Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-05 / 254. szám

1048 NOVEMBER 5 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Jó füstölni valót a dolgoztoknak“ falaséval a pécsi Dohánygyár tört az élre a minőségi termelésben A dohánygyárak munkaversenyé ben az augusztus elsejéig terjeojö szakaszban a dohánygyári dolga* zók vetélkedését a mennyiségi többtermelés jellemezte. Most, az új versenyben a többtermeléssel egyidejűleg a minőségi termelésre is törekednek. Lássuk csak, hogy is áll a pécsi Dohánygyár a ne­mes vetélkedésben? Már az elő­készítőben kezdődik a minőségi verseny. Három bálabontó és csa­tázó csoport egymással verseng, hogy a napi 40—50 mázsa anyag­ba ne kerüljön be dohánylevél csutka. A csomókat széjjelbontják, kellő szívósságra nedvesítik. A válogatásba hatalmas, dohánylevelekkel teli ládákat emel a felvonó. Itt mintegy negyven munkásnő szemet kápráztató gyor sasággal válogatják el a jó do* hánytól a penészes leveleket, ne­hogy ezek lerontsák a gyártmány minőségét. A világos és barna színű leveleket külön rakják a szorgos kezek, a szalmát és egyéb tisztállanságot kiszedik a dohány közül. A gyártmány minőségére nézve egyik legfontosabb munka­fázis itt a keverSbeji történik. A különféle fajtá jú, jószagú dohány­leveleket a cigarettának megfele­lően százalékos arányban vegyí­tik. A „Kossuth" itt Indul el gyár­tási útjára. Az „Élmunkás" jel­vénnyel kitüntetett Pető Józsefné itt emelte meg a norma felső ha­tárát augusztusban 76 százalékkal, óránként 15 kilót teljesítve, majd szeptemberben 80 százalékkal napi 16 kilót ért el. A cigaretta minőségi fel­javításának további útja a vágó üzemrész. Itt hatalmas gépek szem- rebbepésnyi idő alatt vágják a milliméter tört részeire a jól elő­készített dohányt. A munkaver- seny sikeréhez járul Ritz Béla, a gyári zenekar népszerű helikonis­tája és öt társa, akik árgus sze­mekkel vigyáznak a vágás finom­ságára. Különösen arra ügyelnek, hogy por és „fipánelábaktól" men­tes vágott dohány kerüljön ki a berregő gépekből. „Jó füstölni va­lót a dolgozóknak“ jelszóval seré­nyen, pagy figyelemmel végzik munkájukat. Innen hatalmas tü- dejű" .szivógépek szippantják fel a fipom dohányszelelkéket a II. eme­leti félgyártmány raktár mérlegei­hez, majd a cigarettagyártó gé­pekhez és a csomagolóboz kerül az anyag. Tisztább legj-en a „Kos­suth“ címke nyomás, kellő meny nyiséggel tölteni és simább felü­letre vágni a cigarettát —* ez volt a minőségi munkaverseny követel­ménye a versenybizottságnak a cigarettagyártó osztálytól. A ftolgO&Ók üt is meg­nyomták a „gombot". Különösen a jobb ragasztóanyag használatával és nagyobb gondossággal ■ ért el minőségileg szép eredményt az üzemrész, Megszűnt a gyártás rossz „órnen“-je, a szétbomlott ci garetta. A kézi és gépi csomago lási osztály sem akart lemaradni a munkaversenyben. Itt a jelszó; Kifogástalan legyét* n csomagolás, nehogy egy-két füstölnivalóval több vagy kevesebb kerüljön a csoma­gocskákba. Az élmunkás Balázs Kálmánná teljesítménye a példa­kép a töbhi csomagolónak- Végig a gyártáson sok száz gyors mun­káskéz fáradozik a jobb minőségű gyártmány előállításán. A pécsi V dohánygyári dolgozók összmun­kái» szeptemberben » minőségi versenyben élre emelt« az üzemet, összteljesítményűén pedig Sálor- aliaújhely és Szentgotthárd után a DUNÁNTÚLI NAPLÓ döFIZETÉS! Dl.TA EGY HÓRA 12 forint SE3232323! harmadik helyre nyomultak fel tíz gyár közül. A pécsi dohánygyári munkások felismerték a mennyi­ségi munkateljesítménnyel párhu­zamos minőségi termelés fokozott jelentőségét. Azt. hogy a dolgozók gyára több millió dolgozónak ter­mel jobbat, mint eddig. Es as összehangolt. jobb munka eredménye megmu­tatkozik a keresetben és a terme­lés értékében is. A 350 termelő munkás egy órára eső munkabére a 30 pont felső halárt augusztus­ban 25, szeptemberben 20 pont­iak az egy munkaórára eső ter­melt érték 100 pontját augusztus, ban 75, majd 86 ponttal közelí­tették meg. Az első helyen a mi­nőségi termelés felső határának 200 pontját az augusztusi 180-al szemben szeptemberben l?IO-re emelték. Hogy a péesi Dohánygyár dolgozói a munkaversenyben ilyen jelentős eredményt elértek, annak a felviiágostíó munkának ered­ménye. amelyet a Magyar Dolgo­zók Pártja, a szakszervezette! együttesen teljesített. A munka- fegyelem erősödése, a dolgozók öntudatának növekedése mind hozzájárul ahhoz, hogy a pécsi Dohánygyár ilyen előkelő helyei ért el a termelésben. így lettek a termelésben az utolsókból elsők a pécsi Dohánygyár dolgozói. Aluminium termelésiioli 7500 tömi ár a emelkedett «5 első terwévben lem korlátosnak a magánosok serfésvágását A mindig lesbená'ló reakció leg­újabban art a rémhírt terjesztette el, hogy rendelet készül a sertés magÁnvágiások korlátozásáról, illet­ve azok teljes megszüntetéséről, Hivatalos helyen a legnagyobb fe háborodással vettek tudomást er­ről az aljas aknamunkáról és nyo­matékosan kijelentették, hogy semmiféle korlátozásra nem ké­szülnek, mindenki annyi sertést vághat, amennyire háztartásában szüksége van. A vágási engedély kiváltásának kötelezettsége azonban, mint a múltban, most is érvényben van. Itt említjük meg, hogy g leg­utóbbi hetek húsel'átásj nehézsé­gei ezen a héten megszűnnek már, mert 44 marha, 30 borjú és 120 sertés kerül levágásra. Ez a mennyiség teljes egészében fedezi a város hússzükségletét. Zsiradékhiányról tulajdonképpen nem beszélhetünk, mert a jóminőségü étolaj jegyre Is, szabadon is kellő mennyi*égban beszerezhető. A fogyasztó közönség tartózkodása az olajtól teljesen jndokolat’an, a „petróleumos" olaj árusítását ugyanis beszüntette a hatóság. Magyarország legértékesebb ás­ványa a bauxit. Dunántúlon olyan gazdag ielőhaiyeink vannak, hogy a világ legnagyobb bauxit ter­melője lehetnénk. Ezt a rendkívül értékes nyersanyagot azonban mindaddig nem tudjuk teljes mér. tékben kiaknázni, amíg timföld­A bauxit bél előállított aluminium a jövő fémje, exportunk egyik fontos tényezője. Alumínium termelésünk a hábo­rú előtt évi 1.300 tonna volt, a hároméves terv utolsó évére 12.000 tonnát irányoztak, elő. Ezt a meny- nyiséget azonban minden való­ALUMÍNIUM TERMELÉS AZ ELSŐ TERVÉVSEN 1938 ÉVI TERAAOis 1.300 T. 4947/48 CVI El.Ói EAWV2AT w 4047/43 ÍVi TERMELÉS wm 5.000 n EGY-E6YJELKÉP 1Q00T ALUMÍNIUMOT JfcLKtPEZ L7J5£ŰX. gyáraink és aluminium kohóink teliesítöképesssége nem emelkedik jelentékenyen. A hároméves terv során nagy beruházásokkal igyek­szünk segíteni ezeken a hiányo­kon. Az első tervév eredménye ta­núskodik arról, hogy sikeresen. szinüség seerint alaposan túl fog juk szárnyalni. Legalább is erre lehet következtetni az első tervév eredményeiből. 1947—-48-as terv­évben az előirányzott 5.000 tonna aluminium helyett ugyanis 7.500 ienaát termeltünk. Fogházra ítélték a két szabotáló traktorost A pécsi törvényszék uzsoráéira ja csütörtökön tárgyait® Kocsis And­rás és Hálák József dunaszekcsö- szjgeti traktortulajdonosok szántási visszaélte bűntettét. Az ügyészség azzal vádolta a két traktorost, hogy a dusiaszekcsői földbérlőszö- vefkezet földjén a szárítási munkát öt napos ké­séssel kezdték meg, továbbá Kocsis az ütemtervben elő­irt földterület heáyett, a községi traktorbizottigág utasítását semmibe, véve saját és szomszédai földjét szántotta fel. Az ütenv^rv meg­valósítása így öt napos késért szen­vedett. A tárgyaláson Hálák József üzem, anyaghiányra hivatkozott, az üzem­anyag igénylés elintézését Majoros; Mihály földművesre bízta, az igény­lés így háromnapos elintézési kése­delmet szenvedett. Kocsis András beismerte, hogy a traktorigénybe- véfelről szóló értesítés után gépé­vel nem ment ki a kijelölt földre szántani, hanem saját és mások földjén dolgozott közben gépe, üzemképtelenné vált, azt javította, majd a traktort javító kovács földjén dolgozott tovább és nem teljesítette « népi szervek uta­si.ását. Az uzsoraegyesbizó a per*- beszédek után Kocsis Andrást háromhónapi, Ha­lak Józsefet tizennégy napi fog­házzal büntette. Az ítélet elten az ügyész ßülyosbi- •jásért, .a vádlottak enyhítés miatt semmiségi panasszal fordultak az Ítélőtáblához. A bíróság az Ítélet jogerőre emelkedéséig a vadítótok további fogváltását elrendelte. Agyon szúrta vadiiá zását A siklósi rendőrség jelentése szerint Luzsok községben Kun Béláné szóváltás közben hasba- szúrta vadházasát,. Cpuni Lajost, aki rövid szenvedés után meghalt, t rendőrség az asszonyt őrizetbe vette és egyben jelentette a gyil­kosságot a pécsi államügyészség nck, ahonnan vizsgálóbizottság száll ki a helyszínre a holttest fel- boncolására és az asszony részle­tes kihallgatására. Csányoszrói levél­a középparasztoky velő szövetségről Tisztelt Szerkesztőség! Pajzs István a Dunántúli Napló október 24-iki számában A szent- lőrinci „purasztegység“ eilflfi vezér­cikkében ezt írja: „,4 munkásság­nak és a dolgozó kisparaszt súgnak meg kell találni azt az utat, amely a középparasztsággal való tarlós szövetségre vezet.'' — Valóban az a helyzet, hogy'a középparasztok ingadozását a mi községünkben is a reakció kihasználja és görcsö­sen kapaszkodik beléjük, hogy iizclpieik eszközéül megtarthassii őket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kötelék, amely a közép­parasztokat a kidákokhoz köti, még igen erős, a befolyás még olyan nagy, hogy ,sok középparaszt az újgn.zdát nem tartja magáho- méltó szövetségesnek. Csányoszró község példája is ezt mutatja: bár a kis- és középparasztok vagyont helyzete nem mulat nagy különb­séget, mégis sok közepparaszt de- mokráciaellenes magatartást tanú­sít. Amikor a képviselőtestületben a kisparasztok képviselői és a kö­zépparasztok közül azok, akik együttéreznek velük — felszólaltak és tiltakozásukat fejezték ki Mindszentif demokráciaellenes ászt fásai mialt akkor ők egyszc rűen nem ismerik a hercegprímás politikai aknamunkáját és olyan határozatot szerettek volna kierő­szakolni, hogy „nesze semmi, fogd meg jól." A közép paraszt okkal való sn'i- oetkezés fontosságát ez is mutatja. Viszont örömmel