Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-04 / 279. szám

1948 DECEMBER 4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Kulákok garázdálkodnak i UfyUt&U$'i tái-s-uiaUU i IVem fizetik meg a pásztoroknak a megállapított béreket Németi e maga 300 lakosával gyike a megye legkisebb közsé­ginek. A falut a magyar demokrá- iával békében élő délszlávok lak­ik. Hogy mégis feJütöt:e a fejét ékéilenség még ebben a község­en is, annak a kis házak közöt. «glapuló reakció és a néhány ku. 5k az oka, akik minden alkalmat megragadnak, hogy nyugtalanítsák i község dolgos népét. — Ebben az esztendőben alaki- ofctuk meg földmüvcsszöve'keze- ünket, — mondja Dozsánovics áárk. Szép fejlődésnek is indult *olne, ha * szövetkezetből kirekesztett ku- fákok nem kezdik meg a „fúrást” és iskálódást ellene. ffyekeznek lebeszélni a tagokat a •«lépéstől és szerertnék károsnak d'junoetni a szövetkezeti mozgal- iwt. Áskálódik a kupéé- paraszt A legnagyobb ellensége a szövet- íezetnek Sitefutics István kupec- fuiák, akinek ugyan csak 15 hold äldje van, de azt is svábokkal mti- •elte.i, mig 5 inkább nagykereske­déssel foglalkozik. Azért olyan nagy •zálka szemében a szövetkezet, next az alakulásnál nem őt választot­tuk ügyvezetőnek, annak ellenére, hogy felajánlkozott. Ven még egy ok az elégedetlen- légre a községben. A földosztásnál libák csúsztak be, ment olyan em­berek is kerülitek a bizottságba, akik nem a lakosság érdekeit kép- WseKék, hanem a legjobb földet águknak osztották ki. A reakció ‘zt a körülményi természetesen igyekszik kihasználni. Az öntudat-, ra ébredő dolgozó parasztság azon­ban már nem hagyja magát befolyá­solni ezetől az osztályidegen ele­mektől. Egyre több a híve a Magyar Dol­gozók Parijának, mert világosan látják, hogy a párt a dolgozó nép javát akarja és ellensége mind­azoknak, akik bármi módon vészé, lyeatetik a dolgozó nép munkáját és békés életét. Volt Horthy-alezredes mint társulati elnök De nemcsak Németiben bujogat * reakció és a kuiák, hanem min­denütt, ahol csak jelen van, igyek­szik ártani. A szentlőrinci járás községeinek pásztorai egymásután lesznek feljelentés:! a járási Fékosz titkárságon a Legeltetési Társula­tok ellen, mert nem hajlandók fizetni a kollektív szerződés szerint meg­állapított bérüket. Ezeknek a társulatoknak az élén Rendszerint egy-egy klilák áll ma is, aki a reakciós időkben igyeke­zeti megszerezni magának a falu­ban minden vezetői pozíció . A bánfai községi pásztor Jandó Vince elnök ellen tett panaszt, mert nem fizetik ki a bérét. Jandó az: niondja, hogy 5 nem kuiák, mer* icki csak 30 holdja van, a másik öO hold, amin gazdálkodik az a fe­leségéé" A királyegyház! társulat nem ismeri el a kollektív szerző­dést, ennek élén Angyal Ferenc vi­tézkedik. Sellyén még semmi bért n«m kapott a pászitor, ha a lakos­ig nem ad össze számára, éhen L hallhatott volna. Itt Bede Farkas Ödön, volt alez­redes 75 holdas gazda az elnök. Az alezredes ur természetesen nem J^ga műveli a földjét, hanem fe>- esbe és harmadába adja ki műve- £sr©, azonkívül kit hogyan tud ki­használni. De arra nincs gondja, hogy a jogos bért többszöri felszó­lításra is kifizesse. •• < A FÉKOSz járási titkársága a legnagyobb szigorúsággal vizsgálja ki az ügyekéit és a bürokratikus levelezés helyett egyenesen a bíró­sághoz fordul. A bíróság az án ki­szabja a megérdemelt büntetést ezekre a községekre, illetve társu­latokra. Baharcszőlős például a múlt hé­ten kapott 1840 forintos bünte­tést, mert nem fizette a mezőőrt. Ez azonban nem oldja meg vég­legesen a kérdést. A falvakban csak akkor lesz majd rend és nyugalom, ha a dolgozó parasztság mindenüt: a saját kárán tanulja meg, hogy a kuiák vezetésből csak hátrány származik rájuk. A jelek azt mu­tatják, hogy egyre :öbb baranyai község ismeri fel a helyes utat, amelyről aztán nem engedi magá. többé letéríteni. fi nyomdaipari rokonszakmák egyesülésére Pécset; is megtörténtek az előkészületek December 5-én és 6-án elsőnek ü! össze a nyomdász, grafikus és könyvkötő szakszerveze: együttes kongresszusa, hogy kimondja ezek­nek a csoportoknak iparági szerve­zetté ‘örfénő egyesülését. Pécsett is megtörtént már min­den előkészület az egyesülésre. A könyvkötők szakszervezetnek Máría-utcai kultű-házát á-talaki'ot- ták az új szervezet igényeinek megfelelően. Az új szerveze1: tag­létszáma Pécsei 210 lesz. s a ta­goknak több mint feje nőmunkás. Az átszervezés a nők magas szám­aránya, új irányba fogja terelni a szakszervezeti munka\ az új szer. vezetben nagyobb súlyt íek:ietnek a nőmunkások szervezésére, mint az a múltban történi. Az iparági szer­vezet a nyomdai, grafikai és könyv- kötömunkásokon kívül valamennyi papíripari dolgozó egyesíti magában, azonban Pécsett a három legna­gyobb szakmán kívüli dolgozókat eddig a könyvkötők szakszervezete foglaka • magában „rokonszakmák” gyűjtőnév akit. Az egyesülő szak- mák egymástól különböző segélye­zésének egyesítése ké'- éven be!ü; történik meg, s addig a tagdíjak és illetékek összege egyik egyesülő csoportnál sem változik. Mindhárom szakmához tartozó pjcsi dolgozók örömmel üdvőzllk szervezeteik egyesülését, amely megszünteti az eddigi szak­mai sovinizmust, a munkások kö­zötti széthúzást és ezzel belátha­tatlan fejlődési lehetőséget nyújt a nyomdai és papíripari munkások mozgalmának. 11 Leningrádban tanuló fugoszlávok éles állásfoglalása Títoék ellen Moszkvai jelentés szerint no­vember 29-én, a Jugoszláv Nép- köztársaság kikiáltásának harma­dik évfordulóján Leningrádban mintegy 700 jugoszláv állampol­gár egyetemi hallgató és diák gyűlt össze, hogy megünnepelje a történelmi évfordulót. Az ünnep­ség szónoka rámutatott a szovjet hadseregnek Jugoszlávia felszaba­dításában kifejtett hatalmas küz­delmére. Megállapította, hogy Tito és társai elárulják a jugo­szláv nép érdekeit és szembe­állítják a jugoszláv népet a Szov­jetunióval és népi demokrá­ciákkal. — Arra fogunk törekedni — mondta a szónok —y hogy eltávo- Iítsuk Titot és áruló klikkjét és Jugoszláviát visszavezessük a de­mokratikus népek családjához. A leningrádi jugoszláv egyetemi hallgatók gyűlése egyhangúlag jóváhagyta a Kommunista Pár­tok Tájékoztató Irodájának hatá­rozatát és üdvözletét küldte Sztá­lin generalisszimusznak. Gyors ütemben bontják a házakat az új vásárcsarnok területén Légitámadás után lehet ilyen egy házcsoport mint most a Bajcsy Zsi­linszky utcai 'telekkomplexum, ame­lyen fedett vásárcsarnokot építenek majd a lebontott házak helyén. — „E” házak már csak az utcafron- íon vannak, ezek tetején a posta műszaki emberei dolgoznak: szedik !e a telefondrótokat, aztán a köz­üzem a villany vezetékeket. Héttőn itt is megkezdődik a bontás. A falak bontásán jelenleg 70 munkás dolgozik, köztük kilenc nő, nyolc kőműves és két ácsmunkás. Héttőtől kezdve újabb 30 munkást állítanak munkába. A vásárcsarnok decemberi munkálataira előirány­zott 100 ezer forintból még hatvan­ezer áll rendelkezésre, amit ebben a hónapban fel kell használni Vi­dám kedvvel és lendülettel dolgoz­nak. A csákány nyomán omlik a fal és rakásra gyűlik a 'tégla, amit Egyre inkább élcs a Fém- és Lakatosáragyárban A Pécsi Fém- • és Lakatosáru- gyár munkásai nem mindig voltak nevezetesek öntudatosságukról. Az igaz, hogy a termeléssel nem volt baj, de legtöbbjük olyan volt, mint ahogy annakidején egyikük jellemezte társát: „Olyan mint a gép, reggel bekapcsolja magát, S óra múlva pedig kikapcsolja, haza­megy és nem törődik semmivel." Azóta azonban egyre többet hal­latnak magukról, egyre jobban kezdenek bekapcsolódni a párt- életbe is. Kultúrtermet rendeztek be maguknak, zászlót avattak, a pártnapokon szaporodnak a részt­vevők és a felszólalók. Ennek a fejlődésnek legtevékenyebb előmozdítója az üzemi párttitkár. Wéber Kálmán elvtárs. ő az üzemi négyszög leg­aktívabb tagja, az üléseken rend­szerint ö veti fel a legtöbb kér­dést és adja a legéletrevalóbb ja­vaslatokat. Munkástársai tisztelik és megbíznak benne, nemcsak azért, mert javaslatai legtöbb- nyirc fején találják a szeget, ha­nem méginkább azért, mert tud­ják, hogy a Pártot képviseli az üzemben. Tudja ezt Wéber elv- társ is és igyekszik ennek a fel­adatának a legjobban megfelelni. Legutóbb például az üzem munká­sai Rákosi elvtárs beszédét a Munkás Kaszinóban hallgatták meg közösen. Kz adta az ötletet Wéber elvtársnak, hogy a berende­zett kultúrtermet egészítsék ki rádióval. Az üzemi terv tárgya­lása során pedig az. a kérdés ve­tődött fel. hogy a zuhanyozó épí­tésére szánt összeg kicsi ahhoz, hogy abból valóban zuhanyozót lehessen építeni, viszont a pénzt valamire fel kellene használni. Itt is Wéber elvtárs javaslata mu­tatta meg a pénz célszerű felhasz­nálásának módját. Könyvtár felállítása* javasolta, hogy a munkások tanu­lást és a párttagok elméleti fej­lődését lehtővé legye. Mint az üzemi négyszög tagja javasolta annak az apró, de jelentős újí­tásnak a végrehajtását, hogy a gépeket hajló közlöművet szaka­szokra bontsák, így megszüntes­sék az éppen nem dolgozó gépek felesleges meghajtását, s ezzel energiát takarítsanak meg. Támo­gatója minden, a termelést elő­segítő újításnak és támogatása eredménnyel is jár. Wéber elvtárs tudja, hogy a Párt hogyan szol­gálja a munkások érdekét és meg tudja ítélni, hogy a munkások­nak mit kell tenniök a Párt és ön­maguk érdekében. Tőrök Györgyné, az egyik lánc- hegesztőn« Wéber elvtárshoz for­dult azzal a panaszával, hogy a kapott nyersanyag hibái miatt nö­vekszik a selejtje. Törökné 400-nál több láncszemet hegeszt egy óra alatt és ha az acél keményebb a kelleténél, eltörik a hegesztésnél. Wéber elvtárs azonnal javaslatot tett az üzemi négyszögben a pa­nasz megszüntetésére. Nagy Ist- vánnét is _ ő nyugtatta meg az üzemterv ismertetésével, amikor az eivtársnö aggodalmaskodott, hogy elfogy a nyersnnyag, ha túlteljesí­tik a normát. De a többiek is bi­zalommal fordulnak hozzá pana­szaikkal és kérdéseikkel. Wéber elvtárs mindenkinek szívesen vá­laszol és mindenkinek szívesen el­intézi a panaszát. A jó üzemi párt­titkár aki a munkások kö­zött él és dolgozik, mindig szeme előtt tartja a Párt célkitűzéseit. A munkások problémái őt magát is közvetlenül érintik, de az apró kérdésekben nem szabad elmerül­nie, meg kell látnia a dolgozókat a legközvetlenebbül érintő kérdése­ken keresztül is a Párt irány­vonalát. Wéber elvtárs mielőtt valamit tenne, így gondolkozik: ..Mit kíván tőlem a Párt ebben az esetben?” És tanulni, fejlődni igyekszik, hogy az üzemi párt­szervezet tagságát úgy vezethesse, hogy a tagság egyre inkább a Párt élcsapatává váljék. A Pécsi -> Fém- és Lakatosáru- gyár dolgozói ma már nemcsak a termelés vonalán érnek el kiváló eredményt, hanem egyre inkább öntudatosodnak. építkezéshez újból fel lehet hasz­nálni. A jó hangulatra minden ok megvan, hiszen most pénteken a munkabért már a teljesítmény alap­ján fizetik. Meg is fogták a dolog végét alaposan. A normát a segéd­munkások 130, a szakmunkások' 150 százalékig teljesítették. A.nők heti keresete így 60-ról 90-Te ,a szak­munkásoké pedig 120-ról 180 fo­rintra- emelkedett. Ha az idő nem válik hirtelen szi. gorura, a munka a bontás befeje­zése után is tovább tart a talaj egyengetésscl és egyéb előkészítő munka elkezdésével Az új vásártér területe, amelyen már a jövő év végén áH majd a fedett csarnok épületének egy részt — akkora lesz mint a fővárosban a vám-ház-köruti vásárcsarnok. A hatalmas költségek miatt a munkálatokat részletekben foly­tathatják. Ez azonban nem aka­dályozza azt, hogy a kész épít­ményeket már a jővő ősz elején használatba vegyék. Rénai Sándor miniszter Pécseit tartózkodik Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, mini! ma­gánember Pécsre érkezet:1. Egyhó­napos szabadságát kívánja itt -töl- ileni az Üdülőszálló vendégeként. Itt tartózkodása ideje ala.t alapo­san meg akarja ismerni az ősi vá- ■ ros szépségeit, történelmi emlékei! és üzemeinek lüktető életé'. Prog­ramjaiban jelentős helyet foglalnak el a Mecseken tervezet: téli túrák. Megvédik a tolvajoktól a Mecsek fenyőfáit A karácsony közeledtével sokan már most „ttotásítják” karácsony­fájukat A hatóság megállapítása szerint valóságos -roham indult meg a Mecsek parkerdejének fenyőfái ellen, amelyek közül már eddig is többszáz áldozata lett a lelkiis­meretlen pusztításnak. Ez a merényié.1 annál súlyosabb je­lentőségű, mert az egymás/t követő aszályos évek amúgyis megtizedel­ték a Mecsek fenyőkoszorúját. A város hatósága a puszti áa megakadályozására valamennyi erdőőrét a fenyvesek védelmére rendelte ki, ezenkívül a városi gazdaság alkal­mazottaiból jelölt ki melléjük se­gítséget. Ugyanakkor a rendőrség is nagyobb figyelme: szentel a ka­rácsonyfa tolva jl ások eJglnörzá^é­nek és azokait szigorúan megtorolja. vfo GÍM&&Ő-HANG3A Újabb kérés a mozidhoz Kedves Olvasó Hangja! Egy al­kalommal már szóvá tették, hogy a mo/i necsak az aznapi műsort tüntesse fel, hanem azt is, hogy egy-egy filmet hány napig játsza­nak, mert jelenleg teljesen tájé­kozatlanok vagyunk a moziműsort illetőleg. Eddig nem történt in­tézkedés ezen a téren. Nem hisz- szük, hogy a filmszínházak pécsi vezetősége elzárkózna a közönség bővebb tájékoztatása elől. Ezért ismételten kérjük a pécsi mozi­látogató közönség nevében a bő­vebb moziműsor leközlését.- Elvtársi üdvözlettel:- '***' - Illyés Judit. A kémesi dolgozók köszöneté a postának Kérjük a szerkesztőséget, hogy hálás köszönetünket tolmácsolja a pécsi Postaigazgatóságnak, mivel a kémes! dolgozók kérelmét teljesí­tet lék és ezzel lehetővé tették, hogy az Ormánság é$ így Kémes dolgozói a postaforgalom megjavu- lásával gyorsan megkapják leve­leiket és lapjaikat, így a Dunántúlt Naplót, Kelemen Sándor, Kémes, DUNÁNTÚLI napló ELŐFIZETÉSI DIJA EGY HÓRA 12 forint*

Next

/
Thumbnails
Contents