Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-19 / 292. szám

DTTNANTIU! NAPT-Ó 1048 DECEMBER 10 Lukács György a kapitalista kultúra csődjéről A polgári kultúra csődje régóta húzódó Válságnak az eredménye. Ennek a Válságnak okai a kapita­lista gazdasági rend s az azon fel­épülő polgári kultúra fejlődésének sajátosságaiban keresendők. kultúra a kapitalizmusban fokozatosan áruvá vált. — „Fizetett bérmunkássá Változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a tudomány emberét” mond­ja a Kommunista Kiáltvány. Kez­detben ugyan a tudomány, Irodalom, tnGvészet „szabad vad”-ként szere­peltek a kapitalista rendben. Az a szabadság azonban, amit a kapita­lizmus nyújt a kultúra hordozói ré­szére, „az éhenhafás és a megőrű lés” szabadsága. Soha kor oly sok nagy tehetség korai pusztulását nem ismerte, mint a kapitalizmus. Azonban lassan a kultúra Is tőke- befektetés és spekuláció területévé vált. A tőke mindjobban felismerte, hogy a legavangardistább művésze­tet, a legelvontabb tudományt Is profittermelővé lehet tenni. Ugyan­akkor a kapitalisták felismerték a dolgozó tömegek ideológiai befolyá­sának dőntő fontosságát uralmuk fenntartása szempontjából .A pony­varegény, a film, rádió, újság stb mind ezt a feladatot teljesíti a ka­pitalista rendben .Létrejött a rossz tudománynak és rossz művészetnek propagandlsztikus típusa, amelyet ebben az alacsonyrendfl formában eddig semmiféle kultúra nem Ismert. A természettudományok területén a kapitalista országok tudományos Irodalma arra törekszik, hogy új nagy eredményeket — (Einstein, Planck) — a miszticizmus, az Irra­cionalizmus Irányába magyarázza, holott & természettudomány vala­mennyi nagy felfedezése, az embe­riség haladását szolgálja. Az Egye­sült Államok egyik áitamában be­tiltották a darwinizmus tanítását s Ugyanakkor az egész burzsoa köz­vélemény hevesen tiltakozik Llszen- ko nagy biológiai felfedezése ellen, amely bebizonyította a szerzett tu­lajdonságok örökölhetőségét és ez­zel tovább építette a természettu­dományok klasszikus fejlődési vo­nalát. mindenkori fejlődés tagadá­sának nemcsak az a célja, hogy elfedje a szocializmus felé mutató perspektívát, hanem az is, hogy a visszafejlődést, a primitív állapotokat mutassa célnak. Az em­beriség igaz) útja a természet fe­lett való uralom, a biológ'ai ösztö­nök magasabbra fejlesztése, társa- dalmasodása. — Ezt a folyamatot Igyekszik lerombolni az Imperializ­mus áltudománya, hogy visszafor­dítsa az embereket a barbarizmus felé. S hogy ez nemcsak Ores szó, azt bizonyították/a második világ­háború szörnyűségei, mert az Au­schwitzban és a többi haláltáborok­ban történt tömeges emberirtás soha nem következhetett volna be, ha egv ilyen áltudomány nem tanftotta volna, hogy a barbárság lehetséges, s”; kívánatos állapot. És ml a helyzet a művészet te­. SOÓSNÁL divatos női, férfi és gyermekcipők Kossuth Isjot-At SO. raém f 4 atáo a t iíflv­é k s z • t • k, órás «zdst ajándéktár­gyak, elő­nyösen be- sxerexhetók Krimker és Sánta J ók a i-tér 8. rén? A művészet: a színek és vo­nalak, a hangok, a szavak világá­nak felfedezése, önálló kimunkálása az emberiség fejlődésének, az em­ber tudatosodásának egyik eszköze. Az embernek ez a tudatosodása azonban csak a vele kölcsönhatás­ban álló, tudatától függetlenül léte­ző külvilág feltárási révén lehetsé­ges. Ez a művészi