Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-16 / 263. szám

? DTTVANTÜLT WAPLrt m8 NOVEMBER I« I sxakssservexetek düníő feladatas mozgósítani a dolgozókat a terv végrehajtására Haruniyák Jáxnef beszélt a pécsi ssnksxerrczeii hongreanxusoit Baranya szakszervezeteinek száz ki küldőbe íjít össze a vasárnapi me­gyei konferenciáin, a Szakszerveze. 'ek székhazának vörös drapériák- kai és a szakszervezeti csoportok zászlóival díszített nagytermében, nogy a XVII. Szakszervezeti Kong­resszus határozatait megbeszélve baranyai vonatkozásban is meghatá­rozzák a szakszervezetek áltat vég­zendő feladatokat és követendő irányt. A konferencián megjelent Harus yák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke is. A bőrgyári munkásdaflárda meg- nyi óul a’ Himnuszt énekelte, majd Klotz Alajos megnyitóbeszédében rámutatott arra, hegy a szakszervezetek feladata a népi demokráciát szolgálni és a szocia­lizmus felé vezető utat építeni. Lelkes taps kíséretében üdvözölte Harustyák Józsefet, Aczél Györgyöt a város képviseletében megjelent Kranez Pál elvtársa:, a honvédség, rendőrség képviselőid, a szakmái« és üzemek kiküldötteit. Végül java- soka, hogy a konferencia küldjön üdvözlő táviratot Rákosi Mátyásnak, a magyar munkásosztály nagy ve­zérének. A jawaslaio* a konferencia tagjai egyhangúan elfogadták, miközben Helyükről felállva ünnepelték Rákosi Mátyás eJvíár-saf. Horváth Gyn!«: 8 pécsíiaranyal dolgozók fárfaíiafc élen a termelésben Horváth Gyula az MDP nagy­pécsi szervezete név óban üdvözölte a konferenciát és beszédében mél­tatta a®'t a jelentőséget, amit a konferenciának a most lezajló tör­ténelmi forduló ad. A hatalom nagyobbik részének most már a munkásosztály a bir­tokosa, s ez ad lehetőséget a munkásosz- áiynak arra, hogy most új formá­ban folytassa e harcot a szocializ­mus építéséért. Kívánt, hogy Pécs és Baranya szervezett munkássága tárjon élen a magyar munkásosz­tályának ebben a harcában, nagy ve­zérének, Rákosi Mátyásnak vezeté­se afátt .Hosszantartó tapssal fo­gad** a konferencia Horváth Gyu­la beszédéi, majd a résztvevők he­lyükről felállva tapssal köszöntötték az emelvényre lépő Harustyák Jó­zsit fe!. Harustyák elv társ Pécs és Bara­nya dolgozóinak a Mar-var Dolgo­zók Pártja és a Szakszervezeti Tanács üdvözletét tolmácsolia. — Rez-zárnoM/ában a XVII. Kongresz. szus je’entŐségét méltatta, amit a .Szakszervezeti Tanács ötveneszien- dős kemény harcokban eltöltött tör- .éneimének lezárása adott. A Kongresszus új történelmi szakaszt, a szocializmus korszaká­nak íör'énelmj lapját nyitotta meg Magyarországon. — A nemzetközi helyzetben az egyik oldalon a béke hívei, a szociaíizmus építői, a másik ol­dalon a háború erői sorakoznak fel. A Knngreszsus kimondta, hogy a magyar munkásosztály a béke hí- vc’hez fartozik, az amerikai impe­rialistákkal éa csaflósaik háborús uszításaival szemben a békét és a társadalom haladá­sát minden erővel meg kívánja • védeni. A Kongresszu« határozatait méL ta va rámutatott arra, hogy amig mi a szocializmust építjük, a tőkés országokban régimódi, kapiaiista gazdálkodás alapján kísérleteznek tovább. Nálunk haladás, építés, lázas mun­ka folyik, náluk pangás, csőd, bizonytalanság. Nálunk építő termelő munka fo­lyik, központi kérdésünk a terme­lés kérdése és ezzel a szocializmus épí tee, Szép eredményeink vannak Szünet után Czeit József elvtárs országgyűlési képviselő a Szakszer­vezet h. megyei titkára tartott szervezési referátumot. Baranyában 16 tizem homokzatáf díszíti az élüzem Jelvény — mondotta — ebből 5 bányaüzem és 11 egyéb ipari üzem.. Az élmun. kások száma 144. a kiváló mun­kások Jelvényével 21 kiváló dolgo­zót tüntettek ki. Köztársasági érdemrendet három, munkaérdemrendet ugyancsak há­rom dolgozó kapott. Elmondotta Czé‘t elvtárs, hogy amióta a termelési titkárságot fel. állították, rendszeresen látogatják az üzemeket és a hároméves terv érdekében üzemi gyűléseken széles tömegek elő't ismertették a dolgo­zókra váró feladatokat. A szakszervezet azt kéri az üzemi dolgozóktól, hogy öntevékenyen dolgozzanak és hasznosítsák a termelési titkárság tájékoztatóit. Oktatási vonalon nagy lendülettel folyt a munka. 1948-ban 1.072 szak- «zervezeti dolgozót képeztek ki, há­romhetes szakszervezeti iskolát ren­deztek a megyében is. Részletesen ismertette a foyamat- ban lévő szervezési munkálatokat, majd örömmel állapító1 ta meg, hogy a januárban nyilvántartott 1.35! munkanélküli száma októberre 442-re csökkent és remélhető, hogy a fokozatos építkezéssel ez a létszám lényegesen lecsökken. Cze't elvtárs tapssal fogadott be­széde után Miklós Gyula a bányász­szakszervezet eddigi munkájáról, eredményeiről és hibáiról számolt be. Örömmel fogadta az ipari szer­vezkedésre való áttérést. Kijelentette, hogy a bányák dolgo­AUik a*z utat fttué&H c&li> i i i> Bö TELEVÉNY talaja volt Pécs és Baranya mindly a munkásmoz­galomnak, a „faelwereirí'-ek ko­rától kezdve napjainkig, de annyi vért és életet nem áldozott soha a közel nyolc évtized alatt, mint annak utolsó harmincéves szaka­szában, amely a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának megalakulá­sával kezdődik. Ennek az írásnak nem az a célja, hogy korrajzot adjon, forradalmi történetet írjon. Munkásemberekröl akarunk szól­ni, akiket a szabadság eszméje hősökké avatott és a martiromsóg glóriát font emlékük fölé. BARANYA és Pécs népe még fel sem ocsúdott az őszirózsás forra­dalom mámoréiból, amikor a szerb imperialista megszállók leszakítot­ták a magyar proletariátus testé­ről és a Magyar Tanácsköztársa­ság hősi küzdelmét csak a „kerí­tésen" kereszted szemlélhette, de a nemzetközi osztályharc történeté­ben is számonlartolt 1919-es már­cius addig ismeretlen erőket hozott mozgásba a pécsbaranyai munkás­ságban. Parancsszót hallottak sza­vak nélkül, az osztályhflség. az osz- tályszolidaritás parancsát. 1fí—18 éves ifjúmunkások, sokgyermekes zói szívesen fogadják maguk közé az értelmiségi és műszaki do'go- zókat. Joó János a MESzHART bánya­üzemek termelésének alakulását vá­zolta, és bejelentene, hogy a bánya termelése ismét elérte az utolsó békeév színvonalát. Dr. Ormo6 György a szakszer- veze'ek munkajogi ügyekben vég­zett munkájáról számolt be. Ebéd után az üzemek és csopor­tok részéről Mihály János (Sopiana Gépgyár). Rapp Tamás (Koksz- művek), Kurucz Kálmán (Zsolnay- gyár), Szen/.györgyvári József (Bőrgyár)*, Sik Ferencné (Zsolnay. gyár), Sárdi Mihályné (Szakmaközi Nőbizottság), Geller B. Miklós (Má- gáinalkalmazotiak Szaksz.), Nagy László (Kereskedelmi Alkalmazot­tak), Nagy Gyula (SzJT), Földvári Károly (Szállítómunkások), Holka Mihályné (Zsolnay-gyár), dr. S‘ein- metz Endre (Orvos Szakszervezet) szólaltak fel. A felszólalásokra Harustyák Jó­zsef válaszolt, örömét fejezte ki a felszólalásokból kitűnő eredmények felett és kérte, hogy a még mu­tatkozó hibákat mielőbb küszöböl­jék ki és különösen Deák Livia záróbeszédében han- goztat'a, hogy a munkásság eddig is nagy fejlődésen ment át ,s ezt a fejlődést a szocializmus eléréséig csak fokoznunk kell. Végül a konferencia elé nyolc pont- ból álló határozat javaslatot ter­jesztett, amely többek között el­itéli a mindszentyzmust és e kleri­kális reakció sürgős felszámítását és a Mindszentyékkel együttérzők eltávolítását követeli. Valamennyi határozatot egyhangú lelkesedéssel fogadták el a résztve­vők, majd a konferencia az Inter- naeionálé elcnekJésével ért véget. üzemi és bányamunkások és szo­cialista parasztok tömege szökött át a demarkációs vonalon, hogy fegyvert ragadjon a feltörekvő osz­tály diadaláért, a fiatal munkás­állam megvédéséért, amelyet a; imperialistákkal szövetkezett haza- áruló magyar úriosztály készült eltiporni. A HARCBAN pécsi munkások közül sokan adták életüket. A harc akkor elbukott, de a pécsbaranyai proletariátus még két évig küz­dött a Horthy-terror ellen, amely­nek ördögi rémtetteiről folytono­san tudomást szerzett. Ma is em­lékszünk, mennyi repeső remény­séggel néztük a szovjetnép hősi harcai. Aztán ide Pécsre és Bara­nyába is eljött a feherterror réme, amely rlijl pécsi és baranyai mun­kások ezrei vonultak el emigráció­ba, mert úgy érezték, hogy nem hiénák ki annak vér szagéi, dög- letes levegőjét. Éjszaka borult a pécsi munkásmozgalomra és ebben az éjszakában a földalatti KMP fel-fellobogó mécsese volt az egyet­len fénysugár. A KMP forradalmi szellemében felnőtt ifjúság legjobb­jai, a Torr Imrék. Horváth Józse­fek és Szegedy Józsefek voltak, akik nem rettenlek vissza kínzás­tól, börtöntől. Tarr Imrét a Horthy bíróság 19Hi-bcn ítélte többéves börtönbüntetésre, amely elöl Pá­riába menekült és ott lelke lelt a kommunista emigrációnak. A spa­Rákosi Mátyás elvtárs három éve foglalt« el mlntszterelnökhelyettesi hivatalát az 1945-ös őszi választás után meg­alakított és kinevezett kormány­ban. A felszabadulást követő első időkben még az imperialisták ha­zai ügynökei, tervszerűen hátrál­tatták a fejlődést és az üzemek munkásait, a dolgozó parasztság képviselőit tudatosan ki akarták szorítani a hatalomból. Az áruló Nagy Ferenc és összeesküvő klikk­je szoros kapcsolatokat tartottak lenn a nyugat} imperialistákkal, viszont csak kényszeredetten é$ üres külsőségekben mutattak ba­rátságot a felszabadító Szovjetúnió leié. Ezekkel a veszedelmes és a reakciót támogató ellenséges erők­kel vette lel a harcot Rákosi Má­tyás és az országot újjáépítő dol­gozó nép. A kommunisták és a bal­oldali szociáldemokraták közüs összefogással kemény küzdelmek­ben verték vissza a nép ellenségei­nek vakmerő támadását. A kom­munista éberség és a nép érdeké­ben folytatott következetes politi­ka meghozta gyümölcseit. Kudarc­ba fulladttak a reakciós próbálko­zások és ellenforradalomra speku­láló összeesküvések. Ehelyett Rá- kosi elvtárs a dolgozók hatalmá­nak kiterjesztésével rávezette az országot a népi demokrácia útjára. Az, hogy a gazdasági és politikai hatalom ma már a nép kezében össrpontosul, épúgy Rákosi elvtárs- nak köszönhető, mint az, hogy a demokratikus Magyarország mint egyenjogú féJ szerződést köthetett a békefront vezetőjével, a hatal­mas Szovjetúnióval, A bank. a gyár és az iskola ma már a ma­gyar dolgozóké, akik maguknak építjk az országot. A magyar nép érért hűséggel, házalómmal és sze­retettel köszönti Rákost Mátyást felelősségteljes kormányzati tevé­kenységének harmadik évforduló- ján és bölcs irányításával lelkesen dolgozik, hogy megvalósít«« törté­nelmi feladatát, a szocialista Ma­gyarország megteremtését, A történelem távlatába állitotta a szovjet-ma­gyar barátságot Grekov professzor, a lenlngrádi Tudományos Akadé­mia alelnöke, akit a budapesti Pázmány egyetem díszdoktorrá avatott. Grekov professzor, a Szov­jetúnió egyik legkiválóbb, törté­nelemtudása nyilatkozatában rá­mutatott arra, hogy a magyar­orosz történelem kapcsolatai sok évszázadosak és visszanyúlnak a honfoglalás, sőt a népvándorlás idejére. Ezek a kapcsolatok mind­két nép számára nagyjelentősé- güek. Az orosz cárok és a Habs­burgok imperializmusa azonban a sovinizmus lángralobbanásával há­borúba vitte egymás ellen a két baráti népet. Az orosz és a magyar dolgozók azonban sohasem tekin­tették egymást ellenségnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta pedig úgy tekintett g magyar nép a Szovjetunióra, mint a sza­bad emberek szabad hazájára, akik testvéri szolidaritást éreznek a vi­lág minden táján élő elnyomott és kizsákmányolt dolgozókkal. Fel­szabadulásunk pedig újra eleven valósággá tette a szovjet magyar barátságot, amelyről Grekov pro­fesszor így nyilatkozott: „Népeink barátságának alapja éppen az év­százados kapcsolatok társadalmi és kulturális továbbfejlesztése." A magyar nép szívoel-lilekkel ápol ja ezeket a történelmi kapcsolatokat. Javult a kenyér minősége, bőséges a hús- és zsirelláfás Pécsett újra jó a kenyér, — ál­lapítják meg a fogyasztók. Ennek oka az, hogy most már a bony­hádi malom lisztjét sütik a pécsi pékek. Szombaton Pécsett járt a földművelésügyi minisztérium ma- iomosztályának vezetője és a pol­gármesternél tartott értekezleten megállapítást nyert, bogy a kaposvári malom rozslisztje egymagában valóban nem alkal­mas kenyérsütésre. Ma, kedden próbasütést rendez nek annak megállapítására, hogy milyen rozskeverési arány melleit nyol nép dicsőséges szabadság- harca idején az elsők között ment át Spanyolországba, hogy mint 1919-ben, ekkor is fegyvert fog­jon a szabadságért. A Rákosi- brigád katonájaként a fasiszták golyójától találva halt meg a né­pek szabadságáért. A PÉCSBARANYAI munkásság a maga mártírjának vallja Tarr Imre elvtársnt, ugyanúgy mint azokat az elvtársakat, akiket a bé­kés szovjetnépre támadó náci és nyilas gonosztevők hurcoltak el. hogy senkinek se mondhassák cl az igazságot a: imperialista hábo­rúról és a magyar népet fenyegető katasztrófáról. Már a Szovjetúnió elleni esztelen háború kitörésekor elfogták Horváth Józsefet. Szegedi Józsefet, Benczúr Gyulát, a komlói • bányászokat és másokat. Büntető századdal Oroszországba vitték árkot ásni és aknát szeáni, Hor­váth és Benczúr elvtársak elpusz­tultak, mert nem tagadták ‘meg az igazságot. 19fi őszén a nyilas téboly hurcolta cl a pécsi munkás- mozgalom legrégibb és legértéke­sebb tagjait Buzsáki, Bencze. Bitt­ner, Rákos. Sudár, Szabó, Török, Pernccker hány ászelpt ártok, Calo­rics, Kovács Antal, Kübler Mi­hály, Porth elvtársak utat mutat­tok nekünk előre. Mártír haláluk példa, erő és élet a baranyai mun­kásság tízezrei számára. lehet felhasználni. A pécsi közellá­tási hatóság azt kérte, hogy a pécsi kenyérhez a jövőben a bony­hádi malom lisztjét utalják ki. Szombaton a pécsi hús- és zsír- fronlon nyugalmi helyzet állott elő. Levágtak 63 darab marhát. 134 sertést <*s 6 lovat. A szükségletet ezzel teljesen ti- dezték, amit az is mutat, hogy nemcsak sertésből, de marhahúsból is je­lentős mennyiség maradt m»g, Fgyanez volt a helyrét zsirad°k- ban is. A Községi Élelmiszer« r»m üzleteiben és a kishenteseknél 20 mázsa sertészsírt boesátottak for­galomba, míg a Népboitban (a Köz­ért fiókok új elnevezése) egy­szerre 10 mázsa finom étolajat hoztak fofga lomba. A komoly zsi­radékmennyiséget a fogyasztöpiae nem tudta felvenni és öt mázsa zsír megmaradt további eladásra e héten. A Községi folytatja az idénycikkek olcsóbbá tételére irányuló akció- jól, ezért Makó vidékéről fok­hagymát szerzett be, amelyet * jelenlegi ö—6 forintos ár felénél is olcsóbban hoznak forgalomba. — A város javadalmi hivat«]* értesíti az érdekelteket, hogy folyé hó I7'én, szerdán az A'sómakár, Középmakír. Felsömskár dűlőkben és a Jaikabhegyi úton lévő szőlők­ben jnecjál apitja a borkészletekéi- Ezért a felsorol: dűlőkben érdekelt bortermelők a szerdai na« folvs’ mán reggel 8 órától kezdődően, * borkészlet felvételének megtörtén­téig feltétlenül ’"artózkodjanak » présházaikban. — Füszerkersekedok liszeiszá- molása. A Kereskedők Testület« közli a füszerkereskedökke honf a közellátási hivatal által a liszt' elszámolás új rendjére vonatkozó és a vasárnapi helyt lapokban köz- aé:ett felhívását hatálytalanított« azzal, hogy a lisztjegyekke' az ed* dieji rend szerint, vagyi* bármikor ej lehet számolni. Cxett J«a>ef szepveatéH referáfwnia a termelékenység fokozásában, de az egyének munkájában még hiá­nyosságok is vannak. Egész gazdasági életünk jövője a termelés fokozásán nyugszik. Meg kell szüntetni az é téren je­lentkező hiányokat. Egész mun­kánkkal, egész magatartásunkkal ereznünk és éreztetnünk kell, hogy ez az ország most már valóban a mienk és úgy kell gazdálkodnunk, úgy kel! dolgoznunk benne, hogy tudjuk: ezt a munkát önmaguknak vé­gezzük. A szakszervezetek döntő feladn a: mozgósítani a dolgozó tömegeket a termelés mennyiségi és minőség: növelésére és a hároméves terv végrehajtására. Előre a Magyar Dolgozók Párt­jával és annak élén Rákosi Má­tyás clvtárssal — fejezte be beszédét Harustyák elvtárs. A konferencia résztvevői felállva, ‘apósa! fejeznék ki szerete- tüket a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátvás iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents