Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-12 / 286. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMS DECEMBER O U| művelődés leié A FALUN |P aranya vármegyében a sza badmfivelődés területén i fordulat útjára léptünk a burzsoá- befolyás érvényeaítésének fokozot­tabb kiszorításával. Ennek szüksé­gességét akkor Ismertük fel, ami kor a napi tapasztalatok bizonyítót' fák, hogy a politikai és gazdasági fejlődés mellett legalább olyan fon­tos a kuitúrmunka kérdéseinek tisztázása és a kultúrális intézmé­nyek megtisztítása a nép ellensé geltőL A reakció képviselői, — miután kiszorultak az állami szer­vekből és elveszítették gazdasági hatalmukat — a tömegek érzelmei és gondolkodása felett Igyekeztek befolyást szerezni. Ideológiai ura­lom biztosításával akarták vissza- azerezni, amit gazdasági és poHtika' síkon elveszítettek. M iközben a politikai és gazda­sági élet döntő területein folytattuk a legélesebb harcot, ■ reakció már felkészült a kultúrális élet meghódítására és megnyilvá­nult ez abban a kultuszminisztérium! utasításban is, hogy a szabadmüve* lődés frontját «politikamentessé” kell tenni. Ez gyakorlatilag azt je­lentette, hogy a „politikamentessé” tett szabadművelődési program le­hetőséget biztosított a népi demo­krácia. a nép érdekel ellen történő korteskodásra és szabadmüvelés ürügyén Is lelki terrort lehetett alkalmazni a dolgozó nép fölött A helyi szabadmfivelésl tanácsok ösz- szetétele „koalíciós" alapon jött lét­re, nem a kultúra és művelődés szeretete, nem a nép tanításának, felvilágosításának szükségessége, hanem a „pártarányszám” bizto­sítása alapján született meg. Hiva­talból taglal léttek a tanító és a pap, aminek következménye az volt, hogy a legtöbb helyen a pap ra­gadta magához a szabadmüvelődés Irányítását, az egyházi reakció és a falusi klzsákmányolók érvényesítet­ték az ellenőrzést és a befolyást. ]\Jem véletlen, hogy amikor az Iskolák államosításáért meg­indult a küzdelem, a szabadműve­lődés frontján Is az államosítás el­len Igyekeztek ászítanl a népet, a helyi szabadművelődési tanácsok képtelenné váltak a demokratikus kultúrpolitika vitelére. A feloszlott tanácsok helyére került Ideiglenes kultúrális bizottságok —* amelyek összetétele nagyjából a régivel voft azonos — nem mutattak változást működésükben. Mlndszentvék nyíl­tabb demokráclaedenes fellépése azt jelentette, hogy megélénkült a harc kuftűroolftikai síkon is. A dolgozó parasztság harca a kulákság ellen azt is eredményezte, hogy a falu kizsákmányoló efemd még Inkább növelni akarták befolyásukat a sza- hadmflvelödés területén. ■fennállott az a veszély, hogy * a szabadművelődés szerve teljesen kicsúszik az állam kezéből és miközben a dolgozók mind na gyobb előhaladást tesznek a politi­kai és gazdasági élet területén, az államélet Irányításában — Ideológiai síkon saját ellenségei megkísérlik, hogy ellenséges kádereket nevelle- nek belőlük. A szentlőrinci járás­ban, ahol papok, plébánosok, espere­sek voltak a szabadművelődési ve­zetők, következetesen a család, magántulaldon, val]á-, jog és er­kölcs kérdéseinek tárgyalását vették fel Idei téli programjukba, hogv e megtévesztésre alkalmas tárgyakon keresztül megindítsák az ostromot a szocializmust építő nép ellen. Gőrcsönvdohokán, a mohácsi járás­ban Klntz Bálint lelkész a „Jog és kötelesség asszonya”, az „Igazság érvénve” és „A vallás eredete" cí­mű előadásokat tűzte ki. Ugyanez volt a helyzet Véménden, ahol Szabó István református pap Irá nyitotta a szabadművelődést. Bis- sén. Nagy Ferenc falujában a ku- lákok akartak a népnek előadást tartani a parasztság jelenéről és lövőjéről. Kilátástalannak látszott a helyzet Turonvban. Klstótfalun, Ba- ranvahMvégen és Csarnótán Is, ahol mindenütt kulákok és más reakció- sok voltak a szabadmüvelés vezetői Ep hárastiarasrtin euv kulábnár- foló, eltávozott FÉKOSz titkár. Poprlny! Fái akart előadásokat tartani a falusiaknak, a másik sza­badművelődési előadó ugyanitt Ko­vács Ede, büntetett előéletű sze­mély volt. Drávacsehiben Erdős! József volt csendőr furakodott be a szabadmüvelődés Irányítói közé. A szabadművelődést tehát végleg ki kell ragadni a nép ellenségeinek a kezéből, hogy visszaadjuk eredeti hivatásának. A szabadművelődést komoly népnevelő mozgalommá kell tenni, a községekben indított elő­adássorozatoknak helyes ideológiai és szakmai képzést kell nyujtaniok. Teljes átszervezésre van tehát szük­ség. Ennek az átszervezésnek ma már meg vannak az előfeltételei. A szabadművelődésen keresztül fel kell számolni az állami és tár­sadalmi szervek között meglévő különállást, a dolgozó népet be ken kapcsolni a munkába. Gondoskodni keli arról, hogy a kerületi taná­csokban és a helyi bizottságokban a Munkások a tanulóotihonban A Heim Pál-utca- dMUco'-thon 75 növendéke csü tőrökön látogatást tett a pécsi tipornunk áeok szövet­kezetének műhelyében. A tanuló; otthon diákjai — javarész;, kör aégi tanítók gyermekei, — nagy érdeklődéssel tanulmányozták a cipőüzeme’ és a szövetkezeti mű­hely é'etét. Az üzemben nyo’cva* naa dolgoznak és a látogatás 'vé­geztével a diákok másnapra meg­hív ák a tipőrmmkásokat ottho­nukba. A szövetkezet tagjai őrömmel fogadták a meghívást és pén ek délután, munka után, valameny- nyiem felkeresték a diákotthont A növendékek teán látták ven- dégiü' a munkásokat és szívélye­sen elbeszélgettek velük, — Még jobban megbará koztak azután, amikor a diákok, vendégeik fisz­teleiére rögtönzőt; műsoros es-et rendeztek. Haladószeílemfl költe-1 menyeket, klassaifcus, zenes?írno­kát és dalok«: adtak elé KI a legjobb diákénekes ? A bdngaiskola tanulóifjúsága ál­tal kezdeményezett és a szakirányú középiskolák között kiirt kultúr- versenyben kedden délután A óra­kor a Nagy Lajos gimnázium dísz­termében kerül sor az ének-ver­senyre, a ,Jtegjobb középiskolás énekes" rímért. Uj versenyszámot is bekapcsoltak, amely előírja, hogy minden versenyben álló is­kola állítson be a szakirányának megfelelő tárgykörből egy ismeret terjesztő előadást. HÚVÉfZET Hétfőn délután 4 érakor a vasutas szakszervezet a PVSE sportcsarnokban a budapesti MÁV szimfonikusok közre­működésével Qzaml hangversenyt ren­dez Belépés díjtalan. Frederic March fßmarfnAz eat ja­vasolta, alapítsák meg a film Nobeü- díját A díjat az a öten nyerné el, amely legjobban BolgfUja a népek közötti megértést é* békéé. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL A NSk Demokratikus YilAgMBvetsA ginek budapesti kongresszusáról óokD- mentfllm kóezOlt. A filmet Behár György rendezte. Hegjeflent MomfevSban SrtáJín SagaM műveinek 9. KVtote, tznriy 1936 iß- oemtwrétó! 1927 JűlitMíig Irt otkkoH tartalmadra. Ebben az W Ászaiba® sró- telj« harc folyt. • SeoyJeMnió tpaze- ettásAórt. Hangverseny Már tiz éve rendezi jótékony- célú hangversenyeit KalIiVoda Olga énekes-gárdája. Idén tóbb, Pécsett még nem szerepelt énekes is fel-. lép és a műsorban is néhány elő­ször hallott szám szerepel. így a Sába királgnájé-bbl egy nagy jele­net női karral, a szólót a szép­hangú dr. Kardos Józsefné énekli- Kovács János a Gyöngyhalászok áriáját, Puccini és Komgold ope­rájának egy-egy számát, Ruzsits László Kacsób-dalokat énekel. Angyal Ferenc és Várnagy Viktor — mindkettő basszus — ugyan­csak új dalokkal lép fel. Az estet vasárnap este 7 órai kezdettel ■ Munkáskaszinóban a vármegye ren­dezi. Mflsormegváltás kőtelező ILF és PElROVi A KÖZÖNSÉGES X E megjegyzés • szokásos hatást váJtotia kj: a kocsi etesemdesett fc minden fej Vitálíj felé fordul1. — Álla! ok az emberek — foly­tatta bánatosan. — Egy szép nap majd kiszállok a \ villamosból és meghalok. Vagy and még egysze­rűbb: a kocsiban hatók meg. KJ Is vagyok én önökook, polgártársaim? Egy utas. Közönséges X, akt nyu- godtan lehet érákig állni hagyni a zsúfol* fcdyosén. Nem tudják W- mélni az embereket, ént az eleven anyagot ez tréves tervnek négy, sőt három és fél esztendő alarl végrehajtására. Ha meg összeesnék itt, a kocsi belsejében, éJettetenü.. bezzeg a fa vagént kiürlenék. Fe- gűdjék csak le, polgártárs, mon­danák. Akadna bíz hely. M°® meg áílnom kell, az utóké ereim­ből. Ekkor az ifjú polgárnő rendsze- rint sietve felugróit és lángvöroseo átadta helyét. — Tessék kérem leütni, az én helyemre. — Le te ülők — feM-e Kapitu- k)v méltóság'elejesen. — Kőszőnöm Ifjú barátom. Miután célját «'érte, Kapftulov nyomban szétbontotta az Izvesyl- ját és e1 kezdte olvasni a gyász­jelentéseket, időnként pedig ilyene­ket bömbölt az egész kocsi füle haJla"ára: — Na tessék: Megint efégett va­laki a munkáiban. „A helyi párfbi zottság és az Igazgatóság mély- séges bánattal értesítik .,. korai eí- hunytárét”. Nem kíméJték eléggé ,rä Most már nem »»ott a hirdetési Megérkezve hivatalába, KapHufm búsan üdvözölte koEégáit, leült ét mély sóhajjal húzta fel íróasztala redőnyét. — Vitálíj ma valahogy még < szokottnál! is sápadttabb — suttog ták a tisztviselők egymás közön —, Mmflni ke®. — Tegnap panaszkodott neke» VttáUj. Az* mondja, annyi munkái zúdítottak a nyakába, bogy mér nem is reméli, hogy sokáig élhet. Hát persze hogy megsajnálta® Fogtam a munkáját és elvégezte® magam. — Csaé meg ne haljon valóban Még nekünk lenne belőle kelemet' lemségünk. Az* mondanák, hogy nem kíméltük eléggé, nem vigyáz­tunk rá. Igazán szörnyül Kapitiiov elszundftott a meg­kezdetten főkönyv mellett. — Csendesebben! — mormogták a Megák. — Ne zavarjuk. Bizo­nyára megint nem aludt egész éj- jel, agyanikinozták a szomszédok * harmoniká jukkái. Tegnap panasz­kodott is. Az emberek tényleg valóságos állatok. A munkaidő végén Vitálíj meg' nézte a naptárt és gúnyosan mór dü — Nálunk maidig fgy van. Hogy is tudnánk utolérni és" túlszárnyal­ni másokat, mikor fgy bánnak *•’ emberekké? Nem fs tudják miná- hmk, hogy keffl kímélni az ember-- Lájjáücflc, megint tizenötödike var Félbe kel! hagyni a munkát, fut® a pénztárhoz, sarbaállni e fizetés­ért, erőt pazarolni. Csak amik® már meghaltam, jönnek majd ti kft k veszít«! tok el, mi yen kuftü® egyedet nem kiméltok eléggé.. • Fordította- Gellért György A sors igazságtalanságé* VtiáíiJ Kapitulov minderíkiné! jobban is­merte a világon. Viszonylag fiatal kora ellenére, Vitálíj kissé kopasz volt. Már eb­ben a tényben is valami igazság­talanságot észlelt. — így van ez mindig nálunk — mondta keserű mosollyal. — Ná­lunk nem értenek ahhoz, hogyan kell kímélni az embereket. Ko­paszságra jutattak egy kuMúregye- det. Ha nyugodtan élhetnék, de­hogy ts lennék kopasz! De még mi- tyen szőrös lennék! És ezeken a szavakon senk! sem csodálkozott. Mindenki megszokta, hogy Vftálij örökké panaszkodik a környezetére. Reggel, tízórai mély elvás u*án felkelve ágyából, Vitálíj fgy szólt feleségéhez: — Csodálatos, mennyire nem tudják nálunk értékéin! az embe. reket, egyenesen képtelenek kímé­letesen bánni velük. — Jói van, jól van — felelte a felesége. — Te fs olyan vagy, mint a *őbbl. Nem hagyod befejezni, ki­fejteni a gondola'ómat. Tegnap Ogorodnyfkovék este tizenegyig nvaggatták a harmonikát és ha­lálra kínoztak vele. Hát persze, amíg é! az ember, a kutya sem törődik vele. Bezzeg, ha meghalok, akkor majd rájönnek, ki* veszi- te tek d, micsoda kultúregységc* nem tudtak eléggé kfméM! — Ne beszélj így, Vitálíj — *ó- baftozotl e felesége. — Ninos sém­im érttíme­— Meghatok, meghalok — haj­togatta Kapfulov. — S akkor ugyanazok az Ogorodnyükovék azt fogják mondani: „Nem kíméltük Kapftulovot, halálra kínoztuk a harmonikánkkal, jaj nekünk!” És te azt fogod mondani: „Nem kí­mélem az urama”, jaj nekem!" A feleség sírt és fogadkozott, hogy kimúlni fogja, Vitálíj azon­ban nem hitte el. — Altatok az emberek — mond­ta —, és te fs az vagy. Lám, mos' megijedtél a felelősségtől és rám erőszakolod a sáladat. Tegnap, bezzeg nem erőszakoltad, nem akarta! megóvni a meghűléstől. Hát igen, az emberek mindig Dye- nek. Meghűlök és meghalok. Ez ez egész. És csak a krematórium­ban ébrednek ‘udrr.ára, mi fs tör­lésit tulajdonképpen, micsoda egyé­niséget tesznek a kemencébe! Na, megyek!... Ne sírj, kérlek, ne iz­gasd az idegrendszeremet. Kapitulov elsőnek kapaszkodott fe! a vílamos perron Jára. erősen dolgozva könyökével maga körű! Súlyos hátával nádől- egy ifjú pol gárnőre, aid elő'te ölt és szárazon megjegyezte: — Szörnyűség! Középkori álla­potok! És így kínoznak engem nap mint nap! döntő szerep • munkásság, • dől-' gozó parasztság, az Ifjúság és a| nők képviselőinek jusson. Czámos helyen már e célnak * 1:7 megfelelően folynak az in- ] tézkedések. A mohácsi járásban öt, a siklósiban négy, a villányi já-' rásban hat, a hegyhátiban négy, a szentlőrinci járásban kilenc és a pé­csi járásban öt új szabadművelődési ügyvezető kezdte meg munkáját. A nép képviselőinek bekapcsolódása a szabadművelődés területén azon­ban tovább folyik és minden remény megvan arra, hogy mire a téli program végrehajtása kezdetéi veszi, kultúrpolitikai frontunkat ( megerősítve, valóban új művelődési! folyamat Indul meg a falun. ' MAGVAR TIBOR j I A Szovjet unióban mórt ünnepük ) Michail Solochoo 15 ivet írói ju­\bilenmát. Solochoo — aki nálunk (is a legnépszerűbb szovjet írók )Uozi tartozik — ma 43 éves. Dont ) kozák családból származik, a nagg I forradalmat és a polgárháborút ts in Don vidékén élte végig. A „Csen- Kles Don“ megírása előtt már jel- \tünt elbeszéléseiül, nagg regényé­inek első kötete 1927-ben jelent I meg, befejező kötete 1940-ben. A i szovjet kritika kezdetben szigorú l bírálatban részesítette, de Gorkij i kiállt mellette és megállapította I Solochovról, hogy 6 a szocialista ) realizmus első igazi képviselője. * A doni író Totsztoj és Gorkij • nagg elbeszélő hagyományainak • folytatója és fejlesztője. De a '„Csendes Don“-ban Gogoig „Bulg- 'ba Tárdsz“-ának emlékét is fel­őidézi. A szovjet irodalomban Solo- 1 c.hovvnl kezdődik ismét a nép * életének szélesvonalú ábrázolása. ! Nagg regényében egy zárt és 1 hosszú időn át mozdulatlan kő- ' -ősség magáraébredését mutatja •he. Art a folyamatot, amikor a 1forradalom erejétől megbolygatva *(7 kozákok Is cselekvő részesei lesz- 'nejt a polgárháborúnak. Solochov név! Író. a varas rt életének, küzdelmeinek egyetlen mozzanata sem kerüli el tekinte­tét. Világa nem idegen előttünk — néha, mintha Móricz Zsigmond regényeit olvasnák. Ugyanakkor Solochov ábrázolni tudja már az új parasztot ii. Az „Uj barázdát szánt az eke“ című regénye azt a folyamatot mutatja meg, amikor a paraszt kilép a feudalizmus bör­tönéből fs megteszi első lépéseit a szocializmus Jelé. Ez a regény a fala osztályharcának eddig leg­nagyobb, utolérhetetlen ábrázolása. S Solochov nagysága éppen ab­ban rejlik, hogy első írója a vi­lágnak, aki nemcsak a paraszti világ felbomlását tárja elénk, nemcsak a pusztulás és hanyatlás Jelenségeit mutatja meg, hanem rávilágít az áj utakra Is, a pa­raszti vergődésben meglátja az al­kotó, épétő mozzanatokat. Irodalmunk sokat tanulhat tőle, mert olyan világot és kort ábrá­zol müveiben, amely sok tekin­tetben rokonságot mutat a magyar népi demokrácia korszakával, az­zal a korral, amikor végleg sza­kítunk múltúnk beteg hagyomá­nyaival ts rálépünk egy eddig nem Járt útra: a srocMirmn* MICHAIL SOLOCHOV

Next

/
Thumbnails
Contents