Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-27 / 22. szám
Rátérünk a hadsereg tervszerű építésének útjára Az országgyűlés elfogadta ? honvéd almi és gazságügyi áica 1 öl ségvetését Az országgyűlés szerdal (Késén Nagy Imre enök bejeienetíe, bogy Oroaz Márton, a Heves- Nógrád-Hoat választókerületben ttyert megbízatásáról lemondó t. Erűién megkezdték az igazságügyi tárca kölségvetésének tárgyalá- aát. Szirmai látván el 6a dó (MDP) hangoztatta, hogy a tárca költség- vetése visszatükrözi a népi demokrácia fejlődését. Klem«'te, hogy a felszabadulás után aHg három esztendővel már közkegyelmet gyakorolt a Magyar Köztársaság és ennek alapján 7000 Imber kapta vissza szabadságát. Folyamatban van a gazdaságii bűnöse ekmé nyék elleni Ítéletek felülvizsgálása. Etednek a Magyar Dolgozók Eárlja részéről Orbán Lászó elvtára szólt a költségvetéshez- Kiemelte, hogy az igazságszolgál s- táe terén le nagy előrehaladást tettünk, de még mindig nagy az elmaradó tság a gazdasági ét pold- *ttk*i eredmények mögött Eljött az Ideje törvénykönyveink átalakításának. Ki kell dolgozni a magyar jog átHalász Aiadár (Radikális Pár ) Vészi Mátyás (pártonkívüli) alása után Ries István igaz- j/miniszter rámutatott arra, hogy a múltban a Jogászság nagyrétté e reakciót szolgálta ki és roasz volt a Jogászképzés még szakmai szempontból Is« — Mi jogeszme alatt — mondotta — a népi demokratikus állam és társadalmi berendezést szolgáló Jogokat értjük. A Szovjetúndó jogrendszerét, a szocialista Allan: és társadalom Jogrendszerét alaposan tanulmányozni keli, minthogy mi szocia- -izmus akarunk épl end. Nem a Szovjetúnió törvényeit akarjuk áthozni, hanem az ott uralkodó jogi szelleme'Azokkal az országokkal, amelyekkel ideológiailag, gazdasági és politikailag Is szövetségben vagyunk és amelyekkel egyet akarunk, Jogi rendszerünket la összhangba kell hozni. Az országgyűlés az igazságügyi tárca kői ségvetését elfogadta, ®a]d áttért a honvédelmi tálcára. A nép Tédelmezője: a hadsereg Kovács István (MDP) előadó kiemelte a magyar nép szabadságának, függetlenségének bizosi- tásához elengedhetetlenül hozzá - tartozik a nép, a haza védelmező- je: a hadsereg. Azt akarjuk, hogy népűnk szabad, hazánk önálló és független maradjon. Ezért van szükség jó szel'emü, korszerű hadseregre. Az imperia- 'taták támadó kedvé: csak a fegy- v«res erők fejlesztésével lehe visszaverni. Ezt igazolja Kina pólója is. A magyar népnek helyt feli állnia az impedalista-eL.enes aáJwjxtfltbazk - * v . alakításának ötéves tervét is- Szükség van arra, hogy a Szovjet- únló hatalma« tapasztalatai: és eredményeit a jogi élét terén is fokozottabban hasznosítsukAz ország életében bekövetke- zett változások szükségessé teszik népi demokráciánk ú] kotmAnyának kidolgozását. Foglalkozott ezután azzal a rágalomhadjárattal, amelyet a nyugati, elsősorban angol és amerikai reakciós körök indítottak a Mind- szenty-üggyel kapcsolatban a magyar bíróságok ellen. Orbán László a továbbiakban arról beszélt, hogy Amerikában a jog, a törvény eszköz a dolgozók és a haladás elnyomására. — Nem kérünk ebből a tőkés Igazságszolgáltatásból! Nekünk a nép igazsága, a nép joga kell! Előrehaladás csak akkor lehet, ha jogi szabályokat áthatja a marxiz- mus-lenimztnus szelleme. Lupkovics György (FKP), Nagy István (NPP) és Alvinczy Imre (FMDP) szin-éo elismeréssel szólott a magyar igazságszolgálta ás fejlődéséről. Priesol József (MDP). Kis Gergely (FKG) és Nánási László (NP) felszólalása után Farkas Mihály elvtárs, honvédé mi minisz er szólalt feL Az imperialisták idegessége Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés 70.000 főből álló hadsereget engedélyezett. A költségvetés alapján 1949-ben ennek csak 50 százalékát érjük el. Érdekes, hogy ez nagy idegességet váltót ki az imperialista országokban, ahol rossz néven veszik tölünk, hogy Ezután számszerűleg ismertette Anglia, Franciaország, Görögország, Törökország és Spanyolország hadügyi kiadásait. Mi nem követjük az imperialisták fegyverkezési politikáját, mert a békét akarjuk megvédeni és nem háborúra készülünk fel. Másrészt nem hanyagolhatjuk el azt a vitathatatlan tényt, hogy a háborús gyujtogatók komolyan fegyverkeznek- Most szerény keretek között indítjuk el a hadsereg fejlesztését, de amennyire az ország gazdasági és yénzügyi teherbíró képessége lehe'övé teszi, mindent el kell majd követnünk, hogy hadseregünket a békeszerződés által megengedett keretben felál'itsuk és korszerűen felszereljük. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az új hadserege az igazi hazafi- ság, Petőfi és Kossuth hazafias szelleme hatja át. Ez a népi demokrácia talajából kinövő hazafi- ság nem ismer más népek iránti gyülöle'et, ellenkezőleg, a nép legszélesebb ré egében tudatosodik az a felismerés, hogy a magyar szabadság a világszabadság szerves része. A magyar honvédségben a magyar dolgozó néphez való töszabadságunk megvédésének megszervezését. Úgy látszik, az imperialista államok magyar ügynökei: rosszul dotálják és ezért kénytelenek gazdáiknak szenzációs híreket szolgáltatni. Megbízóik pedig minden hamis jelentést készpénznek vesznek. Az USA háború« befektetései Ezeket a hamis jelentéseket azok a háborús uszi ók terjesztik, akik milliós hasznokat vágnak zsebre a hadianyag gyártással és úgy látszik, hasznukat tovább akarják növelni. Taktikájuk arra irányul, hogy országaikkal elhi essék, hogy a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok készü ödnek háborúra- Ezért terjesztenek Magyarországról is olyan hámig hírt, hogy hadseregünk túllépte a békeszerződésben előírt kereteket. Ezzel • taktikával akarják Indokolni saját fegyverkezésük, háborúra való felkészülési politikájuk szükségességétAmíg a Szovjetúnióban és a népi demokratikus országokban « béke megerősítésének ötéves tervét váltják valóra, addig az Egyesült Államokban a háborúra való felkészülés tervgazdálkodása folyik. Az Egyesült Államok a fegyverkezésre 1948-ban 11 milliárd, 1949- ben 14 mi liárd, 1950-ben 17-5 milliárd, 1951-ben 20 milliárd, 1952- bea 27.5 milliárd dollárt, tehát öt év alatt 85 milliárd dollárt akarnak beruházni. Ezt magyarul háborúra való felkészülésnek nevezik. Ezek a számok világos választ adnak arra a kérdésre, ki dolgozik a háború előkészítésén és ki védi a békét A Marshall-terv semmi egyéb, mint a kapitalista országok hábore len hűségre és odaadásra nevelik a magyar nép fiait. Honvédjeink a Szovjetúnlóval, a népi demokratikus országokkal való hfi és megbonthatatlan szövetség szellemében is nevelődnek. A hadsereg fegyelmiéről szólva, hangsúyozta a miniszter, hogy a honvédség új tisztjei nemcsak elöljárói, hanem baj ársai ^ a legénységnek. Bejelentette, hogy március elsején avatják fel az üzemek dolgozóiból és a dolgozó parasztságból kikerült első tömés főtiszteket. Farkas Mihály ezután arról szólt, hogy az utóbb; időben őr- vende esen megváltozó t a nép és a honvédség közti viszony. — Szakadatlanul erősátend fogjuk a hadsereg és dolgozó népünk közötti kapcsolatokat, mert csak az a hadsereg teljesítheti feladatát, amely népével egy éleet él- Ilyen hadsereget építünk mi most — fejezte be hosszantartó viharos tapssal fogadót beszédét a honvédé mj miniszter. Az országgyűlés a honvédelmi tárca kö.tségvetését ezu án általánosságban és részleteiben elfogadta. Összhangba kell hozni jogrendszerünket sző rét» égéséi n k kel megindítottuk függetlenségünk és nira való felkészülésének terve. A békét akarjuk megvédeni A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az egész világon megerősíti a demokráciát A Kölcsönös Gu lámsAgi Segítség Tanácsának megalakulása élénk visszhangot keltett a víág&zitóban. A francia lapok közül az Hununité méttajtja * határozat nagy jelentőségét!. A tanács a benne résztvevő hat ország gazdasági rendszerének óriási siker étről tanúskodik és megerősíti a demokráciát az egész világon. A Tanács intézménye áflalánoslt ja a termeié» megtervezését és rendszeresíti az árucsere forgalmat az egymást kielégítő te-melésl ágakkal rendelkező országok közötti. A szerződő országok ismét ünnepélyesen elismerték, hogy nem gyilkos verseny és dömpkig a céljuk. A Tanács felállítása minden népnek óriási lehetőségeket nyújt a haladásra, ' mert lehetővé teszi más országok csatlakozását *• A herma átkutat Franc Tireur Ügy tékán S az új európai gazdasági szervezet, mán választ a Mar. shall-tervre. A laip szerin* semmi se álja útját annak, hogy Anglia és Franciaország is bekapcsolódjék ennék a gazdasági szervezőnek az áruforgalmába. Valamennyi angol lap feMiM-teél a Tanács megalakulását. A Dafiy Worker hangsúlyozza, gondosan ügyelnek arra, nehogy egyik résztvevő ország megsérthesse a másik érdekeit. A Times rámutat arra, hogy már eddig is nagyon szorossá vált a gazdasági kapcsolat' a keleeurópai országok között és a Tanács felállítása ezt még szorosabbá teszi. A Tanács nvnden állom részére nyitva áll A párisi Ce Soir részletesen ismerteti a népi demokráciák Gazdasági Tanácsának felállítására vonatkozó egyezményt és kiemeli, hogy a szervezet nagy jelentőségű nemzetközi szempontból. A Mar shall-tervvel szemben a kölcsönös gazdasági támogatásra alakult tanács, olyan gazdasági együttműködés tervét njnfjtja, amely tökéletes szabadságot biztosit a benne résztvevő nemzeteknek. A Tanács tagjai bármikor érvényesíthetik vétójogukat olyan határozattal szemben, amely előttük igazságtalannak tűnnék fel. E tanács főérdeme nemcsak az, bogy a Mar shall-tervvei szemben, megragadó példáját adja annak, hogy mily nek kell lennie a nemzetek közötti kapcsolatoknak, hanem az is, bog> különleges termékeny gazdasági cserékre ad lehetőséget a keleti ál lamok között. A Tanács minden ál Iám részére nyitva áll, amennyiben az abban részt kíván venni. A német »Tociolisto egység párt munkája Berlini jelentés szerint a német Vorfall»'* egységpár kongresszusának második napján Szusziov a szovjet küldöttség vezetője utalt azokra a sikerekre, amelyeket • német szociálisa egyégpár* a szovjet övezetekben elért a béke. gazdaság újjáépítése terén. Fran- cJzország és Románia képviselői hangsúlyozták, hogy népeik a német munkásoszáJy törekvéseit, a német egység helyreállítására nagy rokonszenvveí figyelik- A szociss ksta egységűért központi titkársága részéről Sales hangozarta, boga a szovjet övezet demokrstfkus fejlődése biztosítékot jelenthet ebbaa az Irányban, hogy az a terület többé soha nem lehet kiinduló pontja bármely mit ország elleni támadásnak. Kínoi bololdoli politikusok kiáltványa Nanking! jelentés szerint a Kuomintang kormány Kantonba teszi át székhelyét 55 kfnai baloldali vezető politikus kiáltványt intézett a kínai néphadsereghez. A kiáltvány emlékeztet arra, hogy már múlt év májusában a kínai kommunista párt központi bizottsága javasolta demokratikus összetételű tanácsadó testület felállítását. Akkor a Kuomintang reakciós politikusok meghiúsították az áthidaló javaslat megvalósítását. Most a baloldali politikusok eljöttek a néphadsereg főhadiszállására, hogy a kommunista párt vezetése alatt résztvegyeoek az ország teljes újjáépítésében. Megállapítja a kiáltvány, hogy Csangkalsek reakciós blokkja és a vele szövetkezett Imperialisták végkép elvesztették a talajt tabuk alól 4 szombathelyi püspök Mindszenty ellenes nyilatkozata A Kisgazdapárt kezdeményezésére és vezetésével Vas vármegye közéleti vezetőinek népes küldöttsége kereste fel Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspököt, hogy félreérthetetlen állásfoglalását kérje Mindszenty hazaáruíási és ’ kémkedési ügyével kapcsolatban. Kovács Sándor megyéspüepök a küldöttségnek válaszolva leszögezte, hogy elismeri a köztársaságot és földreformot. A látogatás során a leghatározottabban kijelentette, hogy elitéi bármely olyan kísérletet, amely az étkos emlékű Habsburg-dinasztia magyarországi visszaállítását célozza. „Nem voltam, ma sem vagyok és soha sem leszek legitimista, mint ezt már többször leszögeztem, én köztársasági párti vagyok“ — mondotta a püspök A 30 főnyi küldöttség ezután közel kétórás tanácskozásra Olt le a püspökkel. A püspök kijelentette, hogy bár nem ismeri az Úttörő-mozgalmat, nem látja semmi akadályát annak, hogy az tljúság valláserköL esi nevelésa é« a demokratikus Ifjúsági szervek munkája zavartalanul megtérjen egymás mellettA püspök a leghatározottabban elitéli mindazokat a megtévedt papokat, akik a szószék nyilvánosságát arra használják fel, hogy a népi demokrácia ellen úszitsanak- Ezekke) szemben felelősségrevonáit helyezeti kilátásba. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy az egyház és az állam viszonya hamarosan megnyugtató módon ras dezödai í«*
