Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-18 / 265. szám

I'M* VOVEM3E8 1* DUNANTOU NAPLÓ HARMINC MOZGALMAS ÉV \ SOPIANÁBAN Tís évifegyházra Rábel Károly volt rendőré/nagy ni Vasmunkásokkal beszélgetünk a Sopianában. Harminc év történe­téről, amelyben minduntalan Hl­bukkan a földalatti KMP. Itt f93 röpirat, ott egy bátorító, útbaigazító szó alakjában, vagy a rendőrkézre jutott és bebörtönzött elvtársakról szóló újságcikkek alak­jában. — Jtini tizennyolcéves fiatal se­géd hallottam róla először títl'l tavaszán — kezdi Keffel Jakab elv társ. Uj szó volt az: kommunisták. Pontosan nem is tudtuk, mit je­lent. Akkor volt az, amikor a nagy 18 napos pécsi sztrájk volt februárban. Szinte gombnyomásra megállt itt az élet. Üzemek, vasút, posta, kereskedelmi alkalmazottak lehúzták az üzletek redőnyeit. Sohasem éreztük még ennyire, hogg hatalom vagyunk mi munká­lok. Amikor Magyarországon ki­kiáltották a tanácsköztársaságot, mámoros őröm szállt meg bennün­ket. vörös szallagok lobogtak n gyárban mindenfelé. heti börtönről mindegyikük szá­mot ad. amit a töke elleni láza­dásért kellett elszenvedni. Most boldogok, hogy a megtalált sza­badság mellett a munkásosztály is magára talált az MDP-ben, a KMP dicsőséges múltjának egyenes foly­tatójában. — Most könnyű nekünk — A pécsi népbiróság szerdán tár­gyába Rábel Károly volt pécsi rendőrőrnagy és négy társa nép­ellenes, vesztegetés, befolyással va­ló üzérkedés, csalás és közokírat- Hamisf á&i bűntetté:. Rábel Károly Werndorfer János 54 éves pécsi molnársegcddel szövetkezve több internálta- kimentettek, köz ük el­sőnek Werndorfer Jánosi annak lá­nya Glöckner Györgyné közbenjá­rására 2500 forintéi", majd Koüár János, ér. Györííy József és Roz­A pártnap után elhatároztuk, hogy csinálunk regre valamit Felvirágzott 47 kisember szövetkezeti papírüzeme 0 A hívó szó május elsején eljutotl hozzánk is a gyárba, hogy segít­sünk, .mert a burzsoázia és szövet­ségesei rátörtek a tanácsköztársa­ságra. Fiatal munkások többen át­mentünk Kaposvárra. A tanácsköz­társaság összeomlásakor a fehér- terroristák elöl menekülve kerül­tem tíaza Pécsre és egy idő múl­va újra a Sopianában dolgoztam. Meleg, eseményekben gazdag két év következett. A vasasoknál Matu­sán „emigráns" elvtárs körül Berki és más elvtársak támogató­sával kialakult a baloldal. Mi 20 évesek rokonszenvvel hallgattuk őket, mert a gyűlölt fehér terror­ra) szemben további harcra tüzel­tek bennünket. Tudtuk, hogy az illegális Kommunista Párttal tarta­nak kapcsolatot, ezért nagy tiszte­lettel néztünk rájuk. A Sopiana vasasai réfztvettek minden tömeg- akcióban, amelyek arra irányultak, hegy Horthy és darutollas legé­nyei ne tehessék be ide lábukat. De mégis megtörtént. Attól kezdve mindig fejünk fe­lett lebegett az internálás veszélye. A gyáros újra „úr” lett. Minden megmozdulást igyekeztek elfqjtanl. Engem az elmúlt negyedszázad alatt legalább harmincszor bocsá­tottakul a gyárból. Egyszer, 1928- ban aztán megsokaltuk a dolgot. Elbocsátották egyik vasesztergá­lyos munkástársunkat. Mi nem akartuk engedni. Szolidáris sztrájk­ba léptünk, amit egv,-két nap múlva bérharccal is megtoldottunk. Akkor megtanítottuk „kesztyűbe dudálni" a Sopiana urait. Csak a Zrínyi-utcában voltunk hajlandók velük tárgyalni. El i* jöttek és ka­pitulációra kényszeritettilk őket. Kefíel elvtárs ma is összedör- woli a kezét örömében, ha erre a sztrájkra gondol. Képzelje elvtárs, hogy befutottak csőbe!... Sztrájk­törőket toboroztek a munkanélkü­liek között, azonban velünk egyet­értve olyan ügyetleneknek bizo­nyultak, hogy semmire se mentek velük. így volt a győzelem ... — mondja elégedetten és olajos bronz arcán (eltcnylik az emlékek öröme. Az Ágota-utca 1. számú magas­földszintes ódon épület belsejében vidám élet. folyik. Hosszú aszta­lok mellett gyorskezű leányok és fiatalasszonyok nótaszó mellett ké­szítik az üzletek számára a papír­zacskókat. Pécs egyik legkisebb szövetkezetében vagyunk. A tagjai mind itt dolgoznak az üzemben, amit a saját erejükből tudtak any- nyira megerősíteni, «hogy 47 tag számára biztosítja a mindennapi kenyeret. Máj Tcrika, az t)B elnök fiatal, mosolygós leány, így mondja el, a szövetkezet alapítását. 1947 novemberben itt ebben a helyiségben, akkor még az MKP Budai I. pártszervezete székelt és itt jöttünk össze pártnapokon és vezetőségi üléseken. Tél volt és mi 47-en munkanélkiil voltunk, összeültünk pártnap után és el­határoztuk, hogy valamit kell csi­nálnunk, hogy kenyérhez jussunk. Erre felállt Farkas József elvtárs és azt mondotta, gyerekek van egy ötletem, alakítsunk munkaközössé get és kezdjünk papírzacskókat ké szíteni. 1947 november 17-én a Párt segítségével ebben a helyiség­ben hozzá is kezdtünk a munka hoz. — Mindenki annyit adott, ameny nyi pénze volt, hogy öreg újságo­kat és ragasztónak való lisztet ve­hettünk* az induláshoz. 1948 ápri­lisban megalakult a szövetkezel s Párt segtiségével, mert még a párt- helyiségét is díjtalanul rendelkezé­sükre bocsa jtották. Nagy Lajos elv- társat választották meg vállalat­vezetőnek, aki lelkesedéssel és oda­adással dolgozik. Pollák Elemér KIOSz titkár felfigyelt a szövetke­zet eredményes munkájára és tá­mogatta az üzemet. — A saját erőnkből sikerült egy év alatt annyira megerősödni, hogy lassan tökéletesen felszereljük a szövetkezetünket, — mondja Nagy Lajos vá laíalvezető. Eddig vásá­roltunk egy mérleget és gépeke , amikre a munkához nagy szüksé­günk van. A szövetkezetünk va­gyona már 20 ezer forint értékű. Ez egy évi munkánknak az ered­ménye. Az a célunk, hogy még eb­ben az esztendőben a tagjaink szá­mát lOOra felemeljük és így 53 új munkásnak akarjuk a megélhe­tését biztosítani. Mindannyian a Budai I. pár szervezet tagjai va­gyunk és sok közülünk pártmun­kás. 1948 szeptemberétől az OKISz- ba tömörültünk és az államfői pa­pirkiutalást kaptunk. Most már nem kell újságpapírból készíteni a zacskókat. A vevőkörünk Pécs, Ba­ranya, Tolna, Somogy és már Bu dapestre is szállítottunk. Raffai György a könyvkötődé vezetője azt szeretné, ha az állami hivatalok is támogatnák őket. A céljuk, hogy jó és olcsó munkát végezzenek és a vevőik tökélete­sen meg legyenek velük elégedve A szövetkeze: tagjai a kezdeti nehézségeken már túl Vannak. Há­lásak a demokráciának, amely le­hetővé tette a számukra, hogy t saját magúk gazdái legyenek. A szorgalmas munkának meglett az eredménye. 47 munkáscsalád felett elvonultak a nehéz fellegek. ner Adám internálási mentesítéséért 5000 forintot vettek fel „ügyvédi díjazás” fejében. A nyo­mozás megállapítása szerint azon* ban a hivatkozott ügyvéd a bűn- cselekmény elkövetése élőt meg­hat t. A népbiróság a vádlottak és á- nuk k'Biallga ása. a bizonyító eljá­rás és a perbeszédek után Rábel Károlyt vesz“egetée befolyással való üzérkedés, közokirat hamisí­tás, csalás és népeálenes büntet'ért mondotta ki bűnösnek és ezért 10 évi fegyházra, 10 évi jogvesztésire és vagyon el­kobzásra itél e. Werndorfer Jánost ugyancsak hasonló bűncselekmé­nyekért 8 évi börtönre és 10 évi jog­vesztésre, valamin vagyonelkobzásra ítélte. Rábel Károlynét min; bűnsegéd! bűnrészes vesztegetés vétségében találta bűnösnek a bÍróság és ezért 6 hónapi fogházra és három évi jogvesztésre héttők. — Glöckner Györgynét vesztegetés és befo­lyással való üzérkedés vétségéért, továbbá Werndorfer Jánoené befo­lyássá való üzérkedésért 6—6 hónapi fogházra és hárem-három évi jogvesz és.re i élték. A népügyész Rábel Károly­ié és Glöckner Györgyné ítélete ellen súlyosbításért, a vádlottak enyhítésért semmiség! panasszal fordultak a NOT-hoz. Gelencsér és Mihályi elvtársak különböző téglagyárakban végez­lek vasműnkét és a nehéz robot­ban sínylődő téglagyári munká­sokkal együtt küzdöttek a kizsák­mányolás ellen. Sokszor falusi kisebb téglagyárban, ahol még mozgalom sem volt és csak az ösz­tönösen kirobbanó elégedetlenség szikrái pattantak. let. Azért néhány Ki akarta irtani családiát Györkő József, 54 éves hirdi lakos nemrég szabadult ki a fegv- házból. Gyilkosságért .életfogytig lani fegyházra ítélték, de jó maga viseletéért 13 év után feltételesen szabadon engedték. Györkő Hir- den lakó leányához költözött. A jó magaviseletü rab a szabadulás után meglepő rövid idő alatt ré- szegeskedő, izgága emberré válto­zott, aki pokollá tette a család és a szomszédok életét. Nem egy­szer kijelentette, hogy ő már egy­szer gyilkolt, tehát az „ilyesm''” nála igazán nem számít, kiirt)-- akár az egész családot A csatárt végül is rendőrséghez fordult vé­delemért, amely a garázda apát örizetbevetle és átadta az ügyész­ségnek. Többmilliós adóvísszaélést leplezett le a gazdasági rendőrség Az ország állattenyésztési központjává fejlesztik Baranyát A baranyavármegyei gazdasági felügyelőség szerdán értekezhet tartott, amelyen elhatároz“ ák, hogy mindent meg esznek annak érde­kében, hogy Baranya mintegy országos köz­pontjává váljék az állattenyész­tésnek, amely az ország többi részét el tudja látni minőségi állattal, min: a SimmetvhaU svájci kanton. A terv megvalósítása érdekéiben elhatá­rozta az értekezlet, hogy Baranyá­ban jár ás ónkén" és tájegységen; ként örzskönyvezett, úgynevezet' vérszi'lárd törz»tenyésze eket létesí­tenek, amelyek az állami gazdasá­gok áttahenyésztpse mellett hivat­va lesznek majd a minőségi apaál­latokból a szükséges mennyiséget lóteniyészeni. Miután ahhoz, hogy ez a ;erv megvalósulhasson, íe'téllenüí , emelni kell a megyében a pillan­gós növények termőterületét, legalább huszonöt százalékkal. Elhatározta a gazdasági felügyelők konferenciája, hogy a dolgozó pa- rasr.ság köréten nagyszabású pro pagandát fej: ki mind a szántóföld« termelés fokozása, mind pedig a tudomány06 alapon történő takar­mányozás megkedvehetése céljából A harmadik problémakör, amely az érekezletct foglalkoztatta a növénytermelési lehetőségek ki­aknázása volt. Miután megállapították e szakem­berek, hogy a vármegye éghajlati és talaj- viszonyai a magtermelés szem pontjából a legjobbak, ellva ározták, hogy a kollektív gaz­dálkodás keretében, a MOSzK-ka karöltve erőteljesen propagálják a mag­termesztést. A vármegye három járásában és­pedig a hegyháti, siklósi és vil­lányi járásiban főleg a borsó és gyógynövénytermelés karolják lel és mozdítják elő. Ehatároz a az értekezlet, hogy a szakigazgatási mozgalom kidolgo zo‘t tervek mielőbbi megvalósulása érdekében megteszi a szükséges lépéseket. A magyar átlamreudőrség buda pesti főkapitányságának gazdasági rendészei osztálya közli; A gazdasági rendészeti ügyosztály a pénzügymeniez tórium fejjetenré- sére vizsgálatot indított a textil elő­állító kisiparosok és textilnagykereskcdők adóközössé­génél. A nyomozás megállapította, hogy a ké; adóközőe-s-ég dr. Apor Imre ügyvéd segítségéve! részben az adó­bevallása ívek meghamisítása, rész­ben vesztegetés útján többmillió forint forgalmi adóval megrövidítette az államot. \ meghamisított adóvaliomásoknak pénzügyi hatóság részéről való "fogadás érdekében dr. Apor Imre t'*yvéd 120.000 forinttal megvesz­ti gettó Szálé János miniszteri ta­nácsost, a forgalmi adóosztály he­lyettes vezetőjét. A rendőrség dr. Apor Imre ügy­védet, dr. Szálé János miniszteri tanácsost, Róbert Miklóst, a textile'őállkó kis­iparosok adóközössé gének vezetőjét valamint Pergess Izsót és Bálin­Ferencet, a textilnagykereskedők adókőzösségének vezetőit, akik a hamésitáfiban és vesztege-éúvn ugyancsak resztvettek, előzetes !e- íartózta ásba helyezték és az állam­ügyészséghez kie-érték át. 4 kisállatkiállítá* díjnyertesei Nagy sikerrel végződött a Tüzér laktanyában megtartott kisállat- , kiállítás. A kiállítás díjnyertesei: I. díj Lovas József Holes fa, II. díj Városi Vince Ősz topán, III. dfj Mozisgói Földműves Szövetkezet. Rode Izlandi baromfiáért I díja1 ka­pót: Sovák József lengyeltóti gaz­da. Kendermagos baromfiért Bá­lázz, Sándor mohácsi, fa-.jnyuláért Kozma Gyula pécsi, galambért Plaz- reirianó Ervin Pécs, fajkutyáért dr. Lőcsei Ervin MÁV segédtiszt ka­pott első díjat.. A méhészeti részen Hetényi Ár­pád MÁV felügyelő let- az első. Ezenkívül még számos oklevelet és tiszteletdija' osztanak ki november 28-án. jfe dm&áHangja Ellenőr issek ti faluai tűzi faárutokat Kérem az „Olvasó Hangja” ro­vatban helyet adni alábbi panaszom­nak: Kisjövedelmű iparos vagyok. Télire fát akartam venni és alkuba bocsátkoztam egy falusi emberrel. A kocsi fáért, amelyet 1 erdei mé­ternek mondott 23U forintot kért. Alkudozásra leengedte 180 forintra, arra hivatkozott azért adja olyan drágán, mivel mázsánként 6 torlnt adót kell utána fizetnie. Odahaza azután, mikor felraktam és utána­néztem, bizony még egy kereske­dői méternek sem felett meg a mennyiség. Vagyis felvágva, ház- j hoz szállítva a kereskedőtől 50 szá­zalékkal olcsóbban kaphattam volna meg. Sok kispénzű tán kérem az illetékes halt lezze az ilyen falusi árdrágítókat, hogy a fát az előírt mázsánkén!! áron adhassa el. Deutsch Imre. Kürt- és Homok-útcaiak panasza Többszörös hatósági tilalom el­lenére a Kürt- és Homok-utca üres telkeit egyes lakók szemétlera­kásra használják s ezáltal a le­vegőt dögletessé teszik és az egész környéket megfertőzik. Kérjük a rendőrséget, vessen véget ennek u\ állandóan folyó közegészségügyi kihágásnak. Aláírások mondja Derjaneez elvtárs, mitő- lünk a szorgalmas, céltudatos munkát várja a munkásosztály és az elmúlt harminc év, amikor űzött vadként éltünk e hazában, arra tanít bennünket, hogy meg­becsüljük szabadságunkat, szeres­sük Pártunkat cs a gyárat, a mi I gyárunkat. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents