Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-21 / 17. szám

1049 JANUAR 21

DUNAN.TOlI NAPLÓ

Ä

Lenin és a parasztkérdés

•Lenin tanításainak gazdag kincsestára kimeríthetetlen értékeket rejt magában a nemzetközi mun kásmozgalom számára- Ma, amikor hazánkban napirendre került' a szocializmus építése a falun, különös jelentőséggel bimak Lenin útmutatásai a parasztkérdésről, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéről, valamint a mezőgazdaság kollektivizálásnak útjáról.

L

A mensevikiek .nemkülönben trocklsták tagadták a munkás« tály és parasztság szövetségén jelentőségét, nem törődve azzi hogy már Marx Károly ja élesi megbélyegezte „A góthai progra kritikája” című müvében azok akik a proletáriátuson kívül ne látnak más forradalmi erőt. Len számtalanszor rámutatott an hogy a munkásosztály szövetsége forradalmi harcában a dolgo; parasztság és széttépte mindazok az Illúziókat, amelyek segítség vei a munkásmozgalom árulói munkás-parasztszövetséget a Ub fálts burzsoáziával való szövetsé gel, a polgárság kiszolgálásán akarták helyettesíteni- A műnké osztály és a dolgozó parasr ság szövetségének fontosság hangoztatta a forradalom kivivé: előtt és után egyaránt, A bols Viki párt vm. kongresszusán ez két mondotta: „A proletáriátu nek és szegényparasztságnak a k zépfmrasztaággal kötött megegy zése szellemében kell a jövőbi is folytatni a munkás-paraszt ko mány és a kommunista párt pol tikiját" Lenin azonban nem aká milyen munkás-parasztszövetségi akart, hanem a munkásosztályna a dolgozó parasztsággal vá szövetségét, amelyben a munká osztály a szegény parasztságra t maszkodik, megegyezést köt középparaszttal és törhetetlen ba cot folytat a kizsákmányoló kul kokkal szemben. Csak a kulákc visszaszorítása, majd felszámolót tehette megbonthatatlanná a Szói jetúnióban a munkásosztály vez< tésével a munkásság és parasz ság szövetségét és segítette e] a mezőgazdaságban a kolhozrem szer hatalmas győzelmét.

II.

A középparaszttal való met egyezés a parasztkérdés egyi leglényegsebb alkotó eleme, „ös: szekeverni a kőzépparasztokat kuláteággal, Ilyen vágy amótya mértékben kiterjeszteni reájuk kulákság éllen Irányuló intézkt déseket — mondotta Lenin, - annyi, mint a legdurvább módo megszegni nemcsak a szovjetet talont összes dekrétumait és egét politikáját, hanem a kommunizmi összes alapvető élveit is, amelye szerint a proletáriátu» és a közéj parasztság közöttj megegyezés prolétáriálusnak a burzsoázia me< buktatásáért folyó döntö harc idí szakában egyik feltétele annal hogy simán áttérjünk minden k zsákmányolás kiküszöbölésére.”

Lenin elvtárs élesen ostoroz! •zokat, akik a középparasztságg: való ideiglenes megegyezésről b< széliek, akik a középparasztsággi való együttműködést csak takt kának fogták fel és rámutatott a ra, hogy a középparasztságg tartós szövetségre törekszttn és hogy a középparasztság olya szövetséges, akt együtt Jön velüi a szocializmusba, A VIII- kom resszuson tartott beszédében ki Ionosén felhívta a figyelmet aj* hogy a középparasztság mind« kérdését gondos figyelemmel ki kezelni és ha nincs Is lehetősé; a szovjethatalomnak, hogy kői krét anyagi javakat nyújtson középparaszt számára, sokat teh a közigazgatási gyakorlat megj vitásával, Lenin elvtárs döntő J lentőségünek tartotta, hogy a k zépparasztot megnyerjük a szőve kezés gondolatának, hogy a k zépparasztok tömegesen lépjem be a szövetkezetekbe. Tennész lesen a középparaszttal való 6Z vétség nem jelenti a klzsákm

nyolók elleni harc feladását, nem jelent „osztálybékét" a falun, hanem éppen ellenkezőleg még inkább kötelességévé teszi a munkásosztály pártjának hogy harcot folytasson a kulákság ellen és ezzel is segítsen a középparasztnak, hogy az elhatárolja magát a kizsákmány »lóktól.

in.

Lenin a szocializmus építése elengedhetetlen leltételének tartotta, hogy e mezőgazdaságba is meghonosítsuk a nagyüzemi termelés minden eredményét, hogy a dolgozó parasztság is sikerrel alkalmazhassa a modern tudomány és technika vívmányait.

Lenin javaslatára hozta a bol- sevikl párt ezt a határozatot: „A szocializmus építésének íőútja a faluban az, hogy a szocialista állami ipar, az állami hitelintézetek, s egyéb parancsnoki pozíciók, melyek a proletáriátus kezén vannak, egyre jobban átveszik a gazdasági veztést s a parasztság alapvető tömegét bevonjuk a szövetkezeti szervezetbe és biztosítjuk e szervezet szocalista fejlődését azzal, hogy kihasználjuk, leküzdjük és kiszorítjuk kapitalista elemeiket." Lenin nem ismert megalkuvást s szövetkezetek építésének kérdésében és kipellengérezte azokat akik el akarták halasztani, vagy ködös frázissal el akarták mosni a kollektivizálást. „Csakis abban az esetben mondotta — ha sikerül a föld társadalmi, kollektív, szövetkezeti, artelszerű megmunkálásának előnyeit a parasztságnak a gyakorlatban bemutatni, csak ha sikerül a szövetkezeti, arte'gazdaság segítségével a parasztnak segítséget nyújtani, csakis ez esetben tudja az államhatalmát kezében tartó munkásosztály a maga Igazát a parasztnak ténylegesen bebizonyítani, csakis így vonhatja tényleg szilárdan és igazán a maga oldalára a sokmilliós paraszttömeget." Ugyanakkor számtalan alkalommal kifejtette a szövetkezetek önkéntességének Jelentőségét- „A föld társadalmi megművelésére való áttérés csakis önkéntes lehet — mondotta — ebben a kérdésben, a munkás-pa- raszt-kormány részéröl a legeseké- lyehb kényszerről sem lehet szól" Lenin elvtárs azokkal is szembeszáll! .akik kigondolt sémákat akartak alkalmazni a szövetkezetek építésében és rámutatott arra, hogv a legnagyobb ostobaság lenne Közép-OTOszországot, Ukrajnát, Szibériát sahlonizálni egy és ugyanazon meghatározott 6ahlon szerint kezelni- A szövetkezetek építésénél nagyfontosságúnak tartotta a dolgozó parasztság kívánságait, hogy azok a saját vidéküknek a mezőgazdaság fejlettség) fokának megfele'ő szövetkezeti formát építsenek ki. A Szovjetunió mezőgazdasága a lenini úton ha- ladva esztendőről esztendőre ragyogóbb példákat szolgáltatott az egész világ dolgozó parasztjainak. Megmutatta, hogy a fe'szabadult, a munkásosztály segítségével a társas művelésre tért dolgozó parasztság a kizsákmányolás felszámolása után milyen szabadon, boldogan és jó’étben folytathatja életét. Lenin tanításait a parasztkérdésről ezerszeresen beigazolta a történelem és ezek a tanítások egyre tisztábban állnak elöltünk, mutatva a falu jövőjének igazi útját.

Hl KOMMUNISTÁK

különös emberek vagyunk. Különös anyagból vagyunk mi gyúrva. Mi, a nagy proleiár hadvezérnek, Lenin elvtársnak, hadserege vagyunk. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tisztesség, mint tagja lenni ennek a pártnak, melynek alapítója és vezetője I-enin elvtárs. Nem mindenkinek adatott, hogy kiállja azokat a zivatarokat és viharokat, amelyeket egy ilyen párt tagságával kapcsolatosak. A munkásosztály fiai, az ínség és a harc fiai, a mérhetetlen nélkülözések és a hősies erőfeszítések fiai: ezeknek kell mindenekelőtt egy ilyén párt tagjának lenni. Ezért nevezi magát a leninisták pártja, a kommunisták pártja, egyszersmind a munkásosztály pártjának.

SZTÁLIN

A PARTRÓL

zók millióit « munkásosztály had* seregévé tömöríti. Ennek « hadseregnek sem az orosz őkényuralom korhadt hatalma, sem a nemzetközi tőke korbadozó hatalma nem tud ellenállni. Ez a hadsereg mind szorosabbra és szorosabbra fogja tömöríteni sorait —minden cikca- kos vonal és minden hátrafelé tett lépés ellenére a mai szociáldemokrácia girondistálnak opportunista frázisai ellenére, az avult körösdí önelégült ieldícsérése ellenére, az íntellekíuel anarchizmus üres csillogása és hűhója ellenére.

A proletariátusnak a hatalomért folytatott harcban nincs más fegyvere. mint a szervezet A pro'etá- ríálus. melyet a polgári világban uralkodó anarchikus verseny széttagol, a tőkének végzett kényszer- munka leszorít, melyet állandóan a teljes nyomorúság, elvadulás, züllés legmélyére taszítanak, a proletáriátus legyőzhetetlen erővé csak akkor lehet és elkerülhetetlenül lesz is, ha a marxizmus elvei által való eszmei egyesítését megszilárdítja a szervezet anyagi egysége, a szervezeté, mely a dolgo*

Mi az osztály pártja vagyunk és ezért csaknem az ^Jész osztálynak (és háborús időkben, a polgárháború idején az egész osztálynak is) pártunk vezetése alatt kell cselekednie a lehető legszorosabban csatlakoznia kell pártunkhoz, de puszta ábrándozás és „hátulkul!ogás' volna azt hinni, hogy amíg a kapitalizmus fennáll, valaha is megtörténhetne, hogy majdnem az egész osztály vagy az egész osztály az öntudatnak és aktivitásnak olyan színvonalára képes emelkedni, mint élcsapata, mint a szociáldemokrata párt. -Nincs épeszű szociáldemokrata, aki kételkednék abban, hogy a kapitalizmus még a szakszervezet (ez az egyszerűbb, a kevésbé féjiért rétegek tudatosságához közelebbálló organizáció) sincs abban a helyzetben, hogy csaknem az egész vagy az egész munkásosztályt átfogja. Csak magunkat ámítanék, szemünket húnynók be óriási feladataink előtt, le- szükítenők ezeket a feladatokat — hogyha eilfelejtenők a különbséget az élcsapat és az élcsapat felé vonzódó tömegek között, hogyha elfelejtenek az élcsapatnak azt az állandó kötelességét, hogy mind szélesebb és székesebb réteget emeljen fel erre az élcsapat színvonalra.

Nem lehet győzni a , proletár- forradalomban, nem lehet a proletár f orradalm at megoédelmezni, ha soraiban reformisták, 'mense- oikek vannak. Ez ebi szempontból teljesen világos, $ szemléltető módon, erősítik meg ugyanezt az Oroszországban és Magyarországon szerzett tapasztalatok.. Oroszországban sokszor voltunk olyan nehéz helyzetben, hogy a szód jelrendszer egészen biztosan megbukott volna, ha a mensevi- kek, reformisták, kispolgári demokraták pártunkban ruaradtak volna ... Olaszországban, mint

általában elismerik, arrafelé haladunk, hogy a proletáriátus megvívja döntő harcait a burzsoáziával az államhatalomért. Ilyen helyzetben nemcsak a men- seoieket, reformistákat, furatisti- kát kell a pártból feltétlenül eltávolítani, hanem az is hasznosnak bizonyulhat, hogy még kitűnő kommunistákat is eltávolítanak az összes felelős állásokból, ha megvan bennök a hajlandóság arra, hogy meginogjanak és átinogjanak a reformistákkal való „egység“ oldalára...

(LENIN)

Pécsi kisdiákok dolgozatai

AZ IFJÚSÁG NAGY PÉLDAKÉPÉRŐL

Lenin halálának 26-ik évfordulójára ünnepi szívvel készül a haladó világ. Mindenütt ünnepségeket rendeznek megemlékezésül, így akarja a dolgozók társadalma leróni háláját nagy tanítójának.

Nemcsak a felnőttek, az ifjúság is emlékezik. Az iskolákban dolgozatokat írtak a gyerekek. írásaikból szeretet, hála sugárzik a nágy Lenin felé.

„AMIKÓR LENINRŐL .kell Írnom, úgy érzem, hogy ez a kl« hitvány papírlap köze) sem lenne elég, sem méltó arra, hogy a világtörténelem e gigantikus alakjának életéről, munkásságáról és szelleméről akár csak megközelítő képet is adjon. Lenin szelleme olyan

mély, olyan hatalmas, hogy csak csodáin* lehet” — írja Tinczos Ottó a Nagy Lajos gimnázium VII osztályú tanu'ója.

LAJOS TAMÁS Vll/a-s így ír: Lenin külföldről is irányította a forradalmat és fenntartotta a munkássággal kapcsolatait. A nagy vezér támogatója és munkatársa, Sztálin mondotta: Lenin mindig többet tudott, mint azok. akik Oroszországban maradtak“.

A FIUK TÖBBSÉGÉ magát Lenint idézi: „A szocializmus nem a rajongók kigondolása, hanem a természeti erők fejlődésének végcélja és szükségszerű eredménye” — ez sok fiú dolgozatában szerepel.

Aki találkozott Leninnel

LEGKIEMELKEDŐBB JELLEM- VONÁSA az egyszerűiig — jellemzi Lenint Fésűs Tamás. — Egyszerű volt és közvetlen, nagy tudással, értelemmel, gyors döntés és az eltökélt cselekvés erejével, példátlan merészséggel rendelkezett. Kevés az olyan ember, aki olyan munkabírással rendelkezne, mint Lenin" — Írja.

A VII—VllL osttályos belvárosi általános iskolások Lenin élettörténetéről írtak dolgozatot. Megkapó az a szeretet, ahogy ezek a 1-1—li éves fiúk a sajátjuknak tekintik, úgy beszélnek róla, mint egyik legjobb barátjukról.

SUDÁR JÓZSEF DOLGOZATA gy szól: „Lenin a nép atyja volt. 6 volt az orosz nép mentőangyal-». Mikor a Cárok viselkedése türhetet- len lett, ő az elégedetlenkedők élére állt és elindította a forradalmat, melyet a dicső vörösök nieg is nyertek. És ezután minden a népé lett, a föld, a gyár, az ország és ctiől kezdve mindenki magának és mindenkinek dolgozott. Lenint minden orosz polgár szeretite és ezért mondták: Leninnek csak a teste halt meg, de a lelke és a szelleme él és uralkodik”.

„AZ ISKOLÁBA szeretett járni, lói tanult és a tanulásban társai- rak is segített■ Nagyon szeretett iszni és tornázni” — ezt Gyugyi lenő írja Leninről.

„Lenin gondolatai megvalósulok. A termelőeszközök a társada- omé lettek. Mindenki egyforma. ienki sem több a másiknál. Tehát i cél beteljcsAlett. És ma mór lemcsak a Szovjet útidban, de az •gész világon tomboló erővel, el- öpőrve minden gátat, zengi, ének- i a nép az Internacionálét“ — fe- ezi be dolgozatát Kellner Bábel tltnlános iskolás.

ÍGY EMLÉKEZIK f'EG az ifjú ság nagy példaképéről, Leninről, ikiröl nemrég még semmit sem udott. Mióta azonb n megismerte, tszményképének vallja és halálá- tak évfordulóját a világ minden iolgozóJávái együtt ünnepli meg

Cmkovics Márk elotárs 28 éve őrzi lelkében élete legnagyobb percének emlékét: látta Lenint és hallotta öt beszélni 1221 októberében a Vörös Téren. Odáig csak hallott róla, csak művei. egy részét ismerte, de az a kenés is, amit tudott róla, élő és cselekvő erővé alakult át benne.

Nov08s1bir**kbpn éltem akkor — kezdte elbeszélését Cmkooics elotárs — mint hadifogoly és a győzelmes forradalom a hadifoglyoknak is szabadulást jelentett. Gyárban dolgoztam és igen büszke voltam, sőt vagyok ma is, hogy tagja voltam a Bolsevik Pártnak. Akkortájt 1920-ban, még erősen mozgolódtak Kolcsákék és hol itt, hol ott fellobbant az. ellenforradalom lángja. A noooszibirszki 7. kommunista ezred katonája lettem, amely gyárimunkások fegyveres alakulata volt és Kar gat városkában állomásozott, Hét napja voltam párttag, amikor azt a híradást kaptuk, hogy az Ob folyó partján lévő Kolovanj városában az összeverődött Kölesük tisztek és kulákok bandája magához ragadta a hatalmat és vérfürdőt rendeztek. Elindult ez- redünk és kemény, ötnapos küzdelemmel visz- szafoglaltuk a várost. Sajnos, a rövid Kolcsak- nralom V jő kolovanji elvtársunk életébe került. Borzalmasan megcsonkított hulláikat Novoszi- birszkben temettük el.

—— buy ét) múlva kerültem Moszkvába, akkor lettem részese a felejthetetlen élménynek: Láttam Lenint és hallottam hangját. Ott magasodott a százezres tömeg fölött, mint a morajl elemek mestere. Akkor még nem volt megafo és a távolság miatt csak foszlányok jutottak < hozzám, de hallottam a hangot, amelyet néha e akasztott az indulat, hogy aztán robbanó erőm törjön ki és láttam a kezét, amelynek mozdít lata egyszer vihart korbácsolt, máskor halált csendet teremtett. A hatalmas tér és a Leni minden hangrezdülésére reagáló óriási tömeg k törölhetetlen benyomást tett rám. Akkor éreztet igazán, hogy Lenin nemcsak az orosz proleta riátus bálványozott vezére, hanem az egész nem zetközi munkásosztály tanítója és iránytmutat fáklyája.

Később Í928 februáriában mé

egyszer IáHam Lenint, akkor már koporsóbari amely előtt végtelen sorokban lépdel el a kopoi sóhoz zarándokolok tömege. Az elvonulás hiss, menetben történt, de így Is csak egy pillantás vethettem a viaszsárga áréra, amelyet a bebal zsamozás épségben megőrzött és az ökölbe szőri tott kezekre, amelyek így, holtan is lenyűgözi energiát sugároznak. Egy pillantás és tovább ve. nul a tömeg, hogy helyet adjon másoknak, akii mind erőt merítenek a nagy halottra vetett pil lantásból.

Crnkovics elotárs tizennégyéoes Oroszország tartózkodás után, 1970-ban tért haza Horthy Magyarországra, Ma itt él Pécsett és mint a MDP tag ja harcol azért, hogy Lenin eszméi meg valósuljanak,