Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-23 / 295. szám

ftTTMÁNTÜLT NAPT/fi 1948 DECEMBER & A Marshall-terv leplezetlenül feltárta i as imperialisták kalandor j Vajda Imre államtitkár előadása az UDP politikai akadémiáján) Vajda Imre államtitkár, a Terv­hivatal elnöke szerdán délután a ..Marshall-terV zsákutcája“ címmel előadást tartott, a Magyar Dolgo­zók Pártjának politikai akadémiá­ján. Az előadáson megjelent a magyar gazdasági élet számos ve­zető egyénisége. Antos István ál­lamtitkár bevezető szavai után Vajda Imre megállapította, hogy a Marshall-tervnek két alapelgondo lása volt: „Megmenteni“ Európát a kommunizmus és a Szovjetunió befolyása alól és ugyanakkor az amerikai áruk és tőke kivitele ré­szére új lehetőségeket teremteni az Amerikában fenyegető gazdasági válság elodázása céljából. Molo­tov ez év július másodikén el­hangzott beszédében már leszö­gezte, hogy az. amerikai gazdasági segítség c sak ürügyül szolgál az angol és francia kormányoknak arra, hogy heavatkozzanak az európai or szágok belügyeibe és meghatározzák a kulcsiparok fejlesztésének irányát. A Marshall- terv mind határozottabban elveszti eredeti jellegét és súlypontja fo­kozatosan eltolódik oda, ahol az amerikai imperialisták teljesen bo­tosnak érezhetik magukat: Nyugat- oétnetországban. Itt élnek a leg­élénkebben azok a kapcsolatok, amelyek »* amerikai és német nagytőke között a század elején kialakul* fák ég amelyeket a két világhá­ború sem lazított meg. A Marshall-terv első öt hónapjá­ban lebonyolított áruszállításokból a New-York Herald Tribune adatai szerint 1292 millió dollár értékből csak 39.1 millió dollár értékű ipari felszerelést szállítottak Európába. Ennek is a felét, 19.2 millió dollár értéket Németország nyugati meg­szállási övezeteinek adtak. Trak­tort és egyéb mezőgazdasági fel­szerelést csupán 1.8 millió dollár értékben szállítottak. Érzel szem-] ben a kis és szegény Magyar ország megfosztva a Marshall-tervJ „áldásaitól“, (jjiroméves tervének ^ egy hónapjában több tratorral és egyéb géppel'^ gazdagította a magyar mezőgaz­daságot, mtnt a Marshall-terv öt j hónap alatt 10 orezág kapitalista < mezőgazdaságát. Kudarcba falt a tzovjeíellenes propaganda A Marshall-terv mérlegét meg vonva az államtitkár megállapí­totta, hogy Európa antiszovjetizá* lása teljesen csődöt mondott, mert a népi demokráciák végleg kisza­kadlak az imperializmus hálójából és éppen a Marshall-terv nyomán ismerték fel a Szovjetunió béke politikájának őszinteségét. Vajda Imre államtitkár a továb biakban megállapította, hogy a Marshall-terv tehát ahelyett, hogy megmentette volna Európa kapita­lizmusát, azt mindjobban a szűkülő zsákutcába sodorta. Feltárta az amerikai imperializmus rabló, élősdi. rothadó jellegét. amely hozzásegítette a dolgozók millióit világszerte, hogy feliemerjék és megkeressék a szó clalizmust építő Szovjetunió és vezérének, a nagy Sztá'innak őszinte, békés és a nének érde­keit szolgáló politikáját, így lett a kommunizmusnak szánt ostorból — az osztályharc vissza­1,355.000 hold földet szántottak fe! a gépállomások traktorai Az 1948 évi mezőgazdasági gépe­sítési program befejeződött. Az elő­irányzott 110 gépállomást felállítot­ták. Ma már minden megyében van legalább egy *raktorállomás, általá­ban 10 traktorral. Ezek számát a jövőre állomásonként 18-ra emelik fel. Az őszi szintás során 1,355.000 hold földet szántottak fel trak­torral. A gépállomások mintegy 1075 vá­gón gabonát csépeltek ki és 4000 vagon gabonát osz*á!yoztak. Jövő évben a gépállomások számát előre­láthatóan 70-el emelik, összesen tehát 180 gépállomás áll majd a dolgozó parasztság rendelkezésére. A földművelésügyi minisztérium a gépállomások zavartalan munkáié­nak bdz'osttására januártól kezdő­déiig négyhónapos gépállomás mes­terképző tan folyamot rendez. Fegyveres cigányok ki akarták fosztani a hosszúhetényi plébániát Kowzúbefény községet izgalom. ha tartja az a rablótámadás, emely keddről szerdára véradó éjszakán történt a község plébánosánál, aki majdnem áldozatául esett a rablók­nak. A domboldalon, a község!® klvöt- eaő leCrészlé-ki» ajtaján motozást hallott az éberen alvó plébános. Rátor*a!-an hívet vélt a motozóban éa kiszólt: Ki az? Cigányos hang­lejtéssel bekiáltották, hogy készítse elő a pénzét és az aranyait. A fel­szólítás után a támadók (jp'.őrték a plébánia valamennyi ablakát, majd a támadók baltával, csákánnyal neki estek ez ajtónak, hogy rátörjék a megrémül' és segítségért kiál‘ó lei- készre. Domosvai Lajos plébános próbálta feltartani a csapások alatt recsegő ajtóé, mire a rablók az ajtón keresztül átlőtték karját, majd behatoltak a szobiba. A három támadó 20—24 éves ci- gánylegények baltával, pisztollyal és csákánnyal felszerelve r ékít ámadtak a papnak, aki segíts égért kiáltott. A haltás támadó a plébános feje fe'é sújtott, aki az ütést karjával próbálta kivé­deni, fgy csak keze sérült meg. A közben felébredt káplán, Szűcs Ferenc megjelenésére a rablók ke­reket oldottak. A telefonon értesí­tett pécs véred! és pécsi rendőrség percek alett a helyez inén termett, a több sebbdl vérző papot azonnal g sebészeM klinikára szállította és széleskörű, az egész környékre kiterjedő raz­ziával próbálta elfogni a rablókat. A nyomoráé, még folyik. Domosvai plébános állapota nem fletveszélyes. de kezelésre szorul. felé elsülő fegyvere. Azzal, hogy} Európa minden népe elé azonos} kérdésekei állított, azonos vála-i szokat idézet elő és így szándéka} ellenére erősítette a proletár nem-} zetköziséget és hívott ki az intpe } rializmus ellen újabb erőket, ame-} lyékkel az imperializmus már nem} képes megbirkózni.. } Minél szilárdabb a proletár nem-' zetköziség trontja, annál kevésbé merik a Marsha'l-terv imperialis­tái háború« fenyegetéseiket va­lóra váltani. Vajda Imre államtitkár Rákosi } szavaival fejezte be előadását: Az} imperialisták kalandorok is, akik még sok szenvedést tudnak az em­beriségre zúdítani és csak egyet nem tudnak: a kapitalizmust többé meg nem menthetik és a kommu­nizmus győzelmét többé meg nem akadályozhatják­Jutalmat kaptak az DM mkaversenyének győztesei Szerdán délelőtt a Szakszervezet}' Székház nagy érmében jöttek ösz- sze Baranya vánnvgye ütőre}, hogy héthónapos munkaversenyük ered' ményét megünnepeljék. Negyvenen 500—500 forint jutalmat kaptak, mert az útjavításban a Dongát túl- teljesí ették. Pap Imre megnyitó beszéde után Felczán Andor elvtárs az, MDP me­gyei bizottsága nevében üdvözölte a megjelent ú-őröket, akik dereka­san kivették részüket az ország épí égéből. B. Nagy Gusztáv beszéde után Baranyaién Rezső főjegyző az al­ispán nevében mondott köszönetét az útőröknek, majd Marssó László, az államépítésze'.) hivatal főnöke jelentette be. a 'eljesltménybér be­vezetését- Ezentúl az előírt munkán felül} munkateljesítményt külön megfize'.ik. Végül kiosztották az 500 forintot tartalmazó borítékokat a munka- verseny győzteseinek.­A nemzetközi és elsősorban az amerikai imperie'lsták a gö­rög nép minden tiltakozása el­lenére nem mondtak le arról a tervükről, hogy Görögországot gyarmatosítsák és háborús ter­veik szolgálatában előretolt bás­tyaként felhasználják a Szovjet­unió és a népi demokráciák el­ten. Ebben a helyzetben ment át ellentámadásba egy évvel ez­előtt a hős görög nép Markosz vezetése alatt, hogy biztosítsa Görögország függetlenségét, a nép jövője ó* az egész vl% békéjének megmentése érdeké­ben. 1947 december 24-én hoz­ták nyilvánosságra a Markosz- kormány megalakításáról szóló történelmi nevezetességű beje­lentést. A Markosz-kormány leg­fontosabb programpontja: föld­reform, a külföld} vállalatok, a nagyipar és bankok államosí­tása, a népi «sérvek és intézmé­nyek kifejlesztése, a nemzett« ségi jogok biztosítása, a nem­zeti egység megvalósítása, a Szovjetunióval, a népi demo­kráciákkal és valamennyi demo­kratikus országgal való békés barátj kapcsolatok kiépítése — és mindenekelőtt természetesen a népi erők mozgósítása a sza­badságharc győzelme érdeké­ben. Markosz tábornok kormányá­nak megalakítása fordulópontot jelentett a görög nép fe'ezabe- dító küzdelmében. Az eltelt egy év alatt hatalmas utat tettek mag a partizánosztagok műkö­désének megkezdése óta- Le­győzhetetlen, pompás, szerve­zett hadsereg nőtt ki a népből, amely diadalmasan folytatja a Görögország felszabadításáért vívott harcot a moncrcbo fa­siszta kormány ős az ezt támo­gató külföldi arők ellen. A fel­szabadított területeken Mar koszék állam] életet szerveztek, kifelé, más országok falé a gö­rög nép akaratát Képviselik. A görög nép kormányának és a görög demokratikus hadse­regnek feje Markosz tábornok, 1906-ban született Kisázsiában, 1924 óta tagja a Kommunista Pártnak, tevékeny részt vett a szakszervezetek életében is. A reakciós görög kormányok ál­landóan üldözték, Ismételten le* tartóztatták és bebörtönözték. A németek támadás« idején résztvesz az EAM és ELÁS meg­szervezésében és mint a mace­dóniai hadtest parancsnoka küzd a fasiszták ellen. Ma a «elve­zett görög néphadsereg megtör remtéae fűződik nevéhez. Sike­reinek titka: katonai tudását egybe tudta kapcsolni a legszé­lesebb néprétegek tömegmoz­galmával. A Markosz-kormány évfordu­lóit jelntős nap számunkra ts. Tisztában vagyunk azzal, hogy ami Görögországban történik, nemcsak a görög nép ügye, ha­nem az egész békét akaró vi­lágé — a mienk is. A magyar nép eddig is támogatta a görög nép harcát- Az évforduló, amaly a felszabadító háborúban a gö­rög demokratikus hadsereg dU* dalmag előnyomulásával jár együtt, Jó alkalom arra, hogy még következetesebb támogatá­sunkról biztosítsuk a m{ szabad­ságunkért és függetlenségünk­ért is küzdő görög népet és kormányát. Munkás polgármester Győrben A szerdán délu'án tsrtott und- kívüli közgyűlésen a Magyar Dől. gőzök Pártjának javaslatára Marké Gyula gyári művezetőt választották meg 3 város polgármesterévé. M Á G O CS ú A közel négyezer lakosú nagy­községben gyökeres változás tör­tént a felszabadulás után. Az egyik középület sarkán álló FIó- rián-szobor gótbetűs felírása jelzi, hogy a lakosság itt nem is olyan régen még keveset beszélt magya­rul, ma azonban alig hallani ide­gen szót. Helyette Ízes alföldi nyelven, vagy pedig mátyusföldi tájszólásban beszélnek az átala­kult község új lakói. Uj színt kap­nak a hatalmas porták is, maguk­kal hozták az új lakók az otthoni szokásokat. A felvidékiek otthonát az első pillanatban könnyű fel­ár eresz alatt zsindely- felhalmozott kukoricáról. ismerni szerűen 0 'At új lakosság Aj szellemet ts hozott ide. A főtérre is a fiatéira épált, frissen meszelt községháza bizonyít fa, hogy nemcsak lelki át­alakuláson ment át a község, ha­nem ennek az átalakulásnak lát­ható jelei is vannak. A község­a német Kommunista Pártot. A per fontos volt a náciknak, mert tudták, hogy Németország és Euró­pa leigázásának legfőbb akadálya a munkásosztály és vezető pártja, a Kommunista Párt. X PER ELSŐ NAPJÁTÓL kezdve azonban felcserélődtek a szerepek. Dimitrovból, a vádlottból vádló lelt. Bebizonyította, hogy az igazi kommunista számára nincs leküzar- hetetlen nehézség, nincs remény­telen helyzet. A nácik foglyaként, Hitler bírósága előtt is meg tudta cáfolni a fasiszták hazug vádjait, hirdetni tudta a nemzetközi mun­kásmozgalom, a Kommunista Párt igazi politikáját és le tudta lep­lezni a német fasiszták bűnösségét a Reichstag felgyujtásában. DE TÖBBRŐL IS szó volt Lip­csében, mint egy politikai per ki­meneteléről. Dimitrov elotárs helyt­állása és győzelme a bíróság előtt — a fasizmus látszólag feltartóz­tathatatlan előnyomulásának évei­ben — jeladás volt a fasizmus minden áldozatának, hogy az el­♦ lenség nem verhetetlen. Dimitrov leleplezései minden becsületes dol­gozó számára is megmutatták, hogy a fasizmus nemcsak a mun­kásosztály és a kommunisták szá­mára jelent veszedelmet. Ezzel nagymértékben elősegítette a mun­kásosztály fasisztaellenes egység­frontjának és a legszélesebb dol­gozó tömegekkel alkotott fasiszta­ellenes népfrontjának kialakulását. A világ népeinek demokratikus összefogása ott bontakozott ki a lipcsei bíróság tárgyalótermében és ez késztette is végül meghátrálásra a hitleristákat. LIPCSE TANULSÁGAI — válto­zott körülmények között — ma is érvényesek. A világ demokratikus erő( — a békefront nagy táborán beiül — ma sokkal hatalmasab­bak, mint 1933-ban. A béke és haladás erői még legyőzhetetleneb- bek és ezt tudniok kell a német fasiszták utódainak, az amerikai Imperialistáknak és társaiknak is. háza boltíves kapuja alatt fehérre meszelt falon azonnal feltűnik a felírás: „Újjáépült a 3 éves terv keretében." Alatta barna papíron a kővetkezők olvashatók: „Három­éves terv Mágocson: 1. Uj község­háza, 2. Tűzoltószertár, 3. Piactér, i. Járdaépítés. Jövő évre: 1, Nép­park, 2. Játszótér, 3. Vásártér, 4. Méntelep, ő. Piactér befejezése. Mindezt a Magyar Dolgozók Párt­jával." 2 Mágoes az egyik legjobb ered. ményt ért* el a gazdasági verseny­ben. Mágoes újgazdái példakép a szövetkezeti termelés terén. Az or­szág különböző részeiből össze­került lakosság tökéletes összhang­ban dolgozik a népi demokrácia építésén. A felvidéki Nagymegyer- ről idekerült László családban így nyilatkoznak új otthonukról: — Nem vágyunk vissza, mert jól érezzük magunkat Mágocson. Uj otthont kaptunk itt és megvan a lehetőségünk a munkára. Itthon vagyunk. Mágoes újjáépít, nemcsak köz­ségházát, hanem egy majdnem tel­jesen tiszta német községben ma­gyar demokráciát is. Erről a köz­ségről még sokat beszélnek majd eredményei miatt. Kereskedelmi megállapodás Olaszországgá! és Belgiummá' Az Olaszországiban tárgyalt ma. gyár kereskedelmi küldö‘tség be­fejezte tárgyalásait. A tárgyalások eredményeképpen létrejött új ma­gyar—olasz árucseréi or galmi egyez- rnény 1949-cs évre szabályozza a két ország közöt* « forgalmat és mintegy 200 millió forint értékű árucserét irányoz e!8. Ugyancsak befejeződitek a Buda pesten folyta'att magyar—belga ke reskedelmi tárgyalások Is. A létre­jött megállapodás 1949-e* évre szabályozza a két ország közftt'i kereskedelmi forgalmait. A megálla­podás jelentősen kibővítette szállí­tásra kerüW cikkek értékkereteit. Egy évvel ezelőtt A UeicUitag-pM­MA TIZENÖT éve annak, hogy a világ demokratikus -erőinek ösz- szefogása győzelmesen érvényesüli a nevezetes lipcsei perben. A Ilit- ler-fasiszták bírósága kénytelen volt meghátrálni a béke és hala­dás táborának legyőzhetetlensége előtt: nem merte elítélni Dimitro- vot, a Reichstag-pör nagy vádlott­ját. Társaival együtt azért állt- lottók a bíróság elé, hogy a kom­munisták „bűnösségét" bizonyít­sák és ezzel a dolgozó tömegeket, a munkásosztályt elriasszák, el­távolítsák tőlük. A REICHSTAG-üGY ' iskolapél­dája volt a provokáció is terror ama módszereinek, amelyekkel a fasiszták és imperialisták harcol­tak és harcolnak. A fasiszták 1933 februárjában felgyújtották a né­met parlamentet, a Reichstagot. A provokációt arra használták fel, hogy gyújtogatással, fegyveres fél­tettél előkészítésivel vádolják meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents