Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-10 / 284. szám

IMS DECEMBER IS DUNÁNTÚLT NAPLÓ ‘ 3 Rizstermelő kuláhoh RAVASZ SPEKULÁCIÓJA Le akarták pénzelni a kisembereket, hogy ne igényeljék az álszÖTetkezet rizst oldj ét Az idei Sszön a vilányi vasút­állomással szemben 22 hőiden rizst arattak. A terméssel igen elégedet­tek voítak a „szövetkeze*” tagjai, akik összeálltak, hogy a béreit föl­dön megkíséreljék a rizstermelést. Hogyne lettek volna elégedettek, amikor az átlagtermés 25 mázsa volt, de volt olyan hold is, amely­ről több mint negyven mázsát csé­peltek el, az állam pedig 280 fo­rintért váltja be a rizs mázsáját Megalakul as ál »sörei kezet Érthető, hogy az eddigi bérlők nem Hagy lelkesedéssel hallgatták az előbasznnbérletre vonatkozó rendel, kezést, amelynek következtében a rizsfőidet a földmüvesszövetke- zet veheti igénybe. A Karasica partján mintegy 90 hold az a terület, ami a mély fek­vés és a sok talajvíz következében majdnem teljesen hasznavehetetlen volt. A kisjakabfalvi földhözjutta- tottak ebből a nerűletből is kaptak és örültek, amikor a villányi rizsesek jelentkeztek, hogy szívesen vesznek bérbe sá- sos területből. Az egyezséget meg is kötöf ék, mire Artett Ede kulik vezetésével megalakult a rizstermelő álszövet­kezet, amelynek tagjai sohasem vol­tak gazdák. Rizsét „termelt” az ál. lomásfőnök, a főjegyző és baráti körök, természetesen a mások mun­kájával. Mig a huszonkét holdas te­rületen fejlődött a rizs, az újgaz­dák mindent elköve tek, hogy a zsombékos, vizes terület helyett jól művelhető főidet kapjanak, aminek fejében lemondanának a rizsterme­lésbe kiválóan alkalmas földről.' Ez meg is történt. Sikerült első jutnlok. Az előhaszonbédetre vonatkozó kor. mányrendelet azonban lehetővé tet­te, bogy a főldmüvesszövetkezet keretében megalakuljon a földbérlő szőve kezet vagy csoport és átve gye az öntözőcsatonákkal keresz'ül- kásul bőven ellátott földet, a terü­let többi részén pedig halastava lé'esftsenek. Nyolcezer forintos ajánlat Ekkor aztán újra a porondra lé­pett a rizstermelők vezetője Ariét Ede Megtárgyalta az ügyet né­hány gazdával és kijelentene, hogy 8000 forintot ad ajándékba a főldmfivesszővetkezetnek, ha nem veszik igénybe a rizsfőidet, hanem meghagyják az ő bérietük­osztályú földhöz ben. A munkálatokat velük végez­tetik, azonkívül kapnak rizsád is. A gazdáknak különösen az tetszel' t, hogy a szövetkezet könnyűszerrel jut 8000 forinthoz, amit befektet­nek a nyiltárusitási üzletbe és ott jól tudják majd kamatoztatni. Nem vették észre, miről mondanának le, ha elfogadnák Arleltték ajánlatát. A földet ugyanis ők művelnék napszámért, * ami* játszva fizetnének ki a bérlök és amellett hatalmas jövedelmet minden munka nélkül ők vágnák zsebre. A gazdák csak azt látták, hogy kapnak 8000 forintot ajándék­ba a „jószívű” Arlették*ől, arra azonban nem gondosak, milyen jö­vedelemnek kell ott lenni, ahol csak úgy lehet ajándékba adni ilyen nagy összeget. Ha megtartják a rizsföldet maguknak, Sietve a fő bérlő csoportnak, vagy szövetke­zetnek, nemcsak a munkát végzik ők, hanem a jövedelem is az övék lesz. , A gazdák nehezen tudták meg­érteni a MOSzK termelési vezető­jének fefvüiágosítáisáii. Gondolatuk mindig az üzlet körül csatangolt. — Azt nem lehet csinálni, hogy maga a földművesszövetkeze; venné át a rizsföldeket, a szövetkezet tagjait pedig nap­számosokul alkalmazni, —mondja az egyik szövetkezeti tag, aki már tisztán látja Arlették ajánlatának spekulációs hátterét. Kisjaikabfalván most a rizsföld a beszédtéma. Jól megkeve.ték a fa­lu hangulati1 azok, akik továbbra is maguknak szeretnék megtar­taná a búsás jövedelmet hozó bé - letet. Hiába va!6 azonban minden mes­terkedés, a rizsföld az új termést már a kisembereknek hozza, akik most már megér ették, hogy a kormány nekik akar jót, emiko kiveszi ezt a jelentős jövedelmi for­rást azok kezéből, akik egy kéz­mozdulatot sem tettek annak ér­dekében. De a kormányzat is gondoskodik arról, hogy a jövőben reakciós hí­va alnokok, nagygazdák és tőkések ne zsebelhessenek a rizstermelésbő'. Kormányrendelet ugyanis lehetet­lenné teszi, hogy akár burkolt szerződések formá­jában is részesüljenek tőkés ele­mek a dolgozó parasztság mun­kájából eredő nyereségből. A rendelet előírja, hogy mindazok, akik rizstermeléssel foglalkoznak, rizstermelés! hozzájárulás1, kötele­sek fizetni. Mentesek azonban a hozzájárulás alól a dolgozó parasz­tok, akiknek két hóidnál kisebb rizsföldjük van, a földművesszövet­kezetek, ha maguk, vagy rizsterme­lő csoportjaik kezelik a földeket, végül a MOSzK és a Nemzeti Vál­lalok. A rendelet kimondja azt Is, hogy minden olyan megállapodást, vagy szerződést, amit rizstermelés, re kötöttek, 1948 december 31-ig fel lehet mondani. Befejezéshez közelednek a hadifogolyszq Ilit ások A Szovjetunió jóindulata és a magyar nép iránt érzett barátsága még a békeszerződés előtt sokezer magyar hadifogoly hazatérését tette lehetővé. — 1945-ben 100 ezer ma­gyar hadifogoly tért haza 1946 első felében 25 ezer, második felében Rákosi Mátyás miniszterelnökhe- lyettes közbenjárására ugyancsa|<- 25 ezer magyar hadifogoly érke­zett haza. 1947 májusától az év végéig 105 ezer, 1948 január elseje óta pedig 83 ezer. Eddig tehát összesen 338 ezer volt magyar hadifogoly ‘ért vissza a Szovjetunióból. A Magyar Dolgozók Pártjának hadifogolyirodája közli, hogy az utolsó héten ismét három kisebb hadifogoly szerelvény érkezett Má- ramarosszigetre 131, 552, és 160 hadifogollyal. Ezeknek egyrésze már megérkezett Budapestre, a többiek érkezése a jövő bét elejére várható. Nagyarányú fejlődés előtt a pécsi Zsolnay-gyár Kizárólag elektrocikkek gyártására állítják át az őzemet A magyar tervgazdálkodással kapcsolatban nagy • fejlődés követ­kezet; be a porce lán- és fayance- gyártás terén is. Az iparban nagy­jelentőségű racionalizálás kezdődik, amelynek során a Zsolnay-gyái dísztárgy és edénygyártó ágát áttelepítik a herendi gyárba, ahol nagyarányú gyárkihővltés vánha .ó. A péc*i gyái híres fayance* tárgyai, porcellánszobrai és porcel- lánkészietei külföldön is j elis­mertek voltaik, termelése azonban a legaprózofctabb volt, racionalizá­lásról smó sem lehetett. A gyárnak most át kellett állnia az ország villamosításához szükséges kis- és nagyfeszültségű elektro­mos cikkek gyártására. Az ország elektócikk szükséglete évente háromezer tonna, ebből a gyár ma már 1600 tonnát fedez, tehát a szükségletnek több mint a felét. A Zsolnay-gyár már nagy- feszüt'ségű támszagetelőket és át- vezetőket Is gyért, amiket eddig importáltunk. Ezeknek súlya sokszor 100—200 kiló. N üzembehe 1 yezik itt az ország első magas porce'lámégető kemencéjét is, amellyel az élektTÓcikkek gyár­tását 1949-re 36 százalékkal fogják "últelijesítení. A Zsolnay-gyár tíz hónapra el van látva rendeléssel. Halóira ítélték a MflORT szabotázs föbünösé! Hárem Horthy-képet rejtegetem az állami adóhivatalban Sümegi Antal titkár 0 MOZIK mű műsorrr APOLLO Napkelet csodás mssATÜigs Napkeleti szerelmesed M.u-Hlm Előadása!' 5 — 7—9 órakor URANiA A »port és szerstem Tilmje Ki lesz a párom? Négy Hja szerelme^ Tidém története Előadások: 6 — 0 órakor PAR K Vasárnapig Győztes ország egy napja Táncol a nép magyarul boazéló, **tn«* Hl in I Ssovfataníéró* Előadások fi — 8 órahot A rendőrség nyomozói meglepe­tésszerűen vizsgálatot tartottak a pécsi forga HHadóhivata'ban éj fasiszta bűncselekményről rántod ták le a lepi©:, melynek eredmé­nyeképpen örize, be vették Süme­gi Antal adóhivatali titkárt, Nagy Miklós hávata’főnök személyi tit­kárát. A hivatali főnök szobájában Szakasii s Árpád, a köztársasági el­nök arcképe mögé rejtve találták Titdy, majd emögölt • fasiszta Horthy Miklós képét, A nyomozás során kiderült, hogy Sümegi titkár, amikor Tildyt el­nöknek választót'ák, annak képe mögé becsúsz atta Horthy képét is. Téglási Nándor altiszt meg­kérdezte, hogy miért rejtegeti a Horthykép©', mire Sümegi azt fe­lelte: „Háttérnek jó lesz és hátha még szükség lesz rá.” Októberben, amikor Szakasi s Ár­pád köztársasági elnök arcképe a hivatalhoz érkezett, Sümegi újra munkához látott és a köz ársaságj elnök képe mögé egymásra fek­tette Ti’dy és Horthy képét és úgy helyez e el az új kép mögé. A rendőrség a leleplezés után vizsgálatot tartó't Várkonyj József és Balogh Lajos adóhivatali fő­tanácsosok szobájában is, akiknek szobájában a köztársaság; elnök arcképe mögé rejtve ugyancsak megtalálták Horthy képeit. Amikor a titkár elébe áfák a bizonyítékokat, minden kerteiés nélkül bevallotta, hogy szándéko­san ,,őrizte” meg Horthy képeit. Sümegi Antalról kiderii I. hogy Mindszenty lelkes hive és támo­gatója. A népi demokráciává, áí.andóan szembehelyezkedett és kijelentette azt, hogy „a cserkészetet" szívesen segí­tené, mással azonban egyáltalán nem kíván foglalkozni. Sümegit, aki e fogadta a népi demokráciától a biz:os kenyere1' jelentő közhivatali állásit, közben pedig Horthy és Mindszenty lel­kes híve, a népbíróság vonja majd felelősségre. A népbíróság Oiti-küiöntanácsa csütörtökön reggel hirdet i tőé tét a vfAORT szabotázsügyében. A bí­róság Pap Simont és Abel Bódo­got a demokratikus államrend meg­döntésére irányuló cselekmény bűn* tettében mondotta ki bűnösnek, Binder Béla bányamérnökö: pedig a termelés veszélyeztetésének bűn­tettében találta bűnösnek. Ezért a népbíróság dr. Pap Simon elsőrendű vádlot- 0 tat hatálra, Ábel Bódog másod­rendű vádlottat tizenötévi fegy- házra. Binder Béla negyedrendű vádlottat pedig négyévi börtön büntetésre ítélte. Valamennyi vádlottnál kimondotta az ingatlan vagyon elkobzását, az állásvesztést és a politikai jogok gyakorlatának tízévi felfüggeszté­sét. Dr. Barnabás geológus* az el. lene emelt vád alól bizonyíték hiá­nyában felmentette a bíróság. Az Ítélet indokolása után dr. Bo- donyi Már'on, a népügyészség ve­zetője bejelentette, hogy Pap Si­mon ítéletében megnyugszik, a másik három ítélet ellen sem­miség! panaszt jelent be a NOT- hoz. A védők ugyancsak semmiség! nasszal éltek. Dr. Pap Simon gyelmi kérés1 nyújtott be. e Eljárás indul a tanoncnyúsó mesterek ellen akik a kollektív bér helyett szidalmakkal és pofonokkal fizetnek Demokráciánk nemcsak a felnőtt munkást szabadította fel, hanem a lanoncot is. Nyolc órában megálla­pította munkaidejét, a kollektív szerződésekben az eltöltött tanu­lási idejéhez képest fizetést és fize­tett szabadságot biztosit neki és csak szakmájában foglalkoztat­ható. Nem rabszolga többé, aki az elsajátítandó szaktudásért bölcsöt ringat, lakószobát takarít és mind­ezek mellett elviseli mesterének dühkitöréseit avagy durvaságát. Készül az új tanonctörvény, amely még kiterjeszti a tanonovédelmet és a tanonc jogait. Mindezeket tudjuk és tudja a tanoncok jórésze is. De vannak még egyes mesterek, akik nem tudják, vagy inkább nem akarják tudni. Nem akarják észrevenni, hogy új világ épül körülöttük és a mun­kások szabadok A tanoncok nem akarnak „újat húzni“ mesterük­kel és csak néha tör ki belőlük a panasz mint legutóbb is a Dél­dunántúli tanonciskolák értekezle­tén, ahol szót emeltek durva ki- zsákmányoltatásuk miatt. A fel­szólalásoknak visszhangja támadt a pécsi tanoncok körében és töb­ben fordultak panaszaikkal a SzIT-hez. amely a KIOSz-hoz is eljuttatta ezeket a konkrét pana­szokat. fi sok közül nehányat közlünk, amelyek miatt már feljelentést tettek az iparhatóságnál. Másodéves autó­szerelő tanonc panasza szerint mestere állandóan többet dolgoztat vele nyolc óránál, ennek ellenére nem fizeti lanoncának a kollektív szbrint járó bért. Szabadsavának felél máig sem kapta meg. Mes­tere állandóan és rendszeresen po­fozza Tjzenkilencéves lakatos tanonc Napi kilenc és félórát kell dolgoznia Embertelen bánásmód­ban van része. Mestere legutóbb egy a szakmán kíviilesö munká­val bízta meg és amikul az nem lel jes megelégedéséi nem érdemelte ki, nyomdafestéket nem törő szi­dalmakkal illette a fiút, majd neki esett és összeverte, végül kiker­gette a műhelyből és azzal fenye­getőzött, hogy felbontja a csak­nem kétéves tanoncszerződést. tgy szabómester mindkét ta- noncát időn túl dolgoz­tatja különösen akkor, ha tudja, hogy azok közvetlenül a munka után SzIT-értekezletre mennének, ilyenkor mindig akad részükre sürgős munka. Az idősebb, har­madéves tanonc nem kapja* meg a kollektív szerint járó bért, a fia­talabbat a gyenge fizikuma elle­nére rendszerint 10—11 órát dol­goztatja. Ha ezek miatt nemtetszé­süknek adnak kifejezést tanoncai, a szí rzüdés felbontásával fenyege­tőzik Az iparhatóságtól elvájjuk, hogy u feljelentett mesterek ügyé­ben példás megtorlást alkalma*, Tudják nteg eZek az tirkk, hogy a kizsákmányolás és rabszolgatartái ideje lejárt, , Kisemberek kesében marad a rissföld

Next

/
Thumbnails
Contents