Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-30 / 25. szám

Btm/nrmrwTFíö

IN» SANüß&W

Egy pályázatI és tanulságai

képet nyújt, még akkor sem, ha egyébként a/ mű mélységében, egész osztályokra vonatkozó tá% kinyitásában adósunk marad. A beküldőt'-mű vek között azonban egy hl#'*# Írás' sem akadt- Volt szerző, aki arról Irt darabot, hogyan indul egy politikát karrier — valahol Európában. Hőse egy gróf, aki a politikai karrier he yett beéri á szerelmi sikerre : egy amerikai tőkés lányát veszi e, min.ha ebben valami különbség lenne — és min ht a szerző nem gondolkodott volna azon, be muta némak-e ma egy ilyen darabot, Egy operett szerzői mindazt az instrumentumot, kelléket, jellemet, a gór őke: és boyokat, amelyek a modern po'gérl zenés- művek termékei, leviszik egy bányába és úgy képzelik: az új szlnmfilrodalom abból áll, hogy megvál'oztatják a szerep ők nevél és kicserélik a díszleteket.

A szerzők egy része elsflTyedt a romantika ingoványén. Ezek la Jórészt csak díszleteket cserél ek, az „időpontot" he yezték át. Kielemezhető egyik-másik darabból

a gjccsee kapt ails'a Elmek hatása is- A pá.yázók többsége kispolgá ri elem és Így nem véleten hogy műveikből klfl köznek s kispolgári illúziók és vágyak. S ezen keresztül kell felmérni a pályázat tanulságait la.

Az egyiket, a legfontosabbá már levonta maga a színház is Uj pályázatot ir. ki és szálasabb körben, mint a sikertelen:. Az eső pályázat tapasztalatai az mutatják: mindig többe: ás többet kell foglalkozni azokkal, akik elindul ak az iroda.om felé, akik maguk {§ részeseivé akarnak vélni a kultúra és a művészetek építésének. Meg kell nyitni előttük a lehetőségeket és páyázat- ól-páiyázatlg arra kell törekedni, hogy megtaní’suk őket az élet valóságos szemléét őre, hogy kiküszöböljük belőlük a kispolgári Iz és ferdeségslt, a polgári szin- Já:ssés hatásait. Törekednünk ke] arra, hogy a nép minden rétege úgy illeszkedjék be a mába, hogy felfakadjon bennük a valóságos éCet élménye- Ez ösztönözze őket új színdarabok megírására is.

A Franc a Intézet kiállítása Pécsett

Vasárnap délelőtt lí őrekor nyitják meg a Magyarországi Francia Intézet kiáfiftását a Városi Múzeumban. A kiállítáe gazdag anyaga félőiéi a francia eileflállás kötészetének, a haladó francié értelmiség könyveinek és folyóiratainak gyűjteményét. A képzőművészeti anyagban szerepelnek Pária és a francia vidék mflemléikeiinek reprodukciói, továbbá egy először bemutatásra kerülő turisztikai • plakát-eorozat. A

IriéKftáa közönségének levetítik a francia kisi>hn-gyártás remekeit: A trench kádár, A játékos birodalma és Franciaország orgonái cfmü kultúrtimeket. Hanglemezműso' zfnesiti a kiállítást: Couperin, Rameau, Debussy, Ravel művek és e felszabadulás dalit hangzanak ei. A megnyitás napján Csorba Győző Aragon és Eluard kötészetét ismer, teti, Pintér Zsuzsa é6 Bodor Tibo a két francia költő verseiből ad elő

Kiválóan felszerelt szakkönyvtárat ié.esít a pécsi pedagógiai főiskola

MunKas és paras^ttiatalókat a Színművészeti Főiskolára

A lépi d«mokráci« fóiakoUi rznfra •'mait* ii egykori »zíziakadémiát & tárta kapáit a dolgosé otatá lyok fiai olött. Mindez tehetsége# aiaa kás áe paraaatfiataJ jeleatkexhetik a W iskola színészi, rendezAI bn filmreade. zói tanssakára. A rászorulók ingyen lakást és ellátást kapnak a Horváth Árpád kollégiumban . ingyen tanulási le hetéséget és ösztöndíjat a főiskolán. — Jelentkexni lehet iskolai végzettségre ▼álé tekintet nélkttl aa előkészítő évfolyam februári felvételi viasgáira a Horváth Árpád-kollégiumban (Budapest, *IV„ Vorosilor-út 61.) A felvételi kérelmeket február 16-ig kell eljuttatni postán, vagy »sémáig #aaa. A kérvényhez i »atolni kell n születévl anyakönyvi kivonatot, a legutolsó iskolai bizonyít ványt, a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiskorúaknál a szülői beleegyezést és sajátkezfileg írt életrajzot. Felvételi vizsga még február első felében lesz Pécsett.

A pécsi pedagógiai főiskola ez évben kezdte meg működéséi Imire a múltban a padagógus- képtérnél sosem került sor, azonnal elhatározták egy szakkónuo- íár létesítéséi. A ragyogó, állásos olvasóterem már készen ill Patkóalakú oloasóasxtal a jegyzetek számára fiókkal és be- sülyesztett villany lám pák kai, ké ny elmet karos székek várják a fő- skola hallgatóit. A falak men lén négy hatalm/u, mennyezetig érő, üvegezett ajtókkal ellátott könyvszekrény, amelyek színié nyelik a könyveket. Több, mint kétezer kötet van már besorozva polcokra, de még ötször ennyi Is elfér itt. Tízezer kötetes könyvtárat szeretnénk — mondja dr. Szántó Károly tanár, a Könyvtár őre. — Az Üt lévő könyveken kívül most osztjuk be azt a gyűjteményt, amely több mint háromezer darabból áll és nemrég vásároltuk a fővárosban. A Tervhivatal eddig óO ezer forintot bocsátott a főiskola könyvtára rendelkezésére. A szakkönyvek mellől nem hiányoznak a legkiválóbb pedagógiai munkák és a marxista- leninista tudományos irodaiam valamennyi beszerezhető müve. Földrajzi, irodalomtörténeti és örténelmi munkák mellett kiválónak mondható a müoészettör- téneti sorozat is. Igen nagy számban szerepel a klasszikus és a 'i.aladószellemű szépirodalom, amellyel ugyancsak meg kell ismerkednie a pedagógusa jelölteknek. A magyarnyelvű könyvek mellett angol és francia, ezenkívül az oroszszakotok számára a legjobb szovjet szakmunkák kerülnek be a könyvtárba, amelyet

még ebben a tanévben szeretnének a jelenlegi 5000-ről 10.000

kötetesre kiépíteni.

— Azt akarjuk, hogy növendékeink szívesen és mind na- gyobb kedvvel üljenek itt az olvasóteremben és használják szakadatlanul a számukra épüld könyvtárat — mondja búcsúzóul Szabó Pál Zoltán, a főiskola I gazgatója. — Azt akarjuk, hogy könyvtárunk a legjobban felszereltek közé tartozzék.

\ tfÚVFfZíT

Pint it Baranya megye WT-kui- túrveaetdl agóaznapoa tanulmányt it- tekexletet tartó tak a kul tó rmunk» legfontosabb feladatairól. Hetven tritt' munkálnék Báa Róbert, • SslT •>' ezigoa kultdrrexetaie tartott előad*** á, OwBehaoonlitáat tett a snovjet toxoomol-ifjak ás a magyar SalT- istAk munkája kötött, ás érteked** rósatvewűl «sutén saóieskörú vitába* megtárgyalták a helyi kérdéseket *• elhatArosték, hogy megjavítják a kai- .ürmünkét.

A Zsoiaay-gyér kul tó roso porti*

Ke)* községben cserepeit. é pécsi Hidal XL kerület kui tör gárdája pedig Némstbólyra látogatott *L A feinet»* mindkét helyen nagy ■«Tiltottal fogadták a munkásokat.

A Pécsi Magyar Népdalként é* ■ rendérseaekar Bakai# cserepeit es alt- taal EPOS* meghívására. FeUépe't * baksal leánykór»» is. As aataek Mf sikere volt.

As oreságoe knltérvenenyre beírke- leit Duaesekeeé, CelkoetSUOe Kapa*- ■rekeeó óe Gödre (tataijainak mevasó»

lOaJLfiiek éj &z£,dÁ JKiklAi ka/igcdijjtnyjL

A Jóvá héten ké’ knngveneay U leír Pécsett, mindkettő Jelentésnek némi'. Február / én a Nagy Ujoa-glmaáxtam diutermében Szedő Mlklóa opera*«* ken tartja ária- és dateetjét, amelyet még értékesebbé tesz Molnár Klára he gedfimQvésznő közreműködése. Zongorán llorrá<h Mihály kísér Febrnár »-én a Bartók zenei verseny győztese, a világhíré Wall fleck Pá’er soagorakaegveies- nyérc karéi ser agyaaesak a Nagy U- Jós glmnásiam diestarmóbaa. Itt a *•'

gánnlkelmazottak eslmfóatkae laaeksrs

működik közre, Lóránt Márton vozóny- lésével. Mindkét hangverseny ante S őrskor kezdődik. A Szedő Miklóe-eelre legyek elővételben a Blanez könyvkere*- kedésben, a Wallflach-estre pedig az I*' raelita hitközség irodájában kaphatok.

A pécsi Nemzet} Színház i

elmúlt érben színdarab pá-yáza < írt kl A pályázatban nem te műfaji magkötéet, feitételkéi csupán azt jelűit« meg, hogy pályaművek haladóexe.-emüek 1« gyének. Az: remélte, akad máj néhány előadásra alkalmas este mfl és Így a pályázat eléri ke t{ cé-ját: segít ai égető darabhti ztyon és hangot ad a színműi ra ÚJ teh«'.«égernek.

A páyázat eredménytelenül sí rnlt Huszonhét munka érkeze: be, de egy sem alkalmas előadás ra, nem annyira formai, eleőeoi ban tartalmi hiányosságok miati A színház és a bírálók kizáróiai az írói mondanivalót nézték é minden segítséget megadtak Tol na a szerzőnek, ha csak drams iurgíai változ áfásokra lett voln. szükség az előadhatóeég érdeké ben. A pályázat eredmény elensé

E

c a szel em! elégtelenségen mű >tt s ezzel vonhatnánk, meg leg inkább a pályázat mérlegét.

Kétségtelen, hogy a pályaművel ki« »zárna egymagában la (orrá •a Iah«: a sikert# enségnek. /

?

iályázók szűk Létszáma arra mu a, hogy a pályásat kiírásánál sem v<it nagy visszhangja, bőgj sem elég széles körben hirdettél meg. A színház azonban abból ? elgondo ásből indult ki, hogr döntő sikere akkor lesz a darab pályázatnak, ha helyi Bzerzö avathat vele és exér nem is tő rekedet: arra, hogy Pécs és köz ▼et’.en környékén túl terjedjei felhívása, hefolyáso ta ebben i rendelkezéere állő pályadij sze rény összege is. E külső körűmé nyék mel.ett előrelátható Tolt hogy a hivatásos írók nem ßesz fcednek be a pályázók közé, de éppen ennek kellett volna «er ken óleg hatnia azokra, akik« felblx'aUM a színház másik tófel ■ adatának taklntatt; a kezdőkre, t valóban új szerzőkre, akik a népből, valamennyi dolgozd rétegbő kerülnek kiA pá.yáse: elégtelen eredménye

» brkűldött pályemflvek két l{t- •aj* osságából eredt. Egyrészt fény derült arra, milyen romboló hatást gyakorolt az emberek gondolkodására a múlt rendszer va lamennyl műkedvelő színpada, az iskolai Önképzőköröktől a falusi műkedvelősig. Kiderült, hogy ml tyen mély gyökerek« eresztett a kispolgári gondolkodás, amelynek ártó terjcez éjében egyik legnagyobb szerepe a polgári szánját száenak volt éa amely végered ményben műkedvelőinket is megrontotta.

Másik sajátossága a pályázatra beküldött színmüveknek, hogy egy-ké: bátortalanul megírt mű vön kivü', következetesen hiányzik belőlük a mai élet probléma tikija. A kivételt képező szer zök pedig, ha fel i* vetik, elsiklatják és hamis giccsbe fullaszt ják szereplőik sorsát, ahogyan ezt a polgár) színműi réstől anui- ák- As új szinmfllrás feltételei nem teljesíthetetlenek. A reá izmus a valóságos élet ábrázolását követeli meg, a szocialista reá Izmus, ame yre a pécsi színház is öreksiik, megnyitja a jövő távlatait is. A pályamunkák közö t egy sem akadt, amely ennek megfelelt volna. Jőhiazsmfl szerzők, akik a parasz életből — bár fa un laknak — csak annyit látnak, amennyit eddig a műkedvelő színpad 1» mulató t nekik: ku ákgk házaiáját éa olyan tzegényperasz- tot, akj a darab végén nőül veszi a módos gazda leányát, semmivel sem építenék a színház műsorét, mégha el 1» sajátítják a darahlrás technikáját. A bírált ra érkezett színművek zöme gyönge utánra a azoknak a színműveknek, amelyeket a polgári színházak játszottak a mu tban. A pályaművek öbbsége zenésmű, vagy vígjáték, környeze ük ugyanaz, mint azoké, amelyeke annakidején a Színházi Élet hetenkén közölt mellékletében, de alig változott a témakör is.

A színház és a bírá óbizotlság bizonyára nem utasító t volna el egy o yan darabo sem, amely akár a múltból, akár a jelenből *g»Ubb a valóságnak megiele.ő

A Cseljuszk

Irta: A

Boris Vaszilijevics Szeverinről i Cse juszkin-fok téli állomás orvo sáról mindenki tudta, hogy Ar cbangels.ől Csukottkáig a Jeges tenger partjának legkeményebl embere. Híres orvos, A Sarkvidél lakói tisztelik tudását. Néha má korán reggel a rádióállomásra hív iák.

Recseg és-ropogás hallatszott it egyazerr# valahonnan a Kereszt

öböl tájáról halk Ismerős han< szó .alt meg:

— üdvözlöm Szeverin doktor!

— Mi ujaág Lotysov? Mi baja;

Az orvos, aki már igen régei

élt itt a sarkvidéken, hangja utál iámért meg mindenki:.

— Semmi különös. Jegesmedve- vadászaton voltam. Hatalmas egy állat volt. Úgy két éa fél méter Kökben meghű tem kissé.

— Na az rendben van, — mái udniiHik az, hogy olyan nagy voll

az a medve. Gratulálok! De mosl megnézzük, hogy ulajdonképpen ml 'a baja- El Is kezdhetjük. Lélegezzen a mikrofonba... Mélyen 1 Még egyszeri Így..- Most rendben vanl Köhögjönl Jó, köszönöm.

A vizsgálat után Szeverin doktor recepte' Irt és elrende te a be- leg ‘ennivalóit. Két-három nap múlva a be eg már egészséges volt és újra kezdhette a medvevadászatot.

Egyszer maga az orvos betegein-fok orvosa

.SARUV

a de'4 meg. Télen történt. A szov- jet föld eme északi részén ebben- az időben csak egy gép közteke- deti, az, am# yet Nikoláj Rudnyev j sarkrepüő vezetett Rudnyev r Moszkvában sok fontos feladatot r kapott- Csuk óikén a szibériai no- mád népek téli táborában a gyermekek közöt; egy Ismeretlen gyoj morbetegság terjed* el és mivel . ezen « vidéken teheneket nem te- j nyésztenek, sürgősen tejet kellet, •zál ítania Csukó kába. Ezenkívül rengeteg levelet vitt a sarklakók- j nak.

i Kissé elhúzódott mér az Idő, ml- , kor a Cseljuszk In fokra érkeztünk. Rudnyev megszólal1-:

— Nem tudom, te hogy érzed , magad, de én már felett« vágyódom MoszkvábaÚgy ha ároztuhk tehát, hogy • meggyorsítjuk útunkat, de a Csei- t juszkin állomáson mégis két na* í pót -.öltöttünk. Az az önfejű dok- i tor tartót: vissza bennünket. Két apón keresztül próbáltuk rávenni 1 Borisz VaszUjevicset, hogy Jöjjön velünk.

— Nem megyek — hajtogat a Szeverin méltat-ankodva- — ÍT

■ vannak a betegeim, nem hagyha- tóm el őketl

Bárhogyan Is próbáltuk rábeszélni, az orvos csak kitartót: elhatározása melier. Harmadik nap azu’án elrepültünk. De amikor gépünk hazavezetö ütünk eső álló-'

mása felé tartott, a Cseljuszkln- fok téli állomásának parancsnoka jelntet e Moszkvába, hogy Szeverin doktor súlyos beteg, de megtagadta az állomás elhagyását. Moszkva válaszolt: .»A doktort meg kell menteni és Rudnyev pilóta azonnal térjen vissza Szeverin dók őrért." Eközben a Cselju- szkin állomás is táviratot kapott i „Parancs! Szeverin doktor azonnal szálljon az ért# küldött repülőgépre!"

Hóviharban tértünk viasza gépünkkel az orvosért- Szeverin doktor ez alkalommal engedékenyebb volr.. Parancsa volt, hogy elhagyja Csukotkáit és gyógyít!asea magát. Nem volt mit tennie, engedelmeskedett. Búcsúzóul még öst- szee pácienseit rádión keresztül megvizsgálta, majd utasításokat adott helye tesénekMikor gépünk először szállt ’a, hogy a beteg orvos kissé megpihenjen és felmelegedjék, a sarkvidék minden szögletéből keresték gépünket és megfigyelőnk alig győzött a kérdésekre vá aszó ni: „Az orvos állapo a kielégítő, aggodalomra ok nincsen." Naponta kétszer küld ünk rádiógrammot Moszkvába orvosunk egészségi áá- lspo'áról.

Díxonban minden e’ő volt készítve fogadtatásunkra. Rövid pihenő után összehívták az orvosi tanácsot, mely úgy ha ározott, hogy a leghelyesebb lesz, ha a be eg Dixonban marad, ahol meg- fe e.ő gondos orvosi ápolásban ré- szesü . További út Archange s felé ilyen időjárás esetén veszélyes lenne számára.

Búcsút vettünk tehát Szeverin doktortól és hazafelé indultunk- U-unk azonban akadályba Üt' között: gépünk szárnyait és ab*' kait mind vastagabb jégréteg bori' tóttá be. Gépünk egyre nehezebben küszködött a hosszú ú tál* Egyszerre a készülékeink is fel' mond ák a szolgálatotAlattunk az Óceáni ae erűbe-'- se hajó rajta. Gépünk egyre sí*' csonyabban repült, a Jégréteg egí' re vastagabb.

— Benzinünk fogyóban van szólt mechanikusunk. — Ha helye« irányban repülünk, akkor aláí less, de ha rossz irányi ve: tünkMindenképpen meg kell állapi' tani, hol vagyunk.' Ehhez pe<H9 két rádióállomás Jelzéseit kelj f®“' fognunk. Azonban csak Arcban' gels volt hallható, az is gyeng* hangon. A rádió recseg. Egys®*8' re a nagy ropogásból ismerős hang hallatszik.

— Dixon! — kiáltott fel őróffl' mel a navigátor.

— Rudnyev pilóta gépét bit' Júk! Rudnyev piló a gépét hívjuk' — Jelzett a dixoni állomás— Szeverin doktor üzeni, hopV állapota Javul és üdvözle ét kü di Moszkvának. Szerencsés utat kiv4° Rudnyev pilóta gépének... Itt D*' xon beszél. •, Kellemes utat!

Mos már pontosan kiszámitb*" juk, hol vagyunk. Benzinünk elég leszAlacsonyan, csaknem súrolva 41 Óceánt, repül: győztes, hűség«8 szovjet gépünk. Repült a NaS^ Ország feett, Haza, MoszkvábaFordította: Balassa Lés*^