Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-14 / 262. szám
9 DlTNANTTTLí NAPLÓ / 1<HR NOVEMBER U Elérkeztek Csang Kai Sok j dikiamrá|ónak végnapjai Kínában megtörik a ciollárvarázslat A Kínában megindult hegywnlást semmiféle erő nem tudja megállítani Az imperialistáik saj:ója is kény- már megállapítani, hogy a néphadsereg feíiarióztathatatan győzelmei nyomán Kína egész területének feJszabaditásávaJ kell számolni A néphadsereg kivédhetetlen i •'■apásai alatt egyre jeSentéktele- •fhbé zsugorodik-a Kuomintang védelmi ereje, az a szalmaszil, amely, be Csangkai-sek még görcsösen kapaszkodik. A még fel nem szabadul: terüle- ieker éhség, nyomor, pánik uralkodj F. lei miszert még aranyért sem . 'he: kapni a polgári lakosság rétre, az amerikaiak és angolok pe- ig menekülnek a veszélyezletet* !’•< kIngből, Nankingből és Sanghaj, l'ól. Csangkaisek uralmának és az ; imperialistáik iávolkeleti terveinek végnapjai következnek. r A MÁSODIK "i'agháború után az amerikai im- tv-ria ísíák kivetettek hálójukat a 450 milliós Kínára, mint távolikelet: gazdasági és stratégiai bázisra. — Mazshaflék azt flitték, hogy Kína. sorely 1031 óta úgyszólván szaka- ds-.lanuj harchan állott a japán h.s «zfákkai, kifáradt, kivérzett és ,i nyomor, éhínség felmorzsolta a kínai nép ellenállóerejét. Azt gondol á.k a washingtoni Fehér Házban, hogy a kínai birodalom érett gyümöcsként hullik majd az ölükbe és csekély ellenszolgáltatásért bekebelezhetik ez óriási területet. Marshall küldetése úgy látszott sikerrel jár, mert megállapodot* Csangkaisekkel, hogy az USA végrehajtja Kína „újjáépítését”. Arról persze nem szóklak a megállapodást lie harangozó cikkek és szónokié'ok,, hogy a támogatásért” Kína minden vasútvonala és a kínai ipar 62 százaléka az amerikai trösztök kezére juo't. A Kuomintang föl des urai, szes fontos iparágaké* átlatnosftották. Ennek nyomán megszűnt az éhínség, az üzletek tele vannak árukkal és minden közszűkeéglet* cikk korlátlanul kapható. Az életszínvonal ugrásszerűen emelkedik, mert a dolgozók kollektív béreket kapnak, amelyből telik élelemre, ruhára, lakásra, sőt szórakozásra és kultúrára Is. A FELSZABADÍTÓ hadjárat néphadserege napról-napra erősebb és legyőzheíetlenebb lesz, mert a férfiak légiói csatlakoznak hozzá, hogy minél előbb leverjék a Kuomiirang ereje' és megteremtsék minden kínai dolgozó részére a szebb és boldogabb életet. A tömegek az elért hatalma« eredmények következtében százezerszám sorakoznak fe a Kommunista Pár zászlója alá és szívvel-iélekkel dolgoznak a pán: programjának megvalósításán. A cél, amint Mao- Ce-Dun elvtárs, a párt elnöke megfogalmazta, ez: A Kínai Kommunis ta Párt felada'a az ország valamennyi forrdaimi erejének tömörítése, az amerikai imperializmus agresszív erőinek kiűzése, a reakciós Kuomintang uralmának megdöntése és demokratikus népköz- társaság létesí ése. — A nagy, történelmi feladat mos' már hamarosan valósággá válik. A Kommunista Párt vezetésével a néphadsereg felszabadítja Kíná' és mindörökre megszabadítja a birodalmat az impe- rializmus bilincseitől. CROMWELL ÉS MARSHALL .. . A Tribune des Nations című francia folyóirat felveti a kérdési, mivel magyarázható, hogy az USA az UNO-ban egyszerre beszél békéről és uszít a háborúra. A francia folyóirat az angol történelemből idéz egy anekdotát. „Cram- ipcll, nz angol köztársaság nrotrk- tektora, aki első Károly királyt kivégeztette, különös módszerekkel dolgozott. Amikor fontos üzeneteket kelleti megszerkesztenie, mindig több, egymásnak ellentmondó levelet diktált titkárjának. Egy napon a titkár bátorságot vett magának és megkérdezte Cromwelltől, mi az ohn ennek a furcsa módszernek. A következő választ kapta: „Azért, hogy maea ne tudja, melyik levelet küldöm el" — Úgy látszik. — jegyzi nieg a Tribune des Nations — hogy napjainkban bizonyos amerikai politikusok ugyanezt a módszert alkalmazzák azzal a különbséggel, hogy ők mindegyik levelei c postára adják.“ 3 Nagy Októberi Forradalom éi a SzovfefBBió egészségügye Irta: Farcái László dr, ©gyet. m. tanár a kínai dolgozók nem azért harcoltak 15 évig a Kom- murusía Párt vezetésévé! a japán elnyomás ellen, hogy a fasizmus leverése után Ceangkaisek és klikkje újra eladhassa Sírét. A kínai nép tehá: folytatta harcát a szabadságért és függetlenségért és 1946 fáméitól kezdve fel tartóz ta*J\aatta- nul nyomul előre, hogy elérje végcélját, Kína teljes felszabadítását. Vájjon mi a kínai néphadsereg sikereinek titka és miért fogadják mindenütt lelkesedéssel, testvéri szeretettel őket a fe:szabadító't területeken? Azért, mert a Szabad Kínában egy csapásra megváltozót az élet. A földet kiosztották a nincstelen parasztoknak és az őszWEIRSHIMS Csupa gond ez az új dal. Minden "sorába belefárad, aki ujjongó híreket ír és járványok, viharolk ellen is lelkendezéssel támad. Mégis jó ez az új dal: hallgatózva megállnak miatta ácsok, pékek, gyűrött kapások ... így térülnek meg nagy-nagy kiadások, igaz költői kamatra. Lenni kell egy vidám merésznek, akire lélekzetfojtva néznek életkérő, csendes tömegek: megvált-e egy napot legalább? Nekivág-« a nehéznek? Nyomaikon fényeskedni fog, amit kibont e lassú ikiizködés. amit a kínunk vet fel, mint az ár és hömpölyögni fognak verseink időkön át, ragyogva lassan és habár az új dal csupa, csupa gond, megjönnek holnap dús utódai s csillogva fognaik hangos bizatásba. Tudom, tudom, már nincs szavam hiába, ha emberarcot vernek szárnvai! KOPÁNYI GYÖRGY CUuuUítl álau nétUül Ki volt az, aki a második világháború befejezése után elsőnek uszí- tolt egv harmadik viágháborúra? Churchill! Az Egyesült: Államokban, Fu'tonhan mondo't beszéde során Churchi'l már 1946 elején, amikor meg alig száradt fel a csataterek fö'rijéről a német és japán imperialisták bűne miatt Wömlöt: vér már akkor elkezdte propagálni az angolszász tömb kialakítását az új háború céljaira. a Szovjetunió és a népi demokrácia országai eilen. 1948 ok:éber 9-én Churchill újabb háborús felhívást kürtőit világgá a konzerválivpártiak konferenciájának he,zárá*a után. — A béke egyetlen tartós alapja, — jclen‘et‘e ló — az erő. De honnan veszi az erőt Churchill, a konzervatívok pusztulásra k árhoz ta'ot* osztályának ez.utolsó mohikánja? A fasizmus európai maradványai közül. — Sajnálattal emlékezik meg a vol* nácik söreiről, amnesztia; követel az „etepgoW, német tábornokok és tábornagyok" számára. Beismeri azonban, hogy ez távolról sem az az erő, amelyre neki szüksége volna. Churchill minder reményét az amerikai imperialisták által felhalmozott atombombák észletekbe fekteti. „E bombákat nem 6zabad megsemmisíteni.” Sermlyen „papír- megállapodás ”, csak bomba és bomba! Le a „keresztény és altruista tilalmakkal!” Mit bizonyít Churchill oktalan beszéde? Párisban az atomfegyver rrveg'iltására irányuló szovjet javaslatokkal szemben. Bevin és ársai az amerikai terv mellett kardoskodnak. E terv értelmében az amerikai imperialistáknak továbbra i« fenn kell ‘arfaniok korlátlan jo- gukat. az atomfegyver gyártására és kezükbe kel] venni az atomenergia előállításának eMenőrzését az egész világon. Bevin, MacNei! és társaik az amerikai terv melletti állásfoglalásukat képmutató, hazug „önzetlen és keresztény” szólamokkal leplezik, midőn őzt hirde'ik, hogy ők igazán ellenzik az atom fegyver alkalmazását. Churchill azonban éppen az előbb említett beszédében nagyon is helyeselje Bevin külpolitikáját. Churchill és Bevin kiilpoli'íkája között semminő különbség nincs. Talán egyedül az, hogy míg Bevin álarc alá rejti fog csikorgatáeát, addig Churchill mar régen eldobta ez; az álarcot. Churchill beszéde azonban az imperialista tábor gyengeségéről tanúskodik. Ilyen szokott lenni a pánikbeszéd, vagyis olyan embernek a beszéde, aki érzi, hogy osztálya ellen harcra indulnak a népi erők, aki érzi, hogy harcában, amelyet a történelmi fejődés törvényei ellen indított, nem, számíthat segítségre. Churchill, beszéde során, az amerikai imperialistákhoz szólva kijeién. fete: „Valójában nem mindig hibázom”. A történelem viszon. megmutatta, hogy Churchill mindig hibát és tévedés' köveiét* el, valahányszor a béke és a Szovjetünk) rl'en lépett fel. Már 28 évvel ez- élőt* megbukott, amikor megszer- vez:e a „14 á’lam hadjáratát" Szovjet-Oroszország ellen. Es most ismét meg fog bukni. Churchillnek, ennek az álarcnélküli háborús uszí- iónak a beszéde arra kötelezi a népeke' és valamennyi ország demokratikusan gondolkodó embereit, hogy mozgósíísák minden éberségüké', hogy a legnagyobb erőve! folytassák a harcot a békéért, valamint azért, hogy Churchill angol barátaival és amerikai pártfogóivá' együtt még azelő t megbukjék, mi- ttiöll kirobbantja az új háoutib. A ciári Oroszország utolsó évtizedeiben, amikor a kapitalizmus belső ellentmondásai a végsőkig kiéleződnek, amikor a dolgozó tömegek elnyomorodása elképesztő méreteket ölt, az egészségügyi viszonyokban mindennél jobban tükröződik vissza a cári Imperializmus rothadó és haldokló jellege. 100.000 lakosra 60 kórházi ágy jut, 7500 lakosra esik 1 orvos, az egész hatalmas birodalomban kerek számban 20.000 orvos és 50.000 egészségügy! segéderő (felcser, bába, ápolónő) működik. Az J905-ös forradalom bukása óta haladó gondolkodású egyetemi tanárok és tanítványaik eltávolításával, az orvostudomány színvonala süllyed és az orvoshiány is fokozódik. Nem csoda tehát, hogy az I. világháború folyamán 25 millió ember betegedett meg kiütéses ti túszban, hogy a tbc., a nemi betegségek és a prostitúció rendkívüli mértékben elszaporodtak. A Nagy Októberi Forradalom még ezt a siralmas örökséget sem vehette át. A világháború pusztításain felül, a belső és külső reakció erői együttműködve, még a háborúnál is nagyobb rombolást okoztak. A szovjcthataloni 1920-ban elképzelhetetlen orvoshiánnyal küldött, lerombolt, vagy kifosztott kórházakkal, kötszer, gyógyszer és műszer nélkül állt s valóban a semmiből kiindulva kellett megindítania az egészségügyi újjáépítés munkáját. L enin már 1919-ben megalakította a Gyermekvédelmi Tanácsot és már ekkor kijelentette, hogy a forradalmi hatalom egyik első feladata: a serdülő nemzedék megvédése. Ez a Tanács gigászi méretű veszedelmekkel birkózott meg, így mindjárt az 1920-as éhinség idején a Volga vidékről 25.000 gyermekei telepített át 2 évre, az aránylag jobb élelniiszerellátású Ukrajnába. Áz egészségügyben ezeket a kezdő lépéseket a legégetőbb szükségletek szabták meg, a forradalom utáni első években az egész országra kiterjedő első segélyről volt szó. Az 5 éves tervek kapcsán azután tervszerűen kiépül a Szovjetunió hatalmas egészségügyi apparátusa Olyan szervezet ez, amely nemcsak méreteiben múlja felül r/ás országok ilyen berendezését, hanem a szocialista termelési rendszernek megfelelően, alapjaiban is különbözik a kapitalista államok egészség- ügyi berendezéseitől. Ezt a munkát Sztálin indította meg. Nem elég, ha a munka és a termelés minden ágában széles technikai bázist hozunk létre, hanem meg kell végre értenünk — mondotta —. hogy a világ összes tőkéi közül, a legértékesebb tőke: a káder, maga az ember. A kiépült szocialista egészségügyi rendszernek csak legfőbb jellemző vonásait ismertethetem. ) lyen fő jellemzője a Szovjetunió egészségügyének: az általános és mindenkire kiterjedő betegbiztosítás, amely azt jelenti, hogy az állam minden polgára biztosítva van — egyéni hozzájárulás nélkül, — mindennemű betegség, baleset bármi okból előálló munkaképtelenség, valamint öregség esetére. Ez a biztosítás nemcsak a betegellátás, de az üdülés jogára is kiterjed s ezt a jogot biztosítja a munkaidőnek (békeviszonyok között) általában napi 7 órára való leszállítása és a dolgozók rendelkezésére álló; szanatóriumok, üdülök és klubok j széles hálózata. Ehhez a hatalmas apparátushoz pedig Hatalmas anyagi! fedezet kell. »melynek méreteire ‘ jellemző, hogy míg a cári kormány évenként és fejenként 65 kopeket, addig a szov 'etkormány 53 rubelt költ egészségügyi célokra. Az ál- j te la nos betegbiztosítás másik félté ' tele, hogy kellő számú és megfelelően képzett orvos álljon rendelkezésre. Ezt pedig a szovjetrendszer azáltal érte el, hogy a forradalom óta 72 orvosi főiskolát létesített, hogy nemcsak a klinikákat, de az összes egészségügyi intézmé- Bnyeket bekapcsolta az orvosképzésbe és nem utolsó sorban azáltal, hogy fokozott szociális öntudattal rendelkező orvosnemzedéket nevelt. A fokozott szociális öntudathoz nemcsak új tantárgyak bevezetésére (szociális egészségtan, stb.) vol* szükség, hanem legfőképpen arra, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekeiből neveljék fel az új értelmiség túlnyomó többségét. Végül az orvosi pályát vonzóvá tették azáltal, hogy az orvost már orvostanhallgató korában valósággal az állam alkalmazottjának tekintették s tanulmányai beiejtzése után a többi értemiségi dolgozóval egyenrangú és biztosított anyagi ellátásban részesítették. A szovjet rendszer — minden országnál nagyobb mértékben — foglalkozik a betegségek megelőzésével. Ahogyan a szovjet- ember mindennél többre hecsüli a család és a gyermek egészségét, úgy a szovjet társadalom egészség- ügyi politikájának is a család védelme: a gyermek- és az anyavédelem a legfőbb gondja. A tbc. és a nemi betegségek leküzdésére nagyszámú és részben újtípusú intézményeket létesítettek. Az egészségesnek látszó emberek időszakos átvizsgálása, a betegségek korai felismerése és megelőzése céljából egyik legfőbb erőssége ennek a rendszernek. A szocialista gazdálkodásra jellemző tervszerűség jól látható a* egészségügy vonalán is. A kiütéses lífusz, a nemi betegségek, a malária elleni küzdelem a legjobb példája annak, mire képes egy társadalom akkor, amikor a szükségletekből indul ki és minden gazdasági erejét aszerint állítja munkába. — Ezeknek a betegségeknek elterjedése például a Szovjetunióban hatalmas oltóanyagtermelő- és gyógyszeripart teremtett meg. A terv- szerűség azonban 'nem áll meg az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az egészségügy összehangolásánál, hanem a tudományos kutatást is tervszerűen irányítja, s a szükségletek felé tereli. A Szovjet Orvosi Akadémia gondoskodik az egyes intézetek munkamegosztásáról, a tudományos munka kellő anyagi előfeltételeiről és arról is, hogy a kulatás eredményei mielőbb bekerüljenek a gyakorlatba, a gyógyításba. A szovjet kutató maga láthatja, hogy eredményei nem kallódnak el — mint annyiszor az or- vostörténe.lem eddigi folyamán —, hogy munkájával közvetlenül a társadalom javát szolgálja!, TTégü! kiemelkedő tény. hogy a v Szovjetúnióban s széles nép- tömegek aktivan résztvesznek az egészségügy munkájában és az egészségügy az egész társadalom ügye lett. Az egészségügyi felvilágosításban. önkéntes segéderők kiképzésében, a tömegszervezetek járnak az élen. így érte el a Nagy Októberi Forradalom óta a szovjet nép azt, hogy 1941-ben 100.000 lakosra már nem 60, hanem 500 kórházi ágv jut, hogy nem 7500, hanem 1400 lakosra esik I orvos, hopv az orvosok száma 20.000-ről 130.400 ra. az egészségügyi segéderők száma 50.000-ről 1.200.000-rc emelkedett. A Szovjetunió egészségügyének tanulmányozása is meggyőz bennünket arról, hogy ott minden eddiginél fejlettebb társadalom valósult meg akkor, amikor a munkásosztály, Lenin és Sztálin pártjának vezetésével 1017 októberében, győzelmes forradalmával új, hatalmas perspektíváit nyitotta meg az em bcrl haladásnak. <1 karátos arany tégy gyűrűk, ékszereit. .Svájci karórák HENTZ Jókai*tér 2 Hasznán aranyat, brtlliánFi veszek, cserélek. i3as.
