Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-15 / 288. szám
1948 DSCEMBEB U DUNANTÜLI NAPLÓ Felelősek vagyunk a munkásosztálynak Szeretik a gépet és a munkáta szocializmus építői Törők Józsefné nagy figyelem- »ti és ügyes kézzel igazítja a íncszemekf t a láncbegesztögép Itt pólusa közé. Vörösen izzik, Mv»d a meghajlított vashuzal egy- »ishozérö két vége, Törőknéiigye- *en megnyomja a gép karjával és Wsz a láncszem. Óránként hat- 'zázszor végzi el ezt a műveletet, »égis kedvvel végzi munkáját, fi- tyűhne egy pillanatra sem lankad. a gép nem automata, nem a ttp diktálja az ütemet, hanem Tö- "ikné, mégis percenként tízzel sza- PWodnak a meghegesztett láncszemek. *em mindig ment ám így a műn- a — mosolyodik el, miközben továbbra is gyors ütemben izgatja a láncszemeket- a gép pórisai közé —- valamikor ezen az •Jtón jött be a művezetői körül- fézett és a hátsó ajtón kiment, de ^ak azért, hogy öt perc. múlva újra visszajöjjön ellenőrizni a »unkát. Persze ez még régen volt, •kkor még nem volt érdekünk a Wbb és jobb munka, akkor még **t az őt percet is kihasználtuk •na, hogy beszélgessünk és kinevessük a művezetőt, aki haszta- >an igyekszik rajtakapni bennünket. Ma? Nézzen csak végig a míi- j^leyn. Mindenki szívből lelkesen dolgozik. Azért van ez, mert ma »ér tudjuk, hogy rajtunk múlik: |'-lépül-e a szocializmus vagy nem. »ienk a felelősség azért, . ha a r,rága anyag és munka kárbavész, "a a sok selejt vagy lassú munka »iatt drága lesz a termelés és ez hátráltatja a fejlődést.“ Amíg ezt ’jmondía, már hosszú lánp kígyóik előtte a munkaasztalon. Még hozzáteszi: „Ne higyje azt, hogy ts»k én beszélek így, mert az üze- »i szervezet káderese vagyok — **t olyan büszkén mondja, mintha * Pécsi Fám- és Lakatosárugyár 'galább akkora flzerr. lenne, mint 1 csepeli WM — itt valamennyien ^gondolkozunk." Tőröknének úgylátszik igaza l*n, mert az emeleten, az • üres ^úhelyteremben egyedül ülő Rózsa Sándor ** szorgalmasan forgatja a kalapált. Munkája egyhangú, mint »'nden töroegmunkát végző munkáié, U alakú csatokat egyenget, '«szít elő a hegesztéshez. Az egyeneshez kovácsüllőhöz hasonló át- '•»kftott kis üllőt használ. „Az- ,|f*tt sík lapot egyengettünk — »öndja !■— ott is van a satupadon ** erre használt vaskos acéllap — finden oldalról ütögettük a esato- de rájöttem arra, hogy ezen J* üllöformán bárom ülésre kormozhatom a mozdulatok számát. .°st kétszáz darabba! végzek egy '!r* alatt. A normát ennek meg- kelőén felemelték, de nem is kért változtattam a módszeremen, J'°8y többet keressek, hanem ércz- l hogy az időmet nem haszná »m ti gazdaságosan. A régi mód )wrrel is ugyanannyit kerestem, *"nt most, de Ontana a lelkiismeret, i’ az eszembejutott ötletet nem ^‘znosílottam volna. Tudom, hallattam Rákosi elvtárs beszédét is, l0$y felelős .vagyok azért, hogy ;'‘Ur> Icámban a legjobb teljesít- "oyt adjam. Tudom azt is, hogy rki nem vonna felelősségre azért, T nem így tennék, de anélkül is kun azt a felelősséget, amivel "tRoző társaimnak tartozom." f Szeretettel simogatja az olajos ..ággyal gépét I^mg László, a i (*trit* Garázs fiatal esztergá„Nemcsak azért ápolom a ''«met mondja — mert felelős "gyök ért* az üzemnek, hanem Is, mert szeretem a foglalkozásomat, de azért is, mert úgy érzem, az üzemen túlmenően is, a dolgozók államának is felelős vagyok azért, hogy a gép hibája ne a ka ssza meg a termelést.“ A műhely másik esztergályosa, Petrovics Antal elvtárs közben vaskos vasrudat szed elő. A vasrúd végébe szorítva élesre köszörült esztergakés. „Azelőtt — magyarázza — ez az egész rúd „rapid“- acélból volt, a végét köszörültük meg, az volt a kés. Most ezt az anyagot megtakarítjuk ezzel a módszerrel.“ Mutat még egész csomó furcsa alakú szerszámot, mindegyik saját ötletük nyomán szüle______ ti tett. „Nem várunk mindezért jutalmat — magyarázza — nem is azért csináltok, csak tudjuk, hogy tartozunk ezzel a haladásnak." A felelősség kérdése az öntudatos munkások körében nem kérdés. Sokan tudják már, hogy mivel tartoznak a népi demokráciának, mivel szolgálhatják legjobban a dolgozók államának fejlődését, a szocializmus építését és nem ’ mulasztják cl az alkalmat, hogy ennek a kötelességüknek minél jobban eleget tegyenek. Egyre több munkás gondolkodik így, egyre többen és többen vállalják a felelősséget a jövőért és a jövő ezért lesz egyre biztosabb. Mészáros Ferenc Börtönre ítélték a Dunántúl fasiszta cihhiróját és szerkesztőjét A néphiróság Simámdy lan ácsa kedden mondott ítéletet Linder Ernő és Szabó Géza szerkesztő, a Dunántúl’ cimű napilap volt felelős szerkesztője és cikkírója népeüenes bűntette ügyében. Az első tárgyalási napon a vádlottak azt vallották, hogy a Dunántúl lapnál az időközben elhuny: Hantos Bélával az élén szerkesztőbizottság ó> az igazgatóbizot'ság voltak a lap szellemi irányitód és egyben a cenzor szerepét is betöltötték. Szabó Géza 1941-ben délvidéki körútjáról írott cikk sorozatban fedte fel Poiácsi Jána&t a jugoszláv m égisz áll ás idején a munkásmozgalomban vezetőszerepet vállaló és Újvidékre emigrál1- tanítót. A csend- őrség a cikk alapján Polácsd János- elfogta és a legkegyetlenebb módszerrel megkinozfa. Még kegyetlenebb sons érte dr. Doktor Sándort a pécsi munkásmozgalom legkiválóbb harcosát Szabó Géza cikksorozata nyomán. A Horthy pribékek megkinozfák és tíz évi fegyházra ítélték. A népbiróság a második főtárgyalási napon a bizonyító eljárás és perbeszédek után Ítéletet mondót.. Mindkét vádlottá*- egyrendbeli, folytatólagosan dköve.ett népellenes bűntettben mondo'ta ki bűnösnek. Linder Ernőt nyolc hónapi börtönre és három évi jogvesztésre itéí e, előzetes letartóztatásban eltöltött ö hónapot kitölöítnak vette. Szabó Gézát a bíróság három évi börtönre, 10 évi jogvesztésre Ítélte és hat hónapot beszámított. A bíróság bizonyító tnak vette: a vádlott cikkei nyomán fogták el és kínozták meg ót. Doktor Sándort és Poiácsi Jánost. A bíróság elrendelte Szabó Géza letartóztatásé1. Az Ítélet nem jogerős^ Egy bányász levele az életszínvonalról Olvastam a Dunántúli Napló vasárnapi számában a „legyőzzük a régit’ c. vezércikket, amelynek minden szavát aláírom. Sajnos, vannak még elvtársak, akik nem akarják megérteni, hogyan emelkedett áz életszínvonalunk, pedig csak azt kell számbavennlök, hogy mit hozott számukra a demokrácia. Én most csak néhány dolgot sorojok fel példának, amik szintén Bizonyítják, hogy lényeges változás történt a cnl életünkben is a felszabadulás óta. A múlt rendszerben egy bányász, ha 40 évig dolgozott a föld alatt kapott nyolcnap! fizetett szabadságot. Ha kimerültség miatt kihagyott egy műszakot, büntetésből elvontak tőle egy nap szabadságot. Ma 25 nap fizetett szabadságunk, ezenkívül egy évben 8 ünnepnapot is fizetnek, amikor pedig otthon pihen az ember. Ez nem javulás? A bá. nyászokat .és más ipari dolgozókat most a Balatonra, a Bükkbe, a Mátrába viszik nyaralásra, ez is nagy ajándék. A proligyerekeknek Is kijut a balatoni és más egészséges, szép helyeken történő nyaralásból. Néhány évvel ezelőtt ezekre még gondolni sem mertünk volna, tehát ez is nagy eredmény. Most egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, miért nem kapunk karácsonyi segélyt? Ilyenkor és mindig azt kérdezem, hogy a gyermeknevelési pótlék micsoda? A múltban, amikor véresen sztrájkoltunk, kiharcoltunk 12—14 pengőt, de később azt is visszavették a tőkések. Az talán segély volt, hogy a dolgozó kapott 15 vagy 20 pengőt a feleség után 4, a gyermek után 2 pengőt? Most a két vagy a többgyermekes dolgozók elég szép karácsonyi segélyt kapnak. Mi bányászok bízunk a Pártunkban, mert amit a mi Pártunk eddig megígért, azt sorra mind be is tartotta és ebben a pártban mi so-, hasem csalódtunk. Az 1950-re tervezett életszínvonalat már nemcsak elértük, hanem több esetben túl is szárnyaltuk, ki gondolt volna erre csak két évvel ezelőtt is? És kell, hogy gondoljanak a dolgozó elvtársak arra is, hogy nehéziparunk fejlesztésére szükség van, mert enélkül olyan lenne országunk, mint egy angolkőros gverek. Ha megértik ezt az elvtársak, biztos vagyok abban, hogy nem zúgolódnak. Még azt mondják nincs minden 'bőségesen, de már nem kell napokig gyalogolni egy kis lisztért és fizetni érte 8 forintot, mert ma már kap 2.60-ért amennyit csak akar. És még egyre szeretnék rámutatni az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban. A múltban, amikor egy vájár keresett egy naora 5 pengőt, az autóbuszjegyért Szabolcstól—Pécsig fizetett 1 pengőt. Most á legkisebb fizetést véve alapul, 25 forint kereset mellett 2 forint az autóbuszjegy. Moziban egy jobb helyért kértek 1.60 pengőt, most 2, esetleg 3 forint a legjobb jegy ára. Ez is fejlődés, de még sok mindent lehetne felsorolni. Életszínvonalunk tehát tagadhatatlanul emelkedett a hároméves terv sikere következtében. Ha még nem tartunk- ott,' ahol szeretnénk, ez nem ok arra, hogy ne ismerjük cl azokat a tényeket, amiket saját magunk életében tapasztalunk. Öntudatos elvtársnak mindig mérlegelnie kell a tényeket és tudnia kell, hogy a minden nappal erősödő népi demokrácia elsősorban nekünk, a dolgozóknak teszi szebbé és johbá az életünket. * BÁNÓ JÓZSEF bányász. Tcrvkiállítás Pécsett A pécsi tervhivatal vasárnap, lil én az Országos Tervhivatal által rendelkezésére bocsátott vándorkiállítás anyagából a volt KorzóA BECSÜLETES MUNKA HEGHOZTA JUTALMÁT <VdÓg.tpcl, izfltktant éj uppéb- ntezófpi&lcuiíjji qZfud. kapott tizennégy baranyai LzöDitkezrl a. kínáló bejzoícpállaIáiért kávéház földszinti nagytermében kiállítást rendez a hároméves terv eddig elért eredményeinek, célkitűzéseinek és az előfordult hibáknak szemléltetésére. A kiállítás megnyitását megelőzően Vajda Imre és Markos György elvtársak tartanak a hároméves tervet ismertető előadást. A tervkiállítás, Markos és Vajda elvtársak előadása időszerű tájékoztatót ad gazdasági életünkről Pécs lakosságának. Az-Országos Közellátási Hivatal a gabonabeszolgáltatás terén kiváló eredményt elért tizenöt baranyai községet egyenként UOOÓ forint értékű mezőgazdasági gép jutalomban részesíti. A gépeket n földmioesszöuetkezetek kapják. Kedden délután a vármegyeháza kistermében jöttek össze ‘ az érdekelt szövetkezetek vezetői, hogy a Nehézipari Központ Pécsre érkezett kiküldöttével közöljék, milyen gépeket választottak ki a közel százfajta lehetőségből. A németbólyi tizenhatsoros ve- tögépet és háromtagú rögtörő boronát, a szebényiek szelektort, 12 kalapácsos darálót és tengeri morzsáiét, a báriak kettes ekér, 2 darab lókapát, 6 darab kézt tolókapát, 2 darab háromtagú magtakaró boronát, tengeri morzsolór, egysoros kézioetőgépet és permetezőt, a bezedekiek tjzenkétkalu- pácsos darálót és szelektort, a lippóiak 2 darab háromtagú rögtörő boronát, 2 darab háromtagú magtakaró boronát, takarmány füllesztőt, 2 darab permetezőgépei és tolókapát, a tófúiek 1í kalapácsot darálót és tengeri morzsolór, az egyhdzasharasztiak darálót, 2 morzsolót és kombinált takar- mányozógépet választottak. A többi községek képviselői is az előzetes megbeszéléseknek megfelelően ták be igényeiket. adtom is Büszkeség töltötte el községünk lakosságát, — mondja Bock Imre bezedeki ügyvezető —, amikor olvastuk, hogij jutalmat kapunk. Az ajándékot még fokozottabb munkával igyekszünk majd meghálálni. — Mi már másodszor részesülünk jutalomban — közli velünk Wilhelm Adóm bári ügyvezető. Először oklevelet és 3000 forintot kaptunk. — Hogy állanak a vetéssel és az őszi mélyszántással?---kérdeztük a szövetkezeti vezetőket. — A multheti ellenőrzéskor nálunk már 93 százalékban végeztünk a mélyszántással, a hét végére valamivel túl leszünk< a százon — hangoztatja Kiss Gáspár szebényi ügyvezető. A szomszéd községek is már a százhoz közelednek. Ennyi föld emlékezetem óta még nem volt előkészítve Baranyában a tavasziak alá. kiosztotta a kívánt gépekre szóló utal9 NK kénvised e ványokat és közölte, hogy azonnal beválthatók és a gépeket vihetik is haza. — Ez így helyes — mondták boldogan a gazdák — legalább megmondhatjuk, hogy nemcsak ígéretet kaptunk, hanem már megvannak a gépek is, amik nagy segítségünkre lesznek. Otthon nagy kivámcsisággal várnak bennünket, de most méginkább láthatják, hogy érdemes uolt időben elegei tenni a beszolgáltatásnak, mert a népi demokrácia nemcsak jó. pénzzel fizetett gabonánkért, hanem még külön jutalmat is adott. 637 küldőit az ÜFOS?—FÉJÍOS? egyesülési kongress?uson Az UFOSz és a FÉKOSz egyesülésévé! megalakul* a Dolgozó Pa. rasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, a „DÉFOSz”. Az új szervezésen az eddigi szervezetlen, kis- és középparasztok hatalmas tömegei is egységbe tömörülnek. A DÉFOSz első kongresszusára 637 küldött érkezik. Ezek közül 121 nincstelen, 616 pedig kis és közép- hi rí okos paraszt. A birtokos parasz- ok 00 százaléka újgazfla. A küldöttek között valamennyi demokratikus párt képviselve lesz, de jelen'ős számban lesznek pártonkivü'iek is. A kongresszuson résztvevő küldöttek közül 147 nö. A város vezetősége nem kedveli az ökölvívást Soha egyetlen sport nem mondhatta annyira magáénak a népi tö- i mageket, mint az Ökölvívás. Pécsei?^ szakszervezeti irányítással-hónapok alatt újból íeöendült a sportélet ’ oly annyira, hogy a Magyar ökölvívó Szövetség mos elismerésképpen a Lengyelországot diadalmasan megjáró magyar válogatottá * karácsonyra iekütdi Pécsre. Sajnos azonban bármilyen szívesen látná Pécs város nagyszámú sportközönsége e ritka sporteseményt a város veze őségé elzárkózott a Nemzeti Színház vasárnap délelőtti átadása élői. A- tornászok, a birkózók, de még a cirkuszi artistáik is helyet kapnak a színházban, csak az ökölvívás nem, mert egyszer egy szék véletlen foly ári eltört, amit a rendező egyesület azonnal .megjavíttatott. Ami egyszer megtörtént, nem valószínű, hogy megismétlődik. A város veze őségé, az ökö vívás táborá* tekintve széleskörű óhajának tenne eleget, ha a fenti kérést teljesítené és lehetővé enné az ökölvivósport felvirágzását. Kovács Ferenc PVSE öklöző szakosztálya.
