Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-19 / 15. szám

1940 JANUAS 19 DUNÄNTOtl NÄPtO 75 Lenin halálának 25. évfordulőiáról való inegemiébezés az iskolákban A vallás- és fcőaoktatásügyj mi­niszter felhívta valamennyi iskola igazgtóját, hogy Lenin halálának negyedszázados évfordulója nap­ján, január 21-én az iskolákban a tanítás utolsó órájában ünnepélyes kegyelettel emlékezzenek meg Le­ninről. A megemlékezésben ismer­tetni kell Lenint, a tudóst, a for­radalmár: és azt a forradalmi erőt, amivel Lenin éj korszakot alko­tott a társadalom és a tudomány fejlesztésével- Rá kell mutatni arra a társadalomban bekőve:ke- zet: forradalmi fordulatra, amely a népek életében Lenin hatása folytán végbement és aminek ma i* részesei vagyunk­Február végéig össsehöltostetik a földművelésügyi szakhivatalokat A földművelésügyi szakigazgatás reformjával kapcsolatban külön­böző tervek és elgondolésk me­rültek fel az elmúlt év folyamán. A szakigazgatások vezetői meg­tették javaslatukat és abban mindannyian megegyeztek, bogy a reformra feltétlenül szükség van egyrészt a túltengő bürok­ratikus rendszer, másrészt pedig a szétszórtság miatt. Az egyes hivatalok a legtöbb helyen nagy távolságra vannak egymástól és az ügyes-bajos dolgaikat intéző dolgozó parasztoknak sokszor napokat kellet arra ál­dozni, hogy minden hivatalba eljuthassanak. A kormány ezért határozta el a Földművelésügyi Igazgatóságok felállítását, amelyekbe tömörül­nek a megyék területén működő szakhivatalok és intézmények. A pécsi Földművelésügyi Igaz­gatóságnak a most ideérkezett rendelet értelmében február 28-ig végre kell hajítania az összeköl- tözést- Ennek következtében egy épületbe kerül a vármegyei gaz­dasági felügyelőség, a kertészei, lótenyésztési, erdő, vadászati és halászati felügyelőség és az Ál­lattenyésztési Egyesület utóda: az Állattenyésztési Szakszolgálat- Itt kap elhelyezést az állatorvosi kar is. A földművelésügyi igazgatósá­gok megalakulásának egyik leg­fontosabb eredménye a decentrali­zálás. Február 28-ra kinevezik az igazgatókat, az új hivatal nagyobb hatáskört kap a jövőben, min: hatóság ön­állóan intézi a minisztérium ügy­körének egy részét, ami nagyban hozzájárul a bürokratizmus csök­kentéséhez, másrészt a földműve­lésügyi igazgatás tervszerű inté­zéséhez is. Az állami gazdaságok nemzeti vállalatokba lomörülnek A kormányzat az állami gazda ságok korszerűsítése céljából elha­tározta, az azonos tájegységek­hez tartozó gazdaságoknak neraze i vállalatokba való .tömörítését. Eddig mir hét nemzeti vállalat alakult meg 80.000 kí-tasz trails hold össz­területei és az átszervezés februá- végére fejeződik be. Az új nemzeti vállalatok a szocialista együttes ter­melés pödátm-utató mezőgazdasági, nagyüzemei lesznek. Az áfcmi gaz­daságokból létesülő nemzeti válla­latokon beli! alakulhat majd ki ha­zánkban elsőízbeirt zz a gépesített nagyüzemi termelési mód,. amely versenyképessé teszi magyar me­zőgazdaság márkás terményeit a világpiacokon. „ói Le dl atst n ie. m£íptdtmjdt (%0unJdhM‘ Munkások nyilatkoznak Mindszenty hazaárulásáról A demokrácia minden híve örömmel és megnyugvással fogad­ta Mindszenty letartóztatását, amelynek elrendelését elsősorban az ipari üzemek dolgozói sürgették a kormánytól. Az esztergomi her­cegprímás bünlajstromának nvil- váiosságra hozatala után munka­helyükön beszéltünk a dolgozók­kal, akik annak hangoztatásával, hogy Mindszenty nemcsak politi­kai összeesküvést szőtt, de a val­lást is belekeverte sötét üzelmeibe, » legélesebben megbélyegezték az áruló főpap tevékenységét. Peitler József téglagyári munkás ezt mon­dotta: — Mióta először szóbakerült Mindszentyék dolga, azóta állan­dóan figyeltem az eseményeket. De nemcsak figyeltem, hanem a többi elvtársammal együtt til­takoztam én is a reakciós akna­munka ellen, együtt követeltem eltávolítását és felszólaltam a taggyűlésen, arai­kor határozatban fejeztük ki örö­münket, bogy végre megérdemelt helyére került ez a hazaáruló. — Abban, bog- bazaáruló, biztos va­gyok, nemcsak azért, mert az el­ásott iratok elárulták Mindszentyt, hanem éppen tegnap este a sógo­rommal hallgattuk az amerikai rádiót. Az erősen bizonygatta, hogy Mindszenty ártatlan, hős, hazafi, mártír meg nem tudom én még micsoda. Ez bizonyítja leg­jobban, hogy Mindszenty össze­esküvő, mert akit a népi demokrá­cia legdübősebb ellensége ennyire véd, az nem lehet más. Azt hi­szem, minden munkástársam vé­leményét fejezem ki, ba azt mon­dom, hogy ilyen esetben nem sza­bad figyelembevenni, hogy a bű­nös főpap és éppúgy a legsúlyo­sabb büntetést kell kiszabni rá, mint akármelyik közönséges bűnözőre. Brabecz Alajos csőszerelő így nyilatkozott: — Mindszenty sokáig visszaélt a munkások és a demokrácia tü­relmével. A felszabadulás előtt Horthyék, Mindszenty barátai nem voltak ilyen türelmesek. Ha kommunista került a kezük közé, azonnal kivégezték. Nem mondom azt, hogy mi is így tegyünk, mert Horthyék gyávaságból végezték kJ a kommunistákat. Féltek a nép­iül. A nép most már nem fél az árulóktól, de azért az a vélemé­nyem, bogy a nép ellenségeinek kijár a lehető legsúlyosabb bünte­ss, Háry Lajos üzemlakatosnak is az a véleménye: — Minden munkás csak azt akarhatja, bogy azok, akik a hala­dást, a szocializmus megvalósítá­st akadályozzák, tűnjenek el a tözéletböl, még akkor is, ha bf- iaorpalástot viselnek. Engem is val- ásosan neveltek gyermekkorotn­ban, de mikor azt látom, hogy a vallást így felhasználják a reakció céljaira, mikor Mindszenty a vallás mőgé bújik és így akarja eladni az or­szágot a Habsburg trónkövetelő­nek, ez még a vallás iránti tiszte­letünket is lerontja. Ez még sú­lyosabbá feszi Mindszenty bűnét és ezt az ítélkezésnél is figyelem­be kell venni a bíróságnak. Ez a véleményük a munkások­nak Mindszentyről, aki azt szerette volna, ha a munkások munkapad­juk mellé láncolt rabszolgák len­nének, ha újra a bérelt királyi hatalom oltalma alatt álló tőkése­ket gazdagítanák. Jól látják a munkások, hogy Mindszenty ilyen „szabadságot“' szánt nekik és ért­hető, ha ézt a szándékot azzal vi­szonozzák, hogy legádázabb ellen­ségük megbüntetését követelik. Sd^fuzú bemutató az MKDSz székházban Ma, szerda délután 6 órai kez­dettel a budapesti Selyem-, Fonó- és Szövőipari Központ az MNDSz pécsi csoportjával karöltve a dol­gozó asszonyok részére tart divat- bemutatót az MNDSz Mária-utcai székházában. A divatbemutató célja az, hogy megtanítsa a dol­gozó nőket arra, hogyan lehet kevés pénzzel jól és ízlésesen öl­tözködni. Az asszonyok tudják, hogy egyik legjobban öltöztető anyag a selyem és a divatbemu­tató, a felsorakozó ruhák, a divat- bemutatót kísérő rövid előadás beigazolja, hogy a selyem ma már nem luxuscikk. Tízezer dolgozót foglalkoztató selyemgyáraink min­den munkásának az a törekvése, hogy a dolgozó asszonytársaknak Ilinél szebb és jobb anyagot gyárt­sanak. Ezzel a törekvéssel azt isi síérték, hogy a selyem 10 százalék tál olcsóbb lett. Nincs már holtidény AZ ÉPÍTŐIPARBAN Hóban és fagyban is dolgoznak a kőművesek ISKOLAI DOLGOZATOK A TERVRŐL Üzenet a reaVctf« oknak TISZTELT SZERKESZtSséC! Régóta gondolkozom már azon, hogy mit is Jelent nekünk dolgozóknak, a demokráoia. Szabadságot, Jogot és na. gyobb darab kenyeret. Volna egy-kél szavam azokhoz, akik a nép orszá géval nincsenek megelégedve es lépten nyomon szidják a demokráciát. Nézzenek csak ezek az urak vissza a felszabadulás utáni küzdelmes Révekre: gyárakat, hidakat, vasutakat •^kaptunk. Kenyerünk van, magunknak Hnlonzimb Ar nnm «* töL Ac kiitólzma dolgozunk és nem a tőkés kizsákma nyolóknak. Aki ezzel a rendszerrel ninos megelégedve, azt közösítsék ti ,a munkások soraiból. Üdvözlettel SZABÓ C«ZA pártonkívüH MESzHAÜT vájár. A pécsi iskolák felsőbb osztályos diákjai írás­beli leiadatot kaptak a karácsonyi szünidőre. Tárgya a hároméves terv volt. Abban a hitben indultunk el az Egyetem-utcai általános iskolába a dolgozatok megtekintésére, hogy egy csomó csa- rslságot. komolykodó tájékozatlanságot olvasunk majd, de meg kell vallanunk, alaposan csalódtunk. Mer ki e József iskolaigazgató éppen u dolgozatokat lapozgatja, amikor betoppanunk, örömmel nyújtja át a füzetcsomót. .4 nyolcadikos leányok írták, de a középiskolásoknak sem kel­lene a dolgozatok miatt szégyenkezni. A komoly­kodó» ugyan .megvan bennük, de ezt a benyomást nyilván at gyerek kezébe adott komoly téma okozza. Egy-egy erősen keresgélt, de nem egészen pontosan odaillő szó azonban megadja a gyermeki vonást is, amit kerestünk a dolgozatokban. Kajái Sarolta különösen sokat dolgozott. ,,A hároméves terv és eredményei'', „Elmunkások és mintagazdák“, „A munkaverseny ...". Három dol­gozat igen szép teljesítmény a kis Kajái Saroltá­tól. Lelkes hangon szól a munkaversenyekről, ame­lyek a többtermelést szolgálják. Ezért nemcsak minket diákokat, hanem a munkában is az élen haladó munkásokat is élmunkás jelvénnyel tünte­tik ki, mely igen na'gy dicsőség.' A népekről its ír, amelyek meggyorsít­ják és megkönnyítik az ember munkáját. — Még a természet munkáját is lehet gyorsítani — írja és részleteket közöl a Liszenko-féle kutatások gya­korlati eredményeiből a Szovjetunióban. A három­éves tervről szóló dolgozatát így fejezi be: „Ha a hároméves tervünket tervünk szerint megvalósítjuk, amely már azt hiszem biztos, ez igen nagy lépés lesz a szocializmus feli.“ Deutschmann Teréz így ír: „A nagytőkések sen zsarolhatják már a munkásokat... A falusi dől gozók munkáját 100 traktorállomás segíti. Sok-soi faluban kigyúlt a villany ... Mindenkinek rész kell venni a munkaversenyben, — hogy a Szovjet zenen a jejloao Maggararszag teie. .-i uemoKruua eredményeiről megemlékezve ezt írja a kis Teréz: — A tőkés nagyurak helyett ma élmunkások és mintagazdák üdülnek ma Galyatetőn. Hantos Ilona többek között ezt Írja• „A há­roméves terv eddigi beruházásai a hozzáfűzött reményeket olyan mértékben fogják heváltani a jövőben, amilyen mértékben a nagy tömegek tu­datára ébrednek, hogy a hároméves terv keretében saját életük meghonosításáért és a maguk és gyermekeik jövőjéért küzdenek". Végül ezt a kö­vetkeztetést vonja le: „A fentiek alapján megálla­pítható, hogy tényleg egy új rendszer, egy új or­szág, a dolgozók országa épül fel. Hogy a helyes utat betartsuk, erről gondoskodik és vigyáz a Magyar Dolgozók Pártja." Gyúró Zsuzsanna igy vélekedik: „A dolgozók már nem robotolnak, mert nem a kizsákmányoló tőkés hasznát, hanem saját jövőjüket szolgálják ..." Magyarországon soha tohifé nem tehet