Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-12 / 286. szám

f

\

FfiCS, 1948 DECEMBER IX VA5ARNAJP. V. EVE, 28«. SZ, ARA 60 FILL ?

LEGYŐZZÜK A REGIT

írta: Pajzs István

4 i új és • légi lí«rea milyen ^ régóta vajúdó kérdése a* emberiségnek I borszakok milyen hosszú során állt egymással szemben az új és a régi és hányszor bizonyosodott be, hogy a régi nem f tudta magát tartani és minden gór- esős erőfeszítése el'enére át kellett, hogy adja a helyét az újnak, mindannak, ami fejlődőben, keletkezőben, erősödőben volt. A régi világ Magyarországon már a múlté, a földbirtokosok, gyárosok hatalmát megtörtök, eredményesen folyik a küzdelem, a még megmaradt városi és falusi klzsákmányo- lók visszaszorításáért. ÜJ világot alkotunk, azonban a régi világ azel'eme még itt lakozik, még nem semmisült meg, még mindig itt van közöttünk a megszokások erejében, megrögződőtt az Idejétmúlt Intézményekben, a ferdén felfogott hagyományokban és elsősorban a hatalmuktól megfosztott osztályok és szövetségeseik görcsös igyekezetében „az elveszett paradicsom" visszaszerzésére. A régi nemcsak az ellenség erőfeszítéseiben tartja magát, de meggyökeresedett a dolgozók egy részének gondolkodásában, magatartásában és szokásaiban t*]%Jem egy munkás még mindig

■L ^ Idegenül érzi magái a gyárban, nem látja, nem ismeri tel helyesen ami körülötte történik, perspektívája nem terjed túl a bérkártyán vagy a tojás árán, nem látja, hogy a sxatyorkérdésen túl nálunk milyen hatalmas dolgok Születnek, hogy a szocializmus világa épül és erősödik. Sokan még nem érzik eléggé, hogy övék az ország, övék a gyár, hogy minden kalapácsütés, minden elkészült új munkadarab, a gyár kapuján kifutott új traktorok, a lolyókon ívelő új hidak, a mélyből feljövő szénnel telj csi'lék, mind mind az ő saját gazdagságukat je'entik. Sokan még régi módra gondolkodnak, nem érzik saját magukénak mindazt, ami ebben az országban történik, nem tátják mindazt, ami biztató, ami reményt fakasztó a Jövőre nézve. Pedig az új élet Itt van körülöttünk, Öt zajlik épülő országunkban, amely véglegese® a dolgozóké

■p z az új élet, a munkásosztály

*-J biztonsága, emelkedő ólet-1 színvonala teremtette meg az új korszak új embereit, olyan embereket, amilyenek azelőtt ná'unk nem voltak és nem is lehettek, Hogyan volna elképzelhető, hogy a kapitalista kizsákmányolás idején, amikor a termelés legkisebb növelése a tőkés profitját szaporítja, a munkás versenyezzen, ész- szerüsitsen, vagy egyáltalán saját kedvéből növelje a munka termelékenységét? Ma ez azonban elképzelhető. Ma szerte az országban mnnkabrlgádok alakn'nak, amelyek eddig nem látott mértékben építik ki a közösségi szellemet, a munkások kölcsönös segítségét, ú] módszereket alakítanak kj és hatalmassá fejlesztik a termelő erőket. Vájjon ml ennek az új munkahősiességnek az alapja a szocialista társadalomban? Sztálin elvtárg a Sztachanov-munkások előtt tartott beszédében így feleit ( •»re a kérdésre: „A Sztachanov- wzgatom alapjául mindenekelőtt a Munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavulása szolgá1. Az élet elv társak megjavul. Az élet vidámabb lett, mő" pedig, he ar ember

vidáman él, akkor Jót Is dolgozik. Innen a kitermelés magas normál, innen a munka hőse] és hősnői. A Sztachanov-mozgalom gyökere mindenekelőtt ebben van. Ha válság lenne nálunk, ha 'élezne náinnk munkanélküliség, a munkásosztálynak ez a korbácsa, ha rossz, csúnya, szomorú lenne nálunk az élet, akkor nálunk semminő Sztachanov- mozgalom nem volna.”

M

eg vannak-e e munkahösies- ségnek ezek a fettételei nálunk Magyarországon? Bizonyára meg vannak. Rákosi elvtár« pártunk központi vezetősége előtt tartott beszédében elmondta, hogy a reálbér ez év októberében 15—25 százalékkal magasabb, mint az utolsó békeévben. A hároméves terv az ipar] munkásság bérét a békebelinél 8%-kai magasabbra akarta emelni. Ezt a tervünket már túlteljesítettük, a munkások bére már jóval magasabb, mint amennyire 1950 augusztusára tervez* ük. A szénbányászatban például 1938-ban 93 pengő volt egy munkás átlagos havi Jövede’me a statisztikai hivatal kimutatása szerint. Az állag báhyászbér ma 602 forint, tehát a háború előttinek hat és félszerese. A* átlag gyáripari órabér 1948 augusztusában az első tervév végén 2.87 forint volt, 5.7-szerese az az 1938-ban fizetett pengőbéreknek.

11 a ezeket az adatokat pécsi viszonylatban köze'ebbről megvizsgáljuk a három legnagyobb üzemben, a MESzHART-nál, a Zsol- nay gyárban és a Bőrgyárban, a következő képet kapjuk: Antal Pál szabolcsi vájár 1938-ban egy műszakra 4.93 pengőt kapott, ami egy hónapban 123.25 P-t tett ki, ebből azonban még levonták a nyugbért, betegbiztosítást és a különböző adókat, úgyhogy a keresete nem haladhatta meg a 100 pengőt 1948- bsn viszont Antal Pál keresete egy műszakra 31-30 forint volt, ami egy hónapban 787.50 forintot tesz ki, ugyanakkor pedig a betegségély- zöt, a nyugbért, az adókat a vállalat fizeti, a keresthez hozzá kell számítani a fizetett ünnepnapokat, az étkezési és éjje'í pótlékot.

Antal Pál vájár ma közel nyolcszor annyit keres forint értékben, mint 1938-ban. Ugyanakkor a statisztikai hivatal kimutatása szarint a megélhetési költségek átlagos szorzószáma 1938-al szemben 4.8. A Zsotoay-gyárban Kenderik Istvánnak 1938 novemberében 23 pengő volt a keresete. Ugyanez a munkás az 1948. évi 47. bél-héten 136.60 forintot kapott. 1948-ban béreken kívül a vállalat minden munkásra fizetése 31%-*t költötte szociális és Jóléti célokra. As Első Pécsi Bőrgyárban Tőttö Ferenc betanított munkás 1938-ban 32 pengő 45 fillért kapott kézhez, 1948-ban heti keresete 242.93 forint; a különböző szociális juttatásokkal, amelyek nincsenek rajta a bérkár tyán, ez az 1938-as munkabér nyolcszorosát Jelenti. Ilyen hasonló arányú emelkedés mutatkozik nemcsak a magasabb, hanem az alacsonyabb bérkategóriákban is. Kies Imréné Zsolnay-gyárj munkásasz- szony kilencszer annyi fizetést kap az 1948. évi 47. bérhéten, mint amennyit 1933-ban kapott Hogy a különböző Iparcikkek elsősorban az alapvető élelmiszerek és textil- anyagok ára korántsem emelkedett ilyen mértékben, azt minden munkás saját maga kiszámíthatja, nem beszélve a lakbérről, amelynek a szerzószáma a statisztikai hivatal kimutatása szerint 1.26 a háború előttivel szemben.

arácsony előtt Magyarorszá- gon az üzletekben árubőség van, a dolgozók számára növekednek a vásárlást lehetőségek, ugyanakkor a különböző nyugati országokban egyre hatalmasabbá növekszik a munakné'küliség, emelked-' nek az árak, növekednek a megszorítások és csökkennek az élelmiszeradagok.

