Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-19 / 292. szám

LEOMLIK „A KÍNAI FAL"

Irta: KOCSIS BÉLA

A nemzetközi politika döntfl * “ eseménye, amely pillanatnyilag minden más kérdést háttérbe szőrit: Peking ielszabaditása és a kínai néphadsereg diadalmas előretörése Nanking és Tlencsln fe’é. A drámai színjáték utolsó felvonásához közeledik az ötezeréves birodalom véráztatta földjén és könnyű megjósolni, hogy a mérhetetlen szenvedés, hősies küzdelem és minden képzeletet fe’ülmuló elnyomatás után az öntudatra ébredt kínai nép lerázza magáról a rothadt és korrupt rendszer bilincseit, elkergeti az amerikai kapitalisták gyarmatosító sieerahadát és megteremti a maga önálló, szabad élet- tormáját, az új világ hajnalát jelentő népi demokráciát.

Közel négy évtizede már, hogy a császárság megdöntése után a haladás hívei meg akarták teremteni a független, szabad Kínát. Sznn-Jat-Szen, az első köztársasági elnök és a forradalmi Koumlntang- párt megalakítója kemény kézzé! háttérbe szorította a demokrácia- ellenes erőket. Szun-Jat-Szen halála után azonban a külföldi koncessziók tulajdonosai, szövetkezve a kínai mil'lomosokkal, visszahódították pozícióikat. Megvásárolták a Koumintang egyik nagyravágyó fiatal tábornokát, Csang-Kal-Seket és 1927 áprilisában katonai pucs- csal kezükbe kaparintották a hatalmat. A legjobb kínai hazafiakat halomra gyilkolták és tüzzel-vas- aal irtották a kommunistákat. De ■ Szent Bertalan éjszakáját is megszégyenítő véres terror, mint Mao- Ce-Tung, a Kommunista Párt fótit, kára írja — „nem rémítette meg és nem semmisítette meg a kínai kommunistákat, a kínai népet. Magasra emelték a forradalom zászlaC

t és fegyveres ellenállásba kezdk."

Wgy született meg a kínai nép- * hadsereg, amelynek két évtizedes múltja az emberi hősiesség ás önfeláldozás csodálatos pé'dáit szolgáltatta. A Japán orvtámadás és £szak-Kfna megszállása után két fronton is küzdött Mao-Ce-Tung serege: a japán imperialisták és az orvul támadó Koumintang csapatok e'len- Szabad Kína hadserege kemény és véres csatákban kergette vissza a betolakodó japánokat A második világháború befe- jeztekor már ötnegyedmlllló katonája volt és a felszabadított területeken közel százmll'ió kínai kezdhetett új életet. Érthető, hogy a Szabad Kínában bevezetett földreform, az államosítás és a népi demokrácia többi forradalmi vívmánya Csang-Kai-Sek és amerikai gazdái részéről nem ta'álkozott helyesléssel. Féltették hatalmukat és a dollárszázmil'iókat biztosító extraprofitól. A két világháború között és azóta Is az amerikai monopoltőke csillagászati számokká] kifejezhető összegeket fektetett be Kfna természet) kincseinek kiaknázásába. El'enértékül mérhetetlenül gazdag 6zéntelepek, ólom, an- tlmon, wolfram arany, ezüst, mangán- és kénbányák jutottak az amerikai érdekeltségek kezébe, A kuli pedig, a világ lego'csóbb és legigénytelenebb bérrabszolgála fillérekért verejtékezett az ide\en uraknak, akik egyre mohóbban és kizárólagos egvedura'kodóként vetették magukat a világ legnagyobb gyarmatára.

P"zt a szédítő arányú bussinest fenyegette a Szabad Kína felszabadító harca. Es 1946 tavaszán, a japán imperialisták gúzsbakötése után Csang-Kal-Sek amerikai parancsra megkezdte minden idők legnagyobb testvérharcát. Hét milliós hadsereggel rendelkezett ekkor a Koumintang és a Wallstreet urai biztosra vették a fölényes győzelmet és uralmuk kiterjesztését a Szovjetúnló határáig. Az imperialisták azonban egyrészt rossz stratégáknak bizonyu'tak. másrészt nem számoltak a kínai dolgozók lebírhatatlan erejével- Még a nagytőke zsoldjában álló sajtó sem merte letagadni, hogy ahol a felszabadító hadsereg megjelent ott. a páriasorban éfő népnek, amelyet az éhínség és járványok tizedeltek meg minden esztendőben, kenyeret, munkát, szabadságot hozott, szétzúzta a nagy- birtokosok és tőkések uralmát, kiosztotta a földet a szegény parasztoknak és lerakták alapjait a népi demokráciának. Ezek a vívmányok, amelyek a kínai dolgozók évezredes álmait váltották valóra, nagyobb erőnek bizonyultak a Koumintang sok milliós hadseregénél.

A néphadsereg feltartózhatatla- nul nyomult előre, teljesen felszabadította Mandzsúriát, a japánok által iparosított és nyersanyagokban Is leggazdagabb területet, majd ellenállhatatlan lendülettel behatolt Eszak-Kinába és ma már a Hoangho, a legendás Sárga folyó és a Jangcekiang, Kék Folyó közötti széle^ rónaságon kergeti a megvert zsoldosokat és szorít kezet a járom alól véglegesen felszabadult kínai testvérek millióival. Két/ és félesztendő alatt a harc egyik legdöntőbb állomásáig, Peking birtokba vételéig több mint 200 ml'lió embert és két és háromnegyed millió négyzetméter területet szabadított fel a néphadsereg,

A merlka természetesen nem nézte ölhetett kezekkel ezt a szédületes iramú előretörést. A Wall-Street mozgósította a kormányt az amerikai „nemzeti vagyon" megvédésére. Marshall tábornok külügyminiszteri kinevezése előtt személyesen Irányította a Kuomintang hadműveleteit, 60 kínai hadosztályt szerelt fel a legkorszerűbb fegyverekkel, flottát és repülőgép-ezreiket irányított K1-, nába. A második világháború óta nem kevesebb,' mint 4 milliárd dollárt fordítottak Csang-Kai-Sek rothadt rendszerének és az amerikai koncessziók megmentésére. Az amerikai fegyverek azonban még nem avatják teljes értékű harcosokká a Koumintang csapatokba kénysze- rített kínaiakat. Csak géppuskákkal a hátuk mögött, tisztjeik terrorjára hajtják végre a támadási parancsot és az első kedvező alkalommal átpártolnak a néphadsereghez- Így jutott a felszabadító hadsereg sokszáz mU'iót érő hadianyaghoz és így sokszorozódott meg létszáma olyan harcosokkal, akik gyűlölik Csang-Kai-Seket, az amerikaikat és boldogan áldozzák életüket és vérüket a népe’lenes rendszer minél gyorsabb felszámolására. A kínai helyzet lavinaszerű eseményei az imperia’isták körében pánikszerű zavart és fejvesz- tettséget okoztak,

Uogy milyen mértékű az ideB * gesség, a jövőt illető bizonytalanság, arra jellemző a Newyork Herald Tribune, az amerikai imperialisták vezető lanjának még Peking e'esfe előtt írott cikke. ,,Az egész amerikai kü’politika legizgalmasabb kérdése: — hangzik a cikk — Mit tehetőnk Kína érdekében?

ü szövetkezeti mozgalom építőié és a kalákák elleni karc fegyvere lesz az áj faiisi parasztszervezet

Megkezdődött a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének kongresszusa

A dolgozó parasztság és a földmunkások egységes szövetségé; megalkotó egyesítő kongresszus szombaton kezdődő*t meg Budapesten. Az egyesítő kongreszsus élőt* az UFOSz és FEKOSz külön-külön közgyűlést tartottak •

Az UFOSz közgyűlésein Dögéi Imre beszámolójában hangoztatta, hogy az UFOSz eddigi eredményeit

az állam és a munkásosztály legmesszebbmenő támogatásával érte

el.

A dolgozó parasztság a reá váró feladatokat csak akkor tudja megetetem, ha a nincstelen mezőgazdasági munkások, a dolgozó kis és középparasztok pártállásra való te- kiinte* nélkül összefognak és szervezetten a munkásosztállyal együU, annak vezetésével

felvehetik a harcot a Mindszenty féle klerikális reakció, a kuíák nagygazdák és a falu egyéb kizsákmányoló tőkés elemei ellen.

A* egyesülé*

» para«ztiág érdek«'

A kongresszus ezíftán hafcrozafi javaslatot fogadott el, amely kimondja az UFOSz működésének megszüntetését és a FEKOSz. szál egyesülve a magyar dolgozó parasztság egységes és egyetlen nagy szervezetének, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások O szágó-. Szövetségének létrehozását.

A FEKOSz kongresszuson Erdei Mihály hangoztatta, hogy a FEKOSz elvégezte feladatéit, hogy helyet adjon egységes parasztszervezet meg. teremtésének.

Ezután Rácz Gyula, a • FEKOS főtitkára mondta el beszámolóját. — Népi demokráciánk fejlődésének döntő szakaszába érkeztünk, amikor a legnagyobb szükség van a demokratikus erők egyesítésére, hogy a falun megteremthessük a szocialista fejlődés alapjait. Egyre erősebb követelményként áll élénk az egye ég es dolgozó paraszti tömegszervezet létrehozása. Ezért

vált szükségessé a falu két tömeg- szervezetének, a® UFÖSz-nak és a FÉKOSz-nak egyesítésén keresztül az egységes dolgozó paraszti íö- megszervezet létrehozása.

Rácz Gyula beszámolója után a felszólalók egyhangúlag állástfog- laitak a két szerveze1 egyesítése mellett.

A kongresszus a határozati javas latot elfogadta és a Himnusz el- énekiéséve! ért véget.

Két órakor lépett az ülésterembe Szakasits Árpád köztársasági elnök a kűldötek hatalmas tapsa közepette. Utána Dobi István miniszterelnökkel az élén a kormány tagjai vonultak be. A Himnusz el- éneklése után a kongresszus megválasztotta az elnökséget.

Díszelnökké a jelenlevők lelkes éljenzése és tapsa közben Rákosi Mátylás miniszterelnökhelyettest választották meg.

Dobi István miniszterelnök mondott ezután megnyitó beszédet.

Foglalkozott a mezőgazdasági dolgozók felszabadulás előtti helyzetével. Akkor az történt, amit az OMGE és a nagybirtokosok parancsoltak A szövetség megalakulása mutatja, hogy nagyol fordult a világ és

a falvakban már nem a holdak száma szerint, hanem a parasztok elvégzett munkája szerint osztják a becsületet.

A miniszterelnök lelkes tapssal fogadott beszéde után nagy ünneplés közepette Kádár János belügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártjának helyettes főtitkára megemlékezett a FEKOSz fél évszázados küzdelmeiről, az UFOSz felszabadulás utáni munkájáról.

Miután az UFOSz és a FÉKOSz közgyűlései szombaton délelőtt kimondták a két szervezet egyesülését, szombaton délután a parin mentben ünnepélyes keretek közöli megnyílt az új egységes paraszti tömegszervezet, a Magyar- Dolgozó Parasztok és Fölmunkások Országos Szövetségének első kongresz- szusa. A kongresszus a munkások és parasztok szövetségének jegyében zajlott le.

Megállapította, hogy a fejlődés ellenére a termelési eredmények azonban még nem állanak arány ban a mezőgazdaság gépesítésével és a dolgozó parasztok erőfeszfté sével. Ezen a bajon csak ágy le bet segíteni, ha

áttérünk a nagyüzemi mezőgaz dasági termelésre, aminek útja a szövetkezés.

Ehhez a kormány minden támogatást megad, de teljes mértékben érvényestíeni kell az önkéntesség elvét.

Az új szerveze: a munkások ás a dolgozó parasztok testvéri szövetsége jegyében folytatja munkáját. Elszánt harcot indít mindenfajta reakció, a klerikális butítás és az imperialista háborús uszítás ellen. Magasra kell emelni azt a zászlót, amely alá

a Szovjetunióval és Sztálin gene- lalisszlmusszal az élükön gyülekeznek a világ összes haladó erő’.

— A dolgozó parasztság új szervezete, a DÉFOSz a dolgozó parasztság érdekeit Van hivatva képviselni a reakció erőivel szemben. A DEFOSz útjának elvi, politikai alapja: a szocializmust építő népi demokrácia eszméje.

Dobi létrán miniszterelnök a nagyüzemi gazdálkodás fontosságáról

Kádár János belügyminiszter:

\ DÉFOSz a munkásság és a fain dolgozó paraszlságánal* fest véri szövetsége

A kommunisták győznek a polgár- háborúban és minden Jel arra mulat, hogy győzelmeiket folytatni fogják. Minthogy győzelmük az Egyesült Államok számára hatalmas vereséget Jelentene, nagyon kívánatos volna, hogy valamilven módon megállítsuk, vagy legalább meglassítsuk e'önyomulásukat. Az amerikaiaknak erre a problémára nincsen kielégítő válaszuk ..

Hasonló borúlátó hangnemben fr a többi amerikai és angol nagytőkés lep és igen jel’emző a helyzetre Paul Hofimannak, a Marshall- terv Sanghatba érkezett vezérigazgatójának békehurokat pengető nyilatkozata. Hoffmann már egy szóval sem említi Csang-Kai-Sek további támogatását, hanem koa'l- ciós kormány alakulását tartaná a legszerencsésebb megoldásnak, „amely az egész népet képviselné és bizlosftaná a nemzet számára az alapvető szabadságjogok élvezetét. Ez esetben 5 az amerikai segítség folytatását javasolná."

Köbből a további segítségből

■ J azonban nem kér a kínai nép egy centet sem, mert atka'ma nyílt megismerni, hogy mit jelentenek amerikai értelmezésben az alapvető emberi jogok Kínában épúgy, mint a marshaiUzált Görögországban, vagy Franciaországban, ahol csendörsortfiz, bőrtön és munka- nélkü’lség vár azokra, akik élni, akarnak emberi szabadságjogaik-* kai.

Mr. Hoffmann és a többi amerikai kapitalista politikus mégnem akarja tudomásul venni, hogy olyan szekér után szaladnak, amely nem hajlandó felvenni őket. Erről egyébként Igen figyelemreméltó cikket Irt Agnes Smedley, a híres amerikai Írónő, aki Idézi Feng-Ju- Slang kínai tábornok nyilatkozatát. Feng-Ju-Siang Csang-Kai-Sek helyettese volt, de megundorodva környezetétől és kormánya lakáj- sze'lemétől, leköszönt megbízatásáról és csatlakozott a néphadsereghez. Amikor egy magasrangú amerikai külügyi tisztviselő megkér dezte elhatározása okát, a tábornok így válaszolt: „Ha önök, amerikaiak nem kívánják a kommunizmust ez az önök dolga. Kínának azonban többezer éves filozófiája van. amely szerint az ég arra hallgat, amúe a nép hallgat és az ég azt látja, amit a nép lát. Nincs olyan hatalom a földön, amely megparancsolhatná. hogy az ég arra hallgasson, amire az amerikaiak hallgatnak és az ég úgy lássa a dolgokat, ahogy az amerikaiak látják, Tehát nem tudjuk azt beszélni és azt csinálni, amit az amerikaiak akarnak, mert ez Szun-Jat- Szen tanítása és népünk árulójává tenne bennünket."

Bölcs és mélyen igaz Feng-Ju- Siang nyilatkozatának minden szava Mert valóban sem a kínai, görög, spanyol, vagy a világ bármelyik szabadságától megfosztott népe nem lesz hazájának, a vllágbéke, a haladás és a demokrácia magasztos eszmélnek árulója csak azért, mert az amerikai imperialisták Így kívánják. És ahogy most Kínában teljes összeom'ás előtt áll az Imperialisták sziklaszilárdnak hitt kínai fala, ugyanez a sots vár a világ minden táján a háborús uszi- tókra. az emberiség leggonoszabh ellenségeire. Kina, a négyszázmilliós birodalom elvesztése óriási csapás az imperialista tábor számára, mert a gyarmati szabadság- mozgalmak hatalmas fel'ángolásá- val nyomon kővetkezhetik egész Ázsia elvesztése, ahol az emberiségnek közel a tele lakik. Mindenütt leomlanak az imperia'isták bevehetetlennek hitt kínai falai és mindenütt felragyog majd a béke, a szabadság, a proletár nemzetköziség és a haladó demokrácia győzelmi csillaga.

é