visszaállítani a kizsákmányolást. A Magyar Dolgozók Pártja és fíákosi Mátyás vezetése alatt haladunk a kizsákmányolás nélküli társadalom: a szocializmus felé. 4 dolgozatok seregében akadnak gyengébben megírtak is. de a leggyengébb tanulók írásán is meglátszik, hogy sok mindent megtanultak a gye­rekek, amire eddig azt mondták, hogy nem kell vele megismerkedniük, ne zavarja semmi azt a rózsaszín világot, amiben a gyermek él. Ezek a „jóindulatú" emberek elfelejtik, hogy a munkás­gyerek a múltban is résttvett szülei gondjában, mert ha nem akara volna is észrevenni, figyelmez­tette erre a cipőjébe befolyó víz, és a vékonyra „sikerült" karaj kenyér. Csak most már azt is megtanulják az iskolában, hogy miért volt ez? Ezért tartjuk jelentősnek az általuk leírt sort. amelyből meggyőző erővel sugárzik a hit: „Ma­gyarországon soha többé nem lehet visszaállítani a kizsákmányolást." problémát hoztak magukkal, ki kel­lett találnunk, mit keli '.ennünk, hogy ne fagyjon meg a vakolat, ne repedezzen meg a cement — mondja Keresztfalvi Artur mérnök. De dolgozóink találékonyak és egy­kettőre kikisérte.eztünk néhány őr ­letet és ma talán még jobban megy a muna, mint nyáron. — Persze, hogy jobbár, — mond­ja Be'g József — hiszen örülünk, hogy dolgozhatunk. Dobok János kőműves is ezen a véleményen van. — ez Né­meth Fe­renc vé­leménye — hisz« a kész helyiségek­ben állandóan fö'.íWk, ha pedig mínusz két foknál hidegebb az Hő, naponta kétszer jó forró, édes 'eát ■kapunk. Rehberger György •csoportvezető mindenki „Gyuribácsi”-ja éppen a heti munkaeredményt készíti ei és küldi fel a központi építési hivatal­nak, hogy ot: kiértékeljék. Egyes helyeken 140—160 százalék között mozgott a norma és most a mun­kások önként kérik íz új norma megállapításét. hideg nem síéiig Balázs Adorján építőipari tanuló is nagyon megelégedem az élette'. ’Több mint 100 forint körül a heti fizetésem — mondja. Várom ez új munkabér megállapítását, hogy el­végzett munkám és annak minősé­ge szerint kapjam a béremet. A hároméves terv utolsó évében 120 millió forint értékben mintegy kétezer új fekást építenek az or- .szág területén. Fokozott beruházá­sokká! újabb és korszerű felszere­lésekkel fejlesztik tovább az épí­tőipari nemzeti vállalatokat es Ba­ranyában tavasszal közel ezer ál­dandó építőipari munkás kezd majd 'hozzá a nagyszabású építkezéshez. (Igy gondosodik a demokrácia az ’építőipari munkásokról, akiknek ma már mem kell vándorboto' venni ke­zükbe, ha dolgozni akarnak, mert épül az ország, s maguknak épí­tik­Csípős januári szél nyargal vé­ig az épülő ház felett. Ilyenkor item kihalt volt a félbemaradt ’ árak árnyéke, csak a hóval borítod. ;g!arakások jelezték, hogy tavasz­ra! majd újra megindul í munka, lost zajlik az élet, keverik a mai* >rt, hordják a téglát, vidám kiál­lások repülnek a szélben. Az államosított Ujjáépt'ési 'Dú- őntúli Építőipari Nemzeti Vállalat olgozóinak bőven van munkájuk gész télen, anii mindig holt idény olt a kőművesek részére. Nem is lyan régen még annyit kelle.t yaranía dolgozni minden építőipai! Kirakásnak, hogy a téli kenyere is iztosítva legyem, persze ez Cig­iig sikerült. még az építőipari szakszervezetnek az volt a legnagyobb lélpnv m ohlémája, hogyan segítsen a jren- v eg munkanélküli tagján. Kolon­ie akciókat szerveztek, külföldre ildték a legjobb munkásokat. — indez nem voit megoldás. De tt a tervszerű gazdálkodás, jött hároméves terv és megoldó'ta téli építkezés problémáját.

Next

/
Thumbnails
Contents