Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-29 / 299. szám

As amerikaiak ,,/isetneh“ A franci* kormány „kellemes' karácsonyi ás újévi ajándékkal kedveskedett a francia népnek: parlament elé terjesztette még az tonepek előtt a dolgozókra mért adóterhek 140 millió frankkal való növelését az eddigi adózási elvek alapján, amelyek szerint a nagy vállalatok kibújhatnak a terhek viselése alól, a kisembereket pedig egyre súlyosbodó kötelezettségek­kel sótják. A francia parlament pénzügyi vitájában Joggal bélye­gezte meg Duelos elvtárs a kor­mány nápellenes politikáját, köve­telve, hogy a trösztök és a speku­lánsok fizessenek és. a terheket ne a dolgozókra, hanem s kollabborán- aokra és a francia kapitalistákra rakják-. A franci* politikai életet egyre abtétebbre árnyékolják be a sú fyosbodó gazdasági helyzet fejle­gel., A Figaro dmCI Jobboldali lap Is kénytelen beismerni a Jelenlegi gazdasági politika Csődjét 24-iki vezércikkében, amelyben rámuta' arra, hogy egy esztendő alatt « frankot óriási értékveszteség érte: Úrig 1948 elején a Napoleon-arany 4W00 frankba kérfllt, az év végén már 6000 frankot ért. Még nagyobb mértékű a különböző nemesvalu­ták árának emelkedése a szabad piacon. ■A MarsbalHerv „gyümölcsei” most kezdenek csak igazán megér- RÍ a francia nép- számára. Amikor számos iparágban tú'faaladták a bé- ketermelést, az életszínvonal állan­dóan csökken, egyre kevesebb tpardkk ég élelmiszer Jut a belső fogyasztásra és a növekvő angol— amerikai verseny miatt a kivitelt sem tudják fokozni. A napokban Jelent meg Franciaországban Geor­ges Soriax könyve „Amerikai gyar­mat le6z-e Franciaország?” címmel. Ez a könyv lerántja a leplet arról a függőségről, amelybe a francia népe lenes kormányok sodorták az országot. „A legnagyob veszélyt Franciaországra az USA és a Fran­ciaország külkereskedelmére vonat­kozó közös deklaráció Jelentette — ttja a könyv. A bejelentés szerint Franciaország a Jövőben nem aka­dályozhatja meg a Made In USA márkájú' amerikai áruk behozatalát és megnyitotta az ország gyarma­tosításának útját.” Az egyik o’da- lon az amerikai és angol tőkések mindent elkövetnek Franciaország gyarmatosítására, nemzetgazdasá­gának dezorganilázására, a másik oldalon áUapdóan ott tartják a kést Franciaország nyakán. Az amerikai imperializmus kihasználja a nyugati országok versengését a hírhedt segélyprogram koncáért. Állandóén két vasat tartanak a tűzben és Franciaország felett, még egye* francia tőkések felit is ott lebegtetik Nvngatné'metország ne­hézipari hatalmának te'jes helyre- álitásá*. Harrimann amerikai keres­kedelmi miniszter szerint ebben az éyben Bizónia már több árul visz ki és hoz be mint az amerikai se­gélyben részesülő többi ország. Amikor a francia kormány képvi­selői a londoni Ruhr-értekezleten legalább is kifelé felemelték a sza­vukat a Rulirvidéknek a nád nagyiparosok részére való vissza­adásé cl’en, az Imperialisták részé­ről felles elutasítás volt a válasz cs most maguknak a tranda kapi­talistáknak kel! elöljárnlok abban a propagandában, amely Bizonlá- nak a nyugall tömbbe való bevo­nása1 célozza. Ha a tranda kapl- taliznuu» nem pariroz,,az imperia­listái. a mézesmadzag helyett ve­lük izemben j« előveszik a furkós- beíol és a segély megvonásával G fenyegetőznek. Ilyen sugallatból származott a Financial Times tefT utóbbi cikke, amely kijelentette, hogy „Franciaország nyűg azoknak az országoknak a nyakán, amelyek résztveeznek az európai helyrééül tási tervben." A Marshall-programban való részvétel növekvő politikai kötele­zettségeket is ró a francia kor­mányra, amelynek eddigi áruló gyalázatos tetteit felülmúlva, újabb hajszát kell rendeznie a haladó erők eüen- A tranda kormány szé­gyenteljes terrorrendszabályokat foganatosít a bányavidékeken és legutóbb őrizetbe vette Hater és Fernandez tábornokot, a spanyol szabadságharc legendás vezetőit, akik résztvettek hősies harcca1 a németellenes küzdelemben és segí­tették Frandaországot felszabadí­tani a nád megszállás alól. Ugyan­azon a napon, mikor ez az őrizetbe­vétel megtörtént, szabadonborsár­tották Peyreutont, PeUin első rendőrét, aki sorozatosan a Gesta- ponak szolgáltatta ki a francia hazafiakat. Ez a példa mindennél világosabban bizonyítja, milyen mélyre süllyedt a munkásáruló Leon Blum és Moch, valamint tár' sálnak közreműködésével a Qeue- fle-konnány, amelynek keiéhez már munkások százainak kiontott vére tapad Nemrégen rendezték Cannesbau a Schuman—Sforza találkozót, amely egyik láncszeme volt a hírhedt Atlanti Blokk összekovácsolásának. Franciaország a epanyol szabadság­hősök őrizetbevételével és kiutasí­tásával pedig annak a véreskező Franco diktatúrának akart enged­ményeket tenni, amely egyenrangú társ lesz a Nyugati Blokkban. Vaj­on lehet-e mélyebbre süllyedni az áru'ásban. mint a jelenlegi ural­kodó tranda klikk, emely a francia hadsereget alárendelte az angol— amerikai vezérkarnak, hozzájárul 40 millió frankkal Montgomery Pontainbleau-i főhadiszállásának be­rendezéséhez. A tranda árulók tapsolnak az Imperialisták szovjet- el’enes terveihez és lelkiismeret- furdalás nélkül rommá változtatnák az országot a háborús uszitók ér­dekében. Ennél sokkal többet még egy nyílt fasiszta kormány sem tud adni az amerikaiak számára Az amerikaiak bőven „meg is fizetik” ezt az árulást. Még jobban e'rabolják az ország maradék füg getlenségét; a Marshall-terv kere­tében még kedvezőtlenebb feltéte­lek mellett teljesítik a szállításo­kat, még több használhatatlan luxuscikket és kevesebb gé­pet küldenek, még jobban lecsök­kenik a Ruhr-vldéki szénszá'lítá- sok&t, még jobban alátámasztják a kiéheztetés és nyomor politikáját. Nem csoda, ha ez az áruló politika mind kevesebb követőre talál az országban. A legutóbbi Időköz) vá lasztásokon mindenütt kommu­nista előretörés tapasztalható. Fir- ralny újból kommunista polgár­mestert választott és nemcsak a középpártok, de a deqaullfeták lá­ba alól Is egyre növekvő mérték­ben csúszik kj a ta’aj. A francia munkásáruló szódallsta párt szét- züllését ml sem bizonyítja jobban, mint hogy a nagytőke és a kül­földi imperialisták által támogatott Populaire, a párt központi napi­lapja bejelentette, hogy olvasók hiányában március 1-én kénytelen beszüntetni megjelenését- A fran- da dolgozó tömegek egyre egy­ségesebben követik a tranda kom- mnnlstapárt útmutatását, követelik a demokratikus egységkormány létrehozását. Mindszenty esztergomi érsek beismerő vallomása hazaárulásáról, kémkedéséről, dollárfeketézéséri! és a legitimista összeesküvésről A belügyrrírisztórium sajíóosztá. lya közli: Mindszenty József e&ztergomi ér­seket hűtlenség, a köztársaság meg döntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és .valutaüzérkedés gya­núja alapján a rendőrhatóság őri­zetbe vette, őrizetbe vették továbbá hűtlenség és demokráciaeileneí, tevékenység miatt már korábban le­tartóztatott Zaksir- András prknási titkáron’ kívül Nagy Miklóst, ez Acíio Catholics titkárát hűtlenség és embers-zöktetés. Ispátnky Béla lelkészt hűtlenség, V-áradi 'János je­zsuita szerzetest hűtlenség és va­lutaűzérkedés, Vid József jezsuita szerzetest ^lutaűzérkedés és felje­lentési kötelezettség elmulasztása, Beresztoczy Miklós:, az Actio Cat. holica budapesti igazgatóját, demo kráciaelelne*. tevékenység, Endrődy Béla káplánt embercsempészés, Fá­bián János érseki levéltárost hűt­lenségben való bünrésiesség, Bóka Imre érseki tanácsost, Eszterházy Pál földbirtokost, Horváth Gábo- ügyvédet, Wydler Tivadíf bank- igazgatót . valutaüzér kedés, Bara. nyai Jusztin egyetemi tanárt hűtlen­ség gyanúja miatt. \ prímé* titko* irattára Min díszem ty, József, akinek rea-k dós és demokráciaeJtenes múltja közismert volt, magas egyházi mél tóságé- arra használta fel, hogy Tpjndő.t rende'íken-Uére álló ,<y3”e! küzdött a magyar demokrácia,_ « köztársaság és annak intézkedései földreform, az államosítás ellen. A rendőrhatóságoknak tudomására ju to‘t. hogy , e tevékenysége mellett Mind szenty a Habsburg királyság visz. szaállitására irányuló legitimista szervezkedést folytat, kémkedik és valutával üzérkedik. A rendőrhatóságok december ’ró 2®-án az esztergomi érseki palota ban tartott házku‘atás során a pa Iota pincéjében mélyen a földbe ás. va fémtokban megtalálták Mind^ szenty többézá® iratot *arta:mazó titkos Irattárát. , Ebben az Irattárban voltak Mind. szenty sajátkezű frisával azok a beadványok, amelyekben _ a nyu­gati nagyhatalmakat hazánk bel- ügyelbe való beavatkozásra sür­gette, valamint azok az erede‘1 válaszok, amelyeket ez országok követei Mindszen'ynek adtak. Az ira'tár tar. tál mázzá azoka* a jelentéseket Is, amelyeket Mind. szenty a nyugati hatalmaknak |ut tatott. Ezek a jelentések nemcsak a ma. gyér viszonyokra, a szovjet hadse­reg magyarországi ténykedésére, t magyar—szovjet gazdasági kapcso­latokra vonatkoznak, hanem egy kárpátaljai görögkeíol&us »«pere adatai alapján a Szovjetunióra vonatkozó infor. máctós anyagot Is, ezenkívül a magyar minisztertanácsi Jegyző­könyveket, azok kivonatait és hasonlókat ‘artalmaznak. Bizalmas megbeszélés OltAval Enrek az irattárnak, "valamint az eddigi nyomozati anyagnak és az 5’izeibe vettek bei-mérésének alap- ián megál'apito'ták, hogy Mlndszenty már 1945-ben meg. Indította a legitimista szervezke­dést. 194§&februárjáhan Var Roi belga bíboroson kérésziül kepe sola tot te­remtett Habsburg Ottóval, 1947 június 2l,én pedig amerikai útja alkalmával egyórás bizalmas meg­beszélésen bekzámolt. Ot'ónak a ma­gyarcrsiági legitimista szervezke­désről. Min ászén :y vallomása ze- rint is a titkos találkozón 0‘tó év Mlndszenty véleménye megegyezel: abban, hogy a szerin‘ük rövidesen várható harmadik világháború u‘án az USA föderativ középeurópai királyság megalakulását fogja tá­mogatni, ezért megállapodtak abban, bogy a magyarországi legitimista erőke össze kell fogni és a szervezkedés ki kell terjeszteni. Mindszenty ezi a szervezést vállalta majd Spelmann bíborosnak számolt be megállapodásáról és ennek kérésére sajti: kezével fr: nyilatkozatban jelentette ki, hogy a magyar katolikusokat külföldön és különösen az Egyesült Államokban Habsburg Ottó teljes joggal kép­viseli, - ... \w. fcszeeskiivőlt kormánYalattífó terve Magyarországra vaió viasza térése után Mindszenty az illegális legiti­mista irányzat veze ‘óivei közölte az Ottóval kötött megállapodását Ezután Baranya: Jusz‘in Írásbeli tervezetet készített arról, hogy egy idegen nagyhatalom hadseregének bevonulása után a prímásnak ke’i az áliamfői ha‘almat ideiglenesen átvennie és előkészítenie a királyság helyreállítását. Baranyuy a köztár. saság megdöntése utáni kormány összetételére is javas!a‘ot tett. Keresztes-Fischert belügyminisz­ternek, Peyer Károlyt kereskede­lemügyi miniszternek jelölte. Mindszeny a tér veze‘et jóváhagyta és azt titkos irattárába helyete. Mindszeny céljai megvalósítására szoros kapcsolatot létesített az egyik Idegen nagyhatalom búd*, pesti követével, •itkárárnak, Zakarnak pedig 1948 februárjában utasítást adó1!, hogy tartson fenn kapcsolatot ennek a nagyhatalomnak követ ségi ‘anácso sával Ez meg is történt, -s a megbe szélé eken Zakar saját vallomása szerint a tanácsos ismerte'te a kö. vet nézeteit és utasításait, Zakar pedig a magyar állam gaz­dasági és politikái kérdéseiről adott át a tanácsosnak bizalmas jelentéseket. Mlndszenty vallomásában maga lel- sorolt néhány jelentést, amelyet 5 küldőt* 'a nyugati államok követei, nek. Mihalovics rendszere» kémazolgálaf Mindszenty tudtával és jóvába. gyásával folytatta Míhalovics Zsig. mond az Actio Cathoiicámk később a prímás u'astására külföldre szök­tetett volt igazgatója Í6 kémkedési tevékenységét .Míhalovics az Actio Ca*holica országos szervezete útján összegyűjtött adatok alapján rend­szere« jelentéseket készített az amerikai segélyszerv magyarországi de’egá'usa részére. Míhalovics szökése után augu«z. tus végén titkos úton küldött levél­ben Intézkedést kért Mindszentytől » arra, hogy az adatgyűjtő tevé­kenység itthon azonnal megindul­jon és hozzá a friss anyag mi­előbb kikerüljön. 1947 augusztus 31-én Mindszen y az egyik nyuga‘1 nagyhatalom kö­vetét tevédben arra kérte, hogy az amerikai hatóságok birtokában lévő Szentkoronát ne szolgáltas­sák ki a magyar államnak . Mindszenty sajá*kezfi levele és a kőve‘nek a legteljesebb támogatás biztosításáról szóló eredeti válasza szín‘én a titkos levéltárban volt ÁitYagri támogatás idegen államok Iá* Mind-zen:«, annak hangsúlyozá­sára, hogy írem ismeri el a Magyar Köztársaságot, !945-ben a részére megszavazott és a miniszterelnöki fize'és "háromszorosában megáEa. pftcrtt ál!«mi juttatást nem fogadta eí Ezzel szemben elfogadott idegen államoktól jelentős anyagi ‘ámoga- tást és valutaügyeivel a külföldről kapott dollárbankjegyek és csekkek le. ketepiacon, zugárfolyamon való értékesítésével sokszázezer forint­tal károsította meg a magyar ál­lamot. . , A nyomozás eddig több mirt 50.000 dollár feketepiacon való dedósát derf‘ette fel. Az egyik fővásárló Eszterházy Pál, a földreform előtt Magyar- ország legnagyobb földbirtokosa volt. Esz‘erházi saját vallomása szerint mintegy negyedmillió forint értékű óollárci.kkel vásárolt M ind szén V tők A vásárolt dol'.árvalutá* Esz- terházy ausztriai hi'bizománvának jogtanácsosához csempészte. Mindszenty.József az eléje ‘árt terheiőadatok sólya alatt beismerő vallomást tett. örtee'bevef bűntár­sai ' szintén elismerték a velük szemben fennáíió vádat.’ A nyomo­zás tovább folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents