Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1948 .január í. dunAntOu napló It fJfooy #oaí*/v£B8 lecyet/ MttASxrSÁCNAK Czéh István Lauber-gyári gépész új lalajművelőgepe* talált fel Öreg, lógóbajuszá, fürge kis ember Czéh Istáén, a Lauber-féle téglagyár gépésze. A pihenő gyár hóval borított épületei és téglám kásái között most háborítatlan csendben élhet gondolatainak Gondolatai messze szárnyalnak <? szocialista jövőben, a mezőgazda- sági termelés gépesítése és villa­mosítása jár az eszében, s ezt a gyorsütemű, és hatalmasarányú fejlődést a maga szakmája köré­ben is elő akarja mozdítani, A szűkreszabott, egyszoba- konyhás lakásban a szekrény ol­dalára eszkábált hangszóró jelzi, hegy ezermester otthonában va­gyunk. Czéh István gondosan le­szedi az asztalról a térítőt, mielőtt s szekrény tetejéről leszedett modelleket bemutatná, A feduális nagybirtokon ougzett hosszú és nehéz munka tapasztalatait akarja Czéh István két találmányával hasznosítani. Motoros, magán járó talajművelő gép az egyik. Ez a bonyolultabb. A primi.ív kis modellen a gép vázának közepetáján jelzett mo­torból láncok és jfar dántengelyek indulnak ki, a láncokat madzag, a lánckerekeket cérnaorsó. a kar­dántengelyeket csuklós gömb vas helyettesíti Három pár. hét-hét talajművelő tárcsával ellátott tengelyen mozog az egész gép. A találmány újszerűsége abban áll, hogy a gépnek nincs hereke, ha­nem az egész 3 tárcsákon nyug szik, a motor a vontatott tárcsás f talajművelőktől eltérően közvet-, lenül a tárcsákat hajtja meg, s ] ezek viszik előre a gépet_ A tár­csákat ki lehet cserélni szögest oagu síma hengerekre is, sőt új- ( rendszerű j íorgó-ekefejet * is szerkeszted Ti Czéh bácsi, amit szintén a tár- f; csák helyére lehet illeszteni és f tarlóhántáshm kitűnően lehet f, használni f / „Megfigyeltem —- magyarázza }, Czéh bácsi — Hogy 3 traktor, # amikor felszántott földön halad, t, mély keréknyomot hagy, a ke-f réknyomban lehengerTi, kemény- f re préseli a földet és ebben af, nyomban már sem a tárcsa, sem f, * szegesborona, sem a vető gépi nem iud tökéletes munkát végez-*, m, de maga 3 traktor is nehezeb-i] ben halad előre. Leginkább ezt a }, ./a ranyt akartam kiküszöbölni a } vonlatokerék kikapcsolásával. A } kormányzást sem felejtettem ki, at gépet úgy lehet kormányozni, } ,n:nJ. 4 hemyó alpas traktort. Egy} ■ difference kuplung- segítségévéi } a-', egyik oldal tengelyeit meg le-}, 'iiet állítani vagy lassítani, $ míg): 3 másik oldalon tovább dolgoz-} nah a tárcsák oagy hengerek, a} gép irány változtat Elmélyed a} mngyarázásban, a gép minden}1 por cihájának szerepét apróra el-} mondja, végül egy rajzot vesz}' ‘•tő. Jjchinaler Ayrelnak mutat-} mm be a gépet — mondja büsz-} kén — jónak találta, sót őkészi- }'. cite el ezt a rajzot is" Kiderül.} Hogy a keszthelyi mezőgazdaságii intézetnek is megküldte a rajzot,i , ott is csak azt. kifogásoltak,* Wgy a tárcsák esetleg mcgcsusz-* oak és npn viszik előre s gépet,} •iszorit elismer.ék, ha a középső} ■ ngehjpárra szögeshenger kerül, r a hátrány is megszűnik A ra>7\ ■’ellett telegépelt oldal írja íe \ szakilag a gépet. . \ 1 ':•/■% István most már a gépere f > jövőt próbálja kifej leni: f őst még a kis, mindenre h isz-f >iliuitó traktorok jelentik a fej- 1 lödést a mezőgazdaságban, de a szövetkezetek mindig erősebbek lesznek és a nagy szőve.kezeli gazdaságokban már előnyösebb lesz, ha még »oelőgép is magá­tól, traktor nélkül fog menni, nem a vontatott, hanem a ma­gánjáró gépeké a jövő, mint a Szovjetunióban is látjuk a kom- bájnok esetében." Felesége, aki eddig is ké.kedőn ingatta fejét, most közbeszól: Hagyd már, hol vannak most a háromezerholdas birtokok, amilyenéit le U> dolgo7,(til ? Czéh István megsodorja ba juszát és így válaszol: „Azok hál- istennek eltűntek. De a szövetke­zetek csak akkor lesznek erősek, ha nagyüzemben, hatalmas föld­darabokon fognak termelni és ak­kor kelteni fognak az ilyen gé­pek.'' Másik találmánya hasonló, de drótkötélvonta', ásra berendezett gép, amin az az újítás, hogy kormányozható. Elmondja, hogy ez régibb keletű újítása, akkor készítette, amikor a Borsai-féle háromezerholdas birtokon volt gépész.. . I földbir okos Németor­szágból hozatalt nagy költséggel egy „Kemna1' jelzésű talajműve­lő:. amit a hatalmas földtábla két szélén felállított gőzgépek vontat­tak. Minden fordulónál a hatal­mas gőzgépek előre hátra tolatá­sával, a drótkötéllel történt rán- gtdással tudtuk csak ellenkező irányba fordítani, miközben a géjf folyton felborulással fenye­getett. Lassan haludt igy a munka. Hosszú töprengés után kormányszerkezetet szerelt a vontatott gépre és ezzel megol­dotta a problémát. Egyszerű öt­let, de még egy gépgyár se jött rá. A vontatóhorgot nem rögzíti i gépre, hanem a menetirányra merőlegesen elmozdítluiióanszere- li rá. Ezzel a drótkötél vonóere­jét kihasználva, olyan irányba creli u gépei, amerre éppen kell. „Az unokáim szoktak játsza­dozni ezekkel — meséli mosolyog­ja — és mindig örülök, mikor múlom, milyen ügyesen kormá­nyozzák jobbra-bklra", _ Aztán clkomolyodva folytatja: „Ennek meg akkor lesz jelentősége, mi­kor minden faluba bevezetik a villanyi. Drótkötéllel, villanymo­torral vontatni még a gőzgépnél .< sokkal gazdaságosabb. Traktort villynyerőre szerkeszteni bajos dolog, de a föld két szélén ha­ladva, maguk között drótkötélen húzva a talajművelőket nagysze­rűen fognak működni a villany­motorok." Magadé képzeli a gó­cok nagyszerű játékát és szinte csettint a nyelvével, amikor kép­zeletében latja, hogyan túrják, törik,-aprózzák a földet egyszer­re. tízméteres szakaszon a hatal­mas gépek, „A hatvanhoz járok közel. — sóhajt — de azt hiszem megérem még ezt az idő!, amikor a parasz- <ok nem fognak ökrök, lovak után botladozni, hanem az árnyas fák alól irányítják a gépek munká­iét. Csuk ezért szeretném, ha ezekkel az ötleteimmel én is se­gíteni tudnék valamennyi-.“ Mészáros Ferenc. lünk ebben a szervezetben. Prass- nig Irén, a pécsi szervezetit mun­kások körében ismert mozgalmi harcos, az esperanto tanulókörök­ben működő kommunista csoport­nak volt tagja a felszabadulás előtt, ö dicsekszik el azzal, hogy a fel­szabadulás után ebből a pártszer­vezetből került ki a legtöbb mun­kásmozgalmi vezető és ma is so­kan dolgoznak közü’ük a szakszer­vezeteik1 és a, párt vezetésében. De nemcsak ezelőtt, ma is sokan jutnak f\ munkásosztály jövőjének műhelye Erősödik. fejlőd k n Pari it budai II. szerűével hu Még sétálva is kifullad az em­ber, ha a meredek Pucher u cán felkaptat, hogy a felső végén, az I. sz. házban lévő pár'.hely séget elérje. Ez a párthelyiség a Budai II. pártszervezet helyisége. Még kö rülbelül negyven utca tartozik hoz­zá a Budai-külváros északi olda­lán, a Felsővámház-utcától ß Havi­hegyig. Ezekben a szűk és üdőtá- gitóan meredek utcákban lakik a párlszerveze: 800 tagja. Az ötyen pártbizalnvnak elég sok munkája akad. mindegyiküknek majdnem egy egész utca jut. azonban nem tart­ja soknak Boros Irma pártb zalmi ezt a munkát. Mindennap négy óráitf az erdőigazgatóságná! dolgo­zik, de munka utáni idejét úgy osztja be, hgy foglalkozni tudjon mind a tizenöt hozzátartozó tag­gal. „Ha a Párt érdekében csinál­ja az ember — mondja szerény mosollyal — akkor ez igazán nem sok." Azí már nem is árulná el, hogy egyúttal könyvtáros, jegyző és agitátor is, ezt már a körése- reglett elvtársak olvassák a fejé­re mitf kénytelen elismerni, hogy „hál igen, az- elvtár6ak megbíztak ezrei és igyekszem is mindegyik tisztségemet becsületesen ellátni.“ 'tevékeny és áldo­zatkész elvtársakat szép számmal talá Rsj<a kívül Nem tehet tovább vonal elkenni Géza nyelve is: ,.Engem hülyének kiáltottak ki. mert megmondtam róla mindig az igazat. El is hall­gattattak egy ■ időre. Annyira ül- dözteltek, hogy nem mertem este kimenni a pincéhez, mert egypár- szor bizony elvertek a Keszler úr bérencei." Aztán rádöbben szavainak súlya" ra Schneider Géza és félve mond­ja: „nem kapok több savót a Kész- íertöi, megint csak én látom ba­ját, hogy eljártattam a számat." — Többet harapófogóval sem lehet belőle kihúzni. VEJÉRŐL — ÜZLETTÁRSÁRÓL Schuller Józsefről is egybehangzó véleményeket kapunk. Csak név­telen emberektől, akík félnek Iga­zuktól. „Schuller úr ellenállási mozgialamban » résztveirt, vele nem jó ujjal húzni“ — mondja K. E. — „Pedig, mintha tegnap történt vol­na, úgy emlékszem rá, hogy Schui- ler úr német uniformisban járt a németbólyi utcákon. Mégis meg­kapta apósának a 42 holdját Bor- jádou mert „eilenálít." Ugyan ki-’ nek? Talán legjobb barátainak, a németeknek? Okos emberek ké­rem ezek a Keszlerék. Az inflációs dobén szerezték meg vajért és sajtért a „magyar nemzetiséget és anyanyelvet". Pedig, amikor a né­met tisai urak lóversenyeztek Bolyban. Schuller úr volt az, aki serleget ajánlott fel a győztesek­nek. Maga díszítette, pántlikázta fel a néme; versenyző tisztek lo' vált. állandóan körükben sürgölő Boidog úúóvet kivan Kedves vevőinknek, • ismerőseinknek Futass Élís-erési Irgalmapok-u. 6. lr 015 ókés be'deoabb úi- esztendőt kíván minden kedves vevőjének lakosság körében azért, hogy min-1 denkí vállalja el egy német kato-' na megvendégelését. Talán ezéri1 kapta a földet? Ez volt az ellen-* állási érdeme? EZEK UTÁN KÍVÁNCSIAN ke-] ressük fel irodájában Keszler A. urat. ,,Pécsett van" — világosít fe* Békési János üzemi bizalmi. „Hogy megy a munka nálunk? Norma nincs, nem ismerők a kollektiv1 béreket és nem látunk tisztán a1 rendeletekben." Schüller úr a vő. az irodában van. Nagyon precíz ember. Irato­kat szed elő, igazolásokat, hogy demokrata volt mindig, ö ie, apó. sa is. Született demokraták. Pa­naszkodik: „ijem lehet megélni, korán kelünk, későn fekszünk." — Felesége nagyot sóhajt, ő is csak legyint. Közben ezer szint játszik az ujján lév$ briliáns gyűrű. * Minderről tudott Németbóly köz­ség népe, de nem m*rt róla nyíl­tan beszélni Mert léitek Keszler Adámtól. a németbólyi kólák ,<Rot. schildtől", akinek mindenhová el­ért a vaja és sajtja. Eddig meg­szerzett magának mindent, eltiport*] utjábóJ mindenkit. Ezúttal azon- ], ban téved. Németbarátságáért. {1 vodksbundpártolásáért, kizsákmá- 1 * nyolásáért. zsarnokoskodásáért le-*1 lelni log. Ezúttal végérvényesen! ]] !» 10066 Sík tex sleér Széchenyi-tíy 8-lo dog Újó vet kíván kedves közönségének a r Nádor - Éttere ír Újévkor és va?érn p hangosak»1- táncos tea 008' Ro'dov ó'évo» kívánónk 'cdves vevőmének es obarátainknak Krimker és Sánta órismes etek 10005 Jőkaí-ter 9. Újévre , 4 karátos karikag; ürü függő, lánc stb svájci órák leszállított árak Bálintnál Színházzal szemben w.-o. Aranyat ne ezüstöt veszek. Ci jion \ s-ZvV-'i »-e*S J - ^r 4 ‘o demokrácia őrhelyeire. Zákányi Jó­zsef nemrég végzet, traktorvezetői tanfolyamot. „Most veszek részt a Buda: II. taggyűlésén u óljára — mond;a olyan hangsúllyal, min ha sajnálná itthagyni régi szervezefét és elvtársai akikké' eddig együtt dotgo-zik — megyek szentlörincre gépállomásvezetőnek.'“ De mikor a rá váró fe'.ada a tóI Beszél feide- rü az arca. Nemcsak arra fog tö­rekedni, hogy a gépállomáshoz tartozó 12 kilométer sugarú kör­zetben ne maradjon- egy hold föld sem ‘felszántailanul hanem do'goz ni fog a Pártért; a dolgozó parasz­tokért is. „A szocializmus1 fogom építeni Szentlőrincen" — monaj 1 és ebben benne van mindaz ami­ért eddig tanult és dolgozott és benne van a jövőre szóló terve is. ösjzegyű't ö- meg zsúfolásig megtölti a szei- vezet helyiségét. Különösen élénk a pártélet a Politikai Bizottság ha- tározela óla. A felül vizsgák t a pártmunkásoknál már befejeződött a. páriba nem való elemekei ki • zárták, — a többek pedig még büszkébbn érzik, mit jelent kom­munistának, a munkásosztály él­harcosának lenni. Havonta egyszer külön összejön , nek az elvtársak családi esteken, hogy a pártszerveze. tagjai meg­ismerjék, egy családhoz tartozónak érezzék egymást. Lőrinci Dénes rendezőgárdistának ezer; könnyű a dolga. Szinte mindenkit ismer már és barátságos mosollyal nyugtázza a messziről felmutatott tagköny­veket. csak néha ráncolja össze homlokát gondolkozva, hogy a be­lépő elvtársat látta-e már és i’y.en- kor közelebbről megnézi a tag­könyvet, mert a taggyűlés a párt 1 legfontosabb ügyéről fog határozni­A I girüfcre A t?ooV ítözöl körülnézve azon­ban az a határo­.---------------------zott érzésünk, *1 hog y ide Lőrinci elvtárs óvatossá- *'ga nélkül sem igen kerülhetnének *1 rendbontók. A tömött sorokban csupa kemény munkásarc figyel, a <* Budai külváros dolgozói, ha a Párt­iról van $zó, nem ismernek fegyel- <* mezetlenséget é6 rendbontást. — (* Nappal az üzemekben dolgoznak a I* szocializmus építésén, este pedig if itt összegyűlve határoznak a Párt .1* érdekében végzendő feladatokról, f Mindkét helyen olyan komolyan *1* veszik a ipunkát, ahogyan ez1 a .1* dolgozók érdeke meg is köve éli. f mert tudják, hogy az ő vállukon nyugszik a saJát sorsuk minden cs németbólyi „Isuláls- Rotsehld" népellenes űzőiméit Jellegzetes alakja a kizsákmá- rnyelő kulákűak, 1914-ben fehér rpácsícerban jelent meg Német [holy utcáján egy kivénhedt, sza- [márfal, „SzerzőJ" magának egy {fejcsarnokot, aztán áttért 3 vaj lös sajt gyártásra is. Csarnokába I folyt Délbaranya nagyrészének r linóm, zsíros teje. ó lefölözte. Ma [három-négy háza van, hatalmas f‘ejfeldolgozó üzeme, 16 munkása Jr.s négy autója. Munkásait min­idig kiuzsorázta és agyondolgoz- t atta. A belszabailulás után sokai f „adakozott", ő tudja miért. Még f most is 6 Baranya megye tejki }i\lya, a. németbólyi Rotschild } Keszler Ádám. EMBEREKET SZÓLÍTUNK MEG a zúzmarás németboly utcán: Mi­lyen embernek tartjás Keszler Adámot. milyen a munkásaival szemben? Kézlegyintés a válasz. Mások: .,mit akarnak maguk Kész lerrel? Annyi annak a. vaja, hogy magukat is elhal! g'ar.tat ja! Ugyan kérem, eddirf akárhányan piszkál­ták a .va-királyt” mind abbahagy­ta, mert negkenyte őket. Elkeni az m.nden takargacnivalóját. Amikor rész eleiben érdeklődünk a takar- gatnivatók után beleegyezően mondja Schneider Géza: hát nem bánom, elmondom. „HAT TUDJA MEG. igenis volksbundista volt Keszler! Csak az fogadhatott magához néme. gye reket ellátásra, aki tagja volt a Bundnak “ Hochstock Edéné is jó emlékszik azokra az időkre, ami- ] k°r Keszler úr fényes autója gyak. ran áLt a néme.bólyi • Volksbund' • iskola előtt. ,0 fogadta a hambur Igi néniéi gyerekeket js. önként fel Iáján olt kocsijával hozta be őke I az Aiöntésről a községbe." * Most már megered Schneide

Next

/
Thumbnails
Contents