Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-28 / 23. szám

Uj (arasz előtt a falu A naptár szerint ugyan még csak Január vége (elé haladunk, de • tavaszias idő következtében már érzik azt a nyugtalanságot, amit a tavasz közeledése mindig Jelent • tőid fialnak. A leiszabadulás ötödik esztendejében már nincs A] ét rég) gazda, csak dolgozó pa­raszt van és a tapasztalat, mező­gazdaságunk fejlődésének eredmé­nyei világosan mutatják, bogy a mezőgazdasági munkák idejének érkezése, a tavaszra emlékeztető időjárás az évszázadokon át kl- azsorázott Jobbágyság nemrég löldhözjototi boldog utódait épógy lázba hozza, akár a régi gazdát. Ha még korai Is lenne az ekék élesítése és a traktorok olajozása In tavaszi munkálatokra ezekben a Januárvégi napokban, a falvak dolgozó parasztjai mással sem fog­lalkoznak. mint a közeljövő teen­dőivel. És ez azt mutatja, hiába­való volt a déldunántóll knlákság és ttuzsorázó zsfrosparasztok minden erőlködése. B do gőzé parasztsá­got mint szövetségért végképpen elveszítette. ElvesifteWe, mert a mntt évi beszolgáltatást verseny Után nemcsak több lorinthoz Ju­tottak a beszolgáltató gazdák, ha­nem az élen|áró do'gozó parasztok legjobbjai ma Galyatetőn és Hé­vízen üdülnek és gyűjtenek erőt • további munkához. Megyéink­ben többszáz gazda kapott nem leméit Jutalmat, oklevelet és pénzt azért, mert Jobb áron, azonna'l fizetés mellett, igen sokszor a Cséplőgéptől egyenesen a gyűjtő­helyre vitték a gabonát. Azért vit­ték oda, mert ösztönösen érezték, hogy annak a népi demokráciának tesznek szolgálatai, amely az ő boldjgu'ásókat segíti elő még az­zal Is. ha a becsületes munka eredményéi megjutalmazza, amire egyáltalán nem számítót ez a pa­raszti réteg. És megbuktak a ku- tákok akciói az őszi szántás-vetés eorán Is, amikor hiába igyekeztek elkövetni mindent, hogy ne sike­rüljön az ütemterv. Az ütemterv elkerült és Illetéke« helyeken úgy emlékeztek meg a déldunántúli gazdákról, a fa'vak dolgozó paraszt­jairól. mint akik egyik legjobb vredményt érték el az őszj mun­kálatok során az egész országban. Nagyot változott a világ a Sara- uya-toínal falvakban és ez a dön­tő körülmény- Ez az oka annak, hogy ma egyre nagyobb az érdek­lődés a tavaszt mezőgazdasági Ütemterv Iránt, egymásután Jön- oek a falvak küldöttel és segít >éget kérnek már most, Január Wolsó napjaiban, hogy minél Jobb, ■ilnél több termést adhassanak a dolgozó magyar népnek, az ipari üzemek szövetséges dolgozóinak, •kik áldozatos munkájukkal lehe­lövé teszik, hogy egyre kevesebb »«rejtőkkel, a munkaidő megrövi­dítésével egyre többel termelhet­nek. A tavaszi vetési ütemterv a na­pokban Jutott el a falvak dolgozói­koz. Ez az ütemterv azt mulatja, hogy lényeges a változás a multévi tennelvényekkel szemben. Lénye- Sesen több az Ipari növény ter- tnesztésére előirányzott terület, mint az elmúlt években, vagy me­gyéinkben általában volt. Ennek *z ütemtervnek a végrehajtása «ionban nem okoz semmiféle kü- 'Önösebb nehézséget, mert a gaz­dák helyesen és Jól tudják, hogy özekre most ilyen mennyiségben v*n szüksége ez országnak Hiába termellek az e'mult évben óriási mennyiségű kukoricát, ha a kuko. rica eladatlanul ott hever a górék- h«n, viszont más termést maga- *abb áron, azonnal tudnak értéke­síteni. Ezért van az, hogy a dolgozó parasztjaink körében minden kulák mesterkedés ellenére ts egyre nagyobb örömmel fogad­ják a magtermeltetö nemzeti vál­latok kiküldötteit, ahova pedig még nem érkeztek el, küldő11- séget menesztettek, hogy ki ne maradjanak. Soha még nem fordult elő megyéinkben, hogy községek egyfajta növény ter­mesztésére határuk zárt területté nyilvánítását kérték volna, mini most Januárban több esetben Is. Mindez azt bizonyltja, hogy nagy változás történt a faluban, olyan haladás, ami a népi demokrácia nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna. És ezt a változást még csak gyorsítja, elősegíti és támogatja a március közepéig minden község­ben megalakul OÉFOSz ezerve­zet, aminek döntő szerepe lesz a falu politikai és gazdasági életé­nek Irányításában éa amelynek kebelében moot valóban dolgozó parasztságunk dönt saját ügyé­ben. A dolgozó parasztságnak ezzel a most épülő hata'mas tömegszer vezetével kapcsolatban mondotta a minap Dobi István miniszterel­nök: arról van szó, hogy az egész parasztság életformáját megváltoz­tassuk. Meg akarjuk szüntetni a falu évezredes e'maradottságát és gyors ütemben akarjuk letemetni- parasztságunk életszínvonalát- Eh hez mezőgazdasági termelésünk újjászervezése szükséges. Eddig keveset termeltünk és drágán, most többet és Jobbat kell termel­nünk és olcsóbban. Ehhez a terme­lés új formáira, a szövetkezetekre van szükségünk. Csakis a szövet­kezetek tudják a nagyüzemi ter­melés előnyeit biztosítani paraszt­ságunk számára. A DÉFOSz min­den rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a szövetkezetek önkén­tes megalakulását, emellett védi az egyénileg ga á'kodó parasztot is a kulák ellent harcban. A közelmúltban újabb kitüntetés érte a falvak dolgozó népét- Több mint egymillió forintot fordit a kormányzat a mlntaközségek, mln- tagazdák és oklevéllel ktüntetett gazdák Jutalmazására. Minden megyében a legjobban dolgozó községek elnyerték a „mintaköz ség" címet. Baranyában és To'ná- ban két mintaközség és hét díja zott község van, emellett minta­gazdáink száma harmincöt, okle­velet pedig tizenheten kapnak, az elmúlt évben felmutatott ter­melést eredményeikért. A kitün­tetett gazdák és községek büszke ségel a két megyének, mint ahogy a kitüntetlek összessége büszke sége az ország dolgozó népének Mindezek az események teszik érthetővé, hogy a parasztság már Január vége leié olyan különös fázban ég és olyan nagy lelkese­déssel készülődik arra, hogy a kö­vetkező hónapokban maradék nél­kül hajtsa végre a szántási és ve­tést ütemtervet. A dolgozó pa­rasztság is érzi, hogy övé az or­szág és ez a tudat emeli olyan magasra, teszi olyan Izzóvá a dől gozó parasztok és velük együtt szövetségesük, az üzemek dolgo­zóinak munkakedvét- Ez a tudat serkenti nagyszerű erőfeszilésekre a do'gozó parasztságot és ez a legbiztosabb zá'oga annak, hogy a baranyai és tolnai gazdák az elkövetkező hónapokban újra nemcsak élenjárnak, hanem rémé nyelnk szerint a legelsők és leg Jobbak között szerepelnek majd Iván László Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén Kocnnenov PáJ és Orosz Már­ton lemondása folytán megürese­dett helyTe Virág Lajos, Pongrác Kálmán és Szedlek Lajos pótkép­viselőket hívta be. Ezuán Gerö Ernő, a pénzügymi­nisztérium ideiglenes vezetéséve megbízott közlekedésügyi minfszte* benyújtotta az appripridós törvény- javas!« ot, amelynek tárgyalására a Ház kimondotta a sürgősséget. A közlekedésügyi tárca költség- vetését Gáliéi Lajos (MDP) előadó ismertette, majd megindult a* ál a'ános vita. A költségvetéshez eisönek a Magyar Dolgozók Párja részéről Rasfa Rezső szól* hozzá. Főleg a MÁV kérdéseivel foglalkozott- A költségvetést elfogadta. Rubleczki Géza (FKP) kiemeke, hegy a hidak és vasu'ek heiyre- áffitásáhan csodálatra méltó ta’je- snményt végeztek a rr 'gyár dol­gozók. Hegye®! János (NPP) éi Belényesi Zsigmond (NPP) izin én elfogadta fc költ-ég' Mást. Költségvetésünk megvalósításét kemény és jól szervezett munkával bizlosítjuk Az országgyűlés megszavazta a közlekedési és pénzügyi tárcát vetnbef 20-áre megiesz a negyedik a Láchid, u ána az Arpádhid kö­ve kezik ma jd a Borárustéri Md Gerö Ernő ezután & postáról be­szélt. Kiemelte, hogy a távbeszélő szolgák1, az elmúlt évben lényege- lósen megjavul. Hogy a telefon használatot szélesebb körben lehe­tővé tegyük — mondotta — mos­tantól kezdve március 1-íg vidéken teljesen megszüntetjük az új állomások felszerelésénél a belépési díjat, vagyis eieng djük a 300 forintos belépési dijat- A posita a jelenlegi díjtételek me”±tt és ovábbiakbin ugyané ;®k a jelenlegi díjtételek rneJiet még több állami nyerese­EHsmerés a dolgozóknál« Ezután Gerö Ernő közlekedés- ügyi miniszter szók.!1 fel. Minde­nek előtt leszögezte, hogy az el­múlt évben a közlekedésügyi mi­nisztérium és közlekedési dolgozón megbirkóztak a rájuk háruló fe- ada okkal. Olyan agráripari ország­ban, mint Magyarország — mon­dod* — a közlekedés általában Ő6«zel virágzik. Amig 1938-ban az őszi o'úcsforgaiomban a MÁV 7,315.000 íonr^ árut szállított, ad­dig 1948-ban az 5sz: csúcsforga­lom 8,259.000 onna árut, tehát közel egy millió tonnával, azaz közel 100 ezer vasút) kocsi rakó mánnyal többet­A személyszállításinál augusztus ban jelentkezik a csúcsforgalom. 1938 augusztusában a MÁV 7 mi1- Eó utast szállított, 1948-ban 12 milliót. Bejelentette Gerő Ernő, hogy jú nius !-ig kic eréljük * személy vonatként fu ó tehe kocsik felét, ok- óber 1-re pedig a másik felét ■«, úgyhogy ez év végére munkás és személyvonaton már kizárólag személykocsik fognak közlekedni. Megépül a Pécs- bndapesfi betonút Az utak terén tő közlekedés: utainkat teljesen helyreállító1 tűk és megkezd ük a másod és har­madosztályú utak helyreállítását. Ez év1 öl kezdve közel 5000 törvény hatósági utat állami kezelé-be ve - tünk és ezzel ez állami kezelésbe vett utak hcsza elérte & közei 10 ezer kilomé‘©T.. Bejelentette a miniszter, hogy 1949-ben sor kerül a Budapest— Pécs közötti út elje® rekon.sruáJá- sára. Teljesen korszerű betonutat épí­tenek­Gépkocsiállományunk fejlődésére •ovábbra fe je&emző, hogy elsőkor ban & tehe: gépkocsiállomány fejlő dik és kisebb mér éklen a személy kocsik szár t. — A hidak tekinte ében a helyzet az elmúlt észtén dobén lényege-en javult. Budapesten három állandó hid van ée ezév ge fog befizetni Rövidesen hozzákezdenek az úr nagyteijeaí tnényfl rövidhullámú adóállomás telépitéséhez. — Erre szükség van többek között azéT t is — hangsúlyozta —, hogy a ma gyár népi demokráciát ne A merik.' hazug hangjából ismerjék meg. hanem a Magyar Rádió igazság«1 hárdeő hangjából — Ebben az évben több mint 100 mü£ó forintot fordí unk új mozd v nyak, motorkocsik beszerzőére Gerö Ernő hosszan ártó, lei-ke tapssal fogadott beszéde után « országgyflléa a közlekedésügyi á - ee költségvetését általánosságban és 'észleeiben is elfogadta, majd 1 szünet következett. Nem adtuk el függetlenségünket Marshall-segélyért Szünet után áttértek a pénzügyi árca köl ség vetésének tárgyalá­sára­Vajda- Imre előadó után • tár­cához elsőnek a Magyar Dolgozó* Páitja részéről Vas Zoltán minisz­ter szólít hozzá. Ma már nincs vita a stabilizáció sikeréről — mondo - a. — Azt mondják, hogy csat kölcsönnel lebet stabilizálni. Nem kétséges, hogy a Marihall k&csön- ér: fel kellett volna számolnunk a demokrácia intézményeit és meg­erősödött volna a magyar nagy­tőke és hankokrácla. A mostani köl ség veiét komoly lé­pés a szocialista állam költ ségve tése felé (taps.) Tovább keil kiépíteni az állami kereskedelmi zervezeet- Al-alá- bar, minden téren érvényesíteni kell legmesszebbmenően a terv. szerűséget és takarékosságot. Az igazi célkitűzés a dolgozó tömegek élebszinvonalának eme­lése. A beruházásokra fordított összeg jövő fogyasztási lehetőségeit nő- veit. A nehézipar nemze gazdasá­gunk, jóléünk alapja éa ennek fej­lesztése nélkül nem lehet építeni a szooiaíizmust. Az j-Mam ház tar fás­ban visszatükröződik a forduia évének po’i ikai győzelme is. Mind­ezt azzal érhettük el hogy a magyar dolgozók magukénak érzik az országot. A költségvetés magé és pártja nevében elfogad1*­Gsejkei iraő (FKP) kiemelte, hogy a múlt évbe az állami ki­adások a nemzeti jövedelem 23 5 százalékát fe.iték ki, ebben az év­ben pedig a nemzeti jövedelem 29 százalékára emelkedek. A bank- jegyforgalom alacsonyabb mint bé kében volt Végül nevetségesnek mondta a reakciónak nemregen er jeszíett kk az ostoba hírét, hogv a bankjegyeket lepecsé élik. A költségvetést maga és pár ja ne- v"uen elfogadta. Gerő Ernő: Nemzetgardaságunk meg* erősödése népünk felemelkedését szolgálja Gerö Ernő, a pénzügyminiszté­rium ideiglenes vezetésével meg­bízott közlekedésügyi miniszter szó'alt fel ezután. Megállapította, hogy költségve ésünk teljesen reá­lis. Realitásának fel*étele azonban komoly erőfeszítés szervezett, tervszerű áldozatos munka. Az eddigi eredmények alapján nyilvánvaló, hogy januárban el fogjuk érni az előirányzatot a be­vételeknél, a kiadások pedig ala1- ta maradnak az előirányzatnak. A költségvetés tényleges végrehaj­tása azt is Jelenti, nem engedjük, hogy a terhek átcsússzanak egyik rétegről a másikra, mondjuk a sokat kere­ső tehetős rétegekről a keveset kereső dolgozókra. Nyíltan meg kelt mondani, hogy ezen a téren nem mindig á'J egé­szen jól a dolog. Vannak terüle tek, ahol még rendet kell terem eni. Kormányzatunk irányt vett a kizsákmányoló e'emek gazdaság- korlátozására. Ez a politika két­ségtelenül helyes, a nép érdekeit szolgá ja. A valóságban azonban egyes esetekben megtörténik hogy nem népi demokráciánk korié tóm • kizsákmányoló elemeket, hanem azok korlátoznak ben­nünket­A kizsákmányolók keresik és meg­találják a réseket nemzetgazdasá­gunkban és ezeket fe használják népelenes machinációkra és lelket­len harácsolásra. És hogy ezt meg­tehetik, ebben szerepet játszik az is, hogy vannak bizonyos hiányos­ságok közellátásunkban, adórend­szerünkben ia. Adórendszerért»)- két még nem éptettük k| megfa 'élőén, még nem fogtak meg eléggé a kizsákmányoláshói és harácso- lásból származó jövedelmeket. Gerő Ernő ezután Balogh képvi selőnek azzal az állításával fog­lalkozott, amely szerint az álta­lános jövedemi adóval a teher- blróképesség határáig ért el a kormány. Megái'apt otta a minisz­ter, hogy ez az ál’itás ebben az általános formában egyáltalán nem helyes Messze vagyunk mi attól, hoqv elértük volna adózásunkkal ennek a kizsákmányoló és speku áns ré ‘égnék a teherbiróképességét. A miniszter ezután a leghatáro zo tabban visszautasította azt a hangot, és módot, amelyet egyes barankovics-párti képviselők kísé­reltek meg kisemberek, dolgozó

Next

/
Thumbnails
Contents