Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-02 / 277. szám

AZ ATOMVITÄ MÉRLEGE Me}«* MM hözdsdlh «BQTf *«U Nemietek közgyűlésének har- nádik ülésszaka, « muf­tikéi hapsrialUták és csaOóaaflr árit az a tOnkrén Jeiemazta, hogy a nemzetközi együttműködést ■»•gbontsák, kogy a Szovjetúnlót 4a a népi demokratllnu oroAgoIil ^szigeteljék, bogy as UNO-t agy aortát 4a béfceellesiee ^xantaxö- vetséggé” változtassák. A vétójog körüli vita, a német kérdésnek a Biztonsági Tanács napirendjére raid tűzése, a lakrétetek kérdése mind világosan megmutatták a béka szólamokkal házaló imperialista la­kájok igasl célját. A legjobban Honban as atomellenőrzö-bizott- aágban rajzolódott ki az amerikai ■agytök« arca, a lagélesabben itt matatkostak asag ások a bűnös tarrak, amaiyakat ■ háborús uszi iák a népek békéje és szabadsága allen szőttek. Az amerikai delegá­ció minden eszközzel az úgyneve­zett Baradrterret akarta kareszttU- eröszakoini, amelynek a célja egy egész világra kiterjedő atomcsúcs- tröszt létrehozása volt, ezen keresz­tül pedig az, hogy megerősítse az anerlkal monopóliumok araimát ■ás országok gazdasági élete a tu­domány és technika egész fejlődé­se fölött. Az amerikai delegáció olyan ellenőrzési tervet Javasol, amtly nem tette volna lehetővé a amerikai atomtrösztők maglók»- lését, de beavatkozási lehetőséget biztosított volna a Szovjetúnló és ■lás országok beíügyelbe. Ez a terv szögéé ellentétben ál­lott nemcsak á béke megvédésé­nek ügyével, hanem az Egyesült Nemzetek közgyűlésének korábbi határozataival is. A nagytrösztök féktelen nyereségvágya magyaráz­ta meg azt a tényt, hogy az ame­rikai UNO delegáció az atomellen­örzés vitája mellett mereven elzár­kózott annak a szovjet Javaslatnak *z elfogadásától, amely minden or­szág fegyverkezésének egyharmad­os! való csökkentését irányozta elő. Az amerikai monopolistáknak nyil­ván a fenyegető válság elkerülé­sére és a kapitalizmus belső ellent­mondásainak elteplezésére nem le­szerelésre, hanem fokozott fegyver­kezésre van szükségük. Ezért fo­K ta hasonló elutasítás az «merí­ti» részéről a Szovjetúnlónak azt ** Indítványát, hogy olyan elldh- űrzési szervet létesítsenek, amely­ek alapja az atomfegyver háboTÚs célokra való felhasználásának be­tiltása. Az amerikai delegáció nem •ffyszer kérkedett az amerikai mo­nopóliumok atomgyártási titkaival, elfelejtve azt, hogy az atomtitok hfolotov szaval szerint nem titok többé és s Szovjetúnló is rendel­kezik az atombomba fegyverével. Az amerikai háborús gyujtóga­M»iufc asm dkirttt békáiét» makkal éa azzal, hogy a Szovjet­én! ót vádolták merevséggel, «nap­lózni igazi céljaikat. Az 0 politiká­jukra janemső Wtftan Póz cikke, aki az atomenergia ananőrzésével kapcsolatban a következőket írta: „1945-ban az volt az Irányelv, hogy mag lehat engedni aránylag rövid Idő alatt meghatározott dön­tések létrejöttét. Ma széles körben elterjedt az a várakozás, amely a lehető leghosszabb zsákutcára, a szovjet—amerikai viszonyok «át­darabolására irányult. Sem e totá­lis háború, sem az általános béke nem elkerülhetetlen. Ezek azonban nem merítik ki az Összes lehetősé­geket. Van egy harmadik módozat la, a tartó« roserriaxony." Bs hát az imperialisták valódi taktikája: tartósan elmérgesíteni a nemzetközt helyzetet, a „hideghá­ború" eszközeivel, terrorral és zsa­rolással megakadályozni a békés kibontakozást hogy a nyugtalanság mesterséges légkörében tovább kap­hassák a nagytrösztök az államtól a háborús megrendeléseket, tovább fokozhassák a munkásság kizsák­mányolását és növelhessék az ame­rikai dolgozók és európa csatlós- országok nyomorúságán saját mil­liós profitjaikat. Erre a politikára Jellemző az a Javaslat, amelyet még 1948 tavaszán terjesztettek a nyugati imperialista országok a: atomflgyi bizottság, majd s Bizton­sági Tanács elé é§ amelyben sz atombizottság munkájának szüne­teltetését javasolták. Ezzel a kétkulacsos politikával szemben mindvégig egyértelmű ma­radt a Szovjetúnló magatartása. A szoVjet küldöttség az egész ülés­szak alatt következetesen a béké' ért, a kis nemzetek egyenjogúságá­ért harcolt, nyíltan leleplezte a há­borús bújtogatókat és épftó Javas­lataival megmutatta, hogy van ki­út a Jelenlegi válságból az embe­riség számára. Az atomellenörzés íeüettj vita megmutatta a békének az ellen­ségei minden eszközt megragad­nak, hogy alátámasszák az impe­rializmus háborús politikáját, azon­ban már Sztálin elvtárs is rámuta­tott a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában, hogy „az új há­ború kirobbanásának politikája csak a háborús bújtogatók csúfos kudarcával végződhet". Az atom- diplomácia mesterei hiába próbál­ják meggátolni a béke é« demokrá­cia erótnek növekedését, ezzel csak saját magukról ránffák le a leplet, miközben az atomellenörzés vitáját ezerszer tú’haladja a nem­zetköz! helyzet, amelyben az lm- perialfstaeDenes fTont sorozatos győzelmeket arat a béke ellenségei fölött. Hz imperialistákat elszigeteli a népek békevágya A Novoje Vremja „Nagyhatalmi 6ifíyüt*működés” című vezércikkében '°W)ek között a következőket írja: A világ mai állapota felveti a r'sgyha‘almak együttműködésének Problémáját minden nagyságban és sürgősségében. — Mindenki tudja, hogy a nemzetközi bizottság jövője Ennyire függ az Egyesült Allamok- és Nagybritannlának a Szovjet­unióval való együttműködésétől. A Szovjetunió válojatlanul hisz a hatalmakkaj való együttniűkö. együtttnüködé'snek becsületesnek kell lennie, a megállapodásnak pe­dig olyannak, amelyet mindkét fél peg is tart. A háborús uszítással kapcsolat­ban megállapítja a vezércikk, hogy az amerikai és az angol nép is kívánja a Szovjetunióval való bé­kés és barátsági kapcsolatokat. A tömegek arra fogják kényzeríteni ;1 rövidlátó politikusokat, hogy ve­gyék tekintetbe a tartós béke utáni vágyukat és törekvésüket. Á világ demokratikus asszonyai egységesen szállnak szembe a háborús uszítókkal A budapesti világkongresszuson nyolcvan millió nő fejezte ki háláját a Szovjetuniónak a béke fenntartására irányuló harcáért A Nemzetközt Demokratikus Nő­szövetség II. Kongresszusa szerdán kezdte meg ülésezését a páriámért' épületében. Eugenia Cotton, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke óartotta meg beszámolóját. — A magyar nők — mondotta -.öbbek között — országuknak a szovjet hadsereg által tör'éot fel- azjbéduláaa után bátran a haladás erőinek oldatán álltak. Akárcsak Magyarország, a Nemzet­közi Nőszövetség is nagyot fejlő­dött az dmult három 4v során, rrw már 51 tagállama van. A Szövet­ség négy föfeiadatod tűzött ki ma­ga elé. Ezek: küzdelem a fasizmus ellen, küz­delem a demokráciáért és a bé­kéért, küzdelem a nők jogainak kiterjesztéséért és küzdelem a gyermekek megjavításáért. A kongresszus tagjainak viharos tapsa közben • 0 ’vöíölte ezután • a Szovjetunió küldöttségé*. A szov­jet nők, — mond óvta — * férfiak oldalán küzdöttek a Nagy Ok‘óben Forradalomban a második világhá­borúban páratlan hősiességről tettek anu-ságot, most': pedig lelkesedéssel dolgoznak az újjáépí­tés és béke nagy munkájában. Küzdelem a spanyol és görög terror ellen A Nemzetközi N’öszövetség szin­te emberfeletti munkát fejtett ki a béke. érdekében EDben le gm es szebb - menően támogatta a szovjet női tá­bor, valamint a népi demokráciák asszonyai is. Ezután hangsúlyozta, hogy a szövetség egyik főtörekvése volt a bebörtönzött spanyol asszo­nyok és hazafiak számára a segély- nyű j‘ás. Franco Spanyolországiban több mint 100 ezer férfi és 20 ezer asszony sínylődik börtönben. A Nószövetség lankadatlanul foly­tatja küzdelmét Francó terrorja el­len. Hasonló határozott álláspontot foglal el a Nőszövetség a görög kérdésben is és mindent megtesz, hogy a világ elé tárja a görög de­mokraták ellen elkövetett bűnté­nyeket. A néme* kérdésben az a célja, hogy megakadáyozza a né­met müitarizimis újjászületését és elősegí.se a demokratikus Németor­szág kialakulásé*. A Nöszövetség állást foglalt minden faji megkülönböztetés el­len. A békéért folyó küzdelemnek egy másik fontos tényezője az ifjúság nevelése, — folytatta az elnöknő. — A Nemzetközi Nőszövetség hatal­mas mozgalmat kezdeményezett a háborúsújtotta gyermekek támoga­tására és jelentékeny segítsége: nyújtott a különböző országok ifjú­ságának. A NőszÖve*ség mindent elkövetett, hogy tanács­kozási jogot biztosítson magának az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sén. Állandóan hangoztatja, hogy meg kell semmisíteni-az atomfegyvere­ket és minden lehető alkalommal leleplezte a háborús uszítok mes­terkedéseit. Ezzel kapcsolatban a budapesti kon­gressxuson képvwelt 80 millió de­mokratikus nő nevében mély hálá­ját fejezi ki a Szovjetuniónak a ví. lágbéke fenő tartására irányuló küz­delmeiért. — Legfontosabb feladat­nak tekintjük — folytatta — a bé­ke fenntartására irányuló küzdel­münket, mer* tartós béke nélkül nem valósíthatjuk meg a nők vi­lágszövetségének céljait. A víág összes haladó erőinek összefogásá­val győzelmet aratunk a háborús uszítók felett és megmentjük a be­leit, - fejezte he Cotton asszony lelke* taps kővette beszámolóját. Cotton asszony beszámolója u ári Fái Borús, a Demokratikus Nemzet­közi Nőszövetség végrehajtó bi­zottságának tagja előterjesztette az euenőraő bizottság jelentését. „Mi asszonyok vagyunk az emberiség fele és ba összefogunk, akkor győzünk a béke ellenségei felett“ Ezután Zinaida Gagamia, • szov­jet. antifasiszta nőbizottság alelnőke, az Orosz Szocialista Tanácsköztár­saság Legfelső Tanácsának képvi­selője szólt hozzá Cotton asszony beszámolójához. . „ _ , Tolmácsolta a Szovjetunió sok­millió nőjét képviselő szovjet kük döttség üdvözletét. Emlékeztét arra, hogy az első kon­gresszuson a világ összes nőihez •intézett1 kiáltványban fogadalmat tettek arra, hogy megvédelmezik a nők gazdasági, politikai és szociá­lis jogait, fáradhatatlanul harcolnak e tartós és biztos békéér*. A szö­vetség lankadatlanul küzd, hogy es- a fogadalmat valóra váltsák. A szovje* nők a világ összes de­mokratikus női szervezeteivel együtt a béke érdekében és ezer* harcol­nak, hogy az e'.ső nemzetközi kon­gresszus magasztos céljai valóra váljanak. A nemzeközi nőszövet­ség ma már az egyik legnagyobb tekintélyű nemzetközi demokratikus szerve­zet befolyása állandóan növekedik a gyarmati és félgyarmati államokban is. A szövetség céljául tűzte ki azt is, hogy az egész világ haladó szel­lemű demokratikus asszonyait egye- si‘se. Az Egyesült Államok expan­ziós körei a háborús hangulat te­remtésével igyekeznek megijeszteni a hiszékeny asszonyokat. és vala­milyen antidemokratikus női szer­vezete* akarnak összetákolni és szembeállítani a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségével. Az íjyen szervezkedésnek egyetlencélja, megzavarni a női tömegeket, megakadályozni, hogy harcoljanak az bitperfcBzmue «Aml A nemzette**! reakció mindert esz­közt felhasznál és visszaél még a nők vallási érzéseivel is. Különbö­ző vallási szervezetek arra hívják fed a nőket. Hogy ne avatkozzanak a politikába A reakció el akarja terelni a nőket a politikától, hogy elterelje őket e békéért és a de­mokráciáért folyó harctól. •— E* a koneneSMoa — fotytett« e szovjet küldött, — * Szövetség történetének egyik legfontosabb szakasza. A Szőve*ség az összes or­szágok essxonyait a békéén fa « népek barátságáért folyó egysége* harcra hfvja fel, így s*ól ax asx- szonvökhöz: „Mi sokan vagyunk, ml vagyunk az emberiség fele és ha valamennyien együttesen fel­kelünk a béke ellenségei ellen, akkor győzünk". Gagiarina be«z,éde után kA-döttek helyűkről felállva üteme# tapsse ünnepelték a szovjet megoízottat és éltették a Szovjetúniót. Utána Florlca Mezinsceacu ro­mán kiküldött rámutatott arra, cé­lunk az. hogy összefogva minden erőnkkel a békéért harcoljunk. Irén Falóén, a spanyol küldöttség tagja Dolores Ibárruri, a Nemzet­közi Nőszövetség aelnökének üd­vözletéé. tolmácsolta. A kongresszus résztvevői óriási éljenzéssel fogadták az üzenetnek azt a részét, amely • demokratikus spanyol nép üd­vözletét tolmácsolja a szabadsá­gukért küzdő hős görög férfiak­nak és asszonyoknak. Juiier Winter francia bányászasz- szony a francia bányásizok köszö­netét tomácsolta. Fáklyás felvonulást és nagygyűlés a parlament-előtt Bent a parlamentben még ja­vában folytak a tanácskozások, ami­kor a Kossuth-téren már megkez­dődött minden irányból Nagy-Bu- dapes: asszonyainak félvonlása. Öt óra körül, kezditek * gyülekezni a nők, a kezükben lobogó fáklyák valóságos láng-folyót alkottak, mig az azután különböző irányból ér­kező csoportok fáklyáinak lángja egyetlen óriási tengerré dagadt: Ha: óra előtt néhány perccel meg- sz ól attak a hangszórók: Éljenek a világ demokratikus asszonyai! Él­jen a béke! A kongresszuson rész ­vevő delegátusok egymás után ie-. lentek meg a. parlament lépcsőjén., Az egyes országok küldöttségeit a téren összegyűl1: óriási asszonytö­meg viharos tapssal és éljenzéssel tógád a. A szovjet küldöttséget, óién Mina Prtpovéval, # spanyolo­kat és a görögöket különösen me­leg ünneplésben részesítették. Köz­ben megjelent a parlament lépcső­jén Rákosi Mátyás ja, mire újra felrúgott a taps. Hat óra előtt néhány perccel felhangeott a magyar é* a szovje* Himnusz és a Marseiiles«. Ezután Fái Boris, az MNDSz külügyi kép­viselője , nyitotta meg a nagygyű­lést. Egymás után szóltak Nagy- Budapest asszonyaihoz Eugénia Cotton ,a Nemzetközi Nöszövetség elnöke, Mina Popova, a szovjet Nők AntifasisZ a Szövetségének el­nöke és Thai-Csarag asszony, a kí­nai felszabadító harcok legendás hőse. Szavaikat az összegyűl asz- szonyok hatalmas tapssal és éljen­zéssel fogadták. Á nagygyűlés az üverrtac ionélé elének lésév el ért véget, % ’

Next

/
Thumbnails
Contents