Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-25 / 297. szám
Mit jelent a fiim fe&zevÁfyó&a Az „összevágáa" majdnem olyan nehéz és nagy gondo: igényifi munka, mint a film rendezése. (Igen gyakran mage a rendezd vágja a ü'jnet.) A vágd — azaknyelven „kfltter" (Cu'.ter) — kezében az olló a legfontosabb szerszám. A fim egyes jeleneteit ugyanis nem a cselekmény sorrendjében veszik fel, hanem azokat a jelenetek#, ame'yek egy és ugyanabban a díszletben, vagy környezetben já szódnak le, egymásután és többnyire efy és ugyanazon filmtekercsre veszik fel. így feeslegesaé válik egy-egy díszletnek minden felvételhez való külön felépítése, mert hiszen egy- egy díszletnek felépl ése néha több- napi munkát jelent. Az egyes fi'm- ekercseken tehát nem a téma, hanem a díszletek sorrendjében követik egymást a jelenetek és a vágd dolga minden egyes jelenetet a maga helyére rekni- Exér kell a filmé összevágni, vagyis e nem egymáshoz tartozó jeleneteket egymástól «.választani Környey István professzor kutatásai fowadatmasUiák a<z a%yse&ívzelei őserdőtől a cukorig Hogy ki volt az első, akinek évezredekkel ezelőtt eszébe jutott megkísérelni a cukornád édes nedvét kivonni, adóiunk nincs Az első feljegyzés Dioskoridestől szánna zik. Tőle tudjuk, hogy a régi rómaiak már ismerték a cukrot, de annyira ritka csemege volt. hogy csupán gyógyszerül használták. Európában a cukornád csak a déli részeken honosodott meg. mert a hűvös éghajlat ‘ermeszte- sére nem ajkai maa. Nagy Sándor idejében már ismerték Európában a cukornádat, meglehet, hogy éppen hadjáratai alkalmával hozta be. Az első biztos adatunk Kr u, VII. századból van. Ekkor jegyen te lei a krónikás, hogy mi. dón Heraklios keletrómai császár t)27-ben II. Chosreores perzsa kiül v palotáját ostrom során elpusztította, az értékes zsákmány Között darabos cukor is volt. A cukor általános el erjedése azonban jóval későbbre, már a keresztes hadjáratok idejére esik. Az első nagyobb cukorszállít- mánv 996-ban érkezett Velencébe Szíriából és Egyiptomból. Cypru» tzigeén a keresztények uralom- rajutásakor lendült fel a cukor- nádtermeszrtés, Szicíliában már a tlí. században foglalkoztak vele Kolumbus Amerika felfedezése után mindjár1 meghonosította a cukornádat « nyug« kidiai szíreteken. Innen és Mexikóból azután az i«'ik folyamán mind több cukor jö"t be Európába, mert igen jó üzletnek bizonyait. A pécsi ideg- és elmeklinfka épülétének nyugattá szárnyán, Környey István professzor lervei szerint hetek óta kőművesek és szerelők dolgoznak serényen. A klinika ideg- és agysebészeti osztályává alakítják az épüle'nek ezi i részét. Közel százezer forintos költséggel épül a méreteiben hatalmas és korszerű sebészei műtő. 'legyed év múlva az Országos Tervhivatal segítségével és a Óon-Suisse által adományozott műtőfelszereléssel már saját inzetiikben folytathatják gyógví- ó és tudományos munkájukat Környey professzor és kiváló munkatársai. Az agysebészet ma már odáig fejlődőit, hogy például az agy- dagannit-mfit ölek korábbi 40—30 százalékos halálozási arányszáma húsz alá csökkent és a korábban menthetetlen állapotú betegek mini érv 40 százaléka gyógvul'an folytathatják munkájukat Másfé1- év alaitt Környey professzor dbt ajtiyűl hűhjjjÁk&zl fánmág. gjOndfal A földkerekség lakói csaknem minden világrészben különböző problémákkal ée nehézségekkel küszködnek, de ezeket össze sem lehet hasonlítani a brit „Interplanetar Society“ gondjaival'. Ennek a „bolygóközi" társaságnak a céljai — amelynek tagjai fizikusok, matematikusok, filozófusok és Írók — nem határolódhatnak el az európai egyesült államokra, vagy akár a földkerekség egyesült államaira, hanem napirendre került az United Solar System (Naprendszer Egyesült Országai) gondolata is. William Stepledon, az új Verne Gyula, a társaság alótt tartott előadásában arról beszélt, milyen módon kell gondoskodni a naprendszer bolygóinak gyarmatosításáról, amelyek jelenleg még lakatlanok. Elsősorban a Marsot ▼ette itt számításba, amelyen nemcsak az élet fejlődhet ki, hanem az emberiség számára va óságos paradicsommá válhat. Meg van győződve arról, hogy a Mars kólón rációjára leginkább a tibetiek alkalmasak, akik sokszáz esztendeje hideg légkörben éltek, ahol a nagy magasság miatt erős volt a levegő nyomása. A Vénus gyarmatosítására leginkább a földgolyó trópusi vidékének lakói felelnének meg- Ezeknek a nagyarányú terveknek a megvalósítása a földgolyó lakóinak könnyű és gondtalan é’etet biztosítana. Ugyanis a gyarmatok él alában nagyon termékenyek és bizonyára az angol gyarmatosítás zsenijének az előadás közben is az járt az eszében, hogyan zsákmányolhatják ki majd a monopolisták a bolygók elmaradt benszülötteit. Nyitva marad a kérdés — fejezte be előadását Mr Stepledon — hogyan fogadják a bolygólakók a föld civilizációjának és a gyarmatosításnak az áldásait a Marson vagy a Vénuszon? Ezen a téren úgy érezzük, az angolamerikai imperialistáknak Kínában és Indonéziában nem lehetnek a legjobb tapasztalataik. egyéb fájdalomcsillapító eljárásúik nem hoznak megfelelő eredményit vagy morfium és hasonló csillapító anyag nem alkalmaz- 'tató huzamosabb ideig, a gerincvelőben futó fájna lomérző idegpálya és a hátsó érzőideggyökér ál metszésével segítenek a zenvedő betegeken. A klinika igazgatója elmebetegek operatív gyógyításáról is beszámolt Eddig műtőtér csak krónikus elmebetegeken végeztünk, imikor egyéb kezelési módszerek eredménytelennek bizony u Ittak. c'Iménveink általában kielégítő- ek és operált beleseink felét otthonukba visszaengedhettük, köztük olyant is, aki intézetünkben már 15 éve ápolás alatt állói <t. Ilyen műtét után egyetlen beteg- vesz'feSégünk nem volt. Az ülő idegzsába eseteknél a cerÍTic porcos és szalagos részén beállított sérüléseknél, anatómiai elváltozásoknál az operatív beavatkozások igen kielégftőek. Kör- nyey professzor közel tíz év alatt végzett ilyen műtéted kiváló eredményt nozi ak. A dolgozók egészségének és munkaerejének visszanyerésénél rdroérhetetlen jelentőségű a modern idegsebészeti intézet, amelynek megnyitása új fejező e* nyíl a pécsi orvostudománvban. Szabó Sándor nyolcvannyolc agyműtéet végzett, itt a halálozási arányszám 18 százalékra csökkent. Munkatár- ;unknák adott nyilatkoza’óban (íörnyey professzor közölte, hogy agyműtétre részben a háborús sérültek jelentkeznek a koponyáján maradi szilánk, epilepsziás rohamoka" okozó hegképződés és agytálvog miatt. — Nálunk sok Syen utóikövetkez- mény tapasztalhaJ ó, — mondotta a professzor — mert a honvédségnél az agysériilitek sebészi ellátása nem volt megszervezve. Ilgyik esetünkben például egy ;gen kiváló egyetemi adjunk! üst elveszítettünk, mert a bennmaradt szilánk körüli hegképződés az igyrészekig terjedt el. Igen súlyos nehézségekkel kellett megkezdenünk egy másik esetben, amikor a szilánk körül majdnem 100 grammos agytálvog képződött úgy, hogy annak sikeres és a jelek szerint gyógyulásra vezető operációját különös szerencsének kell tekint enünk. á A fejsérüléseik szakszerű ellátássá nemcsak a későbbi követkéz- pmenyek elkerülése végett, hanem , tazért is fontos, mert kezdői stá- ,i Jiumhan nagyon sokszor életül mentő az ilyen műtét. Az agy- (tműíéek egyik legnagyobb nehézsége a vérzése- il 1 apítás. Ennek ((módszerei sok tekintetben eltérőnek a nagysebészetiben alkalma- (Ize ft eljárásoktól A második vi-. (i'.ágháború alatt egyes államok-* (iban bevált vérzéscsillapító anya-* (igokat ugyan felfedeztek, ezek* (iazonban még nem érték el hoz-* (izánk. A klinika laboratóriumé- * (than az agysebészek új eljáráson* dolgoznak, a ku! «tómunka sike- * -e elé nagy várakozással tekin-• Jtünk. Környey professzor ezzel* kapcsolatban a következőkben * (Inyilatkozik: <* — Klinikánkon egyik tanárse-' 11 gédem kísérleteket folyat vérzés-( (•csillapító anyag házi előállításán. .| ('A csillapító anyag az állattikisér-1 ('letek szerint bevál nak látszik.. ,| (•Arra még nem került sor, hogy ('az új vérzéscsillapító szer hatásált \ ( emberen is kipróbáljuk. ,j (' Mérhetetlen fájdalommal járó]| ( lie egségekljen szenvedők egyes ('eseteinél idegsebészeink fájdalom-(| ('csillapító műtéteket végeznek A(i (j pécsi idegsebészet ezen a t^ren (i ( ugyancsak kiváló eredményt ért (i fel. Olyan esetekben, amikor t Dcfnokiiéoaiát az atom máglyáig Az ÓKOR EGYIK LEGNAGYOBB bölcselője Demokritos 400 évvel Krisztus születése előtt hozta nyilvánosságra az első atomelméle.et Demokri- tos azt tanította, hogyha a különböző anyagokat melegítjük.vagy szétaprózzuk, eljutunk már tovább könnyű szerrel nem osztható részecskékig amelyeket elemeknek nevezett. Az elemek néhány alapanyagból épülnek fel; ezek az atomok, melyek tovább már nem oszthat ók. Demo- kritos tanításait az évszázadok során belepte a por, a középkor elmarad: klerikális gondolkodása, a tudománynak az alkímái- ban való tévelygése elfeledtette ennek a nagy materiálisa bölcselőnek az elméletét Pedig a modern fizika azóta már kimutatta, hogy Demokritosnak lényegében igaza volt, a földön található anyagok 92 elemből tevődnek össze, ezek legapróbb részei pedig az atomok. Később a tudósok f elder« tették, hogy az atomok maguk is apró részecskékből állanak egy központi atommagból és az atommag körül keringő elektronokból. A rádióaktivitás (az a jelenség, hogy bizonyos elemeket, például az uránércet rendszeresen apró részecskék hagyják el) a továbhi vizsgála ok során beigazolta, hogv az elem kémiai tulajdon- ágait az atommag szabja meg. Maga az atommag is további részekből, protonokból és neutronokból áll. A pozitív töltésű protonok száma szabja meg az elemek rendszámát és az atommag körül ugyanannyi negatív _ töltésű elektron kering, mint amennyi^ proton van az atommagon belül. A rádióak ív elemek atomjaiból nagv energiával hiró részecskék távoznak el, amelyek nyomán az elemeken belül átalakulás megy végbe. Mindebből következik, ha az atommagot mesterségesen meg tudjuk változtatni, akkor megoldottuk az elemátalakítás kérdését, amelyen évszázadokon keresztiül hiába töprengtek az aranycsináiás mesterei. Az ATOMOK VILAGAegy égé szén új világ, amelyben mérhetetlen apró részecskék vannak. (Egy gyűszűnyi vízben sokmillió atom van. Ha az atomot egy hatalmas sportpályához hasonlítjuk, magja mindössze egy borsószemnyi nagyságú lesz a pálya közepén, az elektronok még ennél a borsószemnél is sokszorosan kisebbek.) Erre a világra már érvénytelenek a fizika törvényei, itt alkalmazzák az úgynevezett kvantum mechanikák, amely a legapróbb részecskékkel az anyag és energia viszonyával, a sugárzásokkal és hullámokkal foglalkozik. Miközben az a om- magból eltávoznak a részecskék és új elem keletkezik, hatalmas energia szabadul fel. Ez adja az atomfizika óriási jelentőségét. Az első mesterséges elemátalakí ást 1919- ben hajtották végre, amikor Rutherford nitrogénntommagoka bombázott alfarészecskékkel és ezzel sikerül a nitrogénmagokat oxigénatomokká átalakítani. Azóta már szám aluu ilyen elemátalakítási kísér- let sikerült, természetesen csak igen kis méretekben, hatalmas energia felhasználásával és óriási költséggel. Amikor a tudósok az «omenergiában rejlő hatalmas erőt felfedezték nyomban megkezdődött a kutatás, milyen célokra alkalmazzák az elernátalakítás során feszabaduló hatalmas erőt. AZ AMERIKAI TRÖSZTÖK amelyek az atomgyártás titkát megvásárolták, elsősorban a pusztítás a hadianyag- gyártás céljaira akarják ea a mérhetetlen lehetőséget felhasználni Az atombomba működésének lényege szintén az elemátala- kítá* Az uránból mesterségesen előálliott plutónium nevű elem az atommag bombázásának hatására két egyenlő félre hasad szót, aminek következtében három-négy neutron szabadul ki. Ezek a neutronok újabb atommagokba hatolnak, a folyamai lavinaszerűen felgyorsul és az úgynevezett láncreakció során óriási energia termelődik. Az amerikaiak az atombomba titkával rá akarják kényszeríteni akaratukat a világ öbbi népeire, azonban ez egyre ke- véíbbé sikerül nekik, mivel maguk az amerikai katonai szakértők is kimutatták, hogy az atombomba segítségével csak a békés, lakosságot lehet elpusztítani, de a háborút megnyerni nem lehet. Ugyanakkor nyíltan beszélnek arról, hogy a Szovjetuniónak óriási atomtelepei vannak és sokkal tökéleesebb atombombával rendelkezik. mint az Egyesült Államok. Mo I.OTOV KÜI ÜGYMINISZTÉR 1947-es beszédében bejelentette, hogv az atombomba ti, ka nem titok többé, és a Szovjetunió is rendelkezik az atomenergia felhasználásra szolgáló módszerekkel. Mialatt az amerikai trösztök háborúra spekulálnak, az alkoó tudósok folytatják békés munkájukat az atomenergia felhasználására. Frederic Joliot Curie professzor két esztendő óta folytatja kísérleteit a árizsi Chartállon erőd földalatti kazamat ái- ■an, amelyeket óriási kísérleti laboratóriummá alaiki'ot ák át Az erődben, hatalmas tartályokban urániumhengerek működnek, amelyekben sikerült nagyhatású energiát előállítani A felfedezésnek óriási jelentősége van, az orvortudomAnv és sz ipar számira. JOLIOT CURDE PROFESSZOR sajtókon ferendájáa kijelentette hogy ellen étben egyes atom tudósokkal, élméle' ét nem tartja titokban és legfontosabb részeit nyilvánosságra hozza. A francia kommunista professzor találmánya óriást riadalmat keltett a kapitális ék között. A csikágói atom intézet igazgatója szkeptikusan így nyilatkozat: „Már régen tudtán«; hogy nem sokáig fogjuk kezunkbetartan« az atomenergia titkát. Egy amerikai uj' ságíró jellemzően ezt kérdene a professzortól: .Mennyi idő alatt tudnak odajutni. hogv atombombát is k ész lsen ek?" — Mire Joliot Curie így válaszolt: „Ezz<" a kérdéssel nem ia foglalkozunk.“ HOSSZÚ UTAT TETT MEG az atomkutatás a régi görög bölcselőktől a szovjet tudomány és a haladó tudósok hatalmas kísérleteiig. Ezek a kísérletek arra a reményre jogosítanak bennünket, hogy az emberi tudomány egyik legn*' gvobb közkincse egyre fokozottabban * nép civilációjáf, jólétét és felemelkedéséi fogja szolgálni, mert a haladás és béka ügyének győzedelmeskedni kell a háború* ra spekuláló atomr>f,':'" ’ ’ i mesterkedése felöl': £p.ei é± málna az hznki iáikon. \ Micsurin a kínáló szőttjét tudós és tanítványai munkájának I eredményeképpen szőttjei kolhozok ezreiben „alakítják át a termé- , széfét". A szovjet mezőgazdaságban már 208 féle facsemetét és i bokrot termeltek, amelyeket Micsurin és tanítványai kísérleteztek , ki. Nekik köszönhető, hogy a kertészeti munkálatok már messze I északon, az archangelski, a szverdiooszki és cseljabinszki kerüle- I tekben és Szibériában is elterjedtek. Altáj vidékén ahol azelőtt i semmi sem termett, ma már 2.000 kert van, A hideg éghajlatú Le- (' ningrád környékén fagyálló cseresznyéiajtákat termeltek ki. A i Táoolkeleten, amelyet a tudósok sokáig teljesen terméketlennek , hittek, ma málna, földieper kiváló minőségű alma és körte ad bő i termést a hideg éghajlat ellenére. Meghonosították‘ a Szovjetunió- i ban az összes trópusi növényfajtákat is, az ország több részén i gazdag narancs és citrom ültetvények, pálmaiige.ek vannak. A i Kolhozokat hatalmas központi gyümölcsfaiskolák látják el a szód- i jet tudomány eredményes munkáinkén^ született új gyümölcs és i növényfajtákkal. Nemrégen Yorkshire Post című angol lap Lisen- i kot a nagu szovjet tudóst far aga lan ukrán földművesnek nevezte. i Ez a tudós azonban mint Micsurin tanítványa különbet produ- i káli minden nyugati kutatónál, akik segítenek az imperialisták i boszorkánykonyhájában mérget főzni az emberiség számára. A i szovjet agronomusok és biológus ók a béke művét alkotják és ed- i dig ismeretlen új perspektívákat nyitnak a tudomány fejlődést , előtt. DUNÁNTÚLI napló
