részét teszik munkánknak, de az előbb említett 550 ejüzem ellenőrzése is kemény rnunká: ad. A tej összeté­telének vizsgálatánál nemcsak a víztarlalmát vizsgáljuk. Többször találón nitrátot is a tejben, ami az ammóniából alakul át és arra mutat, hogy trágyalével fertőzött kút vize ke­rült a tejbe. A nitrátot még a for ralás sem távolítja el a tejből és súlyos bélhurutot okoz a csecse­mőknél. A tejcsarnokok kút jak is állam dóan ellenőrizzük, tehát: — Na' gyón érdekes dolgokat mondott még dr Szabó a liszt és búza mi­nőségének hónapról hónapra tör­ténő változásairól, majd eseteket sorol: fék amikor a gyors vegy- etemzés emberi életeke: mentett meg­— Egyik este 10 órakor motor­kerékpáros férfi állított be hozzánk és tyúk belsőrészeket meg egy doboz iszapot hozott vegyvizsgá- latxa. Elmondotta, hogy a felesége súlyos mérgezési tünetek között megbetegedett délután. Valószínű­leg az ebédre levágott tyúkok hú­sától. Tízperces vizsgi a< megállapította, hogy úgy a tyúk belsőié" szel, mint a baromfivályüból ki­meri tett iszap foszfort tartalmazott, A férfi robogott vissza Siklósra- Feleségé- igy a vegyelemzés nyo­mán alkalmazott helyes orvosi ke­zelés megmentette az életnek. Ki­derült, hogy szomszédjuk bosszú­ból tyúkjaikat megmérgezte a vályúba tét; foszforral. Amikor az asszony látta tokádul a tyúkoka', levág:« és megfőzte. így jutott a méreg az ő szervezetébe is- A laboratóriumokban telt séta során egész sereg komplikált, kisebb-nagyobb műszert láttunk, fantasztikus a’akú lombikokat és görebeket, acbát, tengelyen mozgó mérleget, amely a porszemet is megméri, miniatűr gabonaörló mal­mot, próbasütésihez való villany- kemncét, apró chamottal bélelt ke­mencéket, amelyeket kétezres hő­fokig lebet hevíteni. Platina edénnyé' is rendelkezik az állomás. Súlya három­negyed kiló, hő és saválló és ér­téke 75 ezer forint. Polcokon kü­lönböző vegyszerek ezreit, kábító­szereket és egy jól zárható külön szekrényben a leggyilkosabb mér­MOSOTT RONGYOT magas áron vesz e Szabadság Nyomda Mlnnhácsv M.-n. 10­gekeS, amelyekkel Pécs egész la­kosságát ki lehelne irtani- Mindez nem a gyilkolás, pusztítás, hanem a tudomány szolgálatában áll. Vé­dik az emberek egészségét, segítik munkájában a dolgozó népet, hogy földjét okosan és eredményesen művelhesse. — A demokrácia könnyűvé te­szi munkánkat, mert minden esz­közt rendelkezésünkre bocsát — mondta búcsúzóul dr Szabó. Körözik a tikkasztót Sikkaastáa miatt Szatisr János, a győri „Sat«*'‘ köta/övőlpari üzem tu. lajdonoea, és Percről Sándor a ,.Psljo" győri sapkákéért tő feli elendst tett a rendőrségem Márkus Benő Benjámin £6 évet* pácéi nagykereskedő ejtem, ti panaszosok többszöri felszólítására Márkus a bizományi árumintákkal »I nem számolt ét 2600 forint értékű anyagot visszatartott. A fétíelentőb kö­zölték a rendőrséggel, hogy ügyfelük sehol tel nem tálalható. A nyomozás szerint Márkus Benő két bőnappal ez­előtt a Koller-utea 2. számú lakásáról ismeretlen helyis távozott. Jelenlegi tartózkodási helyét megállapítani ed­dig még nem sikerült. Hi uisóg A belügyminiszter hozzájárult Juhász Mihályné nagyharsányi se­gédjegyzőnek segédjegyzői, Szend- rői Emil jegyzőnek a nagyharsányi segédjegyzői állásba történő be­helyettesítéséhez. Az Olor-esatorna szabályozására a tervberuhdzások tételeként ki­utalt 30 ezer forintból Szentdienes és Sumony községek között vé­gezték el a csatorna szabályozási munkálatait. A Sikonda gyógyfürdő-vállalat tetemes adótartozásai miatt szüksé­gessé vált az állam érdekeinek megvédése, ezért a népjóléti mi­niszter vállalatvezetőt rendelt ki a gyógyfürdő vezetésére Nemes An­dor budapesti (Molotov-tér 3.) lakos személyében.

Next

/
Thumbnails
Contents