Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-11 / 285. szám

AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG Iparunk szocialista szektorában a gyárak, üzemek élén állé munkásigazgatók, a mühelyrészek vagy munkacsoportok vezetői egyéni felelősséggel tartoznak a zavartalan termelő munkáért, a tervelőirányzat lelkiismeretes, pon­tos teljesítéséért és a mun­kafegyelem fokozatos megszilárdí­tásáért Az üzemek veztőfunkció- náriusai túlnyomórészben megfe­lelnek felelősségteljes, posztjukon, mert átérezték megbízatásuk fon­tosságát és tudatában vannak an­nak, hogy a gyár, vagy üzem, , amelyet Irányítanak, csak akkor egy-egy fellegvára a szocializmus építésének, ha túlszárnyalják a ka­pitalista termelési módszereket, eredményeket és ha sikerül meg­honosítani a dolgozókban az új munkaerkölcsöt. Ahol jó a vezetés, ott a dolgo­zók soraiból egyre több élmunkás kerül ki, ott a brigádok között len­dületesen folyik a munakverseny, ott az újítók és racionallzálók öt­leteit halogatás nélkül kikísérlete­zik és ha beváltják a hozzájuk fű­zött reményeket, a gyakorlatban is hasznosítják a munkát meg­könnyítő és eredményesebbé tevő találmányokat. Az ilyen üzemek­ben túlteljesítik a normát, csökken­tik a selejtet és tervszerűen eme­lik a termelékenységet. Ez az érem fényesebbik oldala. Sajnos vannak államosított -üze­mek, itt nálunk Pécsett és Bara­nyában is, ahol több hibát lehet felsorolni, mint erényt. Pedig a Jól és ros6zu! működő üzemben is egy­formán munkások dolgoznak, azo­nos ember] tulajdonságokkal. És ennek ellenére egyik gyárban tu­dásuk, termelőképességük maximu­mát adják, a másikben pedig kö­zépszerűvé szürkülnek egyén) és összteljesítményben egyaránt. Nem kétséges tehát, ott, ahol bibát-hi- bára halmoznak, ahoi lazul a mun­kafegyelem és a norma, ott első­sorban a vezetés körül vannak ko­moly bajok. Rákosj Mátyás elvtárs Pártunk központi vezetőségének ülésén mondott irányt mutató re- ferátumáben, rámutatott arra, hogy egyes vál'alatvezptők tudatosan kibújnak a felelősség alól. n veze­tést kész őrömmel megosztják köz­vetlen mui)kp*ársaikkal, az utasítá­sok kézen-közön elsekélyesedrek é« pontosan az történik, amit a közmondás tömören íov fejez ki: a sok báb- közölt e'veszik a gye- fekí* „Az áltemosftítt gvárakban — mondotta Rákosi elvtárs — a kel­lemetlen. de szükséges feladatokat, amib-en a a munkafegyelem meg­erősítése, senkisem vál'alja szíve­sen. A gyári négyszögek, azaz a gyár igazgatója, a párttitkár, az üzemi bizottság elnöke és a főbi­zalmi közŐ6 munkája lassanként odavezet, hogy eltűnik az igazgató egyéni felelőssége". Munkások és vállalatvezetők nagyon jól tudják, hogy aranyigazság az, amit Rákosi elvtárs példaként ‘elhozott. Valóban lépten-nyomon találkoz­hatunk hasonló esetekkel. Labdáz­nak a feladatokkal, kitenyésztik a bürokratizmust, felesleges papír­munkát végeznek. Mindez egysze­rűen elkerülhető lenne, ha a ve­zető üzemi funkclónárius a leg­jobb belátása és meggyőződése sze­rint döntene a kérdésben és saját személyében vállalná a felelőssé­get. A munkásokkal való érintke­zésben is hasonló tünetek mutat­koznak. A megalkuvó vezető, mert „jó fiú" akar maradni, még a saját szemével észlelt hibákért sem von­ja felelősségre a mu’asztót, hanem a megrovó figyelmeztetést másra | bízza, azzal a nyilvánvalóan hátsó gondolattal, hogy 1 értvén az a .»haj­csár". szidják azt, ne pedio őt. Ez az opportunista magatartás ered­ményezi aztán'olyan súlyos vissza­élések elburjánzásé: mint amilye­nek legutóbb G> őrben és Salgó­tarjánban derültek ki az állami üzemekné1. Kétszínű ember és a munkásosz­tály félrevezetője az, aki a pilla­natnyi népszerűségért és néhány hizetkedő dicséretéért visszaél a beláhelyezett bizalommal és hárt okoz a közösségnek, a népi demo­krácia gazdasági életének. Több felelősségtudatot és több egvéni fe’elősséget várunk tehát az -Ize­inek vezetőitől. Sztálin elvtárs Írja, hogy a személyes felelősség hiányát nem lehet kiküszöbölni beszédek­kel és ráolvasásokkal, „...a sze­mélyes felelősség hiánya — álla­pítja meg — magától sohasem fog megszűnni. Csak nekünk magunk­nak lehet és kell azt megsemmisí­tenünk. meri mi vagvunk hatal­mon, mj és ti. mi felelünk minden­ért, többek között a szeméivé? fe­lelősség hlánváért is.” Sztálin és Rákosi elvtár? tanítása nyomán tehát meg kell szűnnie az egyéni felelősség alóli kibújás ma még gyakori ielenségeinek. Akit a munkapadtól fele’ős pozícióba ül­tettek, ne csak előnyeit akarja él­vezni megbízatásának, hanem a reáháruló fokozott kötelezettsége­ket is vállalnia kel’. Szocializmust építeni csak meoovőzödéses. áldo­zatkés? és önfeláldozóé harcosok­kal tehet. Olyanokká', akik nem alkudoznak sem magukkal, sem má­sokkal, akik cselekedeteikért min­denkor és mindenkivel szemben férfias helvtál'ással vállalták az egyéni felelősséget. Siroky a szlovákiai magyarok egyenjopsífásáról Siroky csehszovák miniszterel­nökbe yettes, a szlovák kommunis­ta párt elnöke kijelentette» hogy a csehszlovák kormány a magyar nemzetiségű személyek állampol­gárságának vissza ál'it ásáról szó ó törvény végrehajtásával egyidöben további in ézkedéseket tesz a csehszlovákiai magyarok pol­gári és politikai egyenjogúsítása érdekében. A magyarok szabadon szervezked­hetnek politikai pátokba, szakszer­vezetekbe, a földmívesek egységes szőve’ságben, az ifjúsági szövet­ségben stb. A magyar nemzetiségű személyek aktív és passzív vá asz- tójoggal rende keznek. Az iskola­ügyi hatóságok megszervezik • magyar anítási nyelvű elemi és középiskoláikat. A közeli napokban megjelenik Szlovákiában az e'ső magyar­nyelvű újság és hamarosan magyar kultúrális egyesület is alakul. Azok a magyár nemzetiségű személyek, akik most Cseh- és Morvaországban do'goz- nak, vagyonjogaik .teljes megtartá­sával a jövő májusban szervezet­ten visszatérhetnek Szlovákiába. A nemrégiben kötőt gazdasági egyezmény jó kiinduló pont volt a kiét népi demokratikus állam köl­csönös viszonyával kapcsolatos o- vább-' lépésekhez. Kialaku’tak te­hát az előfeltételek szövetségi és barátsági szerződés megkö ésóhez. Újjáalakult a kormány Dobi István miniszterelnök, Gerő Ernő pénzügy^ Csala István földművelésügyi miniszter A kormány Dinnyés^ Lajos elnöldésével pénteken délelőtt mi­nisztertanácsot tartott. A miniszter- elnök bejelentése alapján a minisz­tertanács hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyminiszteri teendők ideig­lenes ellátásával Gerő. Ernő köz- lekeáésügyi minisztert bízzák meg Tudomásul vette a minisztertanács hogy Dinnyés Lajos mimszterelnöl, állásáról lemondott. A kormány tagjai ezután bejelen­tették lemondásukat és Dinnyés Lajos mimészterelinök ezt mind a köztársasági elnöknek,- mind az or szággyíüés politikai bizottságának tudomására hozta •* A minisztertanács tudomásul vet­te még Kosz ér Nándor, Má té. f t y Géza, F o r i s László, B e n- c s i k Gyula, Ofner Alfréd és K i s Roland államtitkárok lemonr dósát. A minisztertanács felhatal­mazta a miniszterelnököt, hogy , felterjesztést tegyen Kis Roland nak rendkívüli követté és meg­hatalmazott miniszterré való ki­nevezése iránt, valamint kinevezhesse az állami határügyi bizottság elnökévé.. Az országgyűlés politikai bizottsága javasolta, hogy a köztársa­ság elnöke Dinnyés Lajos miniszterelnöknek a felmentést adja meg és utódául Dobi István földművelésügyi minisztert nevezze ki. \* új kormány hivatalba lépett Az új kormány tagjai Dobi Ist­ván miniszterelnök vezetésével pén­teken délben 2 órakor eskü, illet­ve fogadalom télé! végett megje­lentek Sza-kasits Árpád köztársa­sági elnöknél. A köztársasági etnön be jelen tette, hogy Dobi István, föld­művelésügyi miniszterit miniszterel­nökké nevezi ki és megbízza a-kor­mány rregaiakftásávaf Dobi- István- miflivterelnök - ez­után tetette az esiüt., majd a köz társasági' elnök előterjesztést let! a kormány tagjaira vonatkozóan. Az előterjesztés alapján a köztár­sasági elnök miniszterelnökhetyettes állammi­niszterré Rákosi Mátyás eivtár- « sat. áliamminiszterré Erdei Feren­cet, belügyminiszterré Kádár Já nos, külügyminiszterré Rajk László, ipariigvi miniszterré, Kos­sá István, kereskedelem és szö- vetkézetiigyL. miniszterré. Rónai Sándor honvédelmi miniszterré Farkas Mihály elvtársat, földmű­velésügyi miniszterré Csala Ist­vánt, vallás és közoktatásügyi mi­niszterré Ortutay Gyulát, igaz­ságügyminiszterré, Ries István közlekedésügyi miniszterré Gerő Ernő, népjóléti miniszterré Olt Károly elvtársat, építés- és köz- munkaügyi miniszterré Darvas Józsefet nevezte ki. Egyidejűleg Gerő Ernő elvtársat megbízta a pénzügyminiszteri teendők ideig­lenes ellátásával. Ezután a miniszterek letették az esküt, illetve a fogadalmait. Az es­kütétel után Szakasits Árpád elv- ■társ közit ár sas ági elnök kifejtette azt a kívánságát, hogy a kormány munkáját a nemzet és a dolgozó nép érdekében dús «iker koronázza. Az új kormány pénteken délután tartotta első minisztertanácsát. A mnnisztecelnök javasolta, hogy V ajs Zoltán miniszteré, a Gazdasági Fő­tanács főttük árát, Losonczy Gé­za élv-társ és P e s t a László mi­ni szteréjnökségi politikai államtit­károkét a minisztertanács tisztsé­gükben megerősítse. Rákosi Má­tyás elvtárs mdnisziterelnökhefyettes javallatára a mfmisztérten ács előter­jesztést tét' a köztársasági elnök­höz Dinnyés Lajosnak az egye- sített Mezőgazdasági Kísérleti In­thetek elnökévé való kinevezésére. Nagyjelentőségű gazdasági és pénzügyi reformokat valósítottunk meg Gerő Ernő elvtárs beszólt a vasutasok gyűléséit A magyar vasutasok pénteken délelőtt az- Istvánlelki főműhely ben vasútüzemi értekezletet tar­tottak Varga László MÁV-elnök- igazgaló ismertette az államvas­utak ezévi nagy teljesítményeit. Fzulán Bebrics Lajos közlekedés- ügyi államtitkár beszélt az ön­költség csökkentéséről. Szólt a norma kérdéséről is. A műhely- szolgálat normáját az egész ország elé példaként állították. A műhely­ben azonban most új normákra van szükség, mert új szerszám­gépeket állítottak be és 100 száza­lékkal megjavultak a munkafelté­telek. A munkafeltételek változásá­val pedig a normáknak is változ­niuk kell. Gerő Ernő elvtárs közlekedés- ügyi miniszter szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy az augusztus­ban kitűzött feladatokat a vasuta­sok végrehajtották. A nagy forgal­mat gyorsan és zavartalanul le­bonyolították és ebben nemcsak az jut. kifejezésre, hogy a vasuta­sok minden nehézség ellenére jól dolgozlak, de kifejezésre jut a ma­gyar demokrácia és nemzetgazda­ságunk rendkívüli mértékű fejlő­dése és igen jelentős konszolidált- sága. Beszélt Gerő elvtárs az államo­sított üzemek helyzetéről. Közölte, hogy decemberben az államosított vállalatok tiszta nyereségként már 60 millió forintot fizetnek be az állam pénztárába, 1949-ben az új költségvetésben előreláthatólag már 1050 millió forint testi az állami vállalatoknak az állampénztárba befizetett nyeresége Ez az óriási összeg, ha nem államosítottunk volna, a nagylökések zsebében marad. — Természetes, hogy a nagy- jelentőségű gazdasági és pénzügyi rendszabályokat nem tudtuk volna megvalósítani,« ha nem leli volna olyan erő ebben a/ országban, amely meggyőzze az összes szö­vetségeseket ennek az útnak a he­lyességéről. Ez az erő a magyar munkásosztály és ^ennek élén a Magyar Dolgozók Pártja, az or­szág élén pedig Rákosi Mátyás. Szükséges volt ehhez olyan kor­mány is, amely képes n pénzügyi és gazdasági rendszabályokat meg­valósítani. A kormány alkalmas volt erre, de a kormányon belül voltak még olyan elemek, akik csak maszkírozták magukat. Itt az áryló, szökésben lévő Nvárády Miklósra gondolok — memdotta —. Vannak, akik felelősek ezért. En­nek következménye, hogy az ed­digi miniszterelnök, aki kétségtele­nül tett bizonyos szolgálatokat, szükségesnek tartotta beadni le­mondását. A népi demokrácia ere­jét bizonyítja, hogy ilyen kérdése­ket nem titokban tárgyalunk, ha­nem nyíltan feltárjuk. A most tör­tént változások népi demokráciánk további megerősödését jelentik. A magunk elé tűzött feladatokat gyorsan és határozottan megvaló­sítjuk. 4 pécsi vasutasok az éj norma megállapítását kérik Gerő Ernő ezután beszélt a MÁV előtt álló komoly feladatokról. Olyan tervet kell kidolgozni, hogy 1949 őszére az összes munkásvona­toknál kicseréljék a teherkocsikat személyszállító kocsikra. Az összes tervek megvalósításá­hoz szoros kapcsolatot kell terem­teni a vasutat igénybe vevő dolgo­zók és a vasút dolgozói között, mert a vasutasság eredményei a magyar népi demokrácia eredmé­nyei és a magyar népi demokrácia eredményei egyben a magyar vas­utasság eredményei. A balesetek számát csökkenteni kell A vasúinál még nagy szám­ban vannak felelős pozíciókban olyan emberek, akik nem érdemlik meg a népi demokrácia bizalmát. Küzdeni kell a korrupció ellen is. Gerő elvtárs beszéde után a kü­lönböző vasúti főműhelyek dolgo­zói szólaltak -fel. Vásárhelyi Pál közölte, hogy a pécsi vasúti mű­hely dolgozói felismerve, hogy a fejlettebb munkamódszerek mellett a régi normák túlságosan lazák, új tudományos norma megállapí­tását kérik. Ezt követően a gyűlés résztvevői határozati javallatot fogadtak el. Ebben kimondták, hogy a mozdo­nyok fajlagos szénfogyasztását a jövő évben az ideihez képest négy százalékkal, a vontatási meddő tel­jesítményeket ugyanez idő alatt 5 százalékkal csökkentik. Január tö-ig megvalósítják az export os kocsik háromnapos fordulóját, jövő év október 20-ig az összes munkásvonatoknál, december 20-lg pedig az összes személyszállító vo­natoknál személykocsikra csertff* ki a teherkocsikat. í

Next

/
Thumbnails
Contents