Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-06 / 4. szám
1949 .TANÚAi fl DUNANTOU napló „Nem csap nk be tovább ^ajátmagánliat“ A JUSTUS GYÁR DOLGOZÓÁ normájuk felemelését kérték:! í Hét tevéi a ta^tüéuívsgMatiM A Justus Olajgyárban, a nagykapuval egyenesen szemben fehér papíron tussal festett elmosódott betűk figyelmeztetik a munkást: „Ne politizálj..Efölött valamikor ott volt az is, piros betűkkel: „munkaidő alatt“, de ezt is fehérre koptatta már az idő. A felirat kifüggesztése óta azonban volt idő arra, hogy a szerény kívánság zsákjából kibújjon a szög, sőt arra is maradt idő, hogy a munkások mégiscsak politizáljanak. Mert csak így juthattak el addig, hogy Rákosi elvtárs beszédét annakidején necsak meghallgassák, hanem gondolkozzanak is rajta és így terelődött rá figyelmük egy másik táblára, amelyen fekete ala pon fehér számok voltak. A »a fiolában lóg az a tábla, amelyre krétával gondosan feljegyzik a feldolgozott mag mennyiségét, a belőle nyert olaj súlyát és a teljesítményi százalékot is. Ez utóbbi körül forgott hetek óta a szó és a tisztán látó munkások úgy találták, hogy nem helyes az, hogy a krétával írt számok állandóan ISO—1X0"to között mozognak. — Nem sok — mondták egye sek — van ahol 150—löWi-ot is teljesítenek. — Igenám, de nem átlagosan — mondták azok, akik mélyére néznek a dolgoknak — mert ha minden munkás mindig 50 százalékkal túlteljesíti a normát, ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán jól dolgozik, hanem azt, hogy norma nem az állandóan teljesíthető átlagos teljesítményt jelzi ahogy keltene, hanem annál kevesebbet. — A vita az utóbbi na pókban dőlt el, azoknak a javára akik a normát lazának találták Vigűlls Varga Ernő elvtárs, párttitkár, a sajtolóbon dolgozó munkások megbizásóbál jelentette, hogy kérik a normák felülvizsgá lásdt és új normák megállapítását. ' Egyúttal jaronlatot is tettek, ami a normák körülbelül l5"U-os emelését javasolja, de a pontos meghatározást az időelemzésre bízza. .4 vita ilyenformán való befejezése azonban nem jelenti azt, hogy többet már nem beszélnek erről a kérdésről. Most is együtt van a sajtóiéban Ro- máncz Ferenc, az Ü. B. elnöke, Patacsi Pál <és Tomola Károly és a normáról beszélgetnek. Tomola Károly szerint a mai termelésnél jóval többre lennének képesek, ha a gépek nem volnának rosszak. Ha a gépek hibátlanul működnének, hamarosan lazának bizonyulna az újonnan megállapítandó norma is. Patacsi Pál viszont úgy gondolja, hogy a mai körülmények között is tudnának nagyobb teljesítményt elérni, csak meg kell találni a módját. Románc Ferenc arról beszél, hogy a régi normával saját- magúkat , csapták be a munkások, így mondja: — .4 normának azt kellene je leznie, hogy rendes körülmények közölt mennyit képes teljesíteni a munkás, de itt rendes körülmények közölt mindig túlteljesítették. Annakidején a terv előirányzatát is az átlagos teljesítmény, azaz a norma alapján állapították meg, i ennek megfelelő volt a nyersanyag- beszerzés Is. A dolgozók becsapták magukat ezzel, mert ha már akkor a magasabb teljesítmény alapján állapítanak meg igazságos normát, akkor magvásárlásnál is ahhoz tudtak volna igazodni és most nem lenne fogytán az olajosmag. így pedig elfogyott a mag is máris nyolc munkás áll felmondás alatt, tavaszra pedig valószínű, hogy az egész üzemnek le kell állnia, mert télen nem terem napraforgó. Tetejébe még három műszakot állítottak be — igaz, hogy ezt a körülmények tették Szükségessé, de mégiscsak a tőkés módszerek maradványait jelenti az, hogy néhány hónapig erősén dolgoztunk és utána el kell bocsátani a munkások egyharmaddt. Varga elvtárs is megállapítja, hogy kár volt a téves kalkulálás, a normával történt téves számadásit mert éppen most, amikor az üzem második lett az ország olajgyáraiü között, az üzemi pártszervezett megerősödött és a felülvizsgálás-d sál megtisztult, a munkások öntudata is annyira ’megerősödött, hogy belátták tévedésüket és a normák felülvizsgálását kérték, most kell újrakezdeni az egészt munkát, az elbocsátások miatt. — De minden kár haszonnal is jár — fejezi be —, mert a gyár munkásai most megtanulták, hogy nem szabad sajátmagukat becsapni és ezentúl nem is fognak becsapódni. (tnf) MUNKAVERSENYT INDÍTANAK a szaksze/vezeti nőbizolíságok Kedves elvtársak! A párttagok felülvizsgálata szorosabbra fonta a párt és a tagok közötti viszonyt. Elsősorban ezt a döntő tapasztalatot szereztem. Jobb, hűbb tagja akarok lenni a pártnak, mint eddig voltam és ez késztet arra, hogy az elvtársak elé járuljak írásommal. Nyugodtan léptem a felülvizsgáló bizottság elé, ott já elv tártak fogadtak és barátságos eszmecserét folytattunk a hároméves tervről, a munkáspártok egyesüléséről, a felülvizsgálatról és a fekete» reakcióról. A feltett kérdések nem leptek meg, mert a gyárban és otthon ts mindig ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Én azelőtt szociáldemokrata voltam, de most a felülvizsgálat alatt újra arra jöttem rá, amit már az egyesüléskor is gondoltam, hogy a Magyar Dolgozók Pártja csak azt akarja.amit zni munkások is akarunk és úgy gondolom, hogy itt a felülvizsgálaton nemcsak engem vizsgáztattak arról, hogy megfelelek-e a pártban, hanem nekem is bebizonyították, hogy a Pártban van tényleg a helyem. Ezen így gondolkoztam és úgy gondolom, hogy minden felülvizsgáló bizottság akkor végez jó munkát, ha nemcsak kikérdezik az eléjük kerülő párttagot, hanem ha ügy látják, hogy az tényleg öntudatos munkás, akkor igyekezzenek megértetni vele azt is, hogy a párt irányvonala megfelel az ő gondolkozásának. Én a Párttal és a kormánnyal szemben teljes bizalommal vagyok, eddig még nem láttam olyan intézkedését, amit ne helyeseltem volna és ezt csak azért írtam le, hogy más felülvizsgáló bizottságok is így fogadják az egyszerű párttagokat és hogy a párttagok se fétjenek a felülvizsgálattól, mért az csak a Pártot erősíti, az 6 érdekűkben. r (#, Jdnof raktár{ Értekezletet tartottak a szakmaközi nöbizottság reszortfelelősei. Az értekezletet Vértes Ferencné nyitotta meg és hangoztatta a nők fontos feladatát a munkásmozgalomban. Sárdi Mihályné titkár beszámolt az eddig elért eredményekről. Decemberben különösen a Mikulás-napi és karácsonyi ajándékozási akciókban fejtett ki komoly munkát a nőbizottság, de nagy eredmény volt a női munkabrigádok megszervezése is. Az Első Pécsi Bőrgyárban a női munkabrigádok a férfiakkal álltak ki versenyre, s abban szép sikert értek cl, legutóbb pedig a Hirdi Kenderfonó- cs Szövőgyárban alakult két nőbrigád, ezek egymással ver senyezve törekszenek a jobb minő ség és többtermclés elérésére. A reszorlfelelősek részletesen beszámoltak a munkakörükben végzett munkáról, végül elhatároz ták, hogy miiyíen felelős három- hónapos munkatervet dolgoz ki, a munkatervek alapján január közepén ünnepélyes nagygyűlésen KEDVES DUNÁNTÚLI NAPLÖ! J A feKHv4asg>á!áskor, amíg a kérdésekre feleltem, megAllapi ottam magamban, hogy a bizottság vizs- indítják el a nőbtiottsdgok mun-i «étódAsa sokirányú, kiérjed min- kaversenyét. A Iiáromhónapos ver-i'^^ ^jből .képet alkothat ma- tseny végeztével a legjobb eredi 4nak u e-6lt« álló párttagnak ménvt elérő nóbizotlság vándor-<' mcsak a Pártban ranusito'.t ma- zászlót kap, a második szép cja:artásáiról, hanoin egész egyéni- mappát, a harmadik pedig értékes ^ így van rendjén. Sokőnyvet. Elhatározta a nőbizott-fkan az c!vtársak tó2Ü] az,t hi.ték, ság, hogy ebben az évben meg szó- rosabbra fónják a kapcsolatot a szakszervezetekkel és a Párttal. hogy a felülviasgálóbizotlság holTttj „vésztörvény*zék"-féle, ahol kinyírják az ér elmiségleket". Saját tapsital atom alapján keT megmondanom, hogy ez kispolgári, reakció» gondolkozás és aki Így gondolkozik, az valóban nem való De nem valók közénk akik nem akarnak ta' akarnak fejlődni- A hifii MDP országos oktatási értekezlete A Magyar Dolgozók Pártja országos központi ókíaiád osztályaJkőzénk. pénteken égéi «napos oktatási éT te- »azok sem, kezteóre bivita ós|->ze a megy« és»mil ni, nem városi pártbizottságok oktatásig ve-Jzottságok felé pedig azt kívánom zetőit. — Az értekezletei elsőnek * Révai József eiv.áxe politikai Lesz á melóit tart, majd Lakatos Éva az oktatás gyakorlati kérdések referátuma következük. Az országos értekezleten részt vesz Deák Lívia megyeház atl&áigi tag, Csizmadia Ferenc a nagy péc si bázottsigjagja éi Kétei Ferenc elvtárs." mondoni, hogyha kispolgárt gon- doKkoaáeú társai által előzőleg megtévesztek., meJélem'ített, saját hibáján kivül még nem eléggé öntudatos értelmiségi kerül eléjük, akkor — ha egyébkén*, jó szándékot és a munkásosztálJyal váló együttérzést 'találnak benne — adjanak neki tehetőséget, hogy harcos, képzet: kommunistává fejlődhessék, A párttagság fe'.üMasgiátásétól az épülő rendszer erősödését, a Párt újjászületésé:, az orszá- elóbbre- víte.ét és a dolgozók felemelkedését várom és azt szer aha, ha soraimmal mindéhez magam is hozzájárulhatnék. Ha van xá mód és a páirt képesnek tart reá, még több munkával akarom szolgálni a párton belül a munkásosráf.y és a dolgozók ügyét. VŐrfts Ferenc r.jsztvisélő. Fegyvert rejtegetett egy bostai földműves A rendőrség fegywerrejtegeités miatt őrizetbe vette Tóth János 40 éves bostai tráWarítdaidanos földművest. Tóth egy vadászfegyver! SZEMINÁRIUM R FALUN és többféle lőszert rejtegetett. Kihallgatásékor a fegyver rejtegető bevallotfa, hogy « puskát bárom évvel ezelőtt egy bízott dáfcamóéft cserélte. Amikor a fegyverbeszo'jgál,- tatási rendeletről értesült, Tóth szenna) vett egy rows állapotban lévő puskát, azt lead«, « baját fegyverét pedig elrejtett«. A Uis villanyégő gyér vllágossi-nek, mikor Lóránt Lajos elvtárs ' magyaráz:- Igásállatxa nem igen lesz szükség a gépesítés miatt, de a haszonállatok trágyaminőségét figyelembe veszik, értékelik, mindenkinek érdeke tehát, hogy trágyájának a minősége minél jobb got szór a mennyezetről. A szűk szobában, munkától görnyedt hátak hajolnak a bosszú asztal főié. A kérges kezekben ügyesen áll a ceruza. Mindenki előtt füzet, gyakorlatlan betűkkel teleirva. Szeminárium van Pellérden. Huszonöt hallgatóval. Az előadó, Beke József elvtárs a szövetkezeti gazdálkodás háromféle típusáról beszél. A néma csönd, amely az előadást kíséri, a kopaszodó, ősz és fiatal fejek bólogatisa jellemző arra a nagy figyelemre, amellyel az elő adót hallgatják. —A szövetkezés legfejlettebb formája a közösen termelő csoport Itt már minden munkát közösen végeznek a tagok. Az elosztásnál a tiszta jövedelem 25 százalékát a bevitt földtulajdon alapján osztják szét, 75 százalékából pedig mindenki a végzett munkája szerint részesedik. Látni az arcokról, hogy jól átgondolnak, valósággal megrágnak minden szót. A vita csak nehezen születik meg, de mikor^ Kövesi János, a község 30 éves bírája a trágyázásról be- szél, egyszerre mindenkinek van mondanivalója. Aztán elcsöndesed legyeu. — Lukács elvtárs arról beszél, hogy kulákok és egyéb kizsákmányoló elemek nem vehetnek részt a közösen termelő szövetkezeti csoportok munkájában. Beke és Lóránt elvtúrsak adnak még felvilágosítást sok mindenre. Végül elcsendesedik minden, csak papírzörgés hallatszik, aztán a helyes A közös termete lé*. Aí arcokról látszik, hogy a problémákká] már mindenki tisztában van, amint ezt Keszthelyi, Kövesi, Lukács és Mihal ék elvtársak felszólalásai bizonyítják. csoport a legfejlettebb típusa a falusi szövetkezeteknek — fejezi be mondanivalóját Beke elvtárs — ettől fél a kulák és azzal ijeszti a nagyüzemi termelés iránt érdeklődőket, bogy az éwégi osztozkodó son össze fognak veszni a tagok. A pellérdi dolgozó parasztok azonban jól emlékeznek még arra az időre, amikor csépiéi vagy aratás után, mint egy-egy „banda" tagjai sem veszekedtek, hanem becsületesen osztozkodtak a termés tizenkettedén. A pellérdi újgazdák ezntán sem fognak marakodni, amikor majd 10Ó és 100 holdak termése lesz az övék. Még sokáig együttmarad a pellérd* ?5 szemináriumi hallgató. Megbeszélik, megrágják a hallottakat. Aztán átnézik a jegyzeteket, hogy minden irigykedő és rosszakaratú kulák- nak a szemébe vághassák az Igazságot, hogy a szövetkezés biztosítja boldogulásukat é* felemelke désüket. (rCtxtdé Vizsgálják felül a föIdndáalapot! A Horthy-viiá* *ay ittfaMJUtt ren. delate sújt bennünket, Maje újbirto- kos parasztságát. Sz pedig az. hogy a földkatasztwri adót aranykorona alap uarint fizetik. Míg ugyanakkora földárt Palotához sokon 7—800 forint az évi add, Majeon 1400—1500 forint a földadó. Bit avval magyarázzák, hogy az simult Időkben a Sátorhely pusztai földbirtokos urasé« a maga adóiét a majsl parasztokra hárította ás így srsd az aranykorona adóalap, amely igazságtalanul sújtja a község parasztságát. Az adóalap sUrgds reformálását kérik, amelynek egyedül csak sz lehet a következménye, hogy Majton is, mint bárhol a vármegyében ugyanannyi földterületért egyforma összegű aöét fizessenek. Nem nyöghe- tik a szegényparasztok sz úri' világ olyan rendéletét, amely az adót a földesúr válláról a szegényparaszt nyakába varrja. MAJSI SZECáNYPARASZTOK KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK FEZEI NAGY FARSANGI BÁLJÁT a Munkás Kullurház dísztermében január hó 15-én, szombaton este 8 órai kezdettel tartfa
