Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-30 / 25. szám
1949 JANUÁR 30 OUNÄNTOll NÄPlö A FALU ÚJ EMBEREI 4 déldunániúii dolgozó parasztság legjobbjai a DÉFOSz iskoláján Alig néhány napja gyűltek íme a DÉFOSz tömegszervezési iskolájának hallgatói a baranyai községekből. A ládák, amelyekben kit felszerelésüket hozták — csak annyit, amennyi vállórw- hából, mosdószerszámból három hétre elegendő — mind megtalálták helyűket a tiszta hálószobákban is le lehet oloasni róluk, honnan indultak útnak. Erdős, mectke, Dunaszekcső, Diósviszló, Uiriakéménd, Kölked, Alsoszent- márlon. N agyharsán y, Gődre- tzenJmárton, Bikái, Siklós, Kis- kassá, llimeshiza, Pellérd, Bárány aszentlőrinc ... Mind küldött makit, hogy alaposan ál- is ái- bestibik a dolgozó parasztság teendőit, feladatait az elkőoeike- ző időben. Van, aki Mohácsszi- getről jött, akad villányi is. Jtlöii többől ülnek t társalgóban a kályha körül, jegyzetfüzet is ceruza oan a kezük- ben. Arról beszélgetnek, mit adott a kispai asztságnak a demokrácia? Jó ezt summázni, hogy szilárd alapra kerüljenek. Van Ut egy leánv Kor vies Ilonának hÍDtáK, pelllrdi lakos, a tógazdaságban dolgozik az apjával együtt. Olyan fekete, mintha a bőrébe már végleg beégette volna a nyári nap lűző sugara emlékeit a rossz cselidsorsról. Most kezd kieszmélkedni abból a világból. amelyben nagy bajjal elTtot btvén mohácasriretl ktoparaeit, » DíFOSi le kólájának eeyik hallgatója végezhetett négy elemit. Van itt még egy leány, Tamás Eszter, ké- méndi telepes gyermeke, aki valamikor Battonyán élte a cselédéletet. Most jó kötött kabát van rajta, fodrás- fésülte a haját és komoly szemmel, nagyon figyelmesen hallgatja az okosabbak »svát. Miért jött ide az iskolára? — Szeretnék majd egy szövetkezetben dolgozni. — De tudja-e, mi a szövetke- *et? Mit akarnak a szövetkezet. tel? — Jobb életeti... S csak így tudjuk megtartani is, amit eddig adott a demokrácia — Mit adott? &iuai SdnAói dannizekemi klsparaszt éppen erről ír a faliújságba: .Először felszabadulást a falazta rabiga alól. Másodszor grófok, bárók birtokainak szétosztásét. Harmadszor jó életet, szabadságot, emberhez méltó jogodat. Negyedszer az ingyen tanulás mérhetetlen lehetőségét. Egyik közmondás azt mondja, hogy minden ember annyit ér, ameny- nyit tud. S így mi az 6 szemükben semmit sem értünk, mivel nem adtak rá alkalmat, hogy avulhassunk. Ha pedig valamelyikünk mégis a tapasztalatokból merített valami kis tudást, az kegyvesztett lett, munkakerülő Egyfltt a tannMkür. zswártynak minősítették. Velük szemben még az életünk árén ts megoédjük a demokráciát." — Ez így igaz — mondja Rőt József, az öregebbek közül Negyvenhat éves, magyarbólyi telepes, tizenkét hold földön dolgozik nagy családjával. A legidősebb fia kitanulta a kovácsmesterséget. — Én egész életemben cseléd voltam. Ma már élünk valahogy. De még ma is vannak kapitalista szellemű emberek. Ezek ellen semmire sem mégy, csak ha tanulsz. Ha tanulsz, már van tekintélyed is a faluban. Ha tudsz, akkor meg tudod győzni a többieket is, a szegényeket, a kis par asztok at. Ezekkel kell ösz- szefogni. — így beszél. (jól dtulmx kbluiizo n híxlö Kiméndi, ő is Battonyá- ról települt ide. Szőke haja olyan, mint az érett búzakalász. Kicsi ember, nem néznéd erősnek, az arca is színtelen, de van terve a jövőre. Ez magában, hogy terve lehet az embernek és nem úgy, mint a múltban, amikor csak konvencióban robotolhatott, de kilátás semerre sem nyílt... ez egyedül is viszi előre. Traktor- tanfolyamra akar kerülni, A megyében lévő gépállomások új világ kapuit nyitották meg és Gál András ide akar belépni. Itt van a kisharsányi gépállo más egyik traktoristája, Puskás Jenő. Már nem paraszt, ezelőtt Siklóson volt gépkocsivezető. Most ezt mondja: — En tudom, mit adott a gép a falunak. Eleinte bizalmatlanok voltak vele, ma már tudják, hogy nekik szolgál. Amikor beállt az idő, sorra adták a kilincset a szövetkezetben és íratták fel a gépekét a szárításhoz. — A kul&kok is? — Katáknak nem dolgozunk S Puskás traktorvezető valóságos kiselőadást tart a gépállomások szerepéről. — Aköré fog kialakulni a falu élete. Mit gondolnak, én miért 'lőttem erre az iskolára?... Meri ott vagyok közöttük, parasztok között és nekem kell elsősorban felvilágosítani a parasztságot. Az embereket minden érdekli és jó, ha mindenre tud felelni, akit kérdeznek. Sarbak Géza szabadszentkirályi 3 holdas újgazda ezt mondja rá: — A dolgozó parasztokat el kell választani a kulákoktól. — Itt az iskolán jött rá erre? — c&z iikölán, ótíkoji — és borotvált arcán mosoly fut át. — Amikor vetni kelleti, hiányzott vagy harminc kiló búzám. Megyek egu kulikhoz, név szerint Farkas József. Adjon nekem 30 kilót, majd elszámoljuk. Nem adok, ezt feleli. Miért? Mert ellene vagy a kulákoknak!... így, egyenesen. Egy szóval odáig meg nem mondtam ezt. De mert a FÉKOSz elnöke vagyok, s 3 hold juttatásom oan, ő tudta. Hát, mondtam rá, ha eddig nem is, ezentúl ellene vagyok a kulákoknak, ne is adjon nekem. így jöttek ide mind, emlékekkel, tapasztalatokkal, eddig szerzett tudással, amit bővíteni akarnak. Van, aki az új paraszti tömegszervezet, a DÉFOSz elnöke, funkcionáriusa lesz odahaza, oan aki traktorjának akar menni, szövetkezeiben dolgozni, vagy mint Rőt József, csupán tudni, hogy másokat is taníthasson. De mind dolgozni akar, segíteni é* épiieni a népi demokráciát, amely új életet ad a parasztságnak is. S amikor ez a huszonhét eltávozik az iskoláról, újabbak és újabbak jönnek... az új, a szocialistává váló paraszti élet erős káderei. ^adzjájtyjL kupjCLMLizt Lewie a qnh^ahtől üdülőből Várhelyi János harkányi dolgozó paraszt példás eredményt ért eí s beszolgáltatási versenyben. A jutalom sem maradt el. Neoic.ok magasabb árat kapott beszolgáltatott gabonájáért és külön prémiumot, hanem amire nem is számított: december 31-én a főispánt hivatalban nem remélt 200 forintot kapott és vasúti jegyet kéthetes üdülésre szóló beutalással Galyatetőre. Most fényképpel bäeit tevéiét Irt Várhelyi János a Dunántúli Napló szerkesztőségének. Ebben mond köszönetét két felejt' betette# hétért, amit élmunkások és az ország legkiválóbb gazdáinak társaságában töltött- Többek között a következőket írja: — Gyöngyösön, ahogv kiszálltunk a vonatból, hatalmas autóbusz várt ránk, amely las6Ú lépéssel kanyarodott ve. lünk a szerpentin úton a Mátra büszkesége, a Gaiya nagyszálló felé. Itt ünnepélyesen fogadtak