Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-05 / 280. szám

IMS DECEMM* «

DUNANTOU MAPtö

r

TAKARÉKOSSÁG

„A magyar hely »etet gazdasági

téren a tervszerű szocialista építés sikere jeílemíi" — állapította rrusg Rákosi elvtárs a» MDP központi 'tretőségének ülésén mondott nagy beszédében. Ugyanakkor azonban rámutatott arra is, hogy minden vonalon rá kell térnünk a kemény takarékosságra. A gazdasági siker és a takarékosság egyidejű hangoztatása nem véletlen és nem céltalan. A kettő összeférhetetlen a kapitalista termelésben, de szükséges a tervszerű szocialista építésben. Komoly sikereket, igen nagy eredményeket értünk el eddig, de további, még nagyobb eredményeket akarunk elérni. Nem felélni, elhasználni akarjuk munkánk eddigi eredményeit, hanem felhasználni a további fejlődésben.

Ha Rákosi elvtárs megállapította, hogy gazdasági helyzetünk jó és épírőmunkánk sikeres volt, ez nem ielenti azt, hogy ezeknél az eredményeknél megállunk. Ha viszont »*t állapította meg, hogy takarékosságra van szükség, ennek In- Miké nem a gazdasági helyzet romlásától való félelem, mint amilyenek a kapitalista társadalom takarékossági akciói. A ml takarékosságunk nem a rossz jövö ellen védekező, hanem a jobb jövőt építő takarékosság. Azért kell éppen most megszilárdult gazdasági helyzetünkben fokozottabban és keményebben takarékoskodunk, hogy még nagyobb lendülettel és még eredményesebben folytathassuk azt a tervszerű szocialista építést, amiről Rákosi elvtirs beszélt.

,.A legnagyobb takarékosságra és gazdaságosságra kötelez bennünket a* ötéves terv is” — mondotta Rákosi elvtárs és ezzel meghatározta a meghirdetett kemény takarékosság célját Az ötéves tervben iparunk, mezőgazdaságunk és egész gazdaság) életünk továbbfejlesztése a cél. Ehhez hatalmas méretű beruházások szükségesek, új gyárakat kell építenünk, új gépeket kell előállítanunk. Termelésünknek sokkal magasabb szintre kell emelkednie, mint amilyen szinten bármikor h állott. De termelésünknek gazdaságosabbnak Is kell lennie, és nem szabad megelégednünk eddigi jőve.

delmezőségével. Nem szabad megengednünk, hogy termelésünk egy fillérrel is többe kerüljön, mint amennyi feltétlenül szüksége?. Ezen a téren kelj folynia elsősorban a takarékosságnak.

Üzemeink legtöbbjében igen komoly összegre rúgnak a feltétlenül nem szükséges kiadások. Ezek megszüntetése takarékosságunk első feladata. Hogy az ilyen kiadások lefaragására lehetőség van, arra már a pécsi üzemeknél is találtunk számtalan példát. A Soplana Gépgyárban egy egész heti munkaidőt takarítottak meg egyszerű ötlettel. A Pécsi Fém és Cakatosárugyár- ban energiát a Justus Olajgyárban kenőanyagot, a Mestrlts garázsban munkaidőt és anyagot takarítottak meg, Pécsujhegyen a kazántápviz visszavezetéséve, az Első Pécsi Bőrgyárban a belső szállítás és a kazánffítés észszerüsítéséve! értek e komoly megtakarítást már eddig is. Ezen az utón kell továbbhaladni a takarékosságban.

„5—fi százalékos önköltségcsökkentés elérése az ipari termelésben nem boszorkányság". — mondotta Gerő elvtirs és ezek a példák már előre Igazolták állítását, azt hogy az ilyenmódon megtakarított * összegek a következő tervév 5 milliárdos többletkiadásának egyötödét fedezik. Az ilyen természetű takarékosság nem idegen a munkások előtt. Nem idegen előttük az a gondolat sem, hogy a szükségtelen kiadásokat növelő ünnepélyek, bankettek számát a minimálisra csökkentsük. A munkásság nagyobb tömege sohasem nézte Jószemmel a tűlzásbavitt, komoly ok nélkül rendezett eszem-is?omokat. A takarékosságnak ez a része senkiben sem ke|t ellenkezést.

Ha fejleszteni akarjuk gazdaságunkat, akkor nem prédáihafjuk el a termelés Jövedelmet haszorvtaían- s'ágokra- — Kemény takarékos, ságot jelentett be Rákosi elvtárs, ez azonban nem az életszínvonal csökkentését, visszafejlesztését jelenti, hanem a felesleges, a termelést elő nem mozdító költségek szigorú megnyirbálását, éppen az életszínvonal tervszerű emelése érdekében.

Többet és jobbal termelnek a népi demokráciának, mint a régi kapitalistáknak a Téglagyár dolgozói

Ar Elfő Pécsi Mást- és Gőzt ég lágyát még lelj«» kapacitással dolgozik, a téglával megrakott „tragacsok" sálija alatt görnyedő munkások gyors egymásutánban hordják ki a kemencéből a friss, még meleg téglát az udvaron sorakozó téglurakásokkor, Bandi, a csilleoontaió lő is szorgalmasan végzi gépies munkáját, az istráng kikapcsolásakor minden biztatás nélkül indul vissza a következő megrakott csilléért, a kemence karcsú kéménye még vígan eregeti a fehér füstfodrbkat, de Farkas Ferencné már arról panaszkodik, hogy reggelenként tüzet kall rakni a vízcsapok körül, meri befagynak és Szekeres előtárt, a termelési titkár is panaszolja, hogy a kemény éjszakai fagyok miatt emelkedett « száradó nyers téglák selejt ie, Ez pedig fájó pontja a téglagyárnak, mert a selejt átlagosan 1%-ravale} leszállítására Otíliáit kötelezettséget, sa fagy a nedves téglák szétrombo- lásával az azok előállítására fordított erőt, munkaidőt és energiát pusztítja el. Az a lázas munka, ami most folyik, t>z ezé ni idény befejezése már. Az előkészített

mikar ting felváltja, csak percekig tartó bemelegítő csapkodó* után tud cigarettát sodorni. A csillék azonban szaporán telnek. „Stetrü kell * pacalozással — mondja Niedling elotárs, — mert még idén ts megtörtént, hogy az agyaggödörbe gyűjtött előkészített agyag kifogyott és akkor a gép kénytelen volt « eserépkészl- téshez agyagot keverni. Másfélmillió téglával lett kevesebb azért, mert tavaly nem paealoztak elég agyagot,"

A jövő évben, a terv utolsó évében el akarnak kerülni minden ilyen kiesést, ezért a gép megállás nélkül ontja az előkészíteti agyagot és a csillék percenként szállítják a hatalmas, fedett anyaggödörbe, ahol közel kétezer köbméter „pacai" várja a taoatz- szál meginduló cserépgyártóéi.

Az Első Pécsi Mész- és GőzElutaztak a MESzHBRT kiküldöttei

az országos bányászkeugresszüsra

A báuyaeszakszervezet kerületi titkárságán Miklós Gyula kerületi titkár lázasan készül * bányászszakszervezet X.IV kongresszusára, Hatezer pécsvidéki Meszhart- dalgozót 19 küldött képvisel a kongresszuson — mondja Miklós tlvtirs. — A kiküldöttek között élmunkások, köztársasági éremmel kitüntetett munkások, ifjúmunkások, női munkások és a szakszer- varét vezetői vesznek részt- A va- 'árnsp kezdődő kongresszuson H s»mzet küldöttei jelennek roe£. Pénteken érkeztek a lengyel kiküldöttek ás az első útjuk a bányász szakszervezet székházéhoz

vezetett. Nem győzték csodálni a háromemeletes székház gyönyörű épületét.

A kongresszuson Miklós elvtárs a pécsvidéki Meszhart dolgozók eredményeiről és hibáiról számol be. Ezenkívül a szakszervezetben felmerült hibákat _ is feltárja. A brigádmozgalom jelentőségét is megbeszélik. A Meszhart üzemek küldöttei együttesen utaztak el a kongresszusra, amelynek tiszteletére a bányatelepeken feldíszítették a Kultúrházakat.

téglagyár munkásai nagyobb teljesítményt akarnak nyújtani a népi demokráciának, mini ameny- nyit az üzem a Deutsch Téglagyár korában nyújtott a tőkéseknek, Ez az igyekezet vezeti a munkásokat abban, hogy a fagy okozta nehézségek ellenére is kihasználják az időt, befejezzék az »»évi gyártást is jól előkészítsék a jövő évi termelést. Januárig el- készül * hátralévő téglaégetés, addigra megtelik a hatalmas agyag gödör is és az eddigi öt, de legalább négyhőnapos üzemszünettel szemben a jövő évben két és félhónapos üzemszünet után kezdik meg még nagyobb lendülettel a gyár munkásai a hároméves terv utolsó évét, amelyben nemcsak a békebeli termelést, hanem ennél magasabb előirányzatot is felül akarják múlni.

Hatévi fagyházra ítélték Marek Ferenc fafcereskédőt

Svájcból csempészeit órákat foglaltak le

kilenc pécsi éksserésxnél

A pécsi rendőrség az egész or- *>ágr* kiterjedő nagyszabású csom- Részkedést leplezett le Kilenc pécsi órásnál tartott vizsgálat sorén Rlegállapította, hogy az országiba illegális utakon jutott svájci órákat vásároltak és hoztak forgalomba.

Számlákat ugyan mutálták fel, »melyek«: Hubert József budapesti óra- és ékszer nagykereskedő állított ki, de ezeken nem szerepelt a vásárolt órák közelebbi lelrá- . sa és így azok

finely vásárlás igazolására haszA rendőrség 68 órát lefoglalt

náluk.

A pécsi rendőrség megkereeéaé- ** » budapeel reaadáraég házkutatást ás Vónyvizsgé’!a tot tartott Hu bérinél, akt azt áUftofra, hogy a készletében levő sokszáz svájci óra egyrésze ,,régi áru”, másrész« pedig köMorgalom lebonyolítására »1 letékes vállalattól származik.

Állításait azonban semmivel 6em

tudta igazolni.

A raktárában levő órák közül több százat lefoglalt a rendőrség és eljárást indát elene. Az ügy értesülésünk szerint a valutaügyészség elé kerül.

Karácsonyra

órát. ékszert, karikagyűrűt

Futásztól

,<*oo IRGALMASOK-UTCA 6 ■

..... '■'."WWW..........

ny

ers tégüt égetik még ki, s síkor pihenőre térnek 9 gépek, Az emberek aionban télen sem fognak piheni. Kijavítják a gépeket, ápolják és előkészítik a gyárai a következő évi nagy munkára,

A jöoő énben valóban nagy munka vár a gyárra. A hároméves terv utolsó évére 10%-kai több tégla gyártását irányozták eió, mint amenyit 1918-ban készítettek, s a gyár munkásai elhatározták, hogy ezt az előirányzatot is még legalább 10%-kal túlteljesítik.

Amíg a gyár többi része az idény befejezésére készül, Niedling ódám elvtárs már a jövő évre dolgozik. A gép jobb kihasználására a téglapréselő gépet átállították „pacalozásra", azaz nem téglaformára préseli az őrölt, kevert és megfelelően nedvesített agyagot, hanem alakoző szájnyílás nélkül löki ki magából. Niedling elvtárs ezt az agyagot kapja el kesztyűs kezével és rakja a várakozó üres csillére. Azért húzott kesztyűt, mert a gépből kijövő agyag fagyhideg és még az átnedvesedett kesztyűn keresztül i* ügy meghűli « kezát, hogy

A péc»j mumháslbúéság szomJb*- ton tárgyait* Marek Ferenc pécsi :ü»fak«resked,ő árdrágítást és kés* leteititkolás» bünnjgyé', A két hónap óta előzetes letartóztatásban levő tüzifakereskedő'- azzal vádolta az ügyészség hogy ez év májusától szeptemberig 4 készüetbejelentést e'muiasztotta és negyven vágón tüxUáJát eltitkolta.

A vidék; termelőktől jelen'öe kánIntet úgy vásárolt, hogy 52 ezekerező gazdával kitö’telen igazolást íratott alá, amely snerjpj! azok anyaggazdálkodási hozzájárulás, ként mázsánké»: 6 forintos hősei járatást befizették. Ezzel szemben az anyaggazdálkodást hozzájárulási sem a kereskedő, sem a térmelók nem fizették be aa ffilam- (tasszáfba és Marek több mint 28.000 forint összeggel megkárosította az államot,

A büntető eljárás és peibesxédek után a munkásihfróság példás tér letet hozott, A bíróság Marek Ferencet hat érj fegyházre* öt évi politikai jogvesztésre Ítélte.

28 ezer forint vagyont elégtétel fizetésére kötelezte.

Elrendelte továbbá a bíróság ex ítélet hírlapi közzétételét, az ipar- igazolvány ö év| elvonásét és Páca város területéről kés évi kitiltásét. A bíróság ax ítélet indokolásában leemelte, hogy a vádlott tudatosan megkárosította az áUajpo^ bogy illetéktelen nyereségre tegyen síért,

„Hég hűségesebb tagja leszek pártunknak"

—mondja Misei a elvtárs a felülvizsgálat után

Mindössze húsz éves l/iseta János előtárt, de már hat éve dolgozik a volt Húsipari Szövetkezet Zsolnay-utcai telepén. Nem volt egészen 14 éves, amikor maga elé kötötte a fehér kötényt és leszerződött hardedenoncnak, mert kellett az a néhány pengő is a háztartáshoz, amit a hit végén hazavitt a napszámos apa sovány keresete mellé

A felszabaduláskor mér segédi rangban volt és az üzem töltő- osztályán dolgozott. Ott találjuk most is, amikor aziránt érdeklődünk, milyen is volt at a felülvizsgálat, amelyen az üzem tagjai közül elsőnek esett át. El kell még mondani MUeta elvtársról, hogy 1945 októberében lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Két év múlva, 1947 nyarán már vilir

Í

\osan látta, hogy erősen jobbra* olódik a párt és azért átlépett e Magyar Kommunista Pártba.

Még ebben az évben elvégezte a négyhetes agitátorképző tanfolyamot és mint kideres komoly munkát végzett alapszervezetében, az idén Őszön pedig elvégezhette az egyhónapos pirtiskolM is. Alighogy innét kikerült, Pestre küldte üzeme, ahol a tíznapos normamérő tanfolyamot végezte el olyan eredménnyel, hogy a Nemzeti Vállalattá alakidt volt Brauch üzem dicsérő oklevelet, küldött a

pécsi üzemnek. Pesten tem szakadt el a párttólA múlt hót péntekién kiszállt a felülvizsgáló bizottság az üzembe és elsőnek Misefa elvtirs került a bizottság elé.

— Nyugodtan jöttem ids fel, s Kultúrterembe, nem gondoltam, hogy másfél óráig tért majd a dolog mondja mosolyogva. Valóságos vita alakult lei, sokat beszéltünk a párttskoliról is a sajtóról. Meg kell vallanom, hogy megrovásban is részesültem, meri a gyakorlati munka mellett kissé elhanyagoltam elméleti tudásom fejlesztését, főleg « sajtóval nem foglalkoztam eleget.

— Ereztem, hogy szükség van erre a felülvizsgálatra «— folytat- ja — mert erősen felhígult a párt. Én a magam részéről kívántam is, meri megerősített hitemben és abban a meggyőződésemben, hogy mi járunk helyes úton. Olyan közvetlenül beszélgettünk a bizottság tagjaival, hogy az volt az érzésem, mi már nagyon régi ismerősök vagyunk — fejezi be Misefa elvtirs, — Azóta már néhány nap elmúl*, de a numka most tokkal könnyebb —- látom a hiányosságokat és elhatároztam, h°gy teljes erőmmel bepótolom ez elmélet terén elmulasztottakéi te ijiell kfltégesebb tagja leszek pár-