Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-09 / 283. szám

1948 DECEMBER 0 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 ’ 3 . Nem olvassák fel az egyházmegye templomaiban Mindszenty népellenes pásztorleveleit Virág Ferenc megyéspüspök válássá a déldunántúli katolikus ifjúság küldöttségének A keddi tiltakozó gyűlésre össze­gyűl- kaotikus kongreganisták. 10 tagú küldöttsége felkereste Virág .Ferne megyéspüspököt, aki köze! egyórás kihallgatáson fo- gada a kongtegantsta küldöttséget, amely az egye'em ,a kereskedelmi lányközépiakoía, flúkeresfcedelmí, tanonciskola, fiú- és leánytanító- képzö -jmoncotihon. Mohácsi Diák­szövetség. a dombóvári kongregá­ció* kör és a Jamus Pannonius egyegy képviselőjóból állott. A püspök elbeszélgetett az ifjúság megjelent vezetőivel, akik a katolikus egyház és az állam között fennálló pillanatnyi et'en- tétek egyedüli okozóját Mind­szenty bíboros hercegprímás sze­mélyében és reakciós körében látják. Megbélyegezték a hercegprímás népé'lenes aknamunkáját, aki mű­ködésével veszélybe dönti az egy­házat, politikai gyülekezeté teszi a vallásos megnyilvánulásokat. A delegáció tagjai ezután konkrét példákká: bizonyltot:ák, hogy a pécsi egyházmegyéhez tartozó egyes papok és plébánosok meny­nyire Mindszenty Iélekromboló politikai agitációjának szellemé­ben működnek. Virág Ferenc megyéspüspök vá­laszában az ifjúsági küldöttek ké­résre ígéretet tett arra vona koaó- !ag, hogy Mindszenty körleveleit egyház- kerületében nem olvastatja fel. A továbbiak során rámutatox arra, hogy a múltban is megbélyegezte a népellenesen po'itizáló papok működését, a jövőben pedig foko­zott ellenőrzést kíván gyakorolni az ilyen szellemben politizáló pa­pok és plébánosok felett. A földreform, az államosítás és a béke elleni uszítással nem azo­nosítja magát. Megígérte végezetül, hogy ez­után is jóindulattal kívánja támo­gatni a katolikus ifjúságnak a nép és az egyház közötti felszült vi­szony megszüntetésére irányuló te­vékenységét. A munkásosztály élcsapatához csak a dolgozó nép legjobbjai tartozhatnak Több kizárási határozatot hoztak a Magyar Dolgozók Pártja üzemi és körzeti szervezetei 4 Kisgazdapárt ismét felülvizsgálta Borai1 Lemondtak Mátéffy*Bencsik) Kossér9 Ofner és Fór is államtitkárok A Független Kisgazdapárt poli­tikai bizottsága szerda délelőtt tar­tott ülésén foglalkozót: azokkal a problémáikkal, amelyeket Nyárádi Miklós szökése felvetett. Megbé­lyegezne a volt pénzügyminiszter árulását és megvizsgálta az ennek nyomán előálto t politikai helyze­tet. , Dobi István kifejtette, a párt megbocsáthatatlan bűnt követne el, ha megelégednék egy elítélő, meg­bélyegző nyilia kozattal és nem vonná le ennek az áru'ásnak a leg­messzebbmenő következményeit szervezetén belül, a vezetésben és általában egész magatartásában- Nyárádi Miklós hitványul eláruka hazáját, a magyar dolgozó népet és a külföldi imperialisták szolgá­latába szegődő:t. Árulása olyan po­litikai és szervezeti kérdéseket ve­tett fel a párton belül, amelynek kérdésében a politikai bizottság­nak haíadékta’anul állást kell fog­lalnia. Dinnyés Lajos felelőssége Dobi Is'ván javaslatára öttagú bizottságot küldtek ki azzal a meg­bízatással, hogy általában vizsgál­ja meg a pártnak kü - és belpoli­tikai pozíciókban .a po'itifcai élet­ben, a közgazdaságban, a pártköz­pontban, a szervezetekben és a sajtóban helyet foglaló személyeit, hogy ebből a szempontból teljes mértékben a'ka’mas egyének a pártvezetés által megjelölt határo­zott és félreérthetetlen pOlilkai irányt pozitív szolgálják. A bizott­ság tagjai: Dobi István, Gyön­gyösi János, Bognár József, Barcs Sá*"’ >r és Fi ló Sámuel, A bizottság egfcangúan elfogadja Dobi István kijelentését és széles körű vita után, amelyben Csal a István, Dinnyés Lajos miniszterei nők. Bognár József, Or.utay Gyula és Gyöngyösi János vett rész, megállapította, hogy nemcsak a párt, hanem Dinnyés Lajos minisz- tere’nök sem tanúsított elég körül tekintést és óvatosságot a párt kétkülacsos elemeivel szemben, ami arra vezethető vissza, hogy a miniszterlnök nem tartott fenn erő­teljes kapcsolatokat a pártival, el­hanyagolta a párt szervezeteivé és tömegeivel való kapcsolato­kat is. Vita után a politikai bizottság tudomásul vette Mátéffv Géza, Bencsik Gyuíla, Koszér Nándor, Of­ner Átférd és Fóris László állam­titkárok lemondását. A Zsolna y gyár feldíszített kul­túrterme zsúfolásig megtelt az üze­mi szervezet dolgozóival, akik a pártszervezet funkcionáriusainak be­számolója után feszüli: figyelemmé; hallgatták Gál Gyula elv társ ká­deres jelentését, hogy a felülvizs­gáló bizottság Virág Józsefet és Czencz Lászlót érdemtelennek találta a párttag­ságra, ezért kizárásukat javasol­ja a taggyűlésnek. A két név felolvasása után a dol­gozók hangosan adtak kifejezést helyeslésüknek és megtapsolták a bejelentést'. Csizmadia Ferenc elv. társ felszólalásában részletesen in­dokolta a kizárt Virág József a Horthy „terror rendszerének végzett jő szolgálatokért Nem­zetvédelmi Keresztet” kapott. Ezeket a szolgálatokat a népelnyo­mó véres terror kormányzatnak tette és igy a dolgozó nép árulója volt, aki később sem váltatott meg és többször szembekerült a párttal. Aki megkárosított" as üzem dolgozóit Czencz László a demokrácia épí­tésének legnehezebb korszakában mint a dolgozók élelmitárának ve­zetője korruptnak és lelkiismeret­lennek bizonyult. Korruptsága mellett részeges is volt és a pártszervezet egyik falu­járása alkalmával lerészegedve bot­rányt és verekedést idézett elő. Viselkedése alkalmas volt arra, hogy a dolgozó parasztság előtt lejárassa a Plárt tiszta hírnevét és tekintélyét. Munkavezetői minőségében olyan kijelentéseket tett a dolgozókról, amelyek azt; e látszatot kelthették, hogy a pártfunkcionáriusok elsza­kadtak a dolgozó tömegektől. Nem csodálni való ez annál, aki mint Czencz is tagja volt a gyűlölt Marton-féle Nemzeti Munkaközpont mozga­lomnak, amelyet éppen az osztály­harcos munkásmozgalom ellen szerveztek. A két kizárási javaslatot a rag- gyűlés lelkes taps közben fogadta el. 4 bányászok terrorisálója i mm MÄ I APOLÍ.O Napkelet csodát meaeTÍláöa Napkeleti szerelmesek Mese-film Előadótok : 5—7 — 9 órahat URÁNIA A sport én szerelem filmje Ki lesz a párom' Négy ifjt» szerelmes vidám története Előadások: 6 — 8 órakor PARK Cyőz'es ország egy napja Táncol a nép Ve i: magyarul bezzeló, nines film a Szovjetunióról Előadások ! 6 — 8 órahoi Az MDP bányaigazgatósági szer­vezetének taggyűlésén Hrubes Fe- reijc elvtárs a szervezet tikára be­számolója után a taggyűlés elé ter­jesztette a kizárásra javasoltak névsorát. Rubel Nándor, a sze­mélyzeti főnök az. első név, amelyet felolvasott és jellemzett. Rubel ti­pikus karrierista, aki semmiféle közösséget nem érzett a munkásosztállyal. Beosztásában végzert egész mun­kája ezt bizonyította. Hatalmasko­dott a hozzáforduló munkásokkal. Jogos kívánságaikat rosszindulattal és bürokratikusán • kezelte. Ügyük elintézését igazságtalan huzavonákkal akadályozta vagy el sem intézte. Büszkeség-' az volt, hogy beosz­tottjai rettegtek tőle. Az ilyenek­nek nincs helyük a Pártban. Huba János, a szénosztály vcze ö:e’ oszíá.yidegen etem. aki a Párt­ba csak azért lépett be, hogy vezető pozícióba jusson, de a Párttal nem törődött, munkájában nem vett részt. Gáli László kereskedelmi igazgaió is csak menedékhelynek használta a Pártot. Osztályidegen és karrier­ista, nem méltó arra, hogy a mun­kásosztály élcsapatába tartozzon. A taggyűlés egyhangúlag helyeseibe és elfogadta a kizárásokat. §.ry eró&ödik a Párt A siklósi külvárosi pártszerveze: taggyűlése is foglalkozott a taig- felülvfesgálatta! és kizárta tagjai sorából Orbay Erzsébetet, aki eltitkolta, hogy gazdag földbirto kos családból származott, amely­nek tízezer holdja volt Erdélyben A felszabaduláskor nyugatra távo zott és hosszabb ideig az angol— amerikai övezetben élt. A Párthoz való viszonyára jellemző, hogy tagsági díját egy év óta nem fi­zette és szervezetének munkájá­tól távol tartotta magát. Kizárását egyhangúkig magáévá tette a taggyűlés. , A lezajlott taggyíiések lelkes, hangulata és egyhangú állásfogla­lása mindenütt kifejezésire jutatea. hogy a Párt megtisztítása a dolgo­zó tömegekben megszilárdí'otra az érzést, hogy pártunk erősebb, harc- képesebb lett. Élcsapat, amelyhez tartozni valóban tisztesség, mert csak a legjobbak és leghűségeseb­bek lehelnek tagjai. A taggyűlések tovább folynak. A kizártak eltávolításával a magyar nép száz és százezrei még lelke­sebben követik pártiunkat. ■ B Megalakult az élmunkésok és újítók pécsbaranyai köre Szerdán délután 150 baranya­megyei é'imunkás részvételével tar­tották meg a szak szervezed szék­házban az ,,Újítóik, kivá'ó munká­sok és élinunkások köréinek ala­kuló gyűlését. István János elv árs, megyei termelési titkár megnyílója után Czett József elvtárs, megyei titkár megnyitóbeszédében vázolta az élmunkásoknak a öbbterme.és érdekében kifejteit eddigi munká­ját, rámuta ott á nehézipar további fej.eszíésének szükségességére, a mezőgazdaság gépesítésére, amely­ben hatalmas munka vár még az élmunkásokra. További lelkes és odaadó munkára hívta fel a megje­lent élmunkások figye'mé". Ezután a 'dsz.tikár megválasztására került sor. Az egybegyűltek ezu.án Lang Józsefet (bányász) elnökké, Sajgó Ferencet (komlói bányász) és Bor- bás Katalint (Mohácsi selyemgyár) alelnökké, Jéhn Józsefe'' (Bőrgyár) titkárrá, Selmeczi Lajost (Sopiana) propagandavezeövé, Tóth Györ­gyöt (szabász) szervezővé, Laki Ru­dolfot kádervezetővé, Búzás Feren­cé: (bányász) termelési felelőssé. Kallós Árpádot (Zsolnaygyár) pénz­tárossá, Pallós Andornét (Dohány­gyár) és Lukács Mihályt (aknász) pénzt árellenörié választották meg. A gyűlés az Memaci análé elének- léséveUér: véget. SZÜLÖK AZ ISKOLÁÉRT Az iskolák szülői munkaközössé­gei ennek az iskolaévnek az elején alakultak meg. A legtöbbjük mind­össze két-háromhónapos múltra te. kinthet vissza, de azok a szü|ő: munkaközösségek, ahol felismerték saját munkájuk, je’entőségét, máris nagyon szép eredmények­kel büszkélkedhetnek és mind több ‘ártalommal telik meg az intézmény, amely a szülők és nevelők munkáját összhangba hoz za. Résztvesz az iskola életében és ahol szükség van segít. A szülői munkaközösségek leg­többjénél áldozatkész, lelkys munka folyik, hogy az iskola minél szebb, otthono­sabb legyen és a nevelőtestület munkáját meg­könnyítsék. A lególdozatlfészebbek a mun’-rcsvzüfők A tizennégy pécsi általános isko- ában ugyanannyi szülői munkakö­zösség működik. Jó szervezettségé­vel és aktivitásával elsőhelyen áll *! Fürdő utcai iskoláé, ahol a szülők maguk is áldozatkészen járultak hozzá az í Iskola felszereléséhez. megszervez1 ék a nehezebb körűimé- I nyék között élő gyermekek tizórai-i val való ellátását. Karácsonyi gyer­mekjátékokat farag a lelkes ukörö- gárda, amelyből bőven jut más gyermekeknek i6. Kiemelkedő munkát végez a gyárvárosi iskola szülői munkakö­zössége 'is. Az iskolát szépen kar- bahelyezték. Több tantermet felpar- keit'áztattak, úttörő otthont létesít és gyakorló konyhát r aó.-z ek be a leánynövendékek számára. A felsővámházutcai szülők leg-1 többjük szempontjából a legnehe­zebb körülmények között végzik munkájukat. Ez az iskola a leg- avultabb Pécseét és ennek a kör­nyéknek a lakói ipari munkások a saját erejükből csinosítják is­kolájukat. Ugyanilyen áldozatkészek a kér1 városi szülők is, akik a rendelkező sükre álló több anyagi lehetőség hez még hozzáteszik munkaerejű két is. Hasonló a he'yzet a Janus Pannonius iskolánál. Ahcl még érvényesül a klerikális befolyás Vannak azonban olyan iskolák is, így a belvárosi leányiskola, amely voít zárdában működjk, — ahol szülői munkaközösség csak pa­píron van meg. Nem ké'séges, hogy itt a munkát a klerikális befolyás teszi lehetetlenné. Ebben az iskolában ma is a régi osztály tagozod ás és osztályszellem található, mintha a demokrácia négy éve nyomtalanul telt volna el. „Méltóságos szülők és méltósá- gos” gyermekeik lenézik a inu .- kásszíilőkct és gyermekeiket. Ezért nem lehet munkaközösségről beszélni ilyen légkörben. A Fiume ura i-'éaajáhan, is a klérus befolyása érvény sül. Sikerül »kik éket verői a szülői munka­közösségbe. A demokratikus tábor szívesen és önzetlenül vállai min­den munkát és áldozatot, a másik pedig bomlasztó kritikát gyakorol és fávoltartja magát a közös munkától. Ezektől a kivételektől d tekintve a szülői munkaközösségek lelkes munkát végeznek. Kívánatos lenne és mint értesülünk meg is valósi: - ják, azonban a különböző szülői munkaközösségek közötti kapcsola­tok kiépítésére egy csúcsszervei létesíteni, amely­be mindegyik közösség elkűldené képviselőit. A közős, időnkinti megbeszélések­bö< megismernék egymás munká­ja: és segítenék egymást a hibák szöbölésében.

Next

/
Thumbnails
Contents