Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-07 / 256. szám

GYŐZELEMRŐL GYŐZELEMRE Irta: Ácséi György UamüKMr Mttwdtwl w* ** előtt bontotta ki zászlaját a Nagy Októberi Szocialista For- r«dalom, amely nemcsak Oroszor­szág munkásait ás parasztjait «zttbadftotta lel a nép elnyomó cári uralom alól, hanem remény­séget ja nyújtott a földkerekség valamennyi pépének, a iklzsák­mányolt monkáoosxtálynaJc, hogy ledobja a kapitalizmus rabságát és sikeresen harcoljon a szociaU*- más győzelméért. Harmincegy esztendővel ezelőtt öltöttek elő­ször testet a vüág egyhatod ré­szén « szocializmus nagy tanító­mestereinek halhatatlan tanításai, — megszületett a szovjet áll am, m újtipttsú. moralista társada­lom, amelyben a haladó emberi­ség büszkeségét, a munkásosztály és a többi elnyomott osztályok rzabad jövőjének letéteményesét üns&epUk évről-évrs a dolgozók «tízmilliói. ^Jogosan lehetőnk büszkék és Jogosan mondhatjuk boldognak magunkat — hangoz­tatta tente —, mert a földkerek­ség egy sarkában nekünk sikerült r* őszőr megdönteni a kapitaliz­must; azt a vadállatot, amely vér- beborftotta a főidet, éhségbe, el- vaduttságba vitte az emberiséget és amely eíkorMhetéti énül és rö­videsem elpusztul, bármily ször­nyen állatiaeefc is halál előtti dühöngései". A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot teremtett a* emberiség történel­mében. Harmincegy esztendőn keresztül a SzovJetúnJó példája vitte előre mindenütt a világon a népek harcát, a külső és belső ellenség, a kapitalisták, az Impe­rialisták. az elnyomók ellen, A Szov|etúnló népei nemcsak saját országokban mértek halálos csa­pást a kapitalizmusra, de meg­rendítették pozícióját az egész világon és megteremtették annak lehetőségét, hogy a többi orszá­gok dolgozói is sikeresen vegyék fel a harcot a kizsákmányolókkal szemben. Az Októberi Forradalom nemcsak a szovjet nép ünnepe, nemcsak a népi demokráciák ün­nepe. ünnepe és biztatója « fran­cia bányászoknak, akik kövekkel és széndarabokkal küzdenek a burzsoázia tankjai, gépfegyverei ellen, ünnepe a hosszú évek óta hegyek közölt harcoló görög nép­nek, ünnepe a földosztásra és na­gyobb kenyérre vágyó olasz mun­kásoknak és parasztoknak, sok százmillió ázsiai és afrikai ben* szülöttnek, akik nemzeti függet­lenségükért és szabadságukért ontják vérüket, ünnepe a világon mindenütt a békére, klzsákrná- nyelásmentes szabad életre vágyó emberiségnek. Ä SrovJetünld születése pil­lanatától kezdve « legha­talmasabb és legáühatatosabb őre a világ békéjének. Az egyetlen nagyhatalom, amelynek politikáját a Kéke megőrzésének, a nemzetek szabad együttműködésének és egyen ingóságának, a kis népek, függetlensége ttszteletbentartásá- oak gondolata vezérli- A Szovjet­unió a háború leghalálosabb el­lensége, a békés alkotómunka hir­detője, a kis népek nyugalmának legszilárdabb oltahuazója. Hatal­mas ereje, társadalmi rendjének magasabbrendüsége biztosította győzelmét az emberiség létét fe­nyegető fasizmus felett. Állhata­tossága, gazdasági es politikai rendszerének vitathatatlan fölény«, dicsőséges hadserege, a legszilár­dabb támasza ma is a békéért harcolók táborának. Ez a legyőz­hetetlen erő tartotta eddig is visz- sza az imperialista kalandorokat újabb háború kirobbantásától. A Szovjetúnió következetes békepo- Ütikája napról-napra újabb hatal­mas tömegeket mozgósít minden országban a béke és demokrácia védelmére. Az imperialisták resz­ketnek a Szovjetúnió növekvő erejétől, békepolltikájától. amely egyTe inkább meghódítja szerte a világon az egyszerű emberek szi­vét. A mi népünk békéje és biz­tonsága is annál szilárdabb alapo­kon nyugszik, minél meghoniha­tatlanabb a szövetségünk a Szov- jetúnióval, mi- pét szilárdabban sorakozunk fel a béke és demo­krácia táborá­hoz. A Nagy Októberi Szo­cialista Forra­dalom ünnepén az emberiség legjobbjai úgy tekintenek g Szovjetúnióra, mint a kultúra és civilizáció megmentőjére, amelynek her­vadhatatlan ér­demei vannak a népek béjének megőrzése te­rén, A Szovjet­unióvá! való szövetségünk és barátságunk ar ra kötelez ben­nünket, hogy az eddiginél 14 el- szár.tabban ve­gyük fel a har­cot országunk külső és belső ellenségeivel szemben és ke­ményen álljunk őrt nemzetünk függetlenségé­nek, a béke ügyének védel­mében. Az Októberi Forradalom győ­zelme egy el­maradt, félfeu­dálte országból a világ egyik leg­hatalmasabb ipari államát terem­tette meg és a szocialista tervgaz­dálkodás segítségével egyre ma­gasabbra emeli a Szovjetúnió dol­gozóinak életszínvonalát. Míg a kapitalista országok súlyos gaz­dasági válság előtt állanak, míg ezekben az országokban állandóan csökken • bérek vásárlóereje, hanyatlik a termelés, növekszik a munkanélküliség, a külföldi és belföldi nagytőke elnyomása nyo­morba dönt; a dolgozókat, addig a Szovjetúnió gazdasága állandóan fejlődik, addig a szocialista építő- munka a Szovjetúnióban egyre hatalmasabb sikereket ér el. A kapitalista országokban emberek milliói vannak munka nélkül, — a Szovjetúnióban ismeretlen a munkanélküliség. Amott súlyo6 termelési válság van, — a Szov­jetúnióban virágzik az Ipar és a mezőgazdaság. Joggal mutat rá Molotov elvtárs, hogy míg Anglia a két világháború előtt csak két­szer érte el termelésében az 1913- as színvonalat, amíg Franciaor­szág tsa* hat százalékkal nul la felül az T913-at ével, addig a Szovjetúnió ipart termelése 1913- at ezerkétszáz százalékkal tú'ha- ladta. A háború utáni ötéves terv során az ipar össztermelése már 1947 októberében elérte a háború előtti színvonalat, 1950 végéig pedig a vas- és acélgyártás két­harmadával, a széntermelés több, mint a felével, a villamosenergia- termelés 70 százalékkal, a gépko­csi és traktorgyártás 3—400 szá­zalékkal emelkedik- A szovjet me­zőgazdaság csodálatos eredményei jólétet biztosítanak a parasztság számára, amely kollektiv gazdasá­gában a modern technika és tu­domány legnagyszerűbb eredmé­nyeit alkalmazza. Ml tette lehe­tővé a Szovjetúnió nemzetgazda­Októbert Szocialista Forradalom nélkül, a Szovjetuniónak a náciz­mus felett aratott győzelme nél­kül, soha nem indulhattunk volna el a mi viszonylag békés utunkon a szocializmus télé. A Szovjetunió nélkül nem születhettek volna meg a népi demokráciák és ma sem állhatnák meg a helyüket ered­ményesen az imperialisták táma­dásával szemben. A Szovjefúnió harca tette lehetővé, hogy a ma­gyar munkás kizsákmányolása megszűnt, hogy a kapitalisták há­taim« megdőlt és a munkásosztály birtokosa a gyárnak és az ország­nak. Neki köszönheti a ma­gyar dolgozó parasztság, hogy si­kerűit felszámolni az ezerholdak világát, szabadon művelheti saját földjét és elin­dulhat a falu > ? szocialista fel­virágoztatásá­nak útján. A szocializmus épí­tésének tapasz­talatai a Szov­jetunióban, se­gítséget nyújta­nak ne.künk to­vábbi küzdel­meinkben is, amikor a tőkés- osztályra a vá­rosban már ha­talmas csapást mértünk, de még nem szűnt meg a dolgozó ki6- és közép­parasztság ki­zsákmányolása, a falusi bur­zsoázia, a kulá- kok által. A mj feladatunk az, hogy a dolgozó parasztságot is megszabadítsuk a falu gazdag­jainak elnyo­mása alól, akik jtt Baranyában is igaerőuzsorá- val, lakásTobot- tal sújtják a szegényparasz­tokat és meg­próbálják hatal­mukba keríteni sz egész faint. A Szovjefúnió pél­dája arra is ta­nít bennünket, hogy nem lehet a szocializmust építeni a városon, ha a falun is egyidejűleg nem építjük a szocializmust. Ezért kell minden erővel támogatni, segíteni a földműves szövetkezeteket, hogy segítsenek a dolgozó parasztság­nak a kizsákmányolóktól való megszabadulásban és az új mega- sabhrendű termelési formák meg­valósításában. A Szovjetunió győzelmeinek szervezője, a szocialista építőmunka irányitója é« vezetője a háborúban és békében meged­ződött, a munkásosztály és a dol­gozó nép Iránti hűségben kipró­bált nagv Bolsevik! Párt. Lenin és Sztálin pártja. Ennek a pártnak a diadalmas útja megtanít ben­nünket arra, hogy a nép szereiete üres frázis lenne, ha nem járna együtt a nép ellenségeivel való könyörtelen leszámolással. Megta­nít bennünket a szocialista haza szeretette, a munkás nemzetközi­séghez való tántoríthatatlan hű­ségre és arra, hogyan kel! le­győzni minden nehézséget éa akd­ságánnk ilyen hat aim as arányú fel­lendülését, .a szovjet emberek életszínvonalának ilyen nagymérvű emelkedését? Sztálin elvtárs sza­vai adják meg erre a legméltóbb választ: „Csak egy országot ne­vezzetek meg nekem —mondotta Sztálin —, ahol a kormány nem a kapitalistákat, nagybirtokosokat, nem a kulákokat és egyéb va­gyonosokat, hanem a munkáso­kat és parasztokat támogatja. A világon nincs és nem is volt ilyen ország. Egyedül nálunk, a Szovjet­országban van olyan kormány, amely minden erejével a mun­kásokért, a kotlioz.parasz.tokért, n város és fal« valamennyi dolgo­zójáért küzd, a gazdagok és a ki- zsákmányolók ellen." ilyen ország a Szovjetúnió és ebben a szettem­ben haladnak a népi demokráciák Is a Nagy Októberi Forradalom lelkesítő példáját követve a szo­cializmus megteremtésének az útján. I smeretes a Szovjtúnió mérhe­tetlen szerepe a népi demo­kráciák életrehívásáhan és sikere« útjának bútouLbábau. A Nag j Iályt, amely a szocialista építést játolja. A Bolsevik) Párt példája urra tanít bennünket, hogy éberen teli Őrködnünk a munkásoszfálv tgysége, a munkásság és a dolgo­zó parasztság szövetsége felett, íogy úgy kell őriznünk pártunk isztaságát, sorainak Ideológiai és izervezeti egységét, mint a sze­nünk lényét. A Magyar Dolgozók Pártjának mintaképe és útmutatója enin é* Sztálin hatalmas pártja. \ mi pártunk már eddig j* dicső. >óges utat tett meg a föld aki izorított, a Horthy pribékek által negtizedelt kommunista párttól az ország vezető pártjáig. Most az a éladat ált előttünk, bogy a bo­ltikat Bizottság határozatának h szenemében pártunk élesít jellegiét fejlesszük, összetételét megjavítsuk, ideológiai színvonalát emeljük. Ezt a határozatot úgy *eh végrehajtanunk, hogy párínnk vonzóereje hatalmas mértékben megnövekedjék, hogv harcunkban magunk mögé sorakoztassuk a gozó nép széles rétegeit. A Bol­sevik! Párt győzelmes útja meg­mutatta, hogy ha a dolgozó nón élenjáró csapata egységes és szí- tárd, ha a munkásosztály a manci- lenlni eszmékkel felvértezve foly­tatja harcát, pkkor a szocializmus ügye legyőzhetetlen. A Bolsevik! Párt gazdag harci tapasztalata, a szocializmus építésének útja a Szovjetúnióban felbecsülhetetlen fegyvert jelent a munkásosztály számára. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjára ma ügy tekint-nrk a világ minden részén munkások, parasztok, dolgozó kisemberek- százmilliói, mint saját győzelmük biztosítékára, mint az emberiség kizsákmányolásmenl»« szabad jö­vőjének zálogára. A kommunista és munkáspártok pedig a munkás, nemzetköziség szellemében Lenin és Sztálin pártját kövntve har­colnak, maguk mögé sorakoztatva minden demokratikus erőt a bók. védelmében, az Imperializmus gyű­löletes terveivel szemben. N emcsak a kommunisták, ha­nem minden becsületes, ha­ladó ember példaképe és remény­sége a Szovjefúnió. A Szovjetunió­hoz való viszony ma próbaköve a békéért és demokráciáért harcolók­nak szerte a világon. Aki nem lát ja a Szovjefúnió mérhetetlen szerepét a világ békéjének megőrzésében, akj, nem tiszteli és szereti a világ első szocialista államát, az nem harcolhat következetesen az em­beriség és saját népének bdfiéje, szabadsága védelmében. A Szov- Jetúntó ma lobogója minden sza­badságáért és függetlenségéért küzdő népnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén a magyar dolgozók együtt a világ valamennyi népével, hálntelt szív­vel tekintenek a Szovjetúnló felé é* büszke örömmel köszöntik a világ dolgozóinak nagy vezérét, az elnyomott népek reménységét a munkásosztály tanítómesterét és szeretett fiát, Mars Engei« és Lenin müvének tovább folytatóját: Sztálint. Ha hűek akarunk lenni önmagunkhoz, hűeknek kell len­nünk Sztálinhoz és a Szovjefúnió hoz. Ha szeretjük saját hazánkat, szeretnünk kell a szabadság és bé­ke bástyáját, azt az országot, amely ma egyformán hazája min­den elnyomott dolgozónak és min­den szabadságáért küzdő népnek: a «/ocializmus tar><’tásónak győzel­mes valöraváltóját, a Szovjetuniót.

Next

/
Thumbnails
Contents