Az életszínvonal emelkedését azonban nálunk 6em tudjuk tovább biztosítani, ha hasonló arányban nem növekedik a termelés, nem növekedik a munka termelékenysége. A magyar népi demokrácia továbbfej'ődésének, gazdasági felemelkedésének egyetlen biztosítéka a termelés mennyiségi és minőségi növelése az üzemekben. Nem fejlődhetünk tovább, ha nem szüntetjük meg a termelékenység terén tapasztalható lemaradottságunkat. Lehetetlen, hogy a magyar ipar továbbra ts a jelenlegi maga« önköltséggel dolgozzék, lehetetlen, hogy az üzemekben tucatjával fizessenek k| meg nem dolgozott munkáért munkabéreket, hogy -agyea gerinctelen munkaietügyelők vagy munkáét vevők igyekezzenek magukat Jó színben feltüntetni és el nem végzett munkáért i« pénzeket utaltassanak ki.

1 ehetetlen, hogy egyes pécsi

. üzemekben a laza normák miatt olyan nagy különbségek legyenek a munkások kereste között, mint például a Zsolnay-gyár- ban, ahol 180% o« teljesítmények mellett vannak olyan munkafolyamatok, amelyeknél még a 100%-ot sem lehet eiéint, vagy a Bőrgyár ban, ahol szintén nagy különbségek vannak a norma megállapftá sok között és ezeket a különbségeket nem a laza normák megszorításával, hanem felső rendelkezéssel akarják megszüntetni. A dolgozók helyes és a Jövőre mutaló kezdeményezését látjuk a Dohánygyár példájában, ahol a túlságosan laza normákat a kézimunkát végző osztályon megszorították. Ezzel le he tővé tették az eddiginél nagyobb teljesítmény elérését és megszüntették a munkások között) ellentétek egyik okát. Ez a kezdeményezés feliŰTfll az üzemvezetőség részéről történt, ennél Jóval díoséret- reméltóhb az egyik pécsbányate- lepl mnnkbarlgád. Farka« Ferenc Szóchenyi-aknai brigádjának példája, amely 3.8 helyett négyie emelte a norma alapját és még ezt Is túlteljesítették. Az Ilyen kezde ményezések mutatják, hogy a pécsi és baranyai dolgozók legjobbjai felismerték a munkásság új viszonyát a termeléshez és felismerték azokat a követe'ményeket, amelyeket ez az új viszony elénk állft.

A zonban helytelen lenne el- hallgatni, hogy ilyen nagyszerű kezdeményezések mellett még nem szűnt meg az a hangulat egye« munkások körében, amely azt akarja elérni, hogy minden maradjon a régiben. Vannak még mindig olyan dolgozók, akik nem tőrödnek azzal, hogy az üzem olcsón, vagy drágán termei-e, hogy milyen minőségű tennelvényeket bocsájt ki, hogy egyáltalán mi törRÁKOSI MÁTYÁS nyilatkoxata

a magyar-csehszlovák kapcsolatokról

Prágai jelentés szerint a Csehszlovák Kommimteta Pánt központi lapja, a Rude Pravo közli Rákosi mátyás rmnis®teretnökhe!yet*es, a Magyar Dolgozók Pártja föírtkárának a lap számára adat: nyilatkozaté- a magyar—csehszlovák kapcsosokról.

Rákosi Mátyás a feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a csehszlovákiai magyarok állaim. polgárságát visszaállító törvény két ségWviül

jelentékenyen előmozdítja a Magyarország és Csehszlovákia közti bar'áti kapcsolatokat.

Megértettük, hogy a csehszlovák nép bizonyos várakozó tartózkodási', bizonyos jogosult aggodalmai* tanú- sított a magyar sovinizmusról szemben mindaddig, amíg Magyarországon nem dőlt el véglegesen a_ harc a népi demokrácia és a reakció között. Ez természetesen visszatükröződött a szöovátóai magyarok helyzetén is.

Az új csehszlovák tőrvény nyomán most megvan a lehetőség arra, hogy a szlovákiai magyarok kérdése demokratikus szellemben megoldódjék.

— Szövetséggé fejlődhet-e ez az együttműködés — vett a következő kérdés.

— A két népi demokrácia jó együttműködése és a sadováfciai magyarok helyzetének javulása a Magyarország és Csehszfoválkia közt’ barátság és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötéséhez vezelhe* — válaszolta Rákösd Má yás, — majd a következő kérdésre válaszolva hozzátette, hogy

a gazdasági együttműködés alátámasztja és kiegészíti az ilyen szövetséget. _ - ,

A magyarországi szlovák kisebbség ügyében fel-tett kérdésre Rákosi Mátyás ki jelente tte, hogy a magyar kormán j biztosítja a

magyarországi szlovákság minden demokratikus jogát,

— A magyar demokráciának most az a feladata, hogy befejezze a hároméves tervet,

megkezdje a szocializmus építését a falvakban és fokozza a harcot az egyház mőgé bujt reakció ellen.

Magyarország pozílv szerepet játszik a békéért folyhatott küzdelemben. — mondotta Rákosi Mátyás. Magyarország hű és cselekvő harcosa annak a tábornak, amely. felszabadítót a. A hatalmas Szovjetunió vezetése alatt: szembehelyezkedett az imperialista háborús uszitákká!, akik újra fc? akarják élesz- ’em a fasnnjusi

ténlk az Üzem falain belül vagy kfvül Ezek az embereik nyilván nem látják, hogyha a régit akarják megőrizni, akkor tulajdonképpen egy követ fújnak a klerikális reakcióval, amely a munkaverseny ellen uszít, vagy a külföldi imperialistákkal és hazat szövetségeseikkel, akik a magyar nemzetgazdaság elpusztítására, az országépf- tés kudarcára spekulálnak.

Az élet lüktető fejlődése, a hároméves terv növekvő üteme mindenütt túlhaladja a régi, elavult gondolkodást. Talán belenyugodhatunk abba, hogy a MESzHART dolgozói, akik olyan nagyszerű eredményt értek el a többtermeiés terén, még mindig nem tudták túlhaladni a háború alatti átlag íejteljesítményt é« még mindig átlagosan kevesebbet tér m cinek a népi demokráciának, mint s régi fasiszta rendszernek?! Talán belenyugodhatunk abba, hogy a rossz és laza normák a különböző üzemekben akadá'yoz- zák továbbhaladásunkat? Nem. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Hallgassuk csak meg Sztálin elvtárs szavait az ú] és régi normákról: ,.Néhány évvel ezelőtt mérnökeink, technikusaink és gazdasági funkcionáriusaink bizonyos technikai normákat á'lftottak fel, amelyeket munkásaink és munkásnőink technikát elmaradottságához szabtak- Mi a teendő, ha a régi technikai normák nem telelnek már meg a tényleges viszonyoknak, hu munkásaink és munkásnőink a valóságban már ötszörösen, már tízszeresen túlhaladták őket? Hát hűséget esküdtünk ml valamikor a saját elmaradottságunknak? Tudtommal elvtársak ilyesmi nem történt nálunk" Vájjon mi Is azok közé akarunk-e tartozni, akik saját elmaradottságuknak hűsége I esküdtek? Bizonyára nem. Ml nem akarunk lemaradni — ml előre akarunk menni, hogy a szocializmus építése során még nagyobbat alkothassunk.

A4 ivei győzhet a régi az új felett, a szocializmu« a kapitalista rendszer felett? Lenin elvtárs erre tanít bennünket: „A munka termelékenysége — ez végeredményben az új társadalmi rend gyöze'me szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog. A kapitalizmust azzal lehet legyőzni é« azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, Jóval magasabb termelékenységét hozza létre.” Lehetséges-e minálunk ilyen magasabb termelékenység létrehozása? A gyakorlat azt matatja, hogy lehetséges. Ha csak a pécsi üzemek novembert jelentéseit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Zsotnay-gyárban az egy órára eső termelési értéket novemberben 10.43-ról 12 forintra emelték. A Bőrgyárban ez az érték 31.18-ró! 33.72-re emelkedett. A különböző üzemekben do'gozó új munkabrigádok tevékenysége csak most bontakozik ki igazán, hogy megdöntsön minden régi elképzelést a munka termelékenységéről, fis helyes, ha a munkások legyőzik a régit és újat teremtenek. M| a szocializmus gyözs’méért dolgozunk és harco’unk, minden ebien, am| korhadt, ami pusztulásra van ítélve. A szemétdombra hát a rég? nemtörődömséggel, a régi gondolkodással! Jöjjön hs'yébe az új szellem az üzemekben, az új élet, az ú] világ, amelyet minjannylunfcna.lt VŐ7Ös erővel kefl felépíteni.