Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-14 / 262. szám
»'»48 NOVFMBEÄ 14 DUN4NT0U NAPLÓ 9 Fejlődik Vasas-falu | ahol egybeforrnak a bányászok és a dolgozó kisparasztok •Vasast, Péís egyik legjol egze- teseUb peremjcöz&ógét színes ko- ssarúkéné öleli át a Mecsek. -V íeimésze' mókás jóé-edvéí>en e- rém e.te ezt a vidéket: a Mecsek, olda á.n különböző gyűrődések látsszanak és ezekben a gyűrődésekben ! unnék el a község apró me - léikutcái. A főutca hosszan é’nyúj- íózva kígyózik kérésziül a bányatelepen és gombamód] ára nőnek ki • belőle ax új házak !S mezSgazdaság gépesítésével a dolgezó parasztságért Az üres telkeken tégla és kőrakások állnak, jelezve, hogy a kőziség egyre fejlődik, építkezik. A XIII. században keletkezet község Vosos néven szerepelt, mint a pécsrv áradj apátság tulajdona. A törökihódoiltság előtt a pécsi püspökség birtokába került és a mai névé: vette fel. A hódolt' ság második felében Pető László földesét tulajdona lett. A rác fel kelés idején a lakosság elvándorolt. 1777-ben a királyi dekrétummal a pesti Tudományos Egyetem birtokába került. 1876-ban Lőwy Sándor pécsi kapitalista 1.400 hóid •terület szénkitermelési jogét 10.000 darab császári és királyi aranyért megvásárolttá. Ezzel kezdetét vette a szénbányászat. A szerződésben kikötötték, hogy 50 év után évente a jogutód tartozik az eladók részére 150 darab császári királyi »Tanyai fizetni. A szerződés eredeti példányának érdekessége, hogy az aláírások nagy része kereszttel van jelölve. A lakosság 15 százaléka még és a vetési 87 százalékig teljesítette a község. A község vegyssfogla'.kozásu lakossága között a múltban sokszor éles ellentétek voltakAz elkülönülés főkén; a parasztok és a bánysázok között mutatkozott. A falu para sztifjúsága minden mulatságot küiön tartott, ugyanúgy a bányászok is, a ké; fiatalság között gyakran voltak összetűzések. Ma már minden mulatságot közösen rendeznek a legnagyobb egyetértésiben és a lányos gazdák sem mondják már; „Bányászhoz nem adom a lányomat"! — A demo- kirác; végkép eltüntette a válaszfalat a;z emberek közö t. Kulturális vonalon két kitűnő. műkedvelő gárda működik a fa-' A magyar mezőgazdaságot a' nagybirtokrendszer súlyos elmaradottságban tartotta. A falusi dolgozd!; leszorított ^életszínvonala, a tö'dek hihetetlenül alacsony terméshozama jellemezte a multb n a latit életét A nagybirtokrendszer idején az olcsó mezőgazdasági napszám miatt a nrgybirtokok nem sokat törődtek a gépesítésssel és az egész gazdálkodás korszerűsítésével, hiszen minél jobban ki- zsákmányo'ták a mezőgazdasági proletárokat, annál nagyobb volt az ő hasznuk és jólétük. A felszabadulás után a nagybirtok országából Magyarország a kisbirtokok országává lett és ezért még égetőbb formában jelentkezett a mezőgazdaság korszerűsítésének kérdése. Ä külföldi példák elsősorban a SAívjetúnió szocialista mezőgazdasága is azt bizonyítja, hogy csak a modern tudomány és technika vívmányainak alkalmazásával lehet felszámolni a falun az elmaradottságot és megteremteni a SZERETJÜK, fn is tneyt/édíűk ci cU&g&zók nyufyatmát Hivatásukról beszélnek a pécsi fanosziály rendőrei nem tudóit írni-olvasni A fain 5468 lakosából ma 3.220 bányamunkás, 1.398 földműves, *198 iparos, 44 kereskedő, 142 tisztviselő és 250 nyugdíjas bányász. A felszabadulás után Somogy és Vasas összeolvadt. A község elmaradt gondolkozásai lakói éüénkan •“ílakoztak a két község egyesülése ellen. — így volt ez a vasút hálózatának bekapcsolásánál is, — mondják az emberek. 1909— 19111g építették a vasú tat sokan akkor is akadékoskodtak, de mikor már meg volt ők örültek neki a legjobban. A község villa joosftását is úgy kellett kiharcolni a fejlődés híveinek, akik most új postahivatal felállítását szeret' nék elérni. 4.754 kataszteri hold föld tartozik a községihez, ebből 1514 hold szánkét 2.260 hold erdő, 877 hold szőlő, rét, 'Jegelő. A földek csupán nad rágszy parcellákból A rendőrtanosztály laktanyája nemrégiben áj köntösbe öltözött: kitatarozták, újjáfestették. Ez az aktus csak követte azt a szellemi megújhodást, amely a falak között élők lelkében végbement. A kapuban éppen Bernáth János főhad naggyal találkozunk, a tanosztály neuelőtisztjéoel, aki órára siet. Vele tartunk, * A napsütötte tanteremben 35— 40 „tanuló" hajlik könyvet, füzetei fölé. Ezek a .«tanulok" azonban komoly, lelkes, felnőtt emberek, akik óit volnak már 1945-ben a magyar demokratikus rendőrség hőskoránál. Akkor még „civilben" szolgáltak, jóformán ítteést sem kaptak. Mindez a múlté, rendőreink ma már jól felszerelt és rendezett viszonyok között élő alkalmazottai az államnak és büszkeségei a magyar népnek. E'látták szolgálatukat évekig becsülettel« de tanulni csak most r»n idejük. Neki is fogtak alaposan, amint a feleletekből kitűnik. # Hol van az „András“, ahogy az „úri'' Magyarország rendőrét „becézték"', mint a sötét butaság mintaképét? Sehol, eltűnt gazdás- töl a nagy süllyesztőben. Ha nem tűnt volna el, ugyancsak nyitva maradna a szája Nagy József tizedes, meg Gerencsér l Ferenc beszédjén, akik a helyes történelem Szemléletből felelnek. — A történelem nem úri nagyságok históriája. hanem tömegek életviszonyaiból fakadó mozgás, amelynek tör- vényei vannak. Erről nem szólt a történelem. * Vagy hallaná Tarr tizedest, amint a klasszikus kbpitalizmust, majd az imperializmust, a mono politőkét fejtegeti. De megbámulhatná Prán tizedes ..kollégáját" is (aki ugyan megtagadná vele a „kollégaságot") aki a 17. szakszervezeti kongresszus határozatairól vagy a kínai helyzetről egyforma tájékozottsággal beszél. Ha pedig ..Andrásunk" azt hinné, hogy ezek a „szegény" fiuk napestig „poétikával" tömik a fejűket, ak^or nézzen be egy pillanatra abba a terembe, ahol Perger tizedes a ki- , hágási eseteket ismerteti. De hasz- nos (neki ugyan haszontalan) ismereteket szerezhetne az új szolgálati szabálvzatról Szabó György őrvezetőtől Imigyen: — Nem lehet jó hazafi az, aki I gyűlöli más nemzet hazáját szerető ■ fiái. j * Nyomozáslanból pedig szép előadási hallhatna a lelkes (torn arcú Kotompay ti:ede~töl, ha áz óra • rönetft jelzó csepijetés félbe ne,u ij&tttmM. , < állanak — ez a legnagyobb hát ránya a falunak és a mezőgazda ság fejlődésének kerrékikötóje. A fe’iszabaőuíás után rohamléptekben imddlt meg a fejlődés a község életében politikai — gazdasági — és kultúrális téren. A hároméves terv keretéiben nagy beruházás^ és újjáépítési munkák Indultak meg. Gyönyörű hid- mérlegháínat építettek. 25.000 forintos költséggel. A közvilágítás kiépítésére és az áTamháfŐzat kibővítésére 18.000 forintot fordítanak. A fejlődéshez minden vonalon hatalmasam hozzájárult a két község egyesítése. Az utak javítására és portalanítására is nagy összegei fordftanaik. Megalakuld a düVVbizottság, melynek feladata, hogy ellenőrizze a szántási és vetési munkák»; Az eddigi szántás; előirányzatot 92 százalékig De kagyjuk .Andrást“, hadd bujdosson el szégyentefében, mi pedig néhány percre betekintünk a hálótermekbe, ahol olyan szobarendet látunk, mint soha azelőtt. Pedig ezt nem a büntetés szigora hozta létre, hanem az önkéntes kollektív fegyelem. A „fejrész", az ágy, a szekrény belseje ilyen tökéletes nem volt soha. Büszkék is rá a besereglő „fiúk", akiknek átlagos életkora 33 év. de <j *tizperc‘ nekik is üdülés akárcsak a kisdiáknak. Könnyű eleven beszélgetés kezdődik hároméves rendőrélmények- röl. meg a tanul ásróL A kis Ko- rompay legnagyobb élménye az iskola volt, — Nyomasztó érzésekkel indultam Sizgetvárról az Iskolára. Rideg fegyelmet vártam és egy nagy bajtársi családot, másik ot bont találtam. A munka kemény. az igaz, de nekünk többet Kell tudni, mint az átlag embernek. Nemcsak azt. ami a rendőr hivatásához tartozik, de mindent am] a világban az emberekkel tör íénik. Nekünk is nevelni kell a demokrácia eszméire az embereket. Ha mi, rendőrök állítunk valamit az hihetőbb, nagyobb súlya ran, mintha más mondja. * Baia törzsőrmester büszkén beszél arról a fejlődésről, amin a rendőr keresztül ment. — Nagy dolog az. — mondta — hogy elnyertük a nép becsülését és szere letét. Többre becsüljük ezt, mint a félelemkeltést. Tudják és érzik, hogy mi közülük valók vagyunk és az övék vagyunk. — Melegség és mélyről jövő meggyőződés izzik a szavakban. Megérezni, hogy az év végén 315 új, egész ember özönlik ki a tanosztály kapuján és foglalja el posztját a falusi csenaőrsön vagy a nagyváros zajában. R E. íelemelkedés útját. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata leszögezi: „A mezőgazdaság területén döntő feladat a paraszti kisbirtokra épülő mezögezdaság számára lehetővé tenni a technika és tudomány alkalmazását. C-nk így valósítható meg az elmaradt mezőgazdasági termelés korszerű reformja, az ipar és mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbö- ése a mezőgazdasági árutermelés növelése, a városi dolgozók növekvő fogyasztásának kielégítése és a dolgozó parasztság jólétének emelése érdekében. Ezért a Magyar Dolgozók Pálija sllcraszáll a mezőgazdaság gépesítéséért, áóamj mezőgazdasági gépüzemek széles há ózatának létesítéséért, e célból a traktor és mezőgazdasági gépgyártás nagyarányú íejlesztéséért. Áz állami mezőgazdasági géplize- mek feladata: a mezőgazdaság gépesítésén túl a dolgozó parasztságnak támogatást nyújtani a szakszerű tudományos gazdálkodásban." A gépesítést a különböző országokban különbözőképpen hajtották végre. A kapíta'tsta országokban a gépesítés nem emeli a kisparasz- tok jólétét hanem megfosztja földjeiktől a kistermelőket és a mező- gazdasági nagyüzem napszámosaivá teszi őket, a mezőgazdasági gépek a Kulákok, nagybirtokosok és inás tőkés elemek kezén nem a dolgozó parasztság felemelésének eszközei, hanem a kizsákmányolás eszközeivé váltak. Baranya számos községében a traktor és csép’-ögép- íulajdonosok uzsorája megfojtja a kisparasztokat, a kulákok nem eqy helyen hat-nyolc-tfz napi gyalog- napszámot kérnek egy hold föld fe'szántásáért, ugyanakkor most az őszi mezőgazdasági munkák során szervezetten szabotálják a szántásvetést. A mohácsi Gépszövetkezet traktorai, mivel a szövetkezetben túlsúlyban van a kapita'ista vezetés, nem a mohácsi kisparnsztok és újgazdák érdekeit szolgálják, hanem a nagygazdák céljait. A iól működő baranyai szövetkezetek azonban bebizonyították, hogy a traktor és a mezőgazdasági gép lehetőséget ad a dolgozó parasztság számára a kulák uzsoráitól való megszabadulásra és fellendíti a kisparaszti gazdaságokat. A mezőgazdaság gépesítésének nagy jelentőségét felismerték a dolgozó parasztság ellenségei is, akik minden erővel megakarlák akadályozni, hogy a kisparasztok megszabadulva a kulákok uzsorájától. végre a saját lábukra ál'iának. A dolgozó parasztság azonban egyre inkább megtalálja a mező- j gazdasági gépben segítő társát és j barátját, amely a jobb élet útját i mutatja számára. A közeljövőben Baranyában az MDP megyei bizottságának közbenjárására három traktor- és gépá’lomást állít fel a íöldműve'ésügvi kormányzat Pán- rádon. Ki harsánvban és Szcntlö- rincen. Minden mezőgazdasági gépállomás tíz-tíz traktorral és a helyi viszonyoknak megfele'ö egyéb pépekkel fog rendelkezni. A mezőgazdasági gépállomások felállítása jelentős állomása annak a harcnak, amelyet fa'un a szocializmus megteremtéséért folytatunk. Ezek nek a .gépállomásoknak elsősorban a íöádmüvesszövetkezeteknek a szövetkezés útjára lépő dolgozó klsparasztoknak kell segiteniö!