Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-22 / 18. szám
1949 .TANUÄB 22 DUNÁMTÓL! napló Megszünteti az orvosi rendelések T zsúfoltságát és a bürokráciát az v X A OTI-hoz forduló dolgozó egyszerű úton, kényelmesen megkaphassa azt, amire szüksége van. Az állam egyre fokozódó jövedelme erre mindig több és több lehetőséget biztosit, azonban az is szükséges, hogy a munkás — különösen a mezőgazdasági munkás, mivel az iparban már a dolgozók Iegna- 4fyobb tömegéről az állam gondoskodik — ne csak akkor törődjön az OTI-val, ha megbetegszik, vagy megsérül, hanem ellenőrizze munkáltatóját, hogy az OTI-nak járó járulékokat befizesse. Hogyne Az OTI hatalmas sárga épületének első emeletén kezelésre váró betegek üldögélnek a padokon. Hajlstthátú munkás, kucsmás falusi és irodákban megsápadt tisztviselő együtt. Pécsett eddig is így volt. A MABI betegeit is az OTI orvosai látták el, az OTI-tóI kap- iák a segélyeket, itt tartották nyilván őket. Az OTI és MABI egyesülése itt csak annyi változást jelentett, hogy megszüntette a valóságtól eltérő papírformát, de ez a változás is igen jelentős, mert nagy lépéssel hozta közelebb egymáshoz a dolgozók rétegeit, megszüntette azt az elméleti különbséget is, ami — ha csak gondolatban is — mégis megkülönböztette, egymástól elválasztotta az OTI-hoz került dolgozókat. Sok olyan kezelésre szoruló ül még itt a várakozóban, aki egyébként munkaképes. Sokszor jelentéktelen baj miatt kénytelen a munkás értékes munka napokat veszteni. Eben kíván segíteni ebben az évben a pécsi kerületi pénztár azzal, hogy a rendeléseket kettéosztják, lehetővé teszik, hogy a munkaképes kezeltek munkaidő után látogassák meg kezelőorvosukat. Ezt a rendszert vezetik be nemcsak a központi rendelőben, hanem a körzetekben is. A szakrendelések túlterheltségét pedig a rendelőidő meghosszabbításával szüntetik meg. Általában am törekszik az OTI, hogy a hatáskörébe tartozóknak minél jobb és több szolgáltatással álljon rendelkezésére. Ahogy az ország gazdasági helyzete javul, erősödik, úgy növekszik az OTI által a biztosított dolgozók részére juttatott szolgáltatás mértéke. Annyit jelent ez, hogy minden dolgozó betegség esetén vagy a betegség megelőzésére olyan kezelésben, kórházi ápolásban, üdülésben és segélyben részesülhet, amilyen mértékben a munka termelékenysége növekszik. Á mezőgazdasági dolgozóknak a biztosításba való bekapcsolása óla egyre nő a biztosítottak létszáma. Csak az elmúlt évben 28.1)00 biztosítási igazolványt adtak ki a mezőgazdasági dolgozók részére. A mezőgazdasági munka időszakos jellege miatt azonban az állandó biztosítottak száma nem egyenlő a kiadott igazolványokéval, hanem a megyében körülbelül 10.000. Nehézséget okozott a mezőgazdasági munkások biztosításában, hogy a dolgoztató parasztok, a kulákok nem szívesen jelentették be munkásaikat. Most azon ban a mezőgazdasági biztosítást ellenőrző bizottságok sorra felkutatják ezeket a mulasztó munkáltatókat. Hogy milyen mértékben károsítják meg ezek a munkásellit- koló kulákok az OTI-Í, arra jellemző, hogy az ellenőrző bizottságok már eddig 670:000 forint összegű elmaradt járulékot hajtottak be. 27.000 biztosított tagja van a tízezer mezőgazdasági dolgozóval együtt a kerületi pénztárnak. Hatezren részesültek közülük orvosi ellátásban és háromezren kórházi ápolásban. Ha ehhez még hozzátesszük a betegséget megelőző intézkedéseket, a nyári üdültetéseket, megkaphatjuk az OTI halai- # más munkájának képét. Ezt a munkát pedig a tervgazdálkodással párhuzamosan még jobban kifejlesztik, át szervezik a kezelőorvosi körzete-i* két, új rendelőket állítanak felt* vidéken, máris megkezdték a télit* üdültetéseket és tervbevették a tö- < * kélefesebb segélyezés megvalósítá-1* sál is. Az OTI munkáját a dől-<*-őzök érdekeinek minél teljesebb(* szolgálatába akarja állítani. Á sok-<* szór jogos panaszra okot adó, rég’(l szervezeti adottságokból származó *' Inkákat végre teljesen ki akarja' küszöbölni, a szolgáltatások ld-# bővítése mellett gondot fordítanak# , a bürokrácia mellőzésére, hogy az£ legben dolgozni, Amint fokról-fokra erősödik gazdasági helyzetünk, és amint fejlődik az OTI, úgy válik egyre inkább lehetővé, hogy ne csak a betegek gyógyításával, hanem elsősorban hivatásának megfelelően, a betegségek megelőzésével és kiküszöbölésével fogfclkozzon, gondot fordítson arra, hogy a munkában elfáradó szervezet piegfelelő üdülőhelyeken erősödjék meg, még mielőtt' a betegség erőt venne rajta. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy nem hosszú már az út, amíg odáig eljutunk. A DÉFOSz megteremtette a dolgozó parasztok nagy családját Soós Jenő megyei titkár nyilat kosát a a nagyszabású szervező munkáról A DÉFOSz megyei -titkársága Rákóczi-úti helyiségéből csűtörtö- kőn a Széchenyí-tér 8. szám alá költözött. Innét irányítják azt a hatalmas munkát, amit Baranya több mint háromszáz községében a helyi szervezetek megalakítása jelent Megyeszerte ;gen nagy az érdeklődés a dolgozó kis- és közép- parasztság valóban hatalmas tömegszervezete iránt, a falvak kiA 67 ÉVESJOZIPOVICS BÜSZKE ARRA, I h°§y brigádban dolgozhat — Majd és megmutatom, hogyan kell télen építeni — kiáltott fii Józsi bácsi, a brigád legöregeba tagja és ingujjra vetkőzve látott hozzá a téglák rakásához. Január 3-án történt ez és 20-r& falegyenig készen állt az ormánypusztai ser- téefiiazfató épülete. Jozipovios József elvtárs 67 éves öreg kőműves, valóban megmutatta, hogyan kel 17 nap alatt egy hónapra előírt munkát elvégezni. — Brigádban még nem dolgoztam —mondja — de télen is ritkán, hát meg keltett mutatnom a fiataloknak, hogy mire képesek ez öregek.” Pedig í< brigád tőbhi tagja féltette Józsi bácsit, hogy majd megfázik egyszál ingben, de nem hagyta magái. — mondotta — majd subáiba fogok dolgozni, hogy az idamajo- riak elhagyjanak. Nem ismertek ti még engem! Rakta is a téglát úgy, bogy még ingujjban is kimelegedett. De azért arra is maradt gondja, hogy még egy negyed téglányi anyagot se hagyjon kárba veszni. Szigeti István ellvtárs, él-munkás, a brigád vezetője is elismerte, hogy legény tegyen ez a kőműves, aki Józsi bácsival! versenyezni akar- De azért ís többiek sem hagyták magukat. Arra vállaltaik kötelezerséget a brigád megalakulásakor, hogy időt és anyagot megtakarítva olcsóbbá teszik az épület. El is értek 20 százalékos időb 1 megtakarítás: é.-> az anyagiból a számítások szerint kárbamenő 5 százalékot 2 százalékra csökkentették. Pedig — ahogy Szigeti ellvtárs mondja: í ven esős „Ha télnek meleg . is volt ez a január, azért nyárnak mégsem nevezhetjük”. — Meg-meg eredt a havas eső és ilyenkor kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. napokon összegyűjtötték is puszta lakosságait és tájékoztató előadásokat tartottak a politikai helyzetről, az ipari és mező- gazdasági dolgozók szövetségéről, a hároméves tervről, szövetkezésről és mindenről, ami csak érdelteheti a puszta lakosságát, meg a kőműveseket, amikor együtt vannak. Szép, barátságos beszélgetések alakultak ki és qníőmunkásaiink örömmel látták, hogy az ormánypusztai állami gazdaság munkásai is úgy gondolkoznak, mint őkígy dolgozott a másik építőbri- gád Ida-majorban is, eö: talán még jobban. Öt szakmunkás volt itt a brigádban, de hátrányuk volt, hogy nem begyakorlott, összeszokott se- gédmunlká'soka: hoztak magukkal, mint az ormánypusztai „Petőfi brigád”, hanem a helybeliek közül vettek fel eegédmuríkást. A segédmunkások nem is voltak brigád- tagok. Ilyen hátrányos helyzetben mégis egy fokkal jobb eredményi értek ei mint az Ormány pusztán dolgozó brigád. Sertésfiaztetó készült Idaina jorban is ’ és a késés és az esős napok leszámításával a kitűző t időnél 5 .nappal előbb fejezték bo a kőművesmunkát. Az ktamajori brigádot Cziegler Gyula vezette és ebben a brigádban inkább a fiatalok mutatnák meg tudásúkat. A fiatalságot persze itt is 40 év akt: kei érteni, de ez is kevesebb, mint 67. versenye égé szén új dolog az építőiparban, bői mindig verse. A két brigád az épiíőmunlkáBok nyertek abban, hogy ki tud jobban és gyorsabban dolgozni. Az új éppen az is versenyben, hogy most nem egy-egy építőmumkás verseny zo:t egymással, nem Cziegier Gyula állt ki versenyre Szigeti kíván nal, vagy Jozipovics Józseffel, ha nem a két brigád mérte össze erejét. Itt pedig már nemcsak az ad t* az eredményt, hogy melyik kőműves ügyesebb, hanem az is, hogy a brigád :agjai milyen egyetértésben tudnak egymással dolgozni, hogyan tudják összehangolni munkájúkat úgy, hogy íz egyéni teljesítmények összeadásából a brigád legnagyobb teljesítménye legyen. — Józsi bácsi hiába gyürkőzöt: ingujjra, Czieglerék jobban megszervezték az építés előkészítő munkált, ti brigád öt tagja jobhan összedolgozott és az eredmény az let, hogy Czieglerék lehagyták Szige fiókét. De egyik brigádnak 6em keli szégyelnie magát- Ormánypusztán és Idamajorhan is egyformán jól megmutat ák a parasztságnak, hogy az ipari munkások hogyan dolgoznak a parasztság jövőjéért és megmuttták azt, hogy a szocializmus nem csak a „városiak találmánya”, hanem a falun is az fogja biztosiam a jobb életet. Akik az új bányákat építik .4 komlói újakna fatornya olyan a távolból, mint egy piramis. Alatta hatalmas ütemben folyik a mélyítést munka. A dolgozók tudják, hogy a: ország nemzetgazdasági szempontjából nagyőssze- gű valuta megtakarítását jelenti minden nap, amellyel korábban elkészülnek. — Országos viszonylatban is elsők között állanak a teljesítményben aknamélyitőtnk — mondja Kovács János üb. elnök, élmnnkás. — A fejtelje- sjtmény napi két köbméter, ami országos viszonylatban is kiváló. Mindent elkövetnek, az aknamélyt- tök, hogy a munkálatokat meggyorsítsák. Tudják, hogy a szocializmus építésének egyik döntő tényezője lesz a komlói szén, ami kokszosítva a magyar gyárak kohóinak fűtésére kiválóan alkalmas. A fatornyot rövidesen kicserélik, amint Lyukóról megkapják az ott használt tornyot. Ezt majd üzemközben szerelik fel, hogy egy perc kiesésük se legyen. Az új torony felszerelése után SO—40 százalékkal tudják majd fokozni a mélyítést munkálatot. Uj munkamódszert is be akarnak vezetni, amilyen még nem volt az országban. Az aknát egyszerre mélyítik és egy függő hídon azonnal falazzák is. Ez a munka elvégzését kb. 20 százalékkal meggyorsítja, ezzel is fokozni kívánják a munkamenetet. Az üzemvezető mérnök stancz Viktor elmondja, hogy rövidesen egy légiakna mélyítését is megkezdik, melynek az lesz a hivatása, hogy a légosztályok szellőztetését megjavítsa és a- munkásoknak ne kelljen gyakran 50—60 fok meküldöttei. érdeklődők állandóan felkeresik a titkárságot pécsi útjaik. alkalmával, ami azt bizonyítja, üogy máris nagy a bizalom iránta. Erről beszélgetünk S o 6 • Jenő elvtárs megyei titkárral, aki ai DÉFOSz közvetlen feladatairól a következőket mondotta: Együtt a falu elnyomói ellen — A DÉFOSz a falu gazdasági, kulturális és társadalmi ügyeit van hivatva vezetni, ezel megszűnik az- a régi szokás, hogy a dolgozó parasztságot a kulákok, a kiuzsorázó nagygazdák vezessék a nagyobb gazdagság alapján. Részt vesz a falu minden életmegnyilvánulásában, a népi szervek, a szövetkezetek, az önkormányzat vezetésében. A DÉFOSz-on keresztül tudjuk biztosítani, hogy minden pozícióban he'yet foglaljanak a dolgozó parasztság képviselői. — Érdekvédelmet nyújt a DÉ FOSz olt, ahol a falu ldzsákmá- nyolói elnyomásban tartják a dolgozó népet , — folytatta Soós elv- társ. — Más ilyen szervezet nem lesz a falun. Fontosnak tartjuk, hogy a nőket és az ifjúságot, is bevonják a szervezet munkájába. A DÉFOSz az a szervezet, amelynek keretében az azonos érdeküek ösz- szefogásával, valamint a gépállomások dolgozóinak bevonásával megteremtődik, még szorosabbá válik a munkás-paraszt szövetség. Parasztok kerülnek a mezőgazdasági szakhivatalokba — Kettős feladat áll a DÉFOSz előtt. Az egyik a konkrét segítség- nyújtás a falu dolgozóinak, állandó tájékoztatásuk és nevelésük, hogy az elöltük álló osztályharcban mindenkor keményen helyt 'udjanak állani. A másik, hogy a DÉFOSz által kezdeményezett és vezetett különböző tanfolyamokon képzett dolgozó parasztok legjobbjai eljussanak azokba a pozíciókba amelyek eddig zárva voltak előttük. Be kell. hogy jussanak az ér; telkes dolgozó parasztok a gazdasá gi felügyelőségekbe, a minisztérium különböző szakhivatalaiba, mert elsősorban ők tudják, ők ismerik a falu megoldásra váró feladatait. — Az a meglátásunk, — fejezte be nyilatkozatát Soós Jenő megyei titkár, — hogy az érdeklődés mindenütt igen nagy az alakuló gyűlések iránt is, ami azt mutatja, hogy a baranyai dolgozó parasztság is belátta már, hogy saját sorsának intézését nem bízhatja másAz aknamélyitö bányászok mind a legkiválóbb $ szakemberekből kerülnek ki. Olyanok ők, mint a f hadseregben a tisztikar. Nemcsak bányászattal fog- I lalkoznak, hanem toronysicrcléstöl kezdve az * összes aknamélyítésl munkákkal is. Az akna- ( torony felállítása rendkívül szakértelmet és pon- ( tosságot kivan. Ha rossz a szerelés, könnyen ősz- , szédülhet a torony, ami ötszázezer forintos kárt < jelent. Azért ehhez a munkához senkit sem enged- I nek hozzányúlni, saját maguk végzik el Ha kész 1 a torony, akkor kezdődik a mélyítés. Az aknamélyítő munlcások élete állandó ván- ( dorlásból áll. Átlag 4—5 évig vannak egy helyen, ( míg el nem készülnek az aknával, de van olyan ^ munkás is, aki minden két és három hónapban i más aknamélyitésnél dolgozik. I — Családunkat csak nagyobb iinne- , pékén látjuk — mondja Jogg István lömester, aki | a Tisza mellől jött, de nem zúgolódunk, mert sze- 1 retjük a mesterségünket. 1 Nagy József aknamélyílő vájár hozzáteszi: , — Büszék vagyunk arra, hogy ezt az új bányát ( is mi építjük fel. ( Nehéz mesterség az aknamélyítöké. Vannak t olyan helyek, ahol meg kell fagyasztani a homokot, ami nagyon komplikált eljárást kíván. A, fel- szabadulás után már sok új bányát mélyítettek le, ahol ma már dalolnak a réselőgépelc, megindult a termelés és többezer munkásnak biztosít kenyeret. Az új ötéves tervben már a komlói új akna is ontja a szénnel megrakott csilléket, ami a gyárak és kohók fűtésén keresztül mindig több és jobb gépet, új munkások foglalkoztatását és az életszínvonal emelését jelenti az ország számára. ervtxidé Kérés a villamos vezetőcégéhez KEDVES DUNÁNTÚLI NAPLÓ! Kzúton fordulok kettős panaszommal ; PVKV dolgozóihoz. Hosszabb ideje figye lem a villamosközlekedést este 8 ón után a napközihez mérten gyorsabbal járnak a villamosok. Kérem a villamo sokat, hogy napközben is a lehetőség hez mérten közelítsék meg az esti órák a b8n elért menetsebességet. — A második ^ pauaszom: egv anya karontilő gyermeké- I vei a Tompa Mihály utcába akart racn- I ni, a kalauz a Kórház-téren leszállítót- I ta. Úgy gondolom, minden kalauznak I tudni kellene, hogy a Tompa Mihály- I utcához a legközelebbi megálló a Fiume* utcai. Elvtársi üdvözlettel: Varga János bányász.
