Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-12 / 286. szám

IMS DBCEMBEB 12 DUNÁNTÜLI NAPLÓ 7 KULÁKVILAG CSONKAMINDSZENTEN !A tőkések palotájából napközi otthon a munkás gyermekeknek Csonkamindszent. Baranyának ez « kb községe alig kőhajiiásnyíra van Szentlőrinctől. mégis mérföl­dé* távolságok választják el a mai világtól. Amíg az ember az esti szürkületben Igyekszik elérni a faint. elgondolkozhat a község lakóin. Az alig 250 lelket számlá­ló község határát 6C0 katasztrálfs hold alkotja, amelynek 75 százalé­ka, tehát 450 hold 17 kulákcsalád birtokában van. 150 hold pedig azé « 20-25 családé, akiket a föídre- iorm földhöz juttatott. 15-20 csa­lid pedig nincstelen zsellér, nap­számos és MÁV pályamonkás. K CLÁKPALOTÁK ÉS CSELÉDKUNYHÓK A faluban hatalmas kulákpalo ták'váltfák egymást a kis, hihetet­len állapotban [évő cseléd és nap- számbéres házakkaL Könnyű kii* línbséget tenni, kik melyikben laknak.. Látszólag nyugodt a falu, de a nyomorúságos házak falain helül ftfmérhetellen az elkesere­dés, az elnyomotíság. Utó abirin tusok, szemétdombok és döledező házak • körött éri el az crhber Mayer János „lakását“. Va­lami nyitott nyárikonvbaszerű, fe­dett építményből ny.'lik az ajtó az «Äyetf.en szobának nevezett vacok- h*, ahol 4 ember éli mindenna­pos életét. Azazhogy istálló is van a 'lakáshoz, de „a teheneket más eteti” mondja Mayer János. „Meleg csak addig van, amíg ég * tűz, máskor meg csizmában is fázik az ember Iába". A négy fal között csak a legszükségesebb bú­tordarabok vannak! két ágy, egy szekrény, asztal, két szék és egy beépített .vályogtüzhély. Most ép­ein vendég van Maycrékná', így hát a két gyerek az éjjelt a föl- dín .tölti el­hűnkre napszámost akart fogadni". A leszolgák bérek meghamisítása, Rab Józsefek terhére napszámos fogadása, mind.mind jellemző Sza­bó Medárdra, akiről egyetlen di­csérő szót sem hallani a faluban. 1440 forintnyi napszámot uzsoráz ki a Tculák egy szoba évi haszná­latáért Rábáktól. Lázár Gyuláné 50 nyári munka­napot zsarol ki Lesnyik Jánostól egy évben, 1.500 forint értékben- „Szerencse, hogy erősek a lányaim — mondja Lesnyik János bácsi, aki már évek óta munkaképtelen — mert különben még fedél sem volna a fejünk felélt”. Három ágy­ban heten alszanak, vagy amint mondja „párosával, vagy hármasá­val.” Ajtókílmcs ismeretlen foga­lom, az ablakok egy részét papír- ral szegülték be, de még így is nagy erővel fúr be rajta a cs'pős, decemberi szél. BUJKÁLÓ SVÁBOK DOLGOZNAK ÉHBÉRÉRT Hoffer József ötödmagával lak­ja azt az egy szobát, amely Ángya] József tulajdona. 38 napszámbér­ért. Angyal, negyvenholdas kutak­nak ebben a házában lakik még semmivel sem jobb körülmények között Sándor Ferenc, nincstelen nályamunkás is, aki 24 napot ro­botol. Á háziúr tehát 62 munka­napot vagyis 1020 munkaórát zsa­rol ki „ két szobáért, ami 2040 fo­rint évi béruzsorának felel meg. Mindezek mellett egy bujkáló svá­bot rejteget és azzal művelted a földjeit éhbérért és egy. a disznó, ól végében juttatott „lakásért." De talán a legsíralmasabb kép fogadja az embert Glück János há­zánál. A hideg lakásban olajmé- esés ég. Lakása valamikor istálló volt. Az öregedő asszony, Glűckné 40 napot szoCgál Dezse Károly 40 mint minden más téren a munká­sok győztek: a gyárban dolgozó anyák 60 gyermeke a volt főnöki leikiu, világos, egészséges, parket­tás helyiségeiben tölti vidám já­tékokkal idejét. Az anyák is nyu- godtabbak, mivel kicsinyeik a A Tervhivaía! kiállítása Pécsett Az Országos Tervhivatal — á városi műszaki ügyosztály közre­működésével — a jövő héten nagyszabású kiállítást rendez a szinháziéri szakszervezeti székház­ban. A kiállítás anyaga felöleli mindazt, amit az országban a há­rom éves terv végrehajtása során eddig végeztek. A kiállítás larlama alatt vendégelőadók ismertetik tervgazdálkodásunk menetét és eredményeit. A megnyitásra előre­láthatóan jövő vasárnap kerül sor, a kiállítás egy hétig tart. A város közönsége díjtalanul tekintheti meg. A kiállítás anyagának ismer­tetésére a megnyitás eW>M vissza­térünk. ki (lólcjjö-ZŐ líÁfL IjEjQjjő-bbjW­AZ ÉLRE KERÜLNEK A TAGFEI.ÜLV1ZSGÁLAT előtt néhány héttel Lendvai József elv­társ vasasi vájár még a bányá­ban dolgozott — ma a szent- lőrinci járási bizottság tagja. Ke­vesebb fizetésért, mint a bányá­ban, szívvel-lélekkel vállalta a megtisztelő feladatot, hogy segítse pártunk egyik legfontosabb őr­helyén a dolgozó parasztság har­cát. Lendvai elvlárs azonban nin­csen egyedül — az utóbbi hetek­Ö8 NAPSZÁM Á LAKBÉR I £ \ Keserűség cseng Mayer János "Ságjában- amikor a lakbérről be­jnél: 38 első osztályú napszámbér. 'öbbej nem is mond. Gyors szá­molás; 38jrl5 óra fraert termésre. !**en a látástól vakolásig valódo- 'otjről van sző) az 570, ami 2 fo­ltos I. o. mezőgazdasági órabér. J3 számolva 1.140 forint évi lak­bér.uzsorának felel meg. Horváth F*r*nc, 60 holdas kulák két ház tulajdonosa még kevesli is ezt. Az asszony, Mayeraé szemmelláfható- t*í fél az írás köveikezményefiöt, mírt nem szeretne télidében ki­ürülni az cg alá. ..A szomszéd viskóban sem kfi- lrjnb a helyzet. Símeta József, Jucsielen napszámos Tóth Ferenc, holdas kuliknak fizeti a „rp- “Oíot", ,.35 napot szógálok ezért a 'Tnmorásigos szobáért." A kony- f* itt is nyitott és csak nyáron “»sználható, A kuták bázúr és SÍ m*téék viszonyára jellemző Slme- ,*Bé válasza: „Ha nyáron pirka- “«kpr kihaj'anak bennünket dol- S4*nl, mennünk kelL" : Xlj értelmiség a falun MEGHAMISÍTJÁK A LESZOLGÁLT BÉREKET b Szárazbab, hagymával a vacsora v*h Józsefeknél, akik Szabó Me- j^fd 30 holdas kti'ák igája alatt .ySgaek: „Negyvennyolc nap ro- l'.'t nyári időszakban. Ennyi uzso- kér a háziúr egy szoba laká- i.Ft*. Abból is le akart tagadni ii‘*nc napot“ — szól az asszony, j *í aztán'— vág közbe a férfi — ifikor feleségem gyerekágyban fe- én sem dolgozhattam, ter­SZO VETKEZETI Ügyben jártunk az egyik hegyek között meglapuló kit baranyai faluban. Az alkonyati szürkületben köd sziláit az u ca­kón, a toéb kőművesek ízlését magukon viselő tornácps, fehérre, meszelt házak udoarain az esti munkákat végezték a gazdik, erősen igyekeztek, mert gyűlést hirdettek a tanácsházban. — Ki a -szövetkezet ügyvezetője? — kérdeztük az egyik gazdát. ' — Hát ki lenne más yniht a Mester úr, — hangzott a rövid'felelet. A mer er a község tanítója. Maga is falusi szülők gyermeke, fiatal ember. Éppen a sertésól körül foglalatoskodik, három süldője van, maga gondoskodik róluk. Kissé zavarba jön az érkezők láttára és megszólal: így van ez falun. Ez a méntegeiőzésféle még a közelmúlt idők maradványa. Azoké az időké, amikor a falusi tanító szinte sehovasem tartozói. A falu népe már „nadrágosnak' tekintette és érezte, a „nad- rágos társadalom" pedig lenézte népi származása miatt. Ma már lényegesen megváltozott a tanító helyzete is. — KIS GAZDASAGOMAT magam ve­zetem, magam művelem a földemet, éppen azért a gazdák szívesen segítenek igával — mondja Somfai József dinnyeberki tanító. Most már újra maguk közé valónak tartanak. Bizalommal van­nak irántunk, tanácso kérnek tőlünk különböző ügyes-bajos dolgaikban és meg is hallgatják tanácsainkat. Különösen megváltozott a helyzetünk az isko­lák államosítása óta. A tanító felszabadul a fatusi papság elnyomása alól, anyagilag u füg­getlen lett. Ma már két napos szabadságért nem kell kilincselni sem a plébánosnált sem az isko­laszéknél. Talán éppen ezek miatt javult meg a viszony a legtöbb falu és tanítója között. A „TANÍTÓKÉ ASSZONY-4 varrógép mellett ül, sok a javítanivaló a gyerekek részére. Két gazdaember is várja .hogy végezzen a tanító az ól körül, a gyűlés előtt még meg kell beszélni sokmindent. A szövetkezet tagjai valamennyien régi gazdák, 150 holdon táblás gazdálkodásba RERMAmÁl össztánc a Nőeovletben. kezdtek, elsők akarnak lenni a versenyben, a minta baromfitenyésztő falu cím mellé jól jönne a mezőgazdasági verseny elsősége is. A tanító­nak ezzel is kell törődnie. Megbeszélik, megvitat­ják az ügyeket, aztán oillanylámpa fényénél el­indulna* p tanácsház felé. _A tani 6 a falu „orvosa ", gazdasági szakértője, f jegyzője, levélírója, ő harcol az MDP segítsé­gével a villanyért és a telefonért, mert télen már korán söiétedik és csak petroleumläng gyenge fényénél rendezhetik az esti szabadiskolát, amit pedig szeretnek a gazdák, A tanító jelképezi az új értelmiségei a falun, amely már nem a nép ellen van, hanem együtt dolgozik, küzd a néppel. CZLKOK ANTAL tanító már nagyobb köz­ségbe. került: Bükkösdre, ahol a gyorsvonat is megáll. Nincs egyedül, mert három pedagógus, orvos, áVomásfőnök is él a faluban. Van pap is, de vele harcban állnak. A pap a szószékről „ügyesen" politizál, régi elnyomásról beszél, a rómaiakról, azonban úgy hogy mindenki értse, miről akar beszélni. A szószék alatt egyre keve­sebb a férfi haliga óság, a különböző gyűlésekre egyre többen járnak. Nem örülnek annak, hogy a templomban politikáról van szó, pedig szeretik a politikát (csak másfélét). Az MDP szeminá­riumnak huszonöt hallgatója van, a kétheten­kénti faggyúlésen valamennyi tag jelen van, a szövetkezeti gyűlésről nem maradna el senki, a szabadművelődési előadáson zsúfolt az Iparoskor nagyterme. VAN TENNIVALÓJA a tanítónak itt is eleg. Vezetője a szabadműoelődésnek, az EPOSz- nak> a földmíoesszöoetkezetnek, rész vesz az Ipa rog Olvasókör, az Erdöbirtokosság munkájában terveket készít a falu kulturális és politikai szín­vonalúnak emelésére, rendezi az ünnepségeket Ott van a falu minden életmegnyiloánulásánál — öröm dolgozni ebben ■ a faluban, mer a nép megérti, hogy a tanító szívesen dolgozik ve. lük és értük. Hálásak, megbecsülik műnk ink a, — mondja búcsúzóul. Es ez a legtöbb, amit a tanító jutalmul kaphat. ben rajta kívül még több mint húsz bányász került vezetőhelyekre a pártapparátusban és a gazdasági életben. Mindannyian boldogan vállalták a munkát a párt szavára. NOVEMBER VEGÉN a pécsi a városháza egyik ügyosztálya, a szociális ügyosztály új vezetőt ka­pott Sziebl Antal elvtárs személyé, ben. — Munkásember vagyok, szere­tem hivatásomat. Pártunk azonban úgy találta, hogy a szociális ügy­osztály élén van rám szükség, te­hát jjöttem — mondja. — Az utóbbi két év rengeteg munkával és még több tanulással telt el. Az öt reál mellé elvégeztem a közigazgatás) tanfolyamot és megismerkedtem a közigazgatással. Osztályomat szol­gáltam mint szocialista munkás és ugyanezt teszem, mint ügyosztály- vezető. — BOLDOG VAGYOK, hogy éppen ezt az ügyosztályt bízták rám, amelyben eevütt van a nép­jólét és a kulturális ügyek. Itt va­lóban a legtöbbet tehetek a dolgo­zók érdekében. Gyűlölöm az akta- gyártást és sohasem lesz belőlem bürokrata. A jövőben is mindig a dolgozó népet kívánom szolgálni, — RAGONCSA VENDEL elvtárs! Telefonon keresik. — Nyílik az ajtó: Ragoncsa elvtárs telefonál, tárgyal, atáír, intézkedik. Alig látszik ki a munkából, de azért mosolyog, mert Ragoncsa Vendel elvtárs a Pécs- baranyai Munkisszövetkezet őröké­be lépett Baranya Megyei Népbolt újonnan kinevezett vállalatvezetője mosolyogva dolgozik. Éppen egy aktába temetkezik, de azért szívesen válaszol: élete tör­ténete nem színes, a sorsa megszo kott. Édesapja uradalmi cseléd volt Baranyában. 0 maga géplakatos mesterséget tanult, aztán a MÁV- hoz került fűtőnek és most Itt van. Negyvenhat éves és Vállalatvezető Egy fia a Kossuth akadémián tanul A KÖZELMÚLTBAN volt a felül­vizsgáló bizottság előli. Felelt a kérdésekre, elmondta addigi éle­tét: hogy a felszabaduláskor a * Kommunista Pártba lépett, aztán a fütőházi szervezet titkára lett. Nem is olyan sokára aztán — foly­tatja Ragoncsa elvtárs — ide ke­rültem. Pozícióm megváltozott, de a munkaköröm ős életcélom nem * És hasonlóképen beszélnek a többiek is. Mert a felülvizsgálat nemcsak a szemetet söpri ki a pártból, de felszínre hozza a rej­tett aranyat és a legkiválóbb, leg­becsületesebb elvtársakat juttatja a népi demokrácia fontos őrhelyeire. Hosszú ideig harcoltak a Zsol- nay-gyár dolgozói, hogy gyerme­keik a mai követelményeknek megfelelő napközi otthont kapja­nak. A Zsolnay Mattyasovszky- , család kényelmét szolgálta hosszú Jóéig a gyár területén épül. fé­holdas kutaknak. A nyomor leír- < hatatlan :az ember több mint egy 4 éve munkaképte'en. a két gyerek- < tői lekopik a ruha meg cipő, las- < san iskolába sem járhatnak. , Csonkamindszenten igen keveset, változott az élet a felszabaduás óta. Tíz-tizenöt nincstelen napszá­mos, zsellér és újbirtokos, nyaká­ban Lázárnék; Szabó Medárdék, meg Angyalék jármával éli meg­szokott éleiét. Nyolc család, csak­nem féTszáz lélekkel, nyolc nyo­morúságos szobában. A faluban kialszanak az olajmé­csesek, csak a kulákok ablakain világít még ki a villanyégő fénye. Korán fekszenek le- a „roboto- sok", mert talán hoflnap hajnalban hívja őkét a ku’ék gőgös szava a dologra. A csonkamindszenti kulákok lá­bé aló! azonban mindinkább ki­csúszik 'j talaj. A szegényparaszt-, ság ébredezik és egyre határozót-, tabban készül a harcra,; hogy, végetvessén az elnyomásnak és ki-, zsákmányolásnak. (fj-)i iiyesen berendezett palota,_ ahol „nehéz munkájuk“ fáradtságát pi kenték ki — ugyanakkor a dol­gozók gyermekei a Felsővámház- utca egy szűk, egészségtelen há­zában zsúfolódtak össze. Ma már j közelükben vannak gondos fel- I ügyelet alatt. A napközi otthon I kibővítését és felszerelését a gyár | terobeveíte: tanuló, játszó-olvasó szobákat rendeznek be a gyerme- | keknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents