Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

1949 JANUÁR 23 DUNÄNTOll NA Plő 95 MILLIÓ FORINT a mezőgazdaság Ai új kollektív keretszerződés a normáknak a mült évi teljesítmé­nyek alapján történő rendezéséi írja &15 — addig is, amíg a tudományos időelemzéssel megállapítandó nor­mák elkészülnek. Az ideiglenes nor­marendezést azzal indokolja, hogy a tudományos normák megállapítá­sa sok időt vesz igénybe. Az üzemi staisztikában rendelkezésre álló teljesítményi adatok alapján leg­több helyen már ki is számították az ideiglenes új normák de meg­kezdték már az időelemzéses nor­mák megállapítását is munkás, amikor látja, hogy mér-i szükségletét is jttk a munkáját, vagy gyorsabban j ideig tart' hogy mennyi Poczoü Sándor a VVolfrtcr bőr­gyár fiatal tech­nikusa került Bőrgyárba, hogy a végzett Egé­az Első Pécsi két bőrgyári, tanfolyamot munkás-időmérőnek segítsen, szén egyszerűnek látszó munkát mér fel éppen. Egy munkásnő a szári- tókocsiról szedi le a bőröket és a tényezőgép melletti bakra rakja. »Közönséges haladó“ csak azt ve­szi észre, hogy a rúdon lógó bőrök­kel teleaggatott kocsi öt perc múl­va üres és a munkásnö újabb kocsi lerakásához fog hozzá. „Éppen ez volt az eddigi időmérések hiányos­sága — magyaráz Poezok elvtárs, miközben hol a munkásnö mozdu­latait, hol a stopperórát figyeli is közben szorgalmasan jeggezget — itt a Bőrgyárban is globálisan mérték a normát, azaz megindítot­ták a stoppert a munka elkezdésé­nél és a végén megállapították, hogy egy kocsi lerakása, mondjuk öt is fél perc. Ehhez az időhöz jött aztán a 10—15% fáradtsági té­nyező és a veszteségidő. Ez a mé­rés nem adott megbízható képet a tényleges teljesítményről." tudományos pon­tossággal mérik az időt. A gya­szakaszokat, ele­Mos valódan vagy lassabban dolgozik a megszo­kott tempónál. Ezt le figyelembe kell vennünk, mert egy kocsj le­rakásánál vagy egy bőr kikészíté­sénél lehet ugyan gyorsítani a munkát, de egész napon át már nem bírná ugyanolyan ütemben a munkás" minden alkalom­mal odajegyez­zük azt is, hogy _______________ az előzetes ta­nulmányozáskor megfigyelt munka- ütemnél gyorsabb vagy lassúbb munkát mértünk-e. Végül még azt is megállapítjuk, hogy naponta át­lag hányszor hagyja abba a mun­kát a munkás azért, hogy megigyon egy pohár vizet, vagy elvégezze ,,A tudományos norma minden te­kintetben a munkások érdekeit tartja szemelőtt — állapítja meg Poczck elvtárs. — Azzal, hogy a normát a tényleges teljesítményhez kötjük, elősegítjük az önköltség csökkenté■ sét, a termelékenység emelését és azzal, hogy a bért az átlagos, való­di teljesítménynek megfelelően fize­tik, biztosítjuk az igazságos bért." A munkások ma már nem ide­genkednek az időmérőktől. Nem csak azért, mert az időmérők is közülük a munkásosztály soraiból kerülnek ki, hanem azért, mert tudják, hogy a szocialista terme­lést csak igazságos, pontos nor­mával tudják megvalósítani. Az új norma nem ellensége, hanem leg jobb barátja a dolgozóknak, (m. j.) Mezőgazdaságunk gépesítésének célja az évszázados mulasz ások pótlása, a terméshozam fokozá­sa, a mezőgazdasági munka ol- csóbbátétele, az egész mezőgaz­daság korszerűbbé tétele, a bel­terjes gazdálkodásra való áttérés előmozdítása. Az eddig már fel­hanem még a kulákság kizsák­mányolása ellen is biztos védel­met nyújtanak. Az akadályok leküzdése, a re­akciósok eltávolítása a kormány­ból. a gazdasági élet egyes kulcs- pozícióiból és természetesen a pár- ' tokból, az ezáltal tehetővé vét'’ Moháéi* Ie1he»et!és*e1 foecndla a nehézipari központ létesítését. kori ott időmérő , . aeket fedez fel • folyamatosnak látszó munkában. Bepillantunk Poezok elvtárs jegyzeteibe ott Ilyen feljegyzések sorakoznak: ko­csit kihúz, ajtót becsuk, bőrt fog> levesz, bakra tesz 5 lép., ruda- . kát leszed, lerak, kocsit félretol. £ A szűkszavú feljegyzések után sorakoznak. Némelyiknél csak egy, másiknál egész sor. 15- 30. szám. Ahogy befejeződött a lerakás, megmagyarázza a feljegyzések értel­mét „Kocsit kihúz'“: ezzel kezdő-1 dik a munka. A munkásnő belép a J szárítóba is tele kocsit húz eto.J Utána a 30-as azt jelenti, hogy ez c munka 20 másodpercig tart. „Aj­tót becsukEzután következik a tulajdonképpeni lerakómunka. „Bőrt fog, levesz" emőgött két sor szám következik. Ilyenformán: 6, 6, 6,.2, 6.8, 7, 7.5, 8 és így tovább. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ahány szám van, annyiszor fordul elő ez a munkaelem, ez adja a „gyakorisá­gi tényezőt", másrészt a számok emlékednek, most minden újabb Mr levétele lassabban történik, n munka fárasztó. Baranya., közelebbről pedig Mo­hácsot érintő nagyon fontos kije­lentést tett Kossá István eivtá'-s iparügyi mini-z~ er tárcája költség­vetésének pénteki tárgyalása során. — Az ez évbein lezáródó három­éves tervveí lezáródik iparunk új­jáépítésének korszaka is. Az új öt­éves tervvel megkezdjük iparunk továbbfejlesztésének korszakát- — Ezek között elsősorban keil szólnom arról a vasipari kombinátról, melyet Mohácson építünk fel, amely az ötéves terv mintegy 26—30 milliárdos Összberuházásaí során a legnagyobb lesz, mondotta a mínisz- er. Ez döntő mó­don kiszélesíti majd nehézipari bá­zisunké . Ez a vasipari kombinál- már a komiéi tüzelőanyaggid tart- haó majd üzemben. Kassa elvtársnak ezek a kíje.en- ésfi határiad« örömei keltettek Mohácsom is. A Dunántúl'! Napló a közelmúltban is ismertette, milyen nagy reményekkel várja a duna. parti város a kormány döntését az építkezésre vonatkozóan, mert a vá­ros minden fejlesz :ésá tor vét, jövő­jének kialakítását erre építette . fel. A Mohács mellett történt dön.és az jelenti, hogy ez a most 18.000 lakosú város rövid néhány év alatt 50—60 ezer lakosú várossá és a magyar ne­hézipar centrumává nő ki­Mohács egész lakossága hálával gondol a népi demokrácia kormá­nyára, amely szjn.e me-ébeiüő és csak szocialista rendszerben eikéo- zelhető fejlődési lehetőséget nyújt Mohácsnak. Uj, hatalmas gyárépüleek, eher- és személypályaudvarok, téli kikötő építését és sok-sok más munkale­hetőséget jelent nemcsak Mohács­nak, hanem egész Baranyának is ez a döntés. állt) ott gépállomások bizonyít­ják, hogy helyes úton járunk Eltűnt a parasztság kezdeti ide­genkedése a gépállomásoktól, be­látták, hogy a gépek nem ellen­ségei az embernek, hanem szö­vetségesei, hogy nemcsak -köny- nvebben és olcsóbban végezhetik el segítségükkel munkájukat, államosítások hatalmas lendülő- :et adtak a gépesítés fejlesztésé nek. Ez domborodik ki abból az összehasonlításból is. amit az 1947/48-as és az 1949-es beruhá­zások között tehetünk, tehát több mim kétszeresét az előző évinek. ctÍ HÚpnt'wlÁ: A 6YÁR LELKE SOK PROBLÉMÁJA van ma a dolgozó embernek. Itt van mind­járt az új kollektív szerződés, van­nak, akik előtt nem világos még minden pontja. Aztán itt van az új­ság, abban is van megvitatni való bőven. Az elvtársak néha rosszul látják a kérdéseket, a népnevelők feladata, hogy megmutassa a he­lyes irányt. Ezért dolgoznak most a Zsolnag-gyár népnevelői is, az 6 feladatuk, hogy munkástársaik jól ismerjék a napi politikai kérdése kei és az új kollektiv szerződést. A „fiatalok üzemében“ 9 szamok növekedéséiek mérté- J ke mu-, tatja a . táradtsági tényezőt- „Bakra tesz 5j lép." Ez azt Jelenti, hogy aj bak öt lépésnyire éli a kocsitól. ^ Utána már kevesebb szám van,/ wert a munkásnő 5—8 leszedett / bőrt egyszerre visz a bakhoz-/ A számok 12—15 másodpercet Je-/ feznek. Ennél a munkanemnél is/ kell számítani fáradtsági tényezőt, de már más mértékben, mint a bőr/ levételénél. Végül nyalábra fogjai a rudakat és a kocsi aljába rákjáét közben egy rúd kiesik a nyaláb­ból, újabb másodpercek telnek el, (> aztán félretolja az üres kocsi* és) ^jTa elölről kezdj ® munkát i1 Nagyon érdekes, de hosszadat-! | munka — mondja Poezok elv-f *ár>> — minden munkahelyen f ugyanilyen mérést kell elvégezni? n®m egyszer, hanem húszszor,? harmincszor is, hogy a pontos és? igazságos átlagot megkaptuk. Sok Mária biztos kézzel nyúl az- orsóhoz Fürge újjai egy pillanat alatt befűzik újra a szálat, me­het, szaladhat a gép. Beszél, de közben állandóan figyeli az orsók vad forgását, a munka nem áll­hat meg egy másodpercre sem. OLAJOS OVEHALLJÁBAN szőke haján tarka kendövei semmivel sem különbözik a többi 68 lánytól, meg asszonytól, akikkel együtt dolgozik itt, a hirdi kenderfonóban. Pedig Mária nemcsak egyszerű munkáslány ám, hanem sokkal több, ő a lexzedöbrigád vezetője. 11 lány meg asszony tar­tozik hozzá, csupa fiatal, mosolygós teremtés. Itt van l’eák Júlia. Szabó Júlia, Tóth Etel, Telek Ro­zália meg Gyakovics Anna. lelkes brigádtag mind- egyik. Tudod, más itt minden, mióta miénk a válla­lat, — mondja. Brigádot is azért alakítottunk, hogy gyorsabban, pontosabban tudjunk dolgozni, hogy továbbépítsük azt, ami a miénk. Régen fél­óráig is eltartott, míg egy gépen az orsókat ki­cseréltük. 3—4 gép állt egyszerre miattunk. Belát­tuk, hogy ez így nem mehet tovább. Akkor össze­fogott a brigád. Most 5—6 perc alatt végzünk ; egy géppel, Örülünk ennek az eredménynek. SOKAN AZT HISZIK rólunk, hogy nem tu­dunk jól dolgozni, mert csaknem mindannyian fiatalok vagyunk — mondja mosolyogva Papp Erzsi, amint elmegy mellettünk. Erzsi 17 éves és az első volt aki jelentkezett arra, hogy a gép­tisztítást ezentúl nem túlórában látják el, hanem két lány munkaidő után ottmarad és a géptiszti- tást elvégzik anélkül, hogy az a „mi vállalatunk­nak“ túlóradíj fizetésével megterhelést jelentene. Peti Erzsi brigádja is a „mi üzemünkért“ dol­gozik olyan lelkesen, Erzsi 18 éves lesz májusban, de már vaa egy nagyszerűen dolgozó brigádja, az előkészítő-brigád. Mikor még nem .együtt dolgoz­tak Bocz Rozália, meg Tóth Mária, Németh Sán- domé, Boch Margit meg Deák Erzsébet, mikor még nem voltak „előkészítőbrigád“, akkor bizony so kát. állt a munka az előkészítők miatt. Soha nem volt anyag, álltak a gépek tétlenül, várt az üzem hanyatlott a termelés. SOKS2TOR OLVASTUNK az újságokban brigá Tokról, olvastuk nagyszerű eredményeiket, nem sokat gondolkodtunk, mi is megcsináltuk — mond ja Peti Erzsi. — Azóta rendben vari minden. Any nyi anyag van előkészítve mindig, hogy nem is győzik feidolgozni, mi pedig állandóan, folyamato san termelünk, már egész komoly tartalékaink vannak De van a szövőknek is brigád juk, nemcsak az előkészítőknek, meg a leszedöknek. Fehér Teri óh. elnök a brigádvezető itt, meg is látszik a sző vők munkáján. „Persze, hogy dolgozunk, hisz miénk a vállalat" — mondják. HEG IS LATSZIK ez minden munkájukon. „Tudjuk, hogy nem lehet túlórázni, mert az a „mi vállalatunk“ terhére megy, hanem jól kell dol­gozni munkaidő alatt. Nekünk fontosabb, hogy azt a pénzt, amit túlórában kifizetnénk azért, hogy a gépeket tisztítjuk, meg lassabban dolgozunk, in­kább beruházásokra, iizembövítésre, szociális cé­lokra fordítsák“ — jelentették ki. Igen. Ezeknek a 18—20 éves lányoknak, asszo­nyoknak fontosabb, hogy a „mi üzemünk“ nyers áru raktárának tetejét megjavítsák, hogy mérő­műszer számozógépet vegyenek, hogy felszereljék az üzemi konyhát, hogy könyveket, hanglemeze­ket vásároljanak, mert maguknak veszik, az ő fizó műknek. MEGLÁTSZIK. HOGY A Ml VÁLLAI ALI NK a fiatalokémond ja Kovács vállalatvezető elv társ, aki maga is mindössze 21 éves. Nagyszerűen tudnak dolgozni. Itt mindenki úgy termel, olyan lelkesedéssel és frissességgel, ahogy csak azok n fiatalok tudnak dolgozni, akik maguknak, a ma gukét építik. Lendületük ragadta magával az .,idősebb“-eket is, Móricz elvtérs, a párttitkár. Somoskői meg Remmc-i; elvtárs is brigádot alakítottak azért, hogy a „mi gépeinket" szabadidejükben megjavítsák, a régi. elhanyagolt alkatrészeket rendbehozzák. így dolgozik, termel az államosított hirdi ken derfonúban n fiatalok üzeme. Zakatolnak a gépek, peregnek az orsók, csattogva rohan a cséve Magda szövőszékén. Lüktet a gépek ritmusa, gyors kézzel cserélik, igazítják a vetéJőt a fiatal lányok, a mi üzemünkben“ építik az új világot, amelyhpn minden a jövöé — az ifjúságé. LAKY TERÉZ FÜLÖP FERENCNÉ eívtársnő a mázolőban magyarázz az asszo­nyoknak a normák jelentőségé — A múltban a munkatöbblet eredmé­nye nem a munkásoké volt, hanem e tőkéseké — mondja. — Ma isme­rik dolgozóink ennek jelentőségé*, és tudják, ha jobban dolgoznak és többe termelnek, az a saját érde­küket szolgálja, Fülöp elvtár&nő csoportjában 26 nő dolgozik. Ö is innen kerül. <t bérelszámolóba, de viasza-vissza jó- régi munkájához. KERTÉSZ ISTVANNÉVAL mun­ka közben beszélünk, a kisfeszCltsé- t gíi szigetelőkön dolgozik. Meg kell tmagyaráznunk munkatársainknak,— ? mondja, — a felemelt normával azí takarjuk elérni, hogy az önköhség f csökkentésével olcsóbban tudjuk az f árut előállítani, ezáltal olcsóbban •hut a fogyasztókhoz Ha minden \ üzem minden munkása ezl meg- * tanulja, akkor nemcsak a porcellán, 'hanem a textil és cipő is olcsóbb tesz, tehát mi is olcsóbban vásároí- ’ hatunk. < MUNKA KÖZBEN VÉGZI agitó 'dós munkáját Dobszai István elv­társ. 1927 óta dolgozik a gyárban, 19A8-ban gyári tűzoltó lett, igy jár­ja sorra az üzemet és nemcsak az elvtársakkal beszél, hanem a pár tonkivűliekkel is. Megmagyarázza \<z kizárások és viszzaminősitések jelentőségét. előkészíti a taggyfí lést. Műhclyértekezleten magyarázza Kádár lstvánné a kollektív szerző­dés szociális juttatásainak jelentő ségét. A kollektív szerződéssel nem csak a kézhezkapott fizetést kap­juk, hanem fizetett szabadságot. á üdülést, igénybe vehetjük a napkő- a zit és bölcsödét. Ezért jobb a kol­lektív szerződés még akkor is ha i látszólag kevesebbet kanunk a mond ja. J AZ ÖZEM LEGJOBB NÉPNE- 4 VELŐJÉNEK Gyurasits József elv- ; társat tartják. Mióta bejö t az új , munkaidő beos®tás. — itni főeg ®z J asszonyok között keltet' osztatlan J őrömet,úgy oldja meg felada \ tát, hogy munkaidő után megy íz elv'ársakhoz, ot hónuk biti, családi 1 körben beszéli meg velük a problé i mákat. i Népnevelőink munkája Így erősi Jia pártot. A dolgozók mindennap' (i kérdéseit kapcsolják ős ze az idő i szerű politikai kérdésekkel, me^v pnek eredménye, hogy a gyárik do igozói nagyrészben ismerik pártunk a politikája', tudják, hogy országún itta! hogyan lehet naggyá és erőssé a építeni. (SzentgyörgyvArl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents