Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-22 / 18. szám

1949 .TANUÄB 22 DUNÁMTÓL! napló Megszünteti az orvosi rendelések T zsúfoltságát és a bürokráciát az v X A OTI-hoz forduló dolgozó egyszerű úton, kényelmesen megkaphassa azt, amire szüksége van. Az állam egyre fokozódó jövedelme erre mindig több és több lehetőséget biztosit, azonban az is szükséges, hogy a munkás — különösen a mezőgazdasági munkás, mivel az iparban már a dolgozók Iegna- 4fyobb tömegéről az állam gon­doskodik — ne csak akkor törőd­jön az OTI-val, ha megbetegszik, vagy megsérül, hanem ellenőrizze munkáltatóját, hogy az OTI-nak járó járulékokat befizesse. Hogyne Az OTI hatalmas sárga épületé­nek első emeletén kezelésre váró betegek üldögélnek a padokon. Hajlstthátú munkás, kucsmás fa­lusi és irodákban megsápadt tiszt­viselő együtt. Pécsett eddig is így volt. A MABI betegeit is az OTI orvosai látták el, az OTI-tóI kap- iák a segélyeket, itt tartották nyil­ván őket. Az OTI és MABI egye­sülése itt csak annyi változást je­lentett, hogy megszüntette a való­ságtól eltérő papírformát, de ez a változás is igen jelentős, mert nagy lépéssel hozta közelebb egy­máshoz a dolgozók rétegeit, meg­szüntette azt az elméleti különb­séget is, ami — ha csak gondolat­ban is — mégis megkülönböztette, egymástól elválasztotta az OTI-hoz került dolgozókat. Sok olyan kezelésre szoruló ül még itt a várakozóban, aki egyébként munkaképes. Sok­szor jelentéktelen baj miatt kény­telen a munkás értékes munka napokat veszteni. Eben kíván segí­teni ebben az évben a pécsi kerü­leti pénztár azzal, hogy a rende­léseket kettéosztják, lehetővé te­szik, hogy a munkaképes kezeltek munkaidő után látogassák meg ke­zelőorvosukat. Ezt a rendszert ve­zetik be nemcsak a központi ren­delőben, hanem a körzetekben is. A szakrendelések túlterheltségét pedig a rendelőidő meghosszabbí­tásával szüntetik meg. Általában am törekszik az OTI, hogy a ha­táskörébe tartozóknak minél jobb és több szolgáltatással álljon ren­delkezésére. Ahogy az ország gaz­dasági helyzete javul, erősödik, úgy növekszik az OTI által a biz­tosított dolgozók részére juttatott szolgáltatás mértéke. Annyit jelent ez, hogy minden dolgozó betegség esetén vagy a betegség megelőzésé­re olyan kezelésben, kórházi ápo­lásban, üdülésben és segélyben részesülhet, amilyen mértékben a munka termelékenysége növekszik. Á mezőgazdasági dolgozóknak a biztosításba való bekapcsolása óla egyre nő a biztosítottak lét­száma. Csak az elmúlt évben 28.1)00 biztosítási igazolványt adtak ki a mezőgazdasági dolgozók ré­szére. A mezőgazdasági munka időszakos jellege miatt azonban az állandó biztosítottak száma nem egyenlő a kiadott igazolványoké­val, hanem a megyében körülbe­lül 10.000. Nehézséget okozott a mezőgazdasági munkások biztosí­tásában, hogy a dolgoztató parasz­tok, a kulákok nem szívesen jelen­tették be munkásaikat. Most azon ban a mezőgazdasági biztosítást el­lenőrző bizottságok sorra felkutat­ják ezeket a mulasztó munkáltató­kat. Hogy milyen mértékben ká­rosítják meg ezek a munkásellit- koló kulákok az OTI-Í, arra jellem­ző, hogy az ellenőrző bizottságok már eddig 670:000 forint összegű elmaradt járulékot hajtottak be. 27.000 biztosított tagja van a tíz­ezer mezőgazdasági dolgozóval együtt a kerületi pénztárnak. Hat­ezren részesültek közülük orvosi ellátásban és háromezren kórházi ápolásban. Ha ehhez még hozzá­tesszük a betegséget megelőző in­tézkedéseket, a nyári üdültetése­ket, megkaphatjuk az OTI halai- # más munkájának képét. Ezt a munkát pedig a tervgazdálkodással párhuzamo­san még jobban kifejlesztik, át szervezik a kezelőorvosi körzete-i* két, új rendelőket állítanak felt* vidéken, máris megkezdték a télit* üdültetéseket és tervbevették a tö- < * kélefesebb segélyezés megvalósítá-1* sál is. Az OTI munkáját a dől-<*-őzök érdekeinek minél teljesebb(* szolgálatába akarja állítani. Á sok-<* szór jogos panaszra okot adó, rég’(l szervezeti adottságokból származó *' Inkákat végre teljesen ki akarja' küszöbölni, a szolgáltatások ld-# bővítése mellett gondot fordítanak# , a bürokrácia mellőzésére, hogy az£ legben dolgozni, Amint fokról-fokra erősödik gazdasági helyzetünk, és amint fejlődik az OTI, úgy válik egyre inkább lehetővé, hogy ne csak a betegek gyógyításával, hanem el­sősorban hivatásának megfelelően, a betegségek megelőzésével és ki­küszöbölésével fogfclkozzon, gon­dot fordítson arra, hogy a munká­ban elfáradó szervezet piegfelelő üdülőhelyeken erősödjék meg, még mielőtt' a betegség erőt venne rajta. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy nem hosszú már az út, amíg odáig eljutunk. A DÉFOSz megteremtette a dolgozó parasztok nagy családját Soós Jenő megyei titkár nyilat kosát a a nagyszabású szervező munkáról A DÉFOSz megyei -titkársága Rákóczi-úti helyiségéből csűtörtö- kőn a Széchenyí-tér 8. szám alá költözött. Innét irányítják azt a hatalmas munkát, amit Baranya több mint háromszáz községében a helyi szervezetek megalakítása je­lent Megyeszerte ;gen nagy az ér­deklődés a dolgozó kis- és közép- parasztság valóban hatalmas tö­megszervezete iránt, a falvak ki­A 67 ÉVESJOZIPOVICS BÜSZKE ARRA, I h°§y brigádban dolgozhat — Majd és megmutatom, hogyan kell télen építeni — kiáltott fii Józsi bácsi, a brigád legöregeba tagja és ingujjra vetkőzve látott hozzá a téglák rakásához. Január 3-án történt ez és 20-r& falegyenig készen állt az ormánypusztai ser- téefiiazfató épülete. Jozipovios Jó­zsef elvtárs 67 éves öreg kőmű­ves, valóban megmutatta, hogyan kel 17 nap alatt egy hónapra elő­írt munkát elvégezni. — Brigádban még nem dolgoz­tam —mondja — de télen is ritkán, hát meg keltett mutatnom a fiata­loknak, hogy mire képesek ez öre­gek.” Pedig í< brigád tőbhi tagja fél­tette Józsi bácsit, hogy majd meg­fázik egyszál ingben, de nem hagy­ta magái. — mondotta — majd subáiba fogok dolgoz­ni, hogy az idamajo- riak elhagyjanak. Nem ismertek ti még engem! Rakta is a téglát úgy, bogy még ingujjban is kimelegedett. De azért arra is maradt gondja, hogy még egy negyed téglányi anyagot se hagyjon kárba veszni. Szigeti Ist­ván ellvtárs, él-munkás, a brigád ve­zetője is elismerte, hogy legény tegyen ez a kőműves, aki Józsi bácsival! versenyezni akar- De azért ís többiek sem hagyták magukat. Arra vállaltaik kötelezerséget a bri­gád megalakulásakor, hogy időt és anyagot megtakarítva olcsóbbá te­szik az épület. El is értek 20 szá­zalékos időb 1 megtakarítás: é.-> az anyagiból a számítások szerint kárbamenő 5 százalékot 2 százalék­ra csökkentették. Pedig — ahogy Szigeti ellvtárs mondja: í ven esős „Ha télnek meleg . is volt ez a január, azért nyárnak mégsem ne­vezhetjük”. — Meg-meg eredt a havas eső és ilyenkor kénytelenek voltak ab­bahagyni a munkát. napokon összegyűj­tötték is puszta la­kosságait és tájé­koztató előadásokat tartottak a po­litikai helyzetről, az ipari és mező- gazdasági dolgozók szövetségéről, a hároméves tervről, szövetkezés­ről és mindenről, ami csak érdelte­heti a puszta lakosságát, meg a kőműveseket, amikor együtt van­nak. Szép, barátságos beszélgeté­sek alakultak ki és qníőmunkásaiink örömmel látták, hogy az ormány­pusztai állami gazdaság munkásai is úgy gondolkoznak, mint ők­így dolgozott a másik építőbri- gád Ida-majorban is, eö: talán még jobban. Öt szakmunkás volt itt a brigádban, de hátrányuk volt, hogy nem begyakorlott, összeszokott se- gédmunlká'soka: hoztak magukkal, mint az ormánypusztai „Petőfi bri­gád”, hanem a helybeliek közül vet­tek fel eegédmuríkást. A segéd­munkások nem is voltak brigád- tagok. Ilyen hátrányos helyzetben mégis egy fokkal jobb eredményi értek ei mint az Ormány pusztán dolgozó brigád. Sertésfiaztetó ké­szült Idaina jorban is ’ és a késés és az esős napok leszámításával a kitűző t időnél 5 .nappal előbb fe­jezték bo a kőművesmunkát. Az ktamajori brigádot Cziegler Gyula vezette és ebben a brigádban in­kább a fiatalok mutatnák meg tu­dásúkat. A fiatalságot persze itt is 40 év akt: kei érteni, de ez is kevesebb, mint 67. versenye égé szén új dolog az építőiparban, bői mindig verse. A két brigád az épiíőmunlkáBok nyertek abban, hogy ki tud jobban és gyorsabban dolgozni. Az új ép­pen az is versenyben, hogy most nem egy-egy építőmumkás verseny zo:t egymással, nem Cziegier Gyu­la állt ki versenyre Szigeti kíván nal, vagy Jozipovics Józseffel, ha nem a két brigád mérte össze ere­jét. Itt pedig már nemcsak az ad t* az eredményt, hogy melyik kő­műves ügyesebb, hanem az is, hogy a brigád :agjai milyen egyetértés­ben tudnak egymással dolgozni, hogyan tudják összehangolni mun­kájúkat úgy, hogy íz egyéni tel­jesítmények összeadásából a brigád legnagyobb teljesítménye legyen. — Józsi bácsi hiába gyürkőzöt: ing­ujjra, Czieglerék jobban megszer­vezték az építés előkészítő mun­kált, ti brigád öt tagja jobhan ös­szedolgozott és az eredmény az let, hogy Czieglerék lehagyták Szige fiókét. De egyik brigádnak 6em keli szégyelnie magát- Ormánypusztán és Idamajorhan is egyformán jól megmutat ák a parasztságnak, hogy az ipari munkások hogyan dolgoz­nak a parasztság jövőjéért és megmuttták azt, hogy a szocializ­mus nem csak a „városiak talál­mánya”, hanem a falun is az fogja biztosiam a jobb életet. Akik az új bányákat építik .4 komlói újakna fatornya olyan a távolból, mint egy piramis. Alatta hatalmas ütemben folyik a mélyítést munka. A dolgozók tudják, hogy a: ország nemzetgazdasági szempontjából nagyőssze- gű valuta megtakarítását jelenti minden nap, amellyel korábban elkészülnek. — Országos viszonylatban is elsők között álla­nak a teljesítményben aknamélyitőtnk — mondja Kovács János üb. elnök, élmnnkás. — A fejtelje- sjtmény napi két köbméter, ami országos viszony­latban is kiváló. Mindent elkövetnek, az aknamélyt- tök, hogy a munkálatokat meggyorsítsák. Tudják, hogy a szocializmus építésének egyik döntő ténye­zője lesz a komlói szén, ami kokszosítva a magyar gyárak kohóinak fűtésére kiválóan alkalmas. A fatornyot rövidesen kicserélik, amint Lyukóról megkapják az ott használt tornyot. Ezt majd üzemközben szerelik fel, hogy egy perc kiesésük se legyen. Az új torony felszerelése után SO—40 százalékkal tudják majd fokozni a mélyítést mun­kálatot. Uj munkamódszert is be akarnak vezetni, ami­lyen még nem volt az országban. Az aknát egy­szerre mélyítik és egy függő hídon azonnal falaz­zák is. Ez a munka elvégzését kb. 20 százalékkal meggyorsítja, ezzel is fokozni kívánják a munka­menetet. Az üzemvezető mérnök stancz Vik­tor elmondja, hogy rövidesen egy légiakna mélyí­tését is megkezdik, melynek az lesz a hivatása, hogy a légosztályok szellőztetését megjavítsa és a- munkásoknak ne kelljen gyakran 50—60 fok me­küldöttei. érdeklődők állandóan felkeresik a titkárságot pécsi út­jaik. alkalmával, ami azt bizonyítja, üogy máris nagy a bizalom iránta. Erről beszélgetünk S o 6 • Jenő elvtárs megyei titkárral, aki ai DÉFOSz közvetlen feladatairól a következőket mondotta: Együtt a falu elnyomói ellen — A DÉFOSz a falu gazdasági, kulturális és társadalmi ügyeit van hivatva vezetni, ezel megszűnik az- a régi szokás, hogy a dolgozó pa­rasztságot a kulákok, a kiuzsorázó nagygazdák vezessék a nagyobb gazdagság alapján. Részt vesz a fa­lu minden életmegnyilvánulásában, a népi szervek, a szövetkezetek, az önkormányzat vezetésében. A DÉFOSz-on keresztül tudjuk biz­tosítani, hogy minden pozícióban he'yet foglaljanak a dolgozó pa­rasztság képviselői. — Érdekvédelmet nyújt a DÉ FOSz olt, ahol a falu ldzsákmá- nyolói elnyomásban tartják a dol­gozó népet , — folytatta Soós elv- társ. — Más ilyen szervezet nem lesz a falun. Fontosnak tartjuk, hogy a nőket és az ifjúságot, is be­vonják a szervezet munkájába. A DÉFOSz az a szervezet, amelynek keretében az azonos érdeküek ösz- szefogásával, valamint a gépállo­mások dolgozóinak bevonásával megteremtődik, még szorosabbá válik a munkás-paraszt szövetség. Parasztok kerülnek a mezőgazdasági szakhivatalokba — Kettős feladat áll a DÉFOSz előtt. Az egyik a konkrét segítség- nyújtás a falu dolgozóinak, állan­dó tájékoztatásuk és nevelésük, hogy az elöltük álló osztályharc­ban mindenkor keményen helyt 'udjanak állani. A másik, hogy a DÉFOSz által kezdeményezett és vezetett különböző tanfolyamokon képzett dolgozó parasztok legjobb­jai eljussanak azokba a pozíciókba amelyek eddig zárva voltak előt­tük. Be kell. hogy jussanak az ér; telkes dolgozó parasztok a gazdasá gi felügyelőségekbe, a minisztéri­um különböző szakhivatalaiba, mert elsősorban ők tudják, ők is­merik a falu megoldásra váró fel­adatait. — Az a meglátásunk, — fejezte be nyilatkozatát Soós Jenő megyei titkár, — hogy az érdeklődés min­denütt igen nagy az alakuló gyű­lések iránt is, ami azt mutatja, hogy a baranyai dolgozó paraszt­ság is belátta már, hogy saját sor­sának intézését nem bízhatja más­Az aknamélyitö bányászok mind a legkiválóbb $ szakemberekből kerülnek ki. Olyanok ők, mint a f hadseregben a tisztikar. Nemcsak bányászattal fog- I lalkoznak, hanem toronysicrcléstöl kezdve az * összes aknamélyítésl munkákkal is. Az akna- ( torony felállítása rendkívül szakértelmet és pon- ( tosságot kivan. Ha rossz a szerelés, könnyen ősz- , szédülhet a torony, ami ötszázezer forintos kárt < jelent. Azért ehhez a munkához senkit sem enged- I nek hozzányúlni, saját maguk végzik el Ha kész 1 a torony, akkor kezdődik a mélyítés. Az aknamélyítő munlcások élete állandó ván- ( dorlásból áll. Átlag 4—5 évig vannak egy helyen, ( míg el nem készülnek az aknával, de van olyan ^ munkás is, aki minden két és három hónapban i más aknamélyitésnél dolgozik. I — Családunkat csak nagyobb iinne- , pékén látjuk — mondja Jogg István lömester, aki | a Tisza mellől jött, de nem zúgolódunk, mert sze- 1 retjük a mesterségünket. 1 Nagy József aknamélyílő vájár hozzáteszi: , — Büszék vagyunk arra, hogy ezt az új bányát ( is mi építjük fel. ( Nehéz mesterség az aknamélyítöké. Vannak t olyan helyek, ahol meg kell fagyasztani a homo­kot, ami nagyon komplikált eljárást kíván. A, fel- szabadulás után már sok új bányát mélyítettek le, ahol ma már dalolnak a réselőgépelc, megindult a termelés és többezer munkásnak biztosít kenye­ret. Az új ötéves tervben már a komlói új akna is ontja a szénnel megrakott csilléket, ami a gyá­rak és kohók fűtésén keresztül mindig több és jobb gépet, új munkások foglalkoztatását és az életszínvonal emelését jelenti az ország számára. ervtxidé Kérés a villamos vezetőcégéhez KEDVES DUNÁNTÚLI NAPLÓ! Kzúton fordulok kettős panaszommal ; PVKV dolgozóihoz. Hosszabb ideje figye lem a villamosközlekedést este 8 ón után a napközihez mérten gyorsabbal járnak a villamosok. Kérem a villamo sokat, hogy napközben is a lehetőség hez mérten közelítsék meg az esti órák a b8n elért menetsebességet. — A második ^ pauaszom: egv anya karontilő gyermeké- I vei a Tompa Mihály utcába akart racn- I ni, a kalauz a Kórház-téren leszállítót- I ta. Úgy gondolom, minden kalauznak I tudni kellene, hogy a Tompa Mihály- I utcához a legközelebbi megálló a Fiume* utcai. Elvtársi üdvözlettel: Varga János bányász.

Next

/
Thumbnails
Contents