Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-12 / 286. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMS DECEMBER O U| művelődés leié A FALUN |P aranya vármegyében a sza badmfivelődés területén i fordulat útjára léptünk a burzsoá- befolyás érvényeaítésének fokozottabb kiszorításával. Ennek szükségességét akkor Ismertük fel, ami kor a napi tapasztalatok bizonyítót' fák, hogy a politikai és gazdasági fejlődés mellett legalább olyan fontos a kuitúrmunka kérdéseinek tisztázása és a kultúrális intézmények megtisztítása a nép ellensé geltőL A reakció képviselői, — miután kiszorultak az állami szervekből és elveszítették gazdasági hatalmukat — a tömegek érzelmei és gondolkodása felett Igyekeztek befolyást szerezni. Ideológiai uralom biztosításával akarták vissza- azerezni, amit gazdasági és poHtika' síkon elveszítettek. M iközben a politikai és gazdasági élet döntő területein folytattuk a legélesebb harcot, ■ reakció már felkészült a kultúrális élet meghódítására és megnyilvánult ez abban a kultuszminisztérium! utasításban is, hogy a szabadmüve* lődés frontját «politikamentessé” kell tenni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a „politikamentessé” tett szabadművelődési program lehetőséget biztosított a népi demokrácia. a nép érdekel ellen történő korteskodásra és szabadmüvelés ürügyén Is lelki terrort lehetett alkalmazni a dolgozó nép fölött A helyi szabadmfivelésl tanácsok ösz- szetétele „koalíciós" alapon jött létre, nem a kultúra és művelődés szeretete, nem a nép tanításának, felvilágosításának szükségessége, hanem a „pártarányszám” biztosítása alapján született meg. Hivatalból taglal léttek a tanító és a pap, aminek következménye az volt, hogy a legtöbb helyen a pap ragadta magához a szabadmüvelődés Irányítását, az egyházi reakció és a falusi klzsákmányolók érvényesítették az ellenőrzést és a befolyást. ]\Jem véletlen, hogy amikor az Iskolák államosításáért megindult a küzdelem, a szabadművelődés frontján Is az államosítás ellen Igyekeztek ászítanl a népet, a helyi szabadművelődési tanácsok képtelenné váltak a demokratikus kultúrpolitika vitelére. A feloszlott tanácsok helyére került Ideiglenes kultúrális bizottságok —* amelyek összetétele nagyjából a régivel voft azonos — nem mutattak változást működésükben. Mlndszentvék nyíltabb demokráclaedenes fellépése azt jelentette, hogy megélénkült a harc kuftűroolftikai síkon is. A dolgozó parasztság harca a kulákság ellen azt is eredményezte, hogy a falu kizsákmányoló efemd még Inkább növelni akarták befolyásukat a sza- hadmflvelödés területén. ■fennállott az a veszély, hogy * a szabadművelődés szerve teljesen kicsúszik az állam kezéből és miközben a dolgozók mind na gyobb előhaladást tesznek a politikai és gazdasági élet területén, az államélet Irányításában — Ideológiai síkon saját ellenségei megkísérlik, hogy ellenséges kádereket nevelle- nek belőlük. A szentlőrinci járásban, ahol papok, plébánosok, esperesek voltak a szabadművelődési vezetők, következetesen a család, magántulaldon, val]á-, jog és erkölcs kérdéseinek tárgyalását vették fel Idei téli programjukba, hogv e megtévesztésre alkalmas tárgyakon keresztül megindítsák az ostromot a szocializmust építő nép ellen. Gőrcsönvdohokán, a mohácsi járásban Klntz Bálint lelkész a „Jog és kötelesség asszonya”, az „Igazság érvénve” és „A vallás eredete" című előadásokat tűzte ki. Ugyanez volt a helyzet Véménden, ahol Szabó István református pap Irá nyitotta a szabadművelődést. Bis- sén. Nagy Ferenc falujában a ku- lákok akartak a népnek előadást tartani a parasztság jelenéről és lövőjéről. Kilátástalannak látszott a helyzet Turonvban. Klstótfalun, Ba- ranvahMvégen és Csarnótán Is, ahol mindenütt kulákok és más reakció- sok voltak a szabadmüvelés vezetői Ep hárastiarasrtin euv kulábnár- foló, eltávozott FÉKOSz titkár. Poprlny! Fái akart előadásokat tartani a falusiaknak, a másik szabadművelődési előadó ugyanitt Kovács Ede, büntetett előéletű személy volt. Drávacsehiben Erdős! József volt csendőr furakodott be a szabadmüvelődés Irányítói közé. A szabadművelődést tehát végleg ki kell ragadni a nép ellenségeinek a kezéből, hogy visszaadjuk eredeti hivatásának. A szabadművelődést komoly népnevelő mozgalommá kell tenni, a községekben indított előadássorozatoknak helyes ideológiai és szakmai képzést kell nyujtaniok. Teljes átszervezésre van tehát szükség. Ennek az átszervezésnek ma már meg vannak az előfeltételei. A szabadművelődésen keresztül fel kell számolni az állami és társadalmi szervek között meglévő különállást, a dolgozó népet be ken kapcsolni a munkába. Gondoskodni keli arról, hogy a kerületi tanácsokban és a helyi bizottságokban a Munkások a tanulóotihonban A Heim Pál-utca- dMUco'-thon 75 növendéke csü tőrökön látogatást tett a pécsi tipornunk áeok szövetkezetének műhelyében. A tanuló; otthon diákjai — javarész;, kör aégi tanítók gyermekei, — nagy érdeklődéssel tanulmányozták a cipőüzeme’ és a szövetkezeti műhely é'etét. Az üzemben nyo’cva* naa dolgoznak és a látogatás 'végeztével a diákok másnapra meghív ák a tipőrmmkásokat otthonukba. A szövetkezet tagjai őrömmel fogadták a meghívást és pén ek délután, munka után, valameny- nyiem felkeresték a diákotthont A növendékek teán látták ven- dégiü' a munkásokat és szívélyesen elbeszélgettek velük, — Még jobban megbará koztak azután, amikor a diákok, vendégeik fiszteleiére rögtönzőt; műsoros es-et rendeztek. Haladószeílemfl költe-1 menyeket, klassaifcus, zenes?írnokát és dalok«: adtak elé KI a legjobb diákénekes ? A bdngaiskola tanulóifjúsága által kezdeményezett és a szakirányú középiskolák között kiirt kultúr- versenyben kedden délután A órakor a Nagy Lajos gimnázium dísztermében kerül sor az ének-versenyre, a ,Jtegjobb középiskolás énekes" rímért. Uj versenyszámot is bekapcsoltak, amely előírja, hogy minden versenyben álló iskola állítson be a szakirányának megfelelő tárgykörből egy ismeret terjesztő előadást. HÚVÉfZET Hétfőn délután 4 érakor a vasutas szakszervezet a PVSE sportcsarnokban a budapesti MÁV szimfonikusok közreműködésével Qzaml hangversenyt rendez Belépés díjtalan. Frederic March fßmarfnAz eat javasolta, alapítsák meg a film Nobeü- díját A díjat az a öten nyerné el, amely legjobban BolgfUja a népek közötti megértést é* békéé. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL A NSk Demokratikus YilAgMBvetsA ginek budapesti kongresszusáról óokD- mentfllm kóezOlt. A filmet Behár György rendezte. Hegjeflent MomfevSban SrtáJín SagaM műveinek 9. KVtote, tznriy 1936 iß- oemtwrétó! 1927 JűlitMíig Irt otkkoH tartalmadra. Ebben az W Ászaiba® sró- telj« harc folyt. • SeoyJeMnió tpaze- ettásAórt. Hangverseny Már tiz éve rendezi jótékony- célú hangversenyeit KalIiVoda Olga énekes-gárdája. Idén tóbb, Pécsett még nem szerepelt énekes is fel-. lép és a műsorban is néhány először hallott szám szerepel. így a Sába királgnájé-bbl egy nagy jelenet női karral, a szólót a széphangú dr. Kardos Józsefné énekli- Kovács János a Gyöngyhalászok áriáját, Puccini és Komgold operájának egy-egy számát, Ruzsits László Kacsób-dalokat énekel. Angyal Ferenc és Várnagy Viktor — mindkettő basszus — ugyancsak új dalokkal lép fel. Az estet vasárnap este 7 órai kezdettel ■ Munkáskaszinóban a vármegye rendezi. Mflsormegváltás kőtelező ILF és PElROVi A KÖZÖNSÉGES X E megjegyzés • szokásos hatást váJtotia kj: a kocsi etesemdesett fc minden fej Vitálíj felé fordul1. — Álla! ok az emberek — folytatta bánatosan. — Egy szép nap majd kiszállok a \ villamosból és meghalok. Vagy and még egyszerűbb: a kocsiban hatók meg. KJ Is vagyok én önökook, polgártársaim? Egy utas. Közönséges X, akt nyu- godtan lehet érákig állni hagyni a zsúfol* fcdyosén. Nem tudják W- mélni az embereket, ént az eleven anyagot ez tréves tervnek négy, sőt három és fél esztendő alarl végrehajtására. Ha meg összeesnék itt, a kocsi belsejében, éJettetenü.. bezzeg a fa vagént kiürlenék. Fe- gűdjék csak le, polgártárs, mondanák. Akadna bíz hely. M°® meg áílnom kell, az utóké ereimből. Ekkor az ifjú polgárnő rendsze- rint sietve felugróit és lángvöroseo átadta helyét. — Tessék kérem leütni, az én helyemre. — Le te ülők — feM-e Kapitu- k)v méltóság'elejesen. — Kőszőnöm Ifjú barátom. Miután célját «'érte, Kapftulov nyomban szétbontotta az Izvesyl- ját és e1 kezdte olvasni a gyászjelentéseket, időnként pedig ilyeneket bömbölt az egész kocsi füle haJla"ára: — Na tessék: Megint efégett valaki a munkáiban. „A helyi párfbi zottság és az Igazgatóság mély- séges bánattal értesítik .,. korai eí- hunytárét”. Nem kíméJték eléggé ,rä Most már nem »»ott a hirdetési Megérkezve hivatalába, KapHufm búsan üdvözölte koEégáit, leült ét mély sóhajjal húzta fel íróasztala redőnyét. — Vitálíj ma valahogy még < szokottnál! is sápadttabb — suttog ták a tisztviselők egymás közön —, Mmflni ke®. — Tegnap panaszkodott neke» VttáUj. Az* mondja, annyi munkái zúdítottak a nyakába, bogy mér nem is reméli, hogy sokáig élhet. Hát persze hogy megsajnálta® Fogtam a munkáját és elvégezte® magam. — Csaé meg ne haljon valóban Még nekünk lenne belőle kelemet' lemségünk. Az* mondanák, hogy nem kíméltük eléggé, nem vigyáztunk rá. Igazán szörnyül Kapitiiov elszundftott a megkezdetten főkönyv mellett. — Csendesebben! — mormogták a Megák. — Ne zavarjuk. Bizonyára megint nem aludt egész éj- jel, agyanikinozták a szomszédok * harmoniká jukkái. Tegnap panaszkodott is. Az emberek tényleg valóságos állatok. A munkaidő végén Vitálíj meg' nézte a naptárt és gúnyosan mór dü — Nálunk maidig fgy van. Hogy is tudnánk utolérni és" túlszárnyalni másokat, mikor fgy bánnak *•’ emberekké? Nem fs tudják miná- hmk, hogy keffl kímélni az ember-- Lájjáücflc, megint tizenötödike var Félbe kel! hagyni a munkát, fut® a pénztárhoz, sarbaállni e fizetésért, erőt pazarolni. Csak amik® már meghaltam, jönnek majd ti kft k veszít«! tok el, mi yen kuftü® egyedet nem kiméltok eléggé.. • Fordította- Gellért György A sors igazságtalanságé* VtiáíiJ Kapitulov minderíkiné! jobban ismerte a világon. Viszonylag fiatal kora ellenére, Vitálíj kissé kopasz volt. Már ebben a tényben is valami igazságtalanságot észlelt. — így van ez mindig nálunk — mondta keserű mosollyal. — Nálunk nem értenek ahhoz, hogyan kell kímélni az embereket. Kopaszságra jutattak egy kuMúregye- det. Ha nyugodtan élhetnék, dehogy ts lennék kopasz! De még mi- tyen szőrös lennék! És ezeken a szavakon senk! sem csodálkozott. Mindenki megszokta, hogy Vftálij örökké panaszkodik a környezetére. Reggel, tízórai mély elvás u*án felkelve ágyából, Vitálíj fgy szólt feleségéhez: — Csodálatos, mennyire nem tudják nálunk értékéin! az embe. reket, egyenesen képtelenek kíméletesen bánni velük. — Jói van, jól van — felelte a felesége. — Te fs olyan vagy, mint a *őbbl. Nem hagyod befejezni, kifejteni a gondola'ómat. Tegnap Ogorodnyfkovék este tizenegyig nvaggatták a harmonikát és halálra kínoztak vele. Hát persze, amíg é! az ember, a kutya sem törődik vele. Bezzeg, ha meghalok, akkor majd rájönnek, ki* veszi- te tek d, micsoda kultúregységc* nem tudtak eléggé kfméM! — Ne beszélj így, Vitálíj — *ó- baftozotl e felesége. — Ninos sémim érttíme— Meghatok, meghalok — hajtogatta Kapfulov. — S akkor ugyanazok az Ogorodnyükovék azt fogják mondani: „Nem kíméltük Kapftulovot, halálra kínoztuk a harmonikánkkal, jaj nekünk!” És te azt fogod mondani: „Nem kímélem az urama”, jaj nekem!" A feleség sírt és fogadkozott, hogy kimúlni fogja, Vitálíj azonban nem hitte el. — Altatok az emberek — mondta —, és te fs az vagy. Lám, mos' megijedtél a felelősségtől és rám erőszakolod a sáladat. Tegnap, bezzeg nem erőszakoltad, nem akarta! megóvni a meghűléstől. Hát igen, az emberek mindig Dye- nek. Meghűlök és meghalok. Ez ez egész. És csak a krematóriumban ébrednek ‘udrr.ára, mi fs törlésit tulajdonképpen, micsoda egyéniséget tesznek a kemencébe! Na, megyek!... Ne sírj, kérlek, ne izgasd az idegrendszeremet. Kapitulov elsőnek kapaszkodott fe! a vílamos perron Jára. erősen dolgozva könyökével maga körű! Súlyos hátával nádől- egy ifjú pol gárnőre, aid elő'te ölt és szárazon megjegyezte: — Szörnyűség! Középkori állapotok! És így kínoznak engem nap mint nap! döntő szerep • munkásság, • dől-' gozó parasztság, az Ifjúság és a| nők képviselőinek jusson. Czámos helyen már e célnak * 1:7 megfelelően folynak az in- ] tézkedések. A mohácsi járásban öt, a siklósiban négy, a villányi já-' rásban hat, a hegyhátiban négy, a szentlőrinci járásban kilenc és a pécsi járásban öt új szabadművelődési ügyvezető kezdte meg munkáját. A nép képviselőinek bekapcsolódása a szabadművelődés területén azonban tovább folyik és minden remény megvan arra, hogy mire a téli program végrehajtása kezdetéi veszi, kultúrpolitikai frontunkat ( megerősítve, valóban új művelődési! folyamat Indul meg a falun. ' MAGVAR TIBOR j I A Szovjet unióban mórt ünnepük ) Michail Solochoo 15 ivet írói ju\bilenmát. Solochoo — aki nálunk (is a legnépszerűbb szovjet írók )Uozi tartozik — ma 43 éves. Dont ) kozák családból származik, a nagg I forradalmat és a polgárháborút ts in Don vidékén élte végig. A „Csen- Kles Don“ megírása előtt már jel- \tünt elbeszéléseiül, nagg regényéinek első kötete 1927-ben jelent I meg, befejező kötete 1940-ben. A i szovjet kritika kezdetben szigorú l bírálatban részesítette, de Gorkij i kiállt mellette és megállapította I Solochovról, hogy 6 a szocialista ) realizmus első igazi képviselője. * A doni író Totsztoj és Gorkij • nagg elbeszélő hagyományainak • folytatója és fejlesztője. De a '„Csendes Don“-ban Gogoig „Bulg- 'ba Tárdsz“-ának emlékét is felőidézi. A szovjet irodalomban Solo- 1 c.hovvnl kezdődik ismét a nép * életének szélesvonalú ábrázolása. ! Nagg regényében egy zárt és 1 hosszú időn át mozdulatlan kő- ' -ősség magáraébredését mutatja •he. Art a folyamatot, amikor a 1forradalom erejétől megbolygatva *(7 kozákok Is cselekvő részesei lesz- 'nejt a polgárháborúnak. Solochov név! Író. a varas rt életének, küzdelmeinek egyetlen mozzanata sem kerüli el tekintetét. Világa nem idegen előttünk — néha, mintha Móricz Zsigmond regényeit olvasnák. Ugyanakkor Solochov ábrázolni tudja már az új parasztot ii. Az „Uj barázdát szánt az eke“ című regénye azt a folyamatot mutatja meg, amikor a paraszt kilép a feudalizmus börtönéből fs megteszi első lépéseit a szocializmus Jelé. Ez a regény a fala osztályharcának eddig legnagyobb, utolérhetetlen ábrázolása. S Solochov nagysága éppen abban rejlik, hogy első írója a világnak, aki nemcsak a paraszti világ felbomlását tárja elénk, nemcsak a pusztulás és hanyatlás Jelenségeit mutatja meg, hanem rávilágít az áj utakra Is, a paraszti vergődésben meglátja az alkotó, épétő mozzanatokat. Irodalmunk sokat tanulhat tőle, mert olyan világot és kort ábrázol müveiben, amely sok tekintetben rokonságot mutat a magyar népi demokrácia korszakával, azzal a korral, amikor végleg szakítunk múltúnk beteg hagyományaival ts rálépünk egy eddig nem Járt útra: a srocMirmn* MICHAIL SOLOCHOV
