Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-10 / 258. szám
7 PIT'S* A^TOT-T NA PIP IMS NO VEMBE* 10 Baranya dolgosé lindszeníj távozását követeli j Serozcrtos til?«kess© gyűJés©!* « k5zs4pt<s!chen m . if Exporttal a húr®méwos tervért Baranya dolgozó népe tovább tll- rikozik Mindszenty reakciós poli'i- - íja alton és követeli a demokrá- ciáeilenw főoap távozását. Siklós községben népgyűlést tartottak, a melyben egyhangú lelkesedéssel ha- ározati javaslatot fogadtak el, kérve a kormányzatot, hogy Mind szén ty politikai megnyilatkozásait tiltsák be és kövessenek el mindent, hogy a lelkek megbékélése érdekében ne folytathassa ártalmas tevékenységét. A villányi Nemzeti Bizottság és a ia kórság párt és vall árkülönbség r síkül tiltakozik a hercegprímás laptalan rágalmai és háborús uszításai ellen. Ez a tevékenysége a vallásos hívőket is megbotránkoz- atja. Az egyház és a demokrácia érdekében a villányiak radikális intézkedést kérnek a kormánytól a rágalomhadjárat megszűntetésére. a klerikális reakció sajtóját is rendszabályozzák meg. A szenriőrmei járási és községi Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy Mindszeiity a valláe l&peto alatt kártékony politikai tevékenységet folytait, vezére az ellenforradalmi reakciós erőknek és minden eszközzel megakadályozza a magyar dolgozók nyugalmas, békés építő munkáját. \ mecsekpöíösikei dolgozók gyűlé- j sükön azt kérték, hogy a hercegprímás provokációit tiltsák be < Hogy tovább ne mérgezhesse a légkört, a kormány a legszigorúbban lépjen fel működése ellen. Hasonló értelemben nyilatkozott meg a feet- véhelyi Nemzeti Bizottság is amely határozati javaslatában leszegezte, hogy Mmdszentyék a papi reveren dával visszaélve reakciós és háborús uszítás: űznek. Kérik a kormányt, hogy ezt az aknamunkát szüntesse meg, mert a dolgozó nép türelme már végére ért. Püspöktok dolgozó parasztsága legutóbb tartott gyűlésén ugyancsak élesen tiltakozott Mind-szerrty és társai kártékony tevékenysége ellen, — „Mi egyszerű parasztok, Püspöktok dogoz ói követeljük — mondja a határozat, — hogy a kormányzat a legeeéiyesebben lépjen fel Mmdszenty é« a klerikális reakció ellen, hogy ne zavarhassák tovább a dotgo-s zók építő munkáját”. Pécsvárad összes dolgozói képviseletében a népi és társadalmi szervek és pártok képviselői közös gyűlést ártották, amelyen egyöntetű felháborodással elitélték Mind- sz.enty Józsefnek ismételt támadását a magyar újjáépítés és a népi demokrácia ellen. „Mi katolikus hívek nem engedjük meg — mondja: a pécsváradi határozat —, hogy Mindszenty visszaélve népünk; váltásos leikiiletével a dolgozó \ parasztságot a népi demokrácia ellen uszítsa. Ezért kérjük a kormányt, hogy sür-| gősen tiltsa be Mindszenty reakciós működését. A tiltakozó tiatá-] rcaatokat megküldötték a miniszterelnökségre. d ieips diák sMjUi a Közösségi musikárct nevelnek és emelik a tanulmánya színvonalat az Hiúsági tanulókörök A „tizpercet“ jelzi csengő varázsszavára megelevenednek „Nagy Lajos“ gimnázium addig néptelen folyosói. Kisebb és nagyobb diákok elözönlik a folyosót és felszabadultan huzakodnak. A 14—16 éves emberkéknek bizony sok egyfolytában végigülni ifi—50 percet. Ezért nem szokatlan kép ez a nyüzsgés, amely itt is, mint minden iskolában megtalálható. Minket ezúttal az iskolai .élet egy áj intézménye, a tanulókör érdekel, amely értesülésünk szerint ebben az iskolában terjedt el és működik legjobban. Végh ■ István igazgató büszke is erre nagyon és az iskolai tanítás kitűnő építőtársának nevezi. Kisiet a szobából és néhány pere múlva nyolc-kilenc diákkal tér vissza. Komoly, elevenszemü fiú valamennyi. Nyolcadikosok és a legjobb tanulóköri vezetők. Ybl Ernő nevelési titkár nyilatkozik meg elsőnek. Jellemzőnek tartjuk, hogy nem saját munkájáról beszél, hanem egy nyúlánk, szőke fiúra mutat, aki szemközt ül velünk: Minker Emil tanulóköre a legrégibb, mert az önálló kezdeményezésként elsőnek alakult meg. h’etcnkini kétszer jönnek össze ,?—,7 órás tanulásra. 'Az idő felét a rendes heti tananyag egy-egy nehezebb részének feldolgozására fordítják, míg a másik felét a mindennapi kérdések megvitatására. Történelem, magyar, valamelyik természettudományi tárgy és közgazdaságtan azok a tárgyak, amikkel foglalkoznak. a tanulókör nem valami instruáló Intézmény, amely lecke felmondásokat rendez. Célunk az, hogy a tantárgyak olyan részét, amelyben az iskolai oktatás megszabott óraszáma és a növendékek nagy száma miatt nem .enged alaposabb elmélyülést, a tanulókörökben megbeszéljük és akik előtt az oktatás óráin egyes részek homályban maradtak, — megvilágítsuk. Erre mód is nyílik, mert egy-egy tanulókörben nyolc-kilenc diák csoportosul. Két gyenge, négy közepes és két jótanulóval. Egy-egy összejövetelen legfeljebb két tantárggyal foglakozitnk. — Hogy történik a gyakorlatban ez a foglalkozás? — A két jótanvló egyike a magyar és történelem, másik a természettudomány (így pl. a meny- nyiségtnn is) és a közgazdaságtan köréből a heti tananyag központi problémáit felveti és a többiek hozzászólnak. A hosxwisótáfioknát kiderült már, hogy valamelyik tárgyból a felszólaló tudásában hézagok mutatkoznak. Ilyenkor aztán a jobb tanulók segítségével pótolja a korábban elmulasztottakat. A közgazdaságtant egészen hamisan tanítottál: nekünk, most helyes irányban foglalkozunk vele. Végigkísérjük a társadalom egész fejlődését és megtanuljuk annak törvényeit. Tanulókörünk most veszt át Marx értékelméletét. Vagy ott van például az irodalom. Élénk vitáink vannak, hogy az írónak a feladata a gyönyörködtetés csupán, vagy az olvasó nevelése. Mikó Imre tanulóköre ugyancsak kiválik a többi közül, ö igy beszél a tanulókör munkájáról: — Az iskolában 47 tanulókör működik már. A munkamódszerek még nem egységesek. Egy hete indultak meg a tanulókörvezetői tanfolyamok, amelyek majd egységesebbé teszik a munkát. A ve körünkben nem egyszerűen fel vetik a problémát, hanem aki legjobban elkészült az anyagból, elő adást tart és akkor történnek hozzászólások. Ax üres fecsegést vitáinkban nem tűrjük. A vitának mindig tudományos alapon kell maradnia. Varrnak pérsze még tanulókörök, amelyeknek színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. de az iskolai önkormányzat, amely a tanulóköröket létrehozta, a folytonos ellenőrzéssel és segítőkész- béggel majd megjavítja ezeket is. A körök fegyelméről és a tanulási készség fejlődéséről máris sok ját , mondhatunk. Szigorúan vesszük a köri órák elmulasztását. Aki három cselben igazolatlanulj hiányzik, azt kizárjuk a körből. Elinalt egy óra. Búcsúzunk ezektől a fiataloktól, az új ifjúság képviselőitől, akik a közösségi munkában való részvételükkel, az egymáson való segítéssel alakítják ki magukban a felelősségteljesebb, a haladó ember típusát. B. E Mont a tanulókör megalapítója és vezetője, Minker F.mil veszi át a szót:- Senki se gondolja azt, hogy Áüásfogtolás Mindszenty nrovokációi eí’en Az elmúl1 héten megtartott járási tisztié.rtekeztetek, Baranya mind a hét járásában élesen áüjftst foglaltak határozataikban Mínd- szflnty provokációi ellen és kérték a kormányt a lelkek békéjét zavaró megmozdulások megszüntetését. A járási közigazgatás tisztviselői a kormányhoz juttatták határozataikat, amelyek immár nemcsak az üzemek munkásai, hanem a falvak népének határozott kívánságát is tükrözik. Paul Eluárdi Hiábavaló az imperialistái« minden kísérlete Ortutey Gyula . kultuszminiszter kedden délben ebédet adott Paul Elurard, a kiváló francia költő tiszteletére. Az ebéd során Szávai Nándor államtitkár üdvözölte pohár- köszöntőjében Eluadr-t, aki válaszában köszönetét mondott a baráti fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy a francia nép éppen úgy min* a magyar, a szovjet hadseregnek kö szönbetl felszabadulását. Francia- ország felszabadítása Sztálingráddal kezdődött. Franciaországban ma kemény harc folyik. A reakción, kormány minden eszközzel le akarja törni a hős bányászok ellenállását, azonban az egész francia nép a bányászok segítségére sfet. Ez a nemzeti egység bizonyítja, hogy hiábavaló <tz imperialisták irtaid ec kísérlete, mert a francia népet nem leltet háborúba vinni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. K!pr6bálfa a pisztoly! — kereszt«! tötte a bokáié! ■Jakabovics György 16 éves kö- kényi lakos keddre virradó éjjel egy ismeretlen dróíostóítój vásárolt pisztollyá] jobb bokáját keresztül lőtte. A fiatalember az új szerzeményt vizsgálat a'á vette, a próba túl jól sikerült ,és súlyos sérüléssel a Csőn ősi csárdától a A külkereskedelem döntő fontosságú nemzetgazdaságunk fejlődése szempontjából. Exportunk sikerének és fokozásának két fontos tényezője a vi’ágpiaci árnál nem drágább minőségi árú és az exportot lebonyolító külkereskedelmi szerv rugalmas és tervszerű munkája. Hároméves tervünk a minőségi termeidet és az önköltség leszorítását teszi feladatává az üzemek, gyárak és a mezőgazdaság dolgozóinak. A külkereskedelem átszervezése pedig szintén jó úton halad, hogy kikapcsolja a felesleges étösdi közvetítőket é* export-import forgalmunkat állami csúcsszervezetek útján bonyolítsa le. Ahogy az államosított üzemekben megszűnt a tőkés termelés ép a kizsákmányolás, ugyanúgy az állami külkereskedelem is véget vet a kapitalista idők proíithará- csolásának. Tudott dolog volt minden dolgozó előtt, hogy a magánkézben lévő export-import cégek több hasznot fölöztek le saját céljaikra, mint amennyit a nemzetgazdaságunknak forgalmaztak. Egymást túllicitálták, árban aláaján- tották a magyar ipari és mezőgazdasági cikkeket és ezzel igen komoly károkat okoztak gazdasági életünknek. Ez az egészségtelen állapot most véglegesen megszült a bét külkereskedelmi vállalat megszervezésével. Mindennemű kiviteli és behgzaíalj üzleti tevékenységet cssfr er. a hét nemzeti vállalat bonyolíthat le és ez már önmagában is — nem beszélve a közvetítő nagykereskedelem profitjának kikapcsolásáról — nagy mértékben járul hozzá tervgazdálkodásunk erejének növeléséhez és nemzetgazdaságunk jövedelmének fokozásához. Exportunknál a főszempont: nyersanyag és egyéb importszük- ségleteink fedezése. Ezen túlme- nöleg is fejleszteni kívánjuk kivitelünket, amely deviza, valuta és anyagszükségletünk egyetlen és egyre nagyobb jelentőségű beszerzője. Behozatalunk biztosítására exportálni elsősorban fogyasztási, kész, vagy félkész cikkeket kívánunk, a mezőgazdaság vonalán épúgv, mint ipari áruinknál. Uj alapokra helyezett külkereskedelmi tevékenységünk egyik mérföldköve lett íz a nagyjelentőségű árncsereíorgalmi szerződés, amelyet a magyar kereskedelmi küldöttség október 2-án kötött Moszkvában. Ez a megállapodás kivitelünk és behozatalunk munkájának tengelye lett. Csak két számadatot hozunk fel ennek igazolására. Az 1947. évi 15 százalékkal szemben a mostani megállapodással a Szovjetúnió felé Irányulj kivitel egész kivitelünk 24 százalékára emelkedett, behozatalunknál pedig a múlt évi 11.7 szájalák 27 százalékra ugrott fel. Hasonlóan a Szovjeftínióval kötött megállapodáshoz, a baráti népi demokráciákkal is fokozni kívánjuk kereskedelmi kapcsolatainkat. Nem zárkózunk el a nyugatj államoktól sem, de természetesen csak politikai feltételek nélkül vagyunk hajlandók kereskedelmi szerződést kötni. Marshall tervre nincs szükségünk, mert nem adjuk el szabadságunkat és függetlenségünket, látszólagos gazdaság! előnyökért. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében azonban mind nagyobb erővel kívánunk résztvenni. Az elmondottakból világos, ahoz, hogy versenyképes áruval mind gyakrabban tudjunk . megjelenni a világpiacon, termelésünknek nemcsak mennyiségi, de elsősorban minőségi fejlesztésére van szükség. Importunk egyrésze is erre irányul: tenyészálatokat hozunk be c például Svájcból, hogy megjavítsuk Baranyában a minőségi állattenyésztést, hogy aztán mi is exportálhassunk tenyészállatokat. És szerszámgépeket hozunk be Szovjetunióból és Angliából, hogy azok segítségével a magyar munkások exportcikkeket készíthessenek. Külkereskedelmünk sikerének tehát legdöntőbb tényezője az ipari munkás és a dolgozó parasztság. A Hamerli kesztyűgyár, a Zsolnsy gyár, vagy az Agrárra keményítő- gyár dolgozóinak tudatában kell ' lenniük, hogy munkájuk ered- ! ményességén múlik exportunk és importunk sikere. Egész nemzetgazdaságunk központi kérdése a termelékenység fokozása, ugyanakkor a minőség fokozása és a selejt kiküszöbölése. Éneikül nem tudunk megjelenni a világpiacon, enélkiil csak úgy tudunk e’adni, ha olcsóbt árat számítunk, mint amennyibe nekünk került a termelt áru. A ráfizetés azonban , nem erősíti, hanem gyengíti nemzetgazdaságunkat. Ax államosított üzemek dolgozói ma már tudják, hogy a termelési terv végrehajtásánál a legegyszerűbb munkát végző dolgozónak is ép- úgy megvan a maga fontos szerepe, mint egy gépezetben a legkisebb csavarnak. Pe tudatossá kell válni annak is, hogy a végzett munka Minősége, az önköltség csökkentése nélkül nem lehet a világpiac számára termelni, ez pedig exportunk elsorvadására- importunk visszaesésére, végeredményben gazdasági fejlődésünk stagnálására vezet. Virágzó ipari és mezögazdaségj termelés nélkül pedig ninqj é’etszfnvgnalemclés. Ezt a gazdásági összefüggést egy pillanatra sem szabod szem ^ <dől téveszteni egyetlen öntudatos, szocializmust építő magyar dolgozónak sem. Emelkedik a termelési grafikon ft Isglöbb pécsbarsnyal üzem megkésve küldi be havi jelentését vármegye) ménfők a hajnalj órákban beszállították a sebészeti klinikára. A hároméves terv eredményeit havonta értékelik ki az üzemek és a gyárak tervmegbizottjai. Három üzemen kívül az elmúlt havi jelentésüket még mindig nem küldték el a pécsi és baranyai gyárak. A jelentések késése a hároméves terv harmadik félévében még mindig hibája egyes vállalatoknak. A Zso’.nay-gyár jelentéséből kitűnik, hogy az előirányzott termelést 118 százalékban teljesítették. Az cqy munkaórára eső termelési érték október hónapban 10.43 forint volt. A szeptember hónapi eredményhez viszonyítva lényeges változás nem történt. Az elmúlt hónapban 13.600 forint értékű beruházást hajtottak végre. Többek közöli a máz-malom kéziszitáját gépszitára cserélték át, amely hozzájárult a minőségi munka javulásához. A Deulsch téglagyárban a szezonmunka befejezése ellenére a termelékenység nagymértékben emelkedett. A szeptember havihoz viszonyítva 2 48 forinttal termi!- tek több értéket egy óra alatt. Az előirányzott termelést 9 százalékkal teljesítették túl. A pécsi Bőrgyárban is 9 százalékkal haladták túl az előirányzott termelést. A termelékenység azonban Itt 82 fillérre! esett vissza. Ennek oka, hogy a gyár a íúlyárú helyet a minőségi árura téri át. A bőrök feldolgozásához mos1 (óbb idő szükséges, mint azelőtt. 1 Érdekes újilás a Börgyárhan, 1 hogy a liihás árut « szakszervereti tafv ülés cjé viszik, Kipel engérezik azokat, akik hos> szabb ideje hanyagul dolgoznak. Egyébként a gyárban kísérletei folytatnak, hogy sertésbőrre] pótolják a nemes bőrényagokat. Olyan kid i.gozási eljáráson munkálkodnak, aoie Ível jóminóségű d'.sznóbört eredményeznek. I
