Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-30 / 275. szám

1 DUNANTÜU NAPLÓ Művészek «fi ünnepélyesen megnyiletták a Zsolnay-gyárbai fn»fifc««oiterf| rtw^7pti ké p zom Q vészel! kiállítás! Héiiórt délután olyan esemény színhelye volt a Zsolnay-gyár mű­terme, ami jelentős határkő a ma­gyar dolgozók kulturális felemel­kedése terén. Képkiállítás nyílt meg ezen a -délutánon a Zsolnay- ban, művészek keresték fel a fizi­kai munkásokat, hogy kéz a kéz­ben haladjanak azon az úton. amelyet a népi demokrácia biztosí­tott minden becsületesen dolgozó hive számára. A pécsi képzőművészek Szabad Szakszervezete a „Művészek a munkásokért“ mozgalom keretében rendezték meg a hétfőn délután megnyitott kiállítást, amelyen meg­jelentek az üzemek kultúrfelelősei és az érdeklődők örvendetes szám­ban. És jelen voltak természete­sen a művészek is, akik számára külön ünnep volt ez a találkozás. A műterem falait a pécsi és a Pécsről elszármazott kiváló festők képei díszítik, nem hiányoznak a szobrász alkotások sem. A látoga­tók nagy érdeklődéssel merültek el a képek szemléletébe, ami a leg­jobban bizonyítja, hogy mennyire időszerű ez a találkozás. Ennek a gondolatnak adott kifejezést Gál! Tibor Zsnlnav-gyári cégvezető, ami­kor a vállalat nevében üdvözölte a képzőművészek elhatározását és kö­szönetét mondott a dolgozók ne­vében azért, hogy szakítottak az­zal a felfogással, hogy a művészet önmagáért van és eljöttek a Zsol- nay-gyárba és elmennek a többi üzemekbe is Kelle Sándor festőművész mon­dott ezután rövid beszédet, majd tárlatvezetést tartott, amelyen sor­ba vette a képeket és szobrokat és megtanította „látni“ a nagy ér­deklődést tanúsító hallgatóit. Egy­szerű szavakkal mondta el, mit lá­tott meg a festő, mi adott kezébe ecsetet, miért lett a kép kifejezési módja az, amit a képen látunk. Kelle Sándor ezzel a tárlatvezetés­sel és a beígért vasárnapi újabb tárlatvezetésével igen nagy szolgá­latot tett és tesz a magyar mun­káskultúrának. A Képzőművészek Szabad Szak- szervezete kitűnő anyagot váloga­tott össze erre az első üzemi kiál­lításra Martyn Ferenc vezetésével. Olaj, vízfestmények, aquarellek, freskó lemez, rézkarc, krétarajz, pasztcllek, gipsz, agyag és terra­kotta művek szerepelenek nagy­szerű elhelyezésben. A képek az alkotó munkát di­csőítik, ez csak még közelebb hozza majd a dolgozókat a művé­szethez. A kiállítás sikerét legjob­ban bizonyítják Borbás Gyula do­hánygyári kultúrfelelős szavai, aki a látottak és hallottak alapján így nyilatkozott: — Régóta nélkülöztük mi dolgo­zók az ilyen tanulási lehetőségeket. Nagyon hálásak vagyunk érte. Bol­dogok leszünk, ha eleget tesznek meghívásunknak és hozzánk la el­jönnek, az egész Dohánygyár öröm­mel várja a kiállítást Ä kultúra már Szederkényben sem a ga%dagoh kiváltsága A dolgozó parasztság kulturális fejlődése érdekében alakult falusi halt úr biz ott ságok csaknem minden községben azon munkálkodnak, hogy a bosszú téli estéket kultür- élettel telítsék. Szederkény dolgozó népe is megalakította a közelmúlt­ban községi kultúrbizottságát, amely tartalmas munkatervet dol­gozott ki. A „Szabad föld, téli es­ték" előadássorozata az egyik alapja a falu téli kultúréletének. Asszonyok, újgazdák, a tanító, orvos és védőnő mind talált ma­gának feladatot a gazdasági, kul­turális és egészségpolitikai, to­vábbá a népi demokratikus világ­nézeti fejlődés előbbrevitelére. A Szovjetuniót, mint a népi demokrá­ciák társadalmi fejlődését, szocia­lista termelését és kulturális éle­tét ismertetik a: előadássorozat- bon ‘A szederkényiek kulturpro- gram jakban leszögezték: a művelt­ség írem lehet a gazdagok kivált­sága — ezt a kérdést kft előadá­son vitatják meg. A megyei szabad­művelődési felügyelőség jelentős anyagi támogatással és előadás­anyaggal segíti Szederkény dol­gozó n{pét kulturális munkatermé­nek megvalósításában. A dolgozó parasztfiatalság kéré­sére a szabadművelődési felügyelő­ség Szederkényben népfőiskolát szervez. „Uj paraszt értelmiséget, újszellemű vezetőket a falvaknak", ezzel a céllal nyitja meg kapuit egy hónap múlva a szederkényi népfőiskola. Baranyában az első, állandó jellegű három hónapos fő­iskola, amelynek első tanfolyamán ötven haladószellemü parasztitját nevelnek falusi kultúraezetővé. Kö­zel ezer kötetes könyvtár segíti majd az iskola hallgatóit ahhoz a tudáshoz, amely szükséges tgg lelkészült, művelt falusi k altúr­vezető nagyjelentőségű munkájá­hoz. Előadó« Shelleyről . Csorba Győző előadásával kez­dődik a Batsányi Társaság és a Városi Szabadművelődési Felügye­lőség idei liceális előadássorozata. Csorba Győző, a Baumgarten-dljas kőltő Shelley!, az egyetemes iroda­lom egyik legnagyobb kőltő-génin- szát mutatja be a nagyközönség­nek. Shelley személye, akiről Marx is nagy elismeréssel nyilatkozott, méltán áll egy olyan előadás-soro­zat élén, melynek célja a nagy alkotók és tudósok szerepének vizs­gálata a szabadság-gondolat szol­gálatában. A Shelley-verseket Pin­tér Zsuzsa, a pécsi Nemzeti Szín­ház művésznője tolmácsolja, az előadás megnyitóját Bárdosi Né­meth János, a kiváló költő mond­ja. Az előadás december 1-én este 6 órakor lesz a városháza közgyű­lési termében. A tájszinház bemniafkozésa Nagykozáron Szombaton ette olyan láza« ké­szülődés folyt a pécsi színház Öltözőjében, mintha legalább Is egy Shaw premierre készült volna a társulat Az igaz, hogy bemuta­tóra készült a Tájszinház „Sári bíró" együttese, de nem Pécsett, hanem Nagykozáron. Alig állt elő az autóbusz a színházi „kiskapu“ elé, egymásután szálltak Jm a mű­vészek, legtöbben már beöltözve. A nagykozárl Kult űrház nagytermc- zsúfolásig megtelt ezen az estén. Az utcákon nagy pelyhekben hullt a hó, majd a változatosság ked­véért esett as eső, ennek ellenére gyűlt a közönség és amikor el­fogyott az ülőhely, szívesen vál­tották meg az állóhelyet is a nagykozáriak. A siker nagy volt. Bucsuzásnál a hálás szavak mel­lett kifejezték azt a reményüket is, hogy mielőbb újra megláto­gatja őket a Tájsznház. Szívükbe fogadták a művészeket, akik hideg színpadon, de forró lelkesedéssel játszották el Mőrícz Zslgmond művét. P. VILÁGIFJÚSÁG jövő évi kongresszusának a kultú­rál!« fesztiválnak előreláthatóan Budapest lesz a színhelye. A De­mokratikus Világiljúsági Szövetség Budapesten tartózkodó titkárával, Ivan Basewd, előrehaladott tár­gyalások folynak erről a kérdésről. Ptiicotai doMliubw Nlkolej Aiexandrovics Dobroíju- bov, nagy orosz kritikus, újságíró és lorradalmár demokrata halálá­nak évfordulójakor emlékezik no­vember 29-én a szovjet nép. Bár mindössze 25 évig éjt, munkássága mély nyomokat hagyott mind az orosz irodalomban, mind a társadal­mi gondolkodásban. Marx Dobrol- jubovo Leasdnggd és Diderotva! ártotta egyenrangúnak. Lenin meg- állapi‘ása szerint Dobroljubov „olyan fró, aki szenvedélyesen gyűlöli a zsarnokságot, ugyanilyen szenvedé­lyesen várja a nép felkelését a ha­zai törökök, értsd: az önkényuralom eten”. Ezek e megállapítások pon­tosan meghatározzák Dobroljubov szerepé és jelentőségét az orosz történelemben és kultúrában. SZEGÉNY PAP fta volt, a mai Gorkij nevét viselő Nizsmij-Novgo- ródban 1836-ban születet'1. Egyházi elemi iskolában és papnevelő szemi­náriumban *anul. Mikor letette az éret‘ségit, Szentpéterváron a Peda­gógiai Intézet történet udományi és nyelvészeti szakára iraJkozot' be. 1857-ben kitör, etéssai tétté le a ntesgát.1 Ekkor egy ideig azzal a gondolattal foglalkozott, hogy foty. fatji fenutaáúMfc * m**«91 Ö* nárságra törekszik. De ezt a tervé* rövidesen elvetette. Csernyisevszldj hamarosan felismerve a fia alember kiváló tehetségét, mély és sokolda­lú tudását, áSlandó munkatársnak hívta meg Szovremennik, (Kor'árs) című újsághoz, amely a kor legnép. szerübb demokratikus lapja vök. A Szovremennik lett Dobroljubov szá­mára az a szószék, ahonnan szen­vedélyesen hirdette, demokratikus, forradalmi eszméit. DOBROLJUBOV az irodalomban nagy felszabad} <5 erőt látott; úgy érezte, az irodalomban megvan az erő ahhoz, hogy haladó gondoíkozá- s-ú embereket átitasson a világ megvákozta'.ásához szükséges aka­rattal. Fontosnak tartotta eloszlani az idealista illúziók ködé:, bogy bát­ran nézhessünk szembe a valóság. Dobroljubov eszméit négy hires hogy nem az irodalom formálja az életet, hanem az élet az irodalmat. Az irodalomnak az élet igazsága* kel vtssza'ükrözni, de ez azér egyáltalában nem azt jelenti, hogy az író szükségképpen közönyös, naturalista legyen, aki szolgai nyí­ljon másolja a valóságot, ás nem tudja, hogyan fejezze ki az igaz- ■ Ságnak, a valóságnak lényegét. Dobroljubov eszméi négy hires mu**** fat Wa « Otto* mouizmos? A Sötétség Birodalma, Fénysugár a Sötétéség Birodalmú, ban, és Mikor jön el a nap? Ezek voltak leghíresebb munkái A DEMOKRATA Dobroljubov szenvedélyesen gyűlölte a cári ural­ma , hivatalnokaival, földbirtokos, burzsoá hazefiságávafl, „vágyával, hogy másoka* verjen és megsebez­zen”, viszont éppen Hyem szívből szerette a népet. Szembehelyezke­dett az uralkodó osztályok szem­forgató, demokrata hazafiságival. Ezér* írta: „Az erős, cselekvő hazafiasságnak az a jellegzetessége!, éppen az az alapja, hogy kizárja a nemzetközi ellenségeskedést. Az ez ember, akit ilyen hazafiasság (eákesít, kész az egész emberiség­ért dojjgozmi”. Dobroljubov 25 éves karában .tu­berkulózisban halt meg. Bár ilyen rövid ideig öt, ér'étkes irodalmi munkásságot hagyott ránk öröksé­gül. A XIX-ik század második felé­nek forradalmár demokratái az ő írásain nőttek fel, éppen úgy min Horzenén, Beünszikijén és Csorni- sevszkijén. Igazi humanista, igazi hazafi vol‘. Nikolaj Dobroljubov a társadalmi éleiben és irodalomban 'az igazságért és a haladásért küz­dőt , ezért szereti a szovjet nép 0» , délnyugat spatifa Biztos BTC győzelmet hozott a pécsi rangadó Kikapott a Dinamó Székeifevérrérott Óriása érdeklődé» melleit ját­szották le a Verseny utcai ran­gadót, amely vár alánul a BTC biros és fölényes győzelmét hoz­ta. Kü'őnösen a második félidő­ben rukkolt ki a bőrgyári csapat pompás Játékkal. A szurkolók sze­rint még talán sosem játszottak ilyen jól a zöld-fehéirek. A vasú formája alatt jánszott. A Dinamó nagy küzdelemben és fölényes első félldeji játéka ellenére kikapott a semleges pályán a győri vasuta­soktól. Részletes eredmények; BIC—PVSE 3,0 (2:0) Verseny utca, 4000 néző, vezette: Bal'a BTC: Sarbak — Kiseál, Kovar rík — Nagy, Leipám I, Horváth —- Ratios, Kövér, Kincsei, Leipám II, Karácsonyi PVSE: Pozsgaj — Radnai, Ba- ranyi — Meggyes, Galambos, Sza­bó — Zombori, Hamar, Sós, GaJ- csi, Vezér, A* első percekben a BTC táma­dó" t inkát*, majd Uzenötperces vasút fölény következett. A 12. percben gzép vasút támadás u'án Hamar lesről fejek a hálóba, majd rossz hazaadás miatt Vezér lőhe­tett volna gólt. Lassan B7C fö- 'ény alakul ki és a sok támadás után a 37. percben Kövér 25 mé­terről félmaga» és a léc mellé küldő t védhetetlen lövéssel meg- •zerezta a vezetést. 1:0. Továbbra is a bőrgyáriak támadnak és a 44. percben Katíc& szabadrúgását Kincsei pompás fejessel küldte a hálőbe. 2:0. Szünet után óriási BTC nyomás nehezedett a vasút kapujára, a vasú: védelme sok­szor nem tudta tartani a bórgyáki csatárokat, viszont a szórványos PVSE támadásokat biztosan hárí­totta a BTC védelem. A 20. perc­ben Karácsonyi öt emberen is át­ment, Katicsnak adott, a szélső becsapta Baranyit és védhetétlenül a hálóba lőtt. 3:0. A BTC enge­dett ezután az iramból-, A 32. percben Baranyi e’kaszélta a 1 fit­oson Ka ti csőt, a játékvezető sza­badrúgást ítélt. BIRÄLAT. Nem várt fölényes és ilyen arányban fa megérdemelt győzelmet szerzett a bőrgyáxi esa- P*t. mert minden részében jobb volt ellenfelénél. A PVSE várat­lanul formája alatt játszott és a második félidőre el-készflf’tt erejé­vel, A mérkőzés nagy iramban folyt le és végig sportszerű kere­tek között mozgott. A BTC és a mezőny legjobbjai Karácsonyi és Kövér voltak, rajtuk kívül elsősor­ban Kisgáf, majd Sarbak, Nagy és Katies játszottak kitünően. A PVSE-bő! Meggyes, Galambos, heyenként Gajcsi és Zombort játé­ka tűnt ki. A játékvezető mindkét fél megelégedésére pompásan ve­zette a mérkőzést. megszerezte a győzelmet jelenté gólt. BÍRÁLAT. Az eJeő SéftdÖbee fö­lényben Játszott a Dinamó, csa­társora azonban tehetetlen volt. Szünet után a győri csapét irá­nyította a játékot, a győzelmet is megérdemelte, mire! jobban tét- találta magát a kapa előtt. A Di­namó védetne sokszor Ingadozott csatársora szétesően játszott. Egyénileg Bergmann, a két szélső- fedezet és Horváth L játéka elégí­tett ki, a győriek és a mezőny legjobbja Kalmár I. volt. NB IL eredmények: Postás— KMTE 2:2, Perutz—Lokomotív t& MAORT—KPSE 70. SVSB-HSzAK 2:0, Komárom—Elektromos 30, Sztfv. VSE—NVIE 20. Pécsi csapató* fekete vasárnapi! az 13 tan G őri VSE DAC— D namó 1:0 (0:i Székesfehérvár. 1500 néző, vezette: Bokor GyVSE DAC: Pesti — Sárhegyi, Varga — Raffai. Kalmár I., Tóth — Pöcze, Kalmár II., Pális, Kapi­tány, Mészáros. Dinamó: Krauaz — Bergmann, Bencze III. — Bencze I., Csirke, Kresz — Horváth I., Réfi, Roszjár, Bencze II., Bezerédi. Hatalmas lendülettel kezdte a Dinamó a méifkónést éts két biz­tató helyse tét is kiharcolt. A 8. percben Horváth I. közelről a ka­pus: találja el, Révfi jó helyzetből löt: gyengén mellé. Az első tél- óra a Dinamóé volt, jó! js játszott. Utána váratlan győri fölény kö­vetkezén és ké ízben csak a sze­rencse merre te meg Krausz kapu­ját a góltól. Szünet után néhány- perces Dinamó fölény után a DAC vet:e át a játék irányítását. A ti. percben oldalról a yukas hálón kérész ül rúg'a a kapuba a labdát. So;oza:os győri támadások után a •«. CMC*» rm, egyénj sfcíótoól A PMSB tovább tartja jó Sor máját éa értéke« pontot hozott haza Bit aszókról ahol egyébbé® •ok izgalma': hozott a mérkőzés A PEAC mérkőzésen vízipóló ered- miénv született a védelmek jóvoltá­ból. A PÁC Közüzem súlyos vor» sége előrelátható volt, míg a Poé­tái ilyen arányú veresége meg!*- pe ésnek szénát. SBTC—PEAC 7á (4t3| Tüzér utca, vezette: Pallóé. — Mindkét csapat, csatársora jól ját­szott, a túlzott eredmény azon­ban a védelmek gyenge Já ékár.ak :udiható be. A PEAC fa megnyer­hette volna a mérkőzést. A gólokat Unmep (4), Baum - (2) és Ocódb illetve Berki n (2), Szabó (11-esbő!) Horváth, Molnár szr-rerék. A PEAC-ból Berk) II (a mezőny leg­jobbja), Páléi ás helyenként Bo­gáról játéka emeltedet' ki. Bátaszéki VSE—PMSB 3d (1:1) Bétaszék, vezette: Kassai. Vál­tozató« játék után a péesbányate- lepiek szerezték meg a veze éet. amit az 5. percben egyenlített a hazai csapa:. A második félidőben már 3:l-re vezte'.t Bátaszék, de * PMSB leűfceaedése egy pontot ered­ményezed. A 40. percben Vintá* támadta a kapust, aki megüőtte a játékost A játékvezető kiáll*' tot'a a kapust é* 11-est l é't. A mérkőzés után a bátaszék) közön­ség tetü-eg bántalmazta a bánya' -elemeket,. kü'őnősén Bombe-két. A PMSe góljai" Krivanek, Wagner ás Kalauz szerezték és a csapatból Horváth, Hámori, Wagner és, Kr*' vanek tűnt ki. Bores VSE—POSTAS 4:1 (3:9) Barcs, verette: Bubreg. A ha«»1 csapat »melleit, hogy jól játszó!! csatárainak minden akció sikert#- A Pos á« balszerencsével küzdött- a vereséget megérdemelte, a A arány azonban ú!zo:t. A gólok**1 Spievla, Kedr.íersrky, Juhász á* Kimpf, illetve Vidue szerezték. KRAC—PÁC Közüzem 5:1 (J:®) Kaposvár, vezette; Csákányt A kaposvári csapat nagy fölényW* játszott és ilyen arányban is m«Ű" érdemelten győzött. A pécsi véd*r lem nem bír" a KRAC cse ársolj- va-1. Göllóvök Hlevécs (2. egyet D' esből), Dacsev. Szöllősi, Luk*** (öngól), '.'lelve Szarvas. KVTE—Szigetvár 2:0 (1:0). ^ Dombóvári VSE—Szefcexérd 7*®' Fölényes győzelem. * Kerületi Bajnokság. !, Mecsekszabo.es—Nagymányok (1:1), Zsonay—MTE O.O, Mohi«*1 MSE--Somogy 5:2 (2:2), Né®*' bó'.y—PVSE U. 6:4 (4:1), Dendr«^ Siklós mérkőzésre utóbbj ne® 1?.' len- meg, Bonyhéd—BTC Ü ‘1 (1:1), Dinamó II.—Tolna 2:2 (O;2’ Il.oszlá y: Kokszznü—ErzscM2-* 8:1 (4:0), PÁC Közüz.—Hsrkä" 5:0 (2:0). Ifjúság; bajnokság: csekszabolcs—Zsolnay 2:0 (':*íí BTC—PMSF. 3:2 (2:1), PVSE­2:1 11:1 K r>n»nwj—

Next

/
Thumbnails
Contents