Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-25 / 297. szám
1948 DECEMBER 23 Dü ff ÄH TÖÍI NÄPtTi T &>zms^*.-rimYsv.%*fmtvK.&z^yrx9!,va!&v^B?Xte9r\tBSmv*te^?K&z^rsi%*5m9%*r3mv9 A KOMMUNIZMUSRÓL „Kísértet jár)« be Európát — a kommunizmus kísértet«. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen vén Európának minden hatalma: pápa és a cár, Metternich ée Guizot, a franci« radikálisok és a német rendőrök” — írta ezáz esztendővel ezelőtt Marx Károly a Kommunista Kiáltványban. Száz esztendő múltán a kommunizmus tObbé nem kísértet, hanem életrekelt valósáp a (Old egyhatod részén, születőben van a népi demokrácia országaiban ás ha lehet talán mégjobban megrémíti a pusztulásra ítélt uralkodó osztályokat és még vadabb hajszára készteti a haladás hívei ellen Metternich ás Guizot utódait, az amerikai imperialistákat, a háború« uszít ókat ás a tőkés zsoldban álló jobboldali munkásárulókat. Az emberiség szivében évszáza- áok,évezredek óta élt a vágy egy elyaa társadalom után, amely meg- szünteti az elnyomók és elnyomottak közötti különbségeket, eltünteti a tőidről a szolgaságot, a nyomoróságot, elűzi az éhség és háború rémét Az eddigi Összes elnyomott osztályok közül azonban csak a peoletáriátusnak adatott meg, hogy győzelmes harcra induljon, mini az új társadalom megalkotója, a kizsákmányolás és a kl- asákmányolók ellen ós Önmaga iel- Szabodításával szabaddá tegye a többi elnyomott osztályokat is. Az emberiség saebb és boldogabb é'et utáni vágyát a történelem iolya- mán ezerszer álmodták meg a költők, vetették papírra utópisták, hirdették néptribunok Hőmérőstül kezdve a francia felvilágosít ókig, azonban csak Marznak és Engels- nek, a tudományos szocializmus megteremtőinek sikerült előszűr Osszak «peso hatok a szocializmusért lolyó harcot, a munkásmozgalommal, latektetni a Jövfl társadalmá- aak alapjait Marx Károly a „Gótel program kritikája” című könyvében e kapitalista államgépezet szétrombol ása és s proletáriátus t orr ad almi úton való uralomra jutása után megteremtendő új társadalomban a kom- mnnizmus két szakaszát különbözteti meg. Az elsfl szakaszban, amelyet ma szocializmusnak nevezünk, a termelési eszközök már a társadalom birtokában vannak, azonban a tárasdalom termékeiből mln<Ynk| munkája arányában részesül. A második szakaszról Így ir a tudományos szocializmus megalapozóit: A kommunista társadalom magasabb szakaszán, amikor az egyénnek szolgai alárendeltsége a munkamegosztás alá és ezzel a testi és szel'sml munka ellentéte megszűnt, amikor a munka nemcsak aszközs az életnek, de maga a legtöbb életszükségletté lett, amikor az egyének »okoldaló fejlettségével a termelő erők |s megnövekedtek és a kollektív gazdaság kótlorrásai bőségesebben lakodnak, csak akkor lohst a szók polgári |ogi látA- kört egészen elhagyni és a társadalom csak akkor Írhatja zászlajára: „Mindenki képessége) szerint, mindenkinek szükséglete szerinti" Az Október) Forradalom először teremtette meg az emberiség történelme során a szocialista társadalmat. A szocializmus építése azóta állandóan előrehalad, egyre magasabb óa magasabb tokokra érkezik a SzovlQtóniőban. A legelső felárrá- vert a forradalom után az elmarod ott lélleduálls országból ha- ta’ma* ipari országot teremteni, az Ötéves torvek során megalapozni a nehézipari, győzelemre vinni ■ szocialista tervgazdaságot, amely lehetővé tette az elmaradt agyéul gazdálkodás helyébe a modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés meghonosítását a SzovJetúnJÓ kolhozaiban. Mindezek a gazdasági alapok a proletáriátus szilárd hatalma mellett új kultúrát teremtettek a nép némára és étformélódoti nemcsak az ország Ipara, mezőgazdasága, kereskedelme, kn'túrája és művészete, hanem maga a ember is. Ojtfpusú, magasabb erkölcsű szovjet ember keletkezett, ak| a szocializmus öntudatos előrevivője az Állam és tendálom című művében a jövő fejlődéséről Így ir: „A kommunizmus győzelméért még óriási lépéseket kell tenni előre a termelő erők fejlődése terén, le kell küzdeni • kistermelés számos maradványainak ellenállását, le kell küzdeni • maradványokkal kapcsolatos szokások és maredlság óriási erejét.” A szovjet rendszer sikeres építése, a nagy Honvédő Háborúban aratott fényes győzelem azt mutatja, hogy ezeket a követelményeket a Szovjetunió dolgozói már jórészt elérték. Ezért mondhatjuk, hogy a Szovjetunióban már eljutottak a szocializmus legmagasabb fokának a küszöbére ét a szovjet nép hozzáfoghat a kommunizmus építéséhez. Ennek az étmenetnek legelső teltétele a szocialista Ipar még hatalmasabb ktljelődése, a mezőgazdaság még fokozottabb gépesítése és olyan bőség megteremtése, hogy a közszükségleti cikkekkel fokozatosan ki tndják elégíteni a dolgozók minden szükségletét- A szocialista társadalom már megteremtette azt az ú] munkaerkőlcsOt, amely még jobban kifejlődve lehetővé teszi, hogy a kommunizmusban a munka ne kényszer legyen, hanem alapvető életszükséglet, becsület, bOsiesség éa dicsőség dolga. A Szovjetunióban ma már nincsenek egymással ellentétes oeitá tyok, bár a sztálini alkotmány Rar val szerint, meg van még a munkásság és a parasztság, ezek azonban egymással szövetséges testvér] oeztályok. A kommunizmusban még ex a kis különbség is eltűnik, nem lesz különbség a váró« és a tahi élete között, nem lesz különbség a munkás és a paraszt életszínvonala, kultúrája ée civilizációja között A kommunizmusban elmosódik a határvonal a fizikai éa szellemi munka között is, a legnehezebb fizika] munkát nem testi erővel, hanem modern gépekkel végezik, amilyenek ma már a Sxovjet- ó utóban axázezerszámra vannak (hatalmas kombájnok, csatornaásó gépek, bányagépóriások). A kommunizmusban megszűnik a munkakényszer és a teljesítmény szerinti munkabér — mindenki öntudatosan, legjobb képességei szerint dolgozik, megszűnik a pénz eddig] szerepe éa mindenki szükségletei arányában szabadon részesülhet a társadalom termékeiből Sztálin elvtár8 a Bolsevik Párt XVm. kongresszusán 1939-ben, majd 1940 februárjában kimutatta, hogy a kommunista társadalomba való átmenet biztosítására a Szovjetunióban évente mintegy 50 millió tonna nyersvasat, 00 millió tonna acélt, 300 millió tonna szenet és 00 millió tonna kőolajat kell termelni és ennek megfelelően kell letleadülnle a nemzetgazdaság többi ágazatainak Is. A termelő' erők Ilyen színvonalának eléréséhez ,a szovjetországnak mintegy 15 —30 eRtendöre van szüksége, azonban az átmenet az új lejlet tebb szakaszra már addig ts fokozottan megy végbe. A Szovjetúnló a kommunizmus építésének megkezdésével a Jövő ragyogó per spektlváját tárta tel a világ mun- kásosztá'ya előtt, megmutatva, hogy a proletárállam, amely lerázza a kapitalizmus zsarnokságát, milyen mérhetetlen tehetőségek e'őtt áll. A sfai demokráciák ma még szocializmus felé haladnak. Ez az út lényegében nem különbözik a Szovjetúnló fejlődésétől. Lenin elvtárs Raval szerint „a kapitalizmust ax osztálynéikül] társadalomtól, a kommunizmustól e'választó egész történelmi Időszak folyamán elkerülhetetlen a politika] formák nagy bősége és különbsége, de a lényeg e'kerülhetetlenül egy lesz " A ma gyár népi demokrácia a maga sajátos ótján szintén a szocializmus* épít] és ebben példaképül állnak előtte a Szovjetúnló hatalmas sikerei A jugoszláv munkásárulók el vaknttságukban arról hazudoznak, hogy ők építik a szocializmusnak valamiféle különleges útját és ök tárnak ma a förténe'em élén. A jugoszláv munkásárulúk bárgyú fe- oaoflésére saját kudarcaik, válságban lévő nemzetgazdaságuk helyzete adja meg a legcsattanúsabb választ. A Tito klikk nem a történelem é'én áll, hanem az a sors vár rá, hogy gyalázatos árulása nyomán a történelem süllyeaztőjé- be kerüljön. Ugyanakkor a népi demokratikus országok, szoros szövetségben a Szovjetúnlóval, egyre nagyobb sikereket érnek el a szo- cla'lnnua építése terén. A Jövőért folyó harcnak veztöje minden or szágban a munkásosztály. Lenin elvtárs „A nagy kezdeményezés” cfmü cikkében így Jelölte meg a proletáriátus feladatait: ,.A prole- táriátusnak ahhoz, hogy gyöszön, hogy a szocializmust megteremte« éa megszilárdítsa, kettős, lletre kettőségében egységes feladatot kell megoldania: elÖRÖr a töke ellent forradalmi harcban tanúsított határtalan bátorsággal magával kell ragadnia a dolgozók és kizsákmányoltak egész tömegét, magával kell ragadnia, szerveznie és vezetnie kell ezt a tömeget, a burzsoázia megdöntése és minden ellenállás] kísérletének teljes elnyomása céljából; másodszor maga után kell vonnia a dolgozók és kizsákmányoltak egész tömegét, valamint az összes kispolgár] rétegeket az új gazdasági építés útjára, az új társadalmi kapcsolat, az új munkafegyelem, az új munkaszervezet lér tesítésének útjára, amely a tudomány és a kapitalista technika legújabb vívmányait, a nagyüzemü szocialista termelés megteremtésén láradozó öntudatos dolgozók tömeges egyesülésével köti össze.” A népi demokráciák e’őtt még hatalmas feladatok előtt állanak, sok országban még most kell megalapozni a nehézipart és a mezőgazdasági termelés kollektivizálása a dolgozó parasztság önkéntes szőr vétkezése alapján még hátra van. A népi demokráciák eddigi sikere azonban a legjobb biztosíték arra, hogy ez az út helyes és csak az az út vezet kt a kapitalizmus válságából a szodalbmos, mos felé. A kapitalizmus csődje és veresége a napnál ]s világosabban mutatkozik meg szerte a világon. A kapitalista országokban válságok dúlnak, a klvénhedt, pusztulásra Ítélt osztályok már semmi újat nem tudnak átkötni még a régit is elpusztítják. Ilyen körülmények között az emberiség egyre fényesebben látja maga előtt a kommunizmus Ígéretét A kommunizmus ma már nem messzi beveti 6 ködkép, hanem építése é ő valóság a Szovjetúnlóban. A kommunizmus perspektívája a béke, a demokrácia és a Rodallzmus erőinek növekedése, ma a legnagyobb reménység ax elnyomott emberiség számára. Hiába erőlködnek a dolgozó nép esküdt ellenségei, hiába kötnek új szenttzövétségét az amerikai lmpejlalfsták Francoval, a náci nagyiparosokkal vagy a klerikális reakcióval, mint Molotov elvtárs mondotta: „olyan korszak ban élünk, amelyben minden út a kommunizmus felé vezet” Faja» István Szépül és fejlődik a mecsekalji város Ha a déli dombok valamelyikéről nézzük Péca városit, olyan mint egy amfiteátrum, amelynek emelkedő karéjában kolosszusok kórusa áll és énekel. A kórus egyre színesebb és zen- gőbb lesz a Nagy Karmester pálcájának intésére. A karéj egy-egy fires foltján id&nklnt új és új óriások emelkednek fal. A két és félév alatt megvalósuló hároméves tervnek harmadik szakaszába érkeztünk és az eddigieknél is nagyobbarányú beruházások indulnak már egy két héten belül. Négy és félmillió as az Asz- szeg, amit a város háztartása és üzemei fordítanak tervberuházásokra. A gyárvárosi kultúrház falai már állnak és kibontakoztak a többszáz embert befogadó hatalmas terem körvonalai a beépített színpaddal A kővetkező évben további 350 ezer forinttal folytatják az építését. A fedett piactér munkái már megkezdődtek. A város képe egéren átalakul ennek a munkának során. Elhordják az öreg házakat s helyükre fővárosi méretű fedett piac tér kerül. A Kos- snth-tér szűk határai közé szorított nyüzsgés helyét elfoglalja majd egy másfajta nem kisebb nyfizs- mindenfajta autóbuszok központi kiinduló állomása. Ennek forgalmát még növeli az a két autóbusz, amelyet az év első hónapjaiban szereznek be és bocsátanak üzembe 450 ezer forintos költséggel. A Széchenyl-tér kicsi erre. A vásárcsarnok építését közel félmillió forinttal folytatják. A gyorsan fejlődő város örök problémája a viz. Az, amd nincs és az is. ami van. Kevés az Ivóvíz és sok az, ami eső vagy olvadás idején ^rohanja a városi. Az ivóvízhiányt további kutatómunkával próbálják megszüne'ni a tortyo- gói fúrások folytatásával ésaTety- lye sziklái alatti táró kihajtásával. Ezekre a munkákra 200 ezer forintot szánt a költségvetés és ugyan- i'ven összeget arra, hogy Meszes és Rigőder bányász-’akótelepeket ősz- szekötó vizvez ékhálózatot kiépítsék. A lerohanó vizektől legjobban szenvedő utcát, a Pe őfi-utcát át építik. Ebbe a vízkomp'exumba tartozik tulajdonképpen a városi közfürdő kérdése is, amelynek megoldását egyre inkább sürgetik az MDP v4 roapoÜSkaj gyűl taxin Bzek eredményeképpen a váróé jövőévi költségvetése kerek egymillió forintot Irányzót elő e Ba okáayi fürdő- üzemhez építendő gőzfürdő munkálatainak megkezdésére. „Kodszakelkotó” é* ugyancsak többszőr hangoztatott kívánság ve. lósui meg ax év e’ejéu beszerzendő fa‘özfieutóval A tzaheraí szint um hős hasonló porfelhők eltűnnek a nyáron a pécsi utcákról. A köz világi iáéul kapcsolatét kiadások ugyan. ■? csak jelentfa tt 2 tétként szerepei- ' nek. — Nagyin. Költségű Mié. zart és transzformátor állomások létesítése kétszázezer forintot igényel. Az eddigiek mellett tovább utazik a viáÚj építkezések, nagy beruházások kezdődnekPécsett a hároméves terv utolsó évében goságo* egy újrtb perem községbe. Mecsekéi ja községben is Ügyi* a fény a virágba boruló tavaszon. Esek mellett a tervberuházás jaU legü tételek mellett e leootertáat éa közúti ráesnél jelentős összegeket találnak as ftféoftéiakrt. Ezek maguk És meghaladják: a másfél. mUJó tartatot KUÖobőeő közép«, letek tatsreséu ngyaooeak féknfi- liós összeg. Így égül és aaépfit e macaakelji váróé a népi ássa ok/keit ötödik érvében, mint eleven btaonyitéka a fogyöabe teilen optlmlsnuanak ét ab koókéasségxsek. A sopronkőhidai mártírok Csepel Ifjúmunkásai a mait hónapban felhívást intéztek Budapest Ifjú tógához, emlékezzenek msg Pesti Barnabás, Pataki István és Kreutz Róbert Sopronkőhidán hősi halált halt ifjúmunkásokról. A felhívásra csütörtökön este a magyar ifjúság legöntudatosabb fiai kivonultak a Kerepesi-úti temetőbe és lobogó fáklyák fényénél egymás után tették Is a kegyelet kosssrá- jdt a mártírok Htjára. As emlékezés fáklyája rápillantja fényét Pesti Barnabásra, akt Pártéból fitt hasa a háború alatt, hogy riszt vegyin ax ellenállási mozgalomban, üzemben dolgozott, mint a Kommunista Ifjúsági Ssó- oetség tevékeny katonája. Amikor elfogták, zsebében megtalálták a Szövetség egg utasítását. A pribékek kínzása még saját nevének elárulására sem tudta kényszeríteni. Pataki István Beszkárt-mun- kás, a vasas ifjúmunkások vezetője volt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezője. Elfogták és hetekig váltatták, de nem beszélt. A harmadik mártír Kreats Róbert, évekig réeztvett a vasai ifjúmunkás mozgalomban. 'A német megszállás napjaiban azt az utasítást kapta a vezetőségtől, szerezzen fegyvert a szabadságharcosoknak. Megtette, szerzett fegyvereket. Nála magánál le találtak 14 karátos arany íegygyfirfik, élcwe rek. Svájci karórák HENTZ Jókal-tér / Használt aranyat, brillíánso zeszek, cserélek. i34c i fegyvert etfogatémkoe. Halálra ítélték. Ott halt meg a sopronkőhidai 1 egyház udvarán I9H karácsony elireggelén két Ifjúmunkás társával együtt fasiszták golyójától. Ugyanekkor végezték ki a magyar ellenállási mozgalom nagy polgári Msét, Bajcsy Zsilinszky Endrét le. Hősi haláluk nem volt htáhavU: HépéUt szabad. fl Dunántúli Napié MAI EKTTOS SZAMÁNAK ARA FALINAPTÁRRAL BGYUTT 1.— FORINT. Bányászszakszervezet Pécsváradon A pécsvársdi bányászok még az ősszel est kérték a Bányász Szak- axarvezet kerületi titkáráé ((ától, hogy Pécsváradoa helyi csoportúi alak.':haskarnak. A kéréshez s megyei titkárság bonéjárelt és a pécavársdi csoport oagy érdeklődét mellett alakaft meg. Dér József szakmaközi bizottsági tag megnyit ó|a után a jelölő bizottságot választották meg. Miklós Gyula kerületi bányász tikár politikai beszámolót tartót* és Ismertette abá. ny ászkon greetzus határozatait. Ez utáu került sor az ú* vezetőség megválasztására. — Elnök: Fábián János, Alelnöki Nagy Vince, Pénztáros: Kovács János 40. Ellenőrök: Baráth György, Mészöly István, Kultúrvexstő: Molnár Imre Prop. vez.: Hegedűs Dániel. — Dér József köszöntötte ez új vezetőségei amelynek nevében Fábián János köszönte meg s bizalma' majd^ a gyfl’és sz Intemacion»le elénekié. sével ért végei