-, ezek számára kell biztosltaniok a modern technika és a gépi müvtj- 'és minden vívmányát. Nem véletlenül gyűlöletes a reakció szemében a mezőgazdaság gépesítéséért megindított harc, nem véletlenül uszítanak a nagygazdák már előre o traktor- és gépállomások ellen. Az 5 uszításuk és gyü’ölködésük azonban nem éri el a kívánt céh, hanem éppen ellenkezőleg, meggyőzi a i Igozó kisparasztokat ar ról, hogy a gépállomások a dóig. zó parasztság erős várai lesznek, védelmet és segítséget nyújtanak neki a Jobb jövö diján. Szombaton délben avatta fed Gerő Ernő miniszter Szakasite Árpád köz -1 társasági elnök Jelenlétébe*' „ há- • roméves terv keretében elkészült 135 kilowaltos nagyadó:. A Magyar Rádió az új adóállomás üzembe helyezésével eMoglaJja az őt megillető helye* az éterbm — mondotta Góró Ernő. — A Magyar Rádiót nemcsak it hon hadgáiják, hanem a külföldi magyarság soraiban egyre fokozódik az érdek'ődés sikereink és küzdelmeink iránt. —- Mindig többen szeretnék hallgatni a Magyar Rádiót más nemzetek fiai közül is, akik nem hisznek az imperialisták és zsoldosaik rágalmainak, hanem meg akarják ismerni az igazságot a magyar népi demokráciáról. A Magyar Rádió hangja 50 kflo- urtröt 135 kw-ra erősödött. Ezzé! az eredménnyel sem e'.cigedhetönk meg, és ezért már épít jük a-..második 135 kw-06 adót és 1910-ben $ OPiftNflE SÖRÖZŐ ssnabat—vasárnap reggel 3 étáig nyitva! megépítjük a nagy teljesítőképességű rövidhullámú , adóállomást is hogy a magyar ’népi demokrácia szavát nemcsak Európában, hanem az egész világon meghallják. Rádiónk feiadaa, hogy pontos öez- szekötő kapocs legyen az itthon1 magyarság és a határainkon tű! élő magyarok között. A tájékoztatás. a kultúra ‘erjesztésje, a növelés és szórakoztatás mellett rádiónknak harcolnia két! a reakció minden válfaja, elsősorban az egyházi palást mögé buvó klerikális reakció aknamunkája. a magyar demokráciát rágalmazó hazaárulók, az Imperialista háborús uszítók ellen. Terjese*««! kell az igazságot, a béke és nemzeti függe knségünk legjobb bástyájáról, nagy szövetségesünkről, a hatalmas Szovjetunióról, mert ezzel a magyar nemzet érdekeit szolgáljuk. Pajzs? efü ellen lombkullás után füröffzlő áztatássrerüen permetezett 5%-os mészkőn lé o'dattaí védekezz! Védekezóenyogo'c beszeiezhefők nagyban a kiren d«ll*éqeinél. Kicsinyben a fo dm ve «szőve*» erei« n**i. Budapesten: a MüSzK. Nfivényv-de m o-i tálya loiaWotánó' Pou‘«sv Ed»-u 37 *» i i .tubán, fiatal tehetséges tagoltból I álló fúvószenekarnk van, amely I a megye legnagyobb részén is- I roe: I és kedveit. A kuttúrgárd i I tagja; élénken kiveszik részüké' a népnevelő munkából, vasárnaponként járják a megyét, hogy a falvak kultúrád* felemelkedését szolgálják. Esténként megelevenednek az utcák, a párthelyiség’ben kigyul a fény és megindul az élet, A község élénk pértélét.el dicsekedhet. Az MDP őrködik Vasas fejődésének érdekei fölött a falu lakossága minden felmerülő probíévná- jáva1, ügyes-bajos dolgával, a he'y; szervezetet keres; fed Bá-j nyászok, dolgozó kisparasztok, így forrnak eggyé — közös cél- [ ér: — közös harcban formálva a jövőt. Vadon Antal Gerő Ernő avatta fel a% új rádióállomást