realizmus döntő jelentősége. De éppen ezért válik egyre elviselhetetlenebbé a realiz­mus az Imperialista burzsoá számára Az ordináré irodalom Idillnek tün­teti fel a monopolkapitalizmu^ ször­nyű világát, a „magasabbrendü” művészet pedig azzal, hogy örök emberi sorsnak ábrázolja az em­bertelenséget, a vHág értelmetlen­ségét és benne az eltorzult emberi, eltereli a figyelmet a monopol kapi­talizmus sajátos embertelenségéről. Ij^ezel megszűnik az a törekvés, *— amely a múlt minden haladó művészetét jellemezte. Az is ábrá­zolta az osztálytársadalmak okozta eltorzulást (Goya, Daunier, Balsac), de mint eltorzulást ábrázolta. A mai művészet azonban belenyugszik ebbe s a monopolkapitalista erkölcsi rothadás mélyen belehatol még a legkitűnőbb művészekbe is. Ez a művészet, amely nem akar különb­séget tenni jó és rossz, harmóniku-, és eltorzult, beteg és egészséges, haladó és reakciós között, fataliz­musra, cinizmusra, pesszimizmusra nevel, hozzászoktatja az embert a kegyetlenséghez, végső fokon akar- va-nemakarva ideológiai szálláscsi- nálójává válik a fasizmusnak. He­lyesen állapította meg Thomas Mann: A betegség, halál, felbomlás iránti rokonszenv a főismérve a dekadens művészeti irányoknak. Természetesen a monopolka pita- llztnus uralta országokban sem ez a kizárólagos útja a tudomány és művészet feflődésének. — Épp a legjobbak: Thomas Mann, Shaw, Romain, Rolland, Aragon, Eluard, Jollot Curie, Haldane 'smerik fel a monopolkapltallzmnssal való íeszá molás szűsége*ségét. A természet- tudósok körében mind erősebbé vá­lik a meggyőződés, hogy egyedül a dialektikus materializmus az a módszer, amellyel meg lehet oltani a természettudomány által felvetett új kérdéseket. a nyugatról irányított el­lenforradalom egységfront­ba Igyekszik tömöríteni a legkülön bözőbb irányzatokat a demokrácia ellen. — Ennek az ellenforradalmi gyapjúszövet gyártásának ered­ményei. Bányászatunk növekedé­se. Színes táblákon mezőgazda, ságunk mai helyzete és jövője bontakozik ki a gépesítés révén, a trak orgyirtis és gépállomások létesítése útján. A péti nitrogén- művekről készüli felvételezések a műtrágyagyártás és használatá­nak fontosságáról adnak bő fel. oilágosítást. „A VILLANYARAM és villany- gépek a haladásért” etoevfczésű részlet új eröműtelepetók építéséről és a villamosításban rejtő távlatok­ról nyújt képet. Csodálatosan szép az égő viüanykőrtékkeí fénylő tér­kép, amely a falvak vClamosütáisá- niak eddigi eredményeit és te menetrendjét tárja eíénk. A téli­kertben áültották feá — szinte kü­lön kiállításként — a falvak épít­kezésének érdekes vázlatait, s el­vonul előttünk a falusi építkezés a legkezdetlegesebb időktől a fürdő­szobás ée az országban már épülő parasztházakig. MÉG EGY SEREG kitűnő adat, pompás rajz és kép díszíti a kiállí­tási terem falait. Szerepel az OTI 3 éves tervének menete Is. Mindez effyütt. pontos statisztikai szám­adatokkal, áttekinthető és hű képet nyújt országunk teljes gazdasági és kulturális létéről. Csak elismerés érheti a kiállítás rendezőit, hogy felvették a kiállítás anyagába Pécs város 3 éves tervének eddigi ered­ményeiről és további előirányzatai­ról szóló anyagot Is. A szovjet állami irodalmi kiadó- vállalnl magyar köttök antológiá­jának kiadását készíti elő. Az ezer oldalra tervezett versgyűjte­mény Balassa Bálinttól napjainkig az egész magyar költészetet fel­öleli. A legkiválóbb magyar költők verseinek a javán kívül magában foglal mintegy 100 népdal- é» népballadaforditást is. SZÍNHÁZI mosob Vasárnap délután 4i MÁGNÁS MIS­KA. (Bérletaiünet.) Vasárnap est« >/|8> MÁGNÁS MISKA. (Eérletsiünet.) Hétfőn este fél 8i AZ ELVÁLT ASSZONY („G" bérlet) SOLOCHOV: Beszéd a Uazá^éí Tél wan. Éjszaka ... Állj meg egy pillanatra a csen­des magányban, drága földim és barátom, búnyd be szemeid, euile- «oz a közelmúlt időkre és be­hunyt szemmel is látni fogsz: ... Hideg, fehér köd hömpölyög Fehéroroszország erdei & mocsa­rai fölött, aiz üres és régen elha. gyott fedezékek fölött, amelyeke benőtt a fű és a harajzt, a vízzel telt mélyedések és lövészárkok fö- lőtt. Ött belül némán küszködnek az idővel a puskádéVedékek meg­zördült rézhüvelyei. A 6ebes északi szél alatt meg­mozdulnak a dombok, susognak s bokrok Szmőleniszik és Moszkva kö­zött. _ Apró, fehér hó leak, mintha siet­ne betakarni a háború által meg- szaggatatt, a nni népünknek olyan drága földet, Lenin halhatatlan vá­rosa körül. Sötét árnyak bolyonganak Ukraj­na mezői és falvai fölött, amelye­ket annyiszor átjár', a srapnelek tüze és amelyek mén mindig ma­gukban őrzik a 'zörnyü harcok megsemmisítő zaját. Kurszk és Orel között, Voro- nyezs és Tula körül az ő&l orosz földön három esztendő után, ‘ízezer ‘ank romja feett szél sűvö1, a fák­ról leesnek z derűtől*. uAtj leve­lek és mindenütt a mezői; az asz­faltozott area ágigákon és az ösvé­nyeken lépésről-lépésre a fáradha­tatlan gya’oguíon, vöröslő levelek virítanak ki a fehér hó alól, olyanok mint a kiöntött vér. Sztálingrád alatt a határtalan 'teppéken mind«! rögje a foldnek mintha á halak:hozó lövedékek mag­jával volna bevetve. Ahol egyko, Hitler speciális divíziói indultak ro­hamra, most vad, fákat kitépő vihar űzi a felhőket, e steppén elszór csontokat és járja át az örökre el­pusztult német tankokat. És Krímben vagy a Kaukázus kék hegyeiben, a csodálatos levegőben még bárányfelhőket kerget a szeliő A gödrök és árkok, amelyek mé-. lyén nemrégen még gyilkos csaté folyt, ina pókhálóval vannak be­szőve, ezüs/t fonállal, amelynek minden szála csendeden remeg. Es körül minden elmúlt borzalmai gyönyörűvé változtat a harma1 ezernyi cseppje. Sztálingrádtól Berlinig, Kauká­zustól a Barenilj tengerig, akárho- vá is fordítod tekinteted barátom, meglátod azoknak a drága sírjait, akik elestek a harcban. Ebben e pillanatban még élesebben látod az; a leírhatatlan áldoza'ot, amelyet a te fő"ded hozott a szovjet haza védelmében és mwv‘. gyászrekviem felcsendülnek emlékezetedben a sztálini parancs szavad: „örök di­csőség a hősöknek, akik eles'ek * szabadságért és hazánk független­ségéért folytatott .küzdeJeml'en " És emlékezve e múltra, <>--a is eon-dods-z (és nem ‘utaz r“-m gon­dolái rá) hány emberi tett árvává a hábvú a te hazádban é* ^ ezen a hosszú és szomorú, emlékekben olyan gazdag éjszakán nem egy özvegy, aki a háborúban elvesz­tette a férjét, öregedő arcához szo­rítja kezeit és az éjszakai sötétség­ben forró könnyek csorognak ujjal között; nem egy gyermekszív, amely egész életére sebet kapott, gyászolja azt, aki hűen kőte’essé- góbez, elhunyt* a szocialista hazáért vívott harcban. Es taJán az i» eszedbe jut, hogy egy kds szobács­kábán, ahol gyászos csend honol esztendők óta, öregember lép élet- társához, az asszonyhoz, aki köny- nyefc nélkül siratja edhúnyf ftaít, szemeibe néz, azokba a szemekbe, amelyekből az anyai fájdalom, — a legforróbb fájdalom, a vHágon — ktezárvto'ta az utolsó könnyeket és remegő szavakkal'szól: „No, várjál, onyuskám ... mire jó ez, kér ek, nemcsak minálunk van ügy • • •” Es nem várja a választ, az ablakhoz lép, rövid és száraz, öreges köhö­gés rázza meg és a befagyott üve­gen keresztiül néz, megvakult sze­meivel 1.. . Emlékezz barátom, hogy 31 esz­tendő óta nem verte_ le a szovjet- hatalmat sem háború, sem bármi- lyem nehézség és hallatlan áldoza­tok órán, emberi ^szenvedés árán győzelmein kerültünk kd a leg- szörnyűbb háborúból. De az áldo­zatok. amelyeket hazánk védelmé­ben hoztunk, nem gyengítették erőinket, és felejthetetlen vesztesé­günk keserűsége sem gvengifette meg lelkünket. t-gVá'szJv néha mintha a búza- oM •^’•'^eátan a sfirfi fi5bc,n kék Itat szállna felfelé és a búza- mag, amely megérik a szomszéd föddőn, nagy keserűséget szfv belőle maigába. Ebből a búzából készült liszt nem alkalmas a sütemények*1 re, a különböző pékinyencségekre, de a kenyér a keserű melléklz elle­nére is csak kenyér marad. — B* áldottnak tűnik annak, aki arc« ve- rejtékéveJ dolgozik, mert egyfor­mán ad erőt az embernek, hogy az újra odaadja ezt az erőt a hód* nap lelkes és áldozatos munkájába Csodálatos, mesés gyorsasággá' gyógyítja meg az alkotó nép a há­ború által ejtett sebeket. Az om- ladékból magasba szöknek az el­pusztított városok és kiégetett fal­vak. Újraélednek a Donec-medence bányái; aránylanak a gabonakalá­szok a mezőn, aho{ két esz'endő- vei ezelőtt még pitypang termett- Már füstölögnek az újonnan épí­tett gyárak kéményed és új üze­mek születnek ott, ahol nemrégen még romlás és pusztulás honolt. És a szovjet ember, aki már so­kat élt át életében és megismeri® a immkahősdesség alkotó erejét- alighogy meg tudja, hogy meg­kezdték a munkát a hatalma 5 kombinátokban, vagy valamely® szfahanov munkásnő országos re­kordot ért el, örömteli csodálkozá­sában kitárja karjait. És a Haza büszkesége, — a ,e' ningrádi munkásság — már ver­senyre hiv az ötéves tervnek négy esztendő alatt való teljesítéséért. és már felragyognak előttünk nagy mesterünk kezei által felrajzolt *jl perspektívái a boldog, öröm teli élei­nek­\ „amalgám”-nak elemei: a klerikális, reakció, a német reakciós kultúrát, képviselő „szellemtudomány”, a kü-, lönböző nyugati demokratikus irá, nyok és a népi romantika. A fel-, adat: harcolni ez eilen az „ama!-, g'ám” ellen s erre a harcra mozgó-, sítni kell a magyar nép legjobb) kulturális hagyományait. Ahol ped'g) ezek a hagyományok gyengébbek) — így a tudomány, a filozófia te-< rületén — ott segítségünkre siet ai Szovjetunió kultúrája, a forradalmi) munkásság világnézete: a dialektl-) kus materializmus. Mozgósítani kell) ebben a küzdelemben a. munkásság) és parasztság legjobb erőit, a jó- ( hlszemü értelmiséggel pedig meg) keli értetni, hogy korlátolt provln-i cialismus ma a csődbe jutott kapi-l talista kultúrában valami magasabb-) rendűt látni. I Segíteni kell ezt az értelmiséget! abban, hogy megváltoztassa kultúrá-! lis magatartását, hogy megtanulta i becsülni az emberi tudatosodás fc'-i sőbbrendüségét az irracionalizmus-) sál, miszticizmussal szemben. i Mindez nehéz feladat. De meg-i oldható, mert a világtörténelem me-i nete támogatja ,de csak támogatja! és nem hozza önmüködöleg létre.i Lenin mondotta: „A kapitalizmus i nem omlik össze magától — le kall' dönteni”. A mi feladatunk, hogy itt' Magyarországon ledöntsük a csőd-' bejutott kapitalizmus összes kuitú-' ráiis maradványait. ' Mágnás Miska Bemutató a színházban\ A „Mágnás Miska" bemutatása' határozottan jó arra, hogy görbe' tükörbe állítson egy osztályt,' amely hosszú évszázadokon át ma-' gának tulajdonította ki az ország' vezatését, javainak birtoklását, an­nak ellenére, hogy e szerepre' adottságainál fogva már régen* képtelen volt. A rendezés így1 fogta fel Bakonyi—Szirmai ope-* rettjét és sikerült maradéktalan ha 1 tást elérnie. A darab sikere a* Bázsa—Jánoky és a Serfőzö—1 Vargha kettősnek is köszönhető,* de meg kell mondani, hogy' a* Bázsa—Jánoky pár vidám boion * dozása nem volt mentes ezúttal* túlzásoktól sem. Kellemes meg-1 lepetés Fehér Tibor egyre több* színben mutatkozó lehetsége és sok derűt hozott a színpadra Gara-* mi Jolán és Se!mec.zy Mihály is. fi.) : Az épülő ország élete eíeuettedilc tneg. a tewJUáiíüá&m [ MA DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR [nyílják meg Pécsett az Országos ^Tervhivatal kiállítását. Hogy a lgazdag anyagot szemlélte ven el- I helyezhessék, az MDF Budai I. I pártszervezete ha almas helyisé, igét és télikertjét bocsátotta á ki­állítás rendelkezésére. A közönsé- iget már a belépés pillana ában i megragad ja a látvány: színekben, ) képekben, rajzokban, kifejező l grafikonokban nemcsak nemzet­igazdaságunk ereje tükröződik i vissza a 3 éves terv első eseten, idejének eredményeiből és a io- ioábbi tervek ismertetéséből, ha- i nem ösztönzés nyújt mindany- inyiunknak újabb sikerek elérésére. | A TERVHIVATAL PÉCSI KI­ÁLLÍTÁSA épp ezért az ipar és me­zőgazdaság, a közlekedés és villa - ' mosí'tájs eredményeit tünteti fel 'elsősorban, de fedtarja ezek további perspektíváját is. A kiállítás to­rhelyén két hatalmas alak, egymás­nak kezet nyújtó munkás és paras®; óriás áll. „Dolgozóké az országi” — . hirdeti a felirat és még két kifejező jelmondat szerepel a kiállítás áén: .„Grófoké volt a föld, most a dol­gozóké!” és „Tőkéseké voK e , gyár, most a dolgozóké!” , A KIÁLLÍTÁS Fö VONALÁBA (nehéziparunkat, a 3 éves terv alap­iját helyezték. A terv előírása sze- I rlnt az első év folyamán 22 száza­llékkal kellett növelni a bányászat, • kohászat és 40 százalékkal az ipar (termelését egy év alatt. A táblá- i zatokból, grafikonokból kitűnik, i hogy az ipar két irányban Is hoz- izáiárul a nemzetgazdaság erösíté- i séhez. A termelőeszközöket gyártó I Iparágak feladata, hogy az ipart Imagát, továbbá a közlekedést és a l mezőgazdaságot gépi felszereléssel ! lássák el. A fogyasztási iparágak a közszükségleti cikkek termelését I növelik. A kettő együtt teremti I meg az életszínvonal emelésének *új és új lehetőségeit. | LATJUK MAGUNK ELŐTT le kozotAabban iparosodó országun­kat és az1, hogyan sugárzik ki ! minden nehéziparunkból. „Utak, hidak, vasutak kötik össze a fa­lut és várost1" — olvassuk a Jaliablán és megelevenednek az ,eredmények: hídalkatrészek és közlekedési eszközök, erőmüielep- i berendezések szín e hihetetlen ,nagy tételeit gyártják nagy üze. ,meink. Itt vannak a fogyasztási !cikkek; cukor, kerékpár, cipő, aluminium, üveg, pamutfonal és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents