Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-27 / 22. szám

1040 JANUÁR V DUNANTOLI NAPLÓ hhol JÓL és ahol ROSSZUL működnekí Az agitáció új feladatai A _mix: ___U.1.X.X_i__1. . _ _ ^ A szülői munkaközösségek timkája tulajdonképpen 1948 ízén kezdődőt* el szervezetten z iskolákban. Szeptember ófa iáködnek több-kevesebb aktivi- ással, sok helyen jól, másutt yengébb eredménnyel. A szülői munkaközösség hiva­ssa, hogy összehangolja a pe­dagógus, a család és a gyerme- «k munkáját az iskolán belül, íródjék az iskola belső ügyei­éi a tantestülettel közösen vi­tázzon az iskola erkölcsi, poli- kai, pedadógiai tisztaságára. Állásfoglalás Mindszenti) ellen léhány napja minden iskolában bejöttek a szülők, hogy a ka- ícsonyi szünet után megbeszél­ik a teendőket. A belvárosi általános fiúiskola tülői munkaközösségének mint- gy 50 aktív tagja van, olyan tülök, akik a munkaközösség ■finden megmozdulásában részt- 'Kznek. A legutóbhd öeszejöver jfai elhatározlak, hogy munka- öutánokat rendeznek, ahol játé- ókat készítenek, gyerekruhákat nrrnak, fokoznak. A játékokat tüsoros délutánokon sorsolják l és a bevételt a munkaközösség újaira használják fel. A szülők tDöntetüen állastfoglaltak Mind- Xntnvel szemben, foglalkoztak !* iskola szociális, gazdasági kér­*■ I rr• szülői munkaközösségek; szag kormányzásában és a hata­"— -—---juli——=r ilomban egyre nagyobb. Egyre na­*.__í-i-___1 - --- EkkA' A Felsővámház-utoai általános fotóban a szülők legnagyobb «ze ugyancsak felismerte a n'ídszentyzmus káros haását és ■*rték, hogy osztályonként tart- ■took külön szülői értekezleteket, fi// alaposabban megbeszélhes- a kérdéseket. A fiú tanítóképzőben is sokan Szólaltak a szülők közül. Az Wk anya felszólalásában arról Házéit, tudatosítani kell a szű­kben azt, hogy a harc nem a r*"ás ellen, hanem az egyház mögé húzódó reakció ellen fo­lyik, — beszéde nagy tetszést váltott ki a jelenlevőkből. Új szellem a oott zárdában Az állami leánygimnázium szülői munkaközössége is jól 'dol­gozik. A nemrég még egyházi is­kola teljesen levetkőzte magáról a ráerőltetett álszenteskedő for­mákat és nézeteket és a szülői munkaközösség teljes egyetértés­ben dolgozik a nevelőkkel. Elha­tározták, hogy közös munkadél­utánokat rendeznek, hogy a szü­lők is jobban összeismerkedjenek. A Zichy-utcai iskolában is egy­re jobban kiépül a munkaközös­ség és a tanárok kapcsolata. Igv dolgoznak azok a munkaközössé­gek, ahol átlátták a kérdés fon­tosságát, meglátták az együttes munkában rejlő nagyszerű lehe­tőségeket. Az Agoston-téri isko­lában még a demagógok viszik a szót Neon hallgathatjuk el azonban azokait az iskolákat sem, melyek­ben vagy a pedagógusok, vagy a szülők hibájából nem terem­tődött meg az összhang. Ilyen az Ágoston-teri iskola szülői munka- közössége is, mely egyáltalábaD nem áll feladata magaslatán. A gyűlésen demagóg kijelenté­sek hangzottak, el, minden tár­gyilagosságot és alapot nélkülöz­őé Az ágostontéri iskola szülői munkaközössége rossz úton jár. Ha nem segítenek sürgősen a ba­jokon, akkor a gyerekek nevelése sínyli meg egyes szülök helyte­len és idejétmúlt felfogását. A Fiume-u'toai iskola szülő munka­xqvobb ezzel a pá:t súlya is. Ebből közössége ismét nem tartozik a Jkövetkezően a felelősség is, ame- legjobbak közé. Itt inkább az J y€t visei, egyre növekszik. Van- igazgatón múlik a dolog, nemjnak akik épp ezért azt mondják: kezeli megfelelő eréllyel és fc»«- ^feleslecjes azzal törődnünk, hogyan tor kiállással a kérdéseket. Ezért J gondolkodik az egyszerű ember, nem is alakulhatott ki az őszin-^hogyan gondolkodik a nép. Ennek te, egymás* kölcsönösen segítő ia veszedelmes, káros nem-kom- szellem a munkaközösség és az^munista felfogásnak hadat kell iskola között. ^üzenni — mondotta Révai elvtárs A szülői munkaközösségek fel- jt„Az agitáció új feladatai" című adataikat csak úgy tudják jól f előadásában. Az agitáció a legfon- végrehajtani, csak úgy tudnak jól t tosabb eszköz arra, hogy a párt funkcionálni, ha a szülők megér- v tudja, mi megy végbe a népben, tik, hogy kötelességül; belekapcso-tde eszköz arra is, hogy a nép lódni a munkába, ha megértik, r megtudja, mit akar a párt. Eszköz hogy minden szülőnek kötelessé-*arra, hogy megszilárdítsa a nép és ge ott lenni az iskola szülői érte-*,a párt közötti kapcsolatokat. Mii. kézi étén ha megértik, hogy ezt a * liők közé kell napró'.-napra eljut- köiélességüket nemcsak gyerekeik*.tatai az igazságot. Ez a népneve- érdekében, hanem az épülő szo-llök, a vidéki agitátorok feladata- cialista társadalommal szemben \Rendszeresen és állandóan foglal­ta teljesíteniük kell. Jkozniok kell a poli ikai felvilágo­A pécsi szülői munkaközösségek J ^ Üatkoz­egy része feladata magaslatán óff. JnajCj akár a Mindszenty-ügyről Ahol hibák vannak, sürgősen ki Jván szó, amelynél az ingadozó tö­ke// küszöbölni, a tanulók, a szú/ők Jmegek között a jól dolgozó nép­éi az iskolák érdekében. #n*ve’ók ellensúlyozni tudják a fclerlklális reakció befolyását jakár a termelés kérdése; merülnek fel, az önköl s ég csökkent és, vagy a norma terén- Révai elvtárs konkrét példákat 6orolt fel üzemekről, ahol a jó agitáció következtében .fokozott termelési eredmények születtek. Rendkívül fon os, hogy a népnevelők ne veszítsék eJ ér­deklődésüket a nagypolitika iránt és a népi demokrácia kérdései­ben éppúgy legyenek tájékozot­tak, mint a kínai kérdésben, mert ezek mind eleven napi problémák. A jó nevelő tudja, hogy nem min­denki vallja azt, ami: ő és nem mindenki tudja, amit 6 tud. Az agitációs munkának tehát túl keil terjednie a 6zűk kereteken, a Jó népnevelőnek el kel! mennie az el­maradottabb rétegekhez Is- Ehhez arra is szükség van, hogy jobban megbecsüljük a pármunkán belül is a népnevelők munkáját, dolgoz­tuk fel tapasztalataikat. Törekedni kell arra, hogy a népnevelők szín­vonalát emeljük, hogy a fejlődés igaz; irányát tárják a dolgozók elé és elérhessék a célt: tudatosí­tani a dolgozókban, hogy saját sorsuk saját kezükbe van letéve. Ébred az új élet Különös, érdekes «.Dúsban építet­ték a pécswáradi községházát. — Emlékeztet a múltra, érződik va­lami a tör én elemből, amit íz tt: vezető római müút adott ennek a községnek. Környéke is teste van római emlékkel. A mostani vár he* lyén állt az a kolostor, amelyből Júlián bará'j elindult megkeresni az őshazát. A járásbíróság telek könyvében sokáig őrizték azokat az adomány- leveleket, amelyek a német eskü Máris Teréziától származnak- Ezek eredményezték, hogy Pécs.várad és Akikei táisaik lelőttek J.Urn Istvánt nagy megtisztel- ,íes érte. A Zsolnay-gyár mun- íf88* egyhangú szavazással él- > ^kás.kitüntetésre javasolták. .Ornol.y, kissé borostás arca ta- , * Heg mogorvábbnak is lúnik, >a 3 korong fölé hajol­,. elmerül munkájában és össze- idolja szemöldökét, mikor a i^izókéssel szinte egy szobrász ^ességével simítja, gömbölyíti, a készülő szlgetelötestet. i^rnyedt hála, porcellánmasszá- 1-5 .Porzó munkaruhája sem kil- (áyóz/e/i meg a többiektől. Zsör. mondia: * mondja; j az ember szive, Hg or azt látom, hogy mennyire kg} ágyaznak egyesek ezekre a HeJ,e,s holmikra. Összetörik, ^rbítik, elrepess tik és amin hosszat dolgozunk, egy pil- medy tönkre. ílány- tek °fríék a fejébe az emberek- * ’ hogy minden darab selejt a kárunk? Nála — ezt nem ő ia. hanem a brigád többi ilyt* állítja — nem fordulhat elő ket}L hiba. Ahogyan a szigetelő „gallérját“ a törzsére rar ■ minden mozdulata óva- ‘b'eI. amellett gyors és millimé- V,j^re kiszámított. Éppen meg- téifp a gyár kürtje, befejezi és tetelAti*. 8 korongon forgó szi- leliár1' kiegyenesíti derekát és %Jntía az ebédre hozott kis 0018got. ^^Gjcrtozás közben el, hogy a korongosok­éit }nnál a szigetelőfajtánál, Cén/,!?,18 készít, a Mátravidéki »oltanak ?0 %-os kiesésük j ^ta brigádban dolgoznak, éft'Eá esett le. ^De még eny­nyi sem lehet“ — mondja és fel­csillan a szeme mert most már csak úgy szokásból szidom a oi- íyázailanokat, ilyenek tulajdon­képpen már nincsenek köztünk. Ugylátszik. Tűm elvtárs zsör- tölődésének volt ilyen jő hatása, legalább is a többiek neki tulaj­donítják a korongos brigád jó munkáját, s ezt a véleményüket, i jó munka megbecsülését azzal fejezték ki, hogy most őt jelölték ki clmunkás kitüntetésre. Nagy dézsa víz fölött forog a kis csiszolókorong cs élesen fel- sikít, mikor BorváLh Gézáné hoz­zányomja a bögre fenekét. Né­hány gyors mozdulat és a kidu­dorodó kis mázcsomő eltűnt. Jó szem kell ide, hogy a fényes fe­hér porcellánon észrevegye az alig látható kis hibákat. És gynr. San is kell dolgozni, meri 800 da­rab kijavítását kell elvégezni na­ponta. El is végzi Horváthné, gyakran még többel is, mert a hibák nem egyformák. Férfimunka ez — mondja nem neheztelve, ha­nem dicsekedve — két hónapja végzem. A szaktárs, aki itt volt, felkerült az irodába. Aztán, mig keze fürgén jár szívesen beszél tovább. Elmondja, hogy eddig segédmunkás volt és most a szakmunkán jobban keres. A normát nemrég emelték fel kö­zös erővel, de ha ügyesen dolgo­zik. (és hogy ügyesen dolgozik, az s/.emmellathaió) akkor még ezt is túlteljesíti néhány százalékkal. Aztán — folytatja — voltam én férfimunkán azelőtt is, mert húsz éve dolgozom a gyárban. De azt hiszi megfizették? Dehogy a felét kaptam. De most ugyan­annyit keresek, mint a szaktárs, aki előttem volt itt. Most aztán, amint látja, dolgozunk és élünk, szorgalmasan és vidáman, mert mi itt a csiszolóban mindig jó- kedvűek vagyunk, attól még min­dig meglesz a norma. Ebben igazat ad Borválhnénak a szomszéd csiszolókorongnál dol­gozó eloiársnő is. Dolgozni tény­leg csak vidáman érdemes, ha az ember az orrát lógatja, akkor a keze is lassabban jár. Vannak pedig még néhány an — bizonykodik — akik azt haj­togatják, hogy jobb volt régen. Jobb ám — én tudom kinekl Most Borválhnénak jobb és ha ennek örül, igaza van és igazuk oan azoknak is, akik őt élmun­kásnak jelölték. a környező községek az ország legszomorubb időszakának fősze­replői le tek. Nem véletlen, hogy Basch Ferenc a közeli Crikóo bon­totta ki 1941 júniusáhan a Volks- bund-mozgalom zászlaját, Hidas pedig égjük legfőbb bevonulási köz­pontjuk volt a dunántúli, sőt ma­gyarországi SS-ekmek. ifi igv everedik a múlt és a történelem é„ talán ez az oka annak Is, hogy bárkit kérdezünk a községházán, az utcán, vállvono- gatáson kívül alig tudnak mondani valamit Pécsvárad éle é’-ől. Mintegy 800 család él itt. A tógi sváb la­kosság között 35 délvidéki, az or­szág különböző helyeiről jött tele­pes és 38 felvidéki család új szfer hozott ugyan, de valahogy nem tudta meg mozgalmassá tenni az életet. Kovács elvtárs, a DÉFOSz irodavezrője azt mondja ugyan, hogy eddig nem volt megállapodás a községben, az év végéig szin e állandó volt a mozgás, most azon­ban kezd kialakulni az új élet, ami más lesz, m nt a mostani, össze kell hangolódniók a különböző he­lyekről jött embereknek • problémák okoz. m°ive él zák -alán, hogy a demokratikus egyesül« ek k inkább csak papíron működnek. Az MNDSz most új erőket kapott, talán megmozgatja a község asszonyai. Az ifjúsággal U baj van. Az EPOSz-t még nem sikerüir megalakítani, pedig már öbbsizőr kitűzték az alakulás idő­pontját. Most azért ezen a téren Vasárnap folytatódnak a DÉFOSz alakuló gyűlések Vasárnap újabb negyvenkét bara­nyai községben aiakul m«g a helvi DÉFOSz szervezet. Különös jelen­tősége iesz a dunaezekcsői gyűlés­nek, amelyen központi előadó jelen­létében avaitják fel mintaköz-éggé a mezőgazdasági versenyben első­díjai nyert községet. Január 30-án a következő községekben tartják az alakuló közgyűléseket: Pécsi járás: Abdiget: Várkonyi József. Bejvárdfjyula: Dr- Gyetvai János. Egerág: Tóth Ferenc. Garé: jár isi előadó. 1 Pécsváradi járás. Berkesd. Fel- czán Andor. Erdősülecske: Bakó József. Hoeszúhetény: Győri Antal Palotabozsók: Soós Jenő. pali: Burgert Róbert. Püspöki Pajzs István. Mohácsi járás: Dunaszekcső: központi előadó. Babarc: Farkas Jenő- Hercegtöttős: Novics János. Himesháza: Molnár Károly. Lány- csők: Debceni László. AWjs: járási előadó. Somberek: járási előadó. Versend: Dózler Márk. Szentlőrinci járás: Szabad szenki- rály: Varga Ferenc, Baksa: Dombó­vári Imre Magyarmecske: Di. Hídvégi Tivadar. Dencsháza: köz­pont előadó. Babarcszőlős: járá -4 előadó. Siklósbodony: járási előadó. Siklósi járás. Beremend: Lakatos József. Diósvjszló: Czégény Józsei Egyházssharaszti: Naszádos Mihály. Siklósnagyfaiu: Tart Imre. Nagy- tótfailu; járási előadó. Tésenfa: járáv előadó. Sásdl járás. Mágocs: Krancz Pál. Csákóstöttős: Rabocziki Bernét. Ka- posszekcső: Hámori Károly. Vásá- rosdombó: Bedö Pálré. Nagyhajmás Szekeres László. Jágónak: járási előadó. VHlányi járás: Peerd: Gergely Lajos. Kioltassa: Sáfrány János Pécsdevecser: Tóh Sándor Nagy- budmér: járási eiőadó. Kisbudméi: járást előadó: Pócsa: járási előadó, is észlelhető valami mozgolódás. A községházán a főjegyzővel be. zeiget ütik * község ügyeiről. A legsúlyosabb probléma az ivóvíz k&dése- A várdombon nincs kút, &' vízvezeték javi ásra és bővítésre szorubm. Hatvan—hewn család nem maradhat víz nélkül, de 108 ezer forint keMene erre & célra. — Másik kérdés ti lakásügy. Ember* emlékezet óta nem volt it építke­zés, ezért érezhető a lakáshiány. jelent most* hogy tíz ház­helyigénylő kije­lenté», építkezni akar. Nagy szere­tettel beszél a főjegyző az üt élő és Vasason dolgozó 45 bányászról. — Naponta teszik meg a hegyen keresztül a 16 kilomé eres utat gya­logosan, hogy eljussanak munka­helyükre- Lehet akármilyen rossz idő, nem maradna el egy sem a munkáról Ok a mi bü-«keisége*nk. A szakszervezeti székházban ér­dekes és a község fejlődése szem­pontjából nagyjelentőségű tervek merültek fel Hány örömet Dér J' el elvtárs mindössze két hónapja vezei e járási titkárságot ahoi elölről kellett kezdenie minden , de már a község életének mozgal­massá té elén töri a fejét. Itt van a Mecsek legszebb része, a Réka- völgy. Alkalmas arra, hogy ide­genforgalma.: jelentben a járási székhelynek. Itt üdülőtelepet lehet, ne létesfenl- Sokai vár í szakszer­vezeti éle: szempontjából is a Pusz­takisfalu határában talált érclelő hely kiépítésé iá és kiaknázásától is. Azoknak lesz igazuk, akik biza­kodnak a község életének fellendü­lésében. Ennek egyik fon os moz­gatóeszköze lesz a földmüvesszö- vetkezet, amelyben most történő meg az annjrira szükséges változás. Az új igazgatóság helyes útra vi­szi a fejlődést. Eddig a 200 darab- bői álló juhásza, a > ny3táru>itási üzlet és a gabonafelvásárlás volt a legfontosabb. Most már érdeklőd­nek a dolgozó parasztok a szerző­déses termelés iránt és sokat tá-- gydnak a fejle tebb mezőgazdaság pécsváradi bevezetéséről is. Ebben nagy szerepe lesz a most megala­kult DEFOSz-rwik amelynek közel félezer tagja lesz — A Pécsi TÖRVÉNYSZÉK Ger­dán tartott egytittee üléíén elhatá­rozta, ho^y testtlletllec helép a Ma­gyar—Szovjit Mfirelödéíi Társaságha- A KERTVÁROSI MNDSz miliőn«- kön, 27-én d. u. S Arakor lacgyölést tart. A tagaági könyvel mindenki vi. gye magával. sodraszipari szakosztály ceütörtö- kfln délután fél hét ira! kezdettel szakosztályt ülést tart.

Next

/
Thumbnails
Contents