bennünket a már ottléwő elvtársak, akik barátiak voltak velünk szemben az első percektől kezdve. Győri élmunkások voltak, akik boü dograk érezték magukat velünk együtt, mert azonnal közeli barátságba került az ipari munkás a falu dolgozójával és a népért küzdő értelmiséggel. — Ismerkedés után felvezettek bennünket a ránk váró fényes berendezésű szobánkba. Először szokatlan voit nekünk, félve ültünk » fotelekbe, amikbe azelőtt csak a nép nyúzói dobhatták lomha testüket. Nagyon boldogok voltunk és nem tudjuk meghálálni a demokráciának, hogy ilyen nagy jutalmat adott nekünk, egyszerű dolgozóknak és mi is méltók lehetünk két hetete eltölteni ott, ahol grófjaink, báróink szórták azt a pénzt, amit mi kerestünk nekik. — Kérem & szerkesztőséget, közöljék ezt a levelet és * képet az újságban, bogy aki olvassa, lássa. hol üdülnek az ország dolgozói és micsoda szeretőiben részesülnek- A képen halról jobbra Várhelyi János Harkány, ez átló alak az ebédet tálaló pincér, mellette Csolya András Püspöklakról... Várhelyi János és a többi dolgozó paraszt ezen a tavaszon még nagyobb teükeoedéssel dolgozik majd, mert nagy hálát érez az iránt a népi demokrácia iránt, amely így jutalmazza a becsületes dolgozók*-.. Meggyógyul a babarci táblás csoport Szerdán és csütörtökön nagyközben egyre inkább rájöttek arGstólyi frizurák, arckikészités Rónai fodrász és kozmetikusnál, '•>547 KoMafh La.|oM«6t 8 — Telefonj 18-9*) TraktorosOKi Szerelők Földművesek I Kék szerelőrultfk, csizma és pantaló nadrágok bőrerős minőségben legolcsóbban Steiner és Herke Cégnél, Pécs Fe erűtek útra 4 tz m 110.6221 mozgo ódás támad: Babarcon. — Megjelentek a földművelésügyi minisztérium megbízottai, hogy a működő táblásgazdállkodásra alakult csoportot felülvizsgálják. A vizsgálat során elsősorban az derült ki, hogy a földmüvesszövet- keze földbérlőcsoporjának 96 ho dnyi egy tagban lévő volt uradalmi földbirtok jutott, s ehhez még könnyen hozzá lehetne termi egy gazdátlanul álló majort, kitűnő gazdasági épületekkel, közük 1Ö0 álla: befogadására alkalmas istállóval.' A földbér'őcsopgrt 20 taggal alakult, a fö'det közösen, traktorral művelték meg, s a látszat szerint a kollektíván gazdálkodó földbérlőcsoport körül semmi hiba nincs, a csopor erő- te'jesen működik- RÖVID KÍ;iinE/Ó«SKÖI»EF után azonban kiderült még sok minden egyéb dolog is. Többek között az, bogy a földbérlőcsoport tagjai azt sem tudják, hogy a .csoport miért alakult meg és hogy a továbbiakban mi kezdjenek a megművelt száz hold földdel. A csoportot egy baráti és rokoni társaság alakította meg és hogy a dolog még furcsább legyen, sa- játmaguk nem is vesznek részt benne. Viszont helyetfoglai a csp- oor ban egy árdrágító szabó, egy községi védőnő, akiről bajos fe’- léte'ezni, hogy a csoport munkájában részt fog venni, egy 60 évesnél öregebb nyugdíjas, aki két helyről is élvez nyugdijat, azonkívül még néhány tag, akik egyrészt maguk sem tudják, hogy kerültek a csoportba, másrész o’yanok, akik tudják, hogy mi a szándékuk a csopor tol, csakhogy ez a szándék nem a csoport erősítésére, hanem megbontására irányult. SZERDÁN ESTE ült össze a csoport néhány vezetöszereppt játszó tagja, néhány csoporton kívül álló dolgozó parasz'tal, hoqy ezeke: a kérdéseket megvitassák Sokáig tartott a megbeszélés, de ra, hogy mi is a szándékuk. Mi legyen a földdel? „Hát tavasszal kikarózzuk — vélte egyik nagy- bajuszu csoporttag — aztán mindenki csinálja a magáét." Ez: az egyszerűnek látszó megoldást a egtöbben helyeselték, csak idős Tóth Ferencnek volt ellenvetése- ,,Hat hold jut így fejenként — állapi:ot" a meg — elég lesz ez?" Kis tanakodás után arra a véleményre jutottak, hogy hat hold bizony nem elég egy családnak, ha nem csak tengődni akar. „Aztán majd a védőnő mit csinál a hat holdjával?” Ezt a kérdés: valamelyik fiatalabb csopor tag vetette fel és a másik meg is toldotta: „És a szabó? Az majd bolond lesz földet túrni, mikor egy öl öny ruháért egy hízott disznó kér el.” A FELOSZTÁS TEHÁT nem 'esz jó. De akkor mit csináljunk? Ennél a kérdésnél már komoly vita alakult ki. A földbérlőcsoport tagjai közül legtöbbnek nincs saját földje, a földreformmal sem kaptak földet, ezért ezt a száz holdat csak úgy otthagyni sem Cehet- Valahonnan a sarokból elhangzott végül egy javaslat: „Te gyük ki a csoportból azokat, akik nem érdemlik meg a fö’det és azután osszuk el magunk köző (." Tetszett a javallat mindenkinek, rögtön el is kezdték vizsgálgatni a régi tagokat. A védőnő, a nyugdíjas, a szabó rögtön lekerültek a névjegyzékről. Azután még négy tagról kiderült, hogy éppen csak névleg tag. Már készen -is lett volna a megegyezés, ha egy halk és szerény hang közbe nem Ma este 8-tói tánc a Munkás Kultúrházbon Zene: „BrO"'7W"y* szól: „Mi lenne, ha továbbra is úgy tennénk, mint az ősszel, közösen csinálnánk mindent a tö dön és úgy osztanánk el a termést, hogy ki mennyit dolgozott?" Ez a közbeszólás megakasz óta 4 „tisztogatási munkálatokat." ŰJABB VITA következeit, míg arra az elhatározásra jutot- ak, hogy az eltévolí andókat így is eltávolítják és a csütörtöki taggyűlésen azt fogják javasolni, hogy a megtisztított csopor folyassa a földön a közös mun-ká . Mikor még Varga Lajos elmondta, hogy hogyan működik egy ilyen közösen gazdálkodó csoport Resch-pusztán, ez az elhatározás végleges maradt. Szerdán este nem igen alud'ak a földbérlőcsoport tagjai- A föld közös művelésének kérdése nagy gondot okozott mindegyiküknek. De mire a aggyű’.ésre kerü - sor, megérle ődött az elhatározás: A száz holdat teljesen közös erővel művelik meg, igaerö he ye t a földművesszöve‘kezet traktorát veszik igénybe, közös megbeszélésen határozzák el, hogy melyik áblán mit vessenek, kérnek az államtól örzstenyészetet az is'állóhoz, ha megkapja a csoport, aztán ami haszna lesz a csoportnak, a száz holdból, meg az állatokból, abból mindenki kap annyit, amennyi' dolgozott, a többin gépeket visznek és berendezkednek. A taggyűlésen már jóformán nem is volt vita. Hogy is lett volna? A csoportban 9 teljesen nincste en földnélküli paraszt maradt, egy szegényparasz', meg két földhöz- juttatott. Köztük nem 'ehetett véleményeltérés. A BARiRCI szegényparasztok közösen qazdákodó csopor ja tehá' mega akult, megtalálta a termelésnek azt a helyes formáját is, amivel legjobban fej ődhet és biztosítja . az eddio k‘semmi- ze t kisparasztok számára a kulékt- uzsorá ól való megszabadul--st, szabad emberi éle eh