győződtünk meg arról, hogy vannak olyan közép- parasztok, akik megértették a tö­rekvést és mindent megtesznek, hogy a szövetkezést elősegítsék, megerősítsék: szívesen adják gaz­dasági gépeiket kölcsön az újgaz­dáknak minden ellenszolgáltatás nélkül, hozzájuk bátran mehetnek szaktanácsért az arra esetleg rá­szoruló ájgzdák, ezeknek jóindula­táról már többször meggyőzöd tünk, csak az a baj, hogy ezek még kevesen fordulnak elő. Mi a különbség tehát a kis- parasztság és a középpgrosztság közötti Az, hogy az egyiket még részben befolyása alatt tartja a kulákság, míg a kisparasztság már ellenáll minden ilyen kísérletnek, a munkásosztály oldalán harcol $ demokráciáért. Ez a jelenség as egész országban tapasztalható, de nem gyógyíthatatlan betegség. 4 kisparasztsag hiszi és tudja, hogy kitartó munkával és neveléssel mégis meg tudja teremteni a kis- és középparasztoknak a munkás- osztállyal való szövetségét. Varga Lajos öiaasűf Hangja Legyen vége a mecsekjánosi kiskirályok iixelmeinek! A Dunántúli Napló október 2S-i száma „Nyugatos százados az ügy­vezető a mecsekjánosi szövetkezet­ben” címmel cikket közölt, anjely a mecsekjánosi állapotokkal foglalko­zik. A cikkben említett „nagygazda” testeinek számláján, amit ívelünk kisemberekkel szemben elkövetett — igen sok feketedik. Várnai Já­nost sötét üzelmeiben Barton Jó­zsef, a község volt vezető 'jegyzője támogatta. így történhetett meg, hogy a kisbattyáni svábok által meg­művel földek termését katasztrális holdanként 100 forintért vette meg, azután kivetette hálóját egy épület­re, amelyben öt család, mind sze­gény dolgozó emberek, magtárnak használtak. Várnai összeköttetései olyan jók voltak ,hogy bennünket, mind az öt családot kitelepítettek 48 órán belül. Hatalmi vágya, kap­zsisága nem hagyta nyugton: ki­bérelte a földalapi istállót 300 fo­rintért, amit ugyancsak kiadott bér­be a helyi párszervezet titkárának, Pálmai Ferencnek 300 forintért és mikor a kastély melletti gyümöl­csöst és az összes melléképületeket megkaparintotta, felszólította a helybelieket, hogy fizessenek neki, mint új bérlőnek bért. Többek kö­zött egy sokgyermekes, földhöz- juttatott újgazdát, akinek a gyü- í rriölcsös mellett áll a disznóólja, a I pár négyzetméternyi területért ha- I vi 10 forint bér fizetésére köteleit?. Molnár Andor „erdész úr” is méltó társa a kizsákmányolásban Várnainak. Molnár, mint a Máll«ad alkalmazottja 12 hold illetmény föl­det élvez, ezenkívül még tö hold juttatott földet is kapott, még hoz­zá a legjobb földeket, Csak azt nem tudjuk milyen e.imen, mert nem valószínű, hogy demokratikus maga­tartásának jutalmazásáért kaphatta volna. Igaz, hogy mindig „kitűnő összeköttetéseire” hivatkozik. — Ugyancsak Lackó Bé|a pécsi erdő- igazgatónak is vannak iti földjei 20 hold ijletményföld, és S hold jutta­tott föld. Vajjen l.aczkó is minek köszönheti a juttatást? Molnár kü­lönben az utóbbi félévben új modern villaépületet emelt a községben. — Vájjon egy erdésznek honnan van annyi jövedelme, hogy ilyen magas- földszintes úri villát építtethet ma­gának? — Elvtársi üdvözlettel; Csönge Károly, Hámori József és Hunyadi László 4* OHTK váSa**.n Felkérjük a fogyasztó kÓzöníóget, hogy panaszaikat személyesen vagy írásban, konkrét formában tegyék meg, melyük fiókban történ­nek szabály'akin ságok, hogy a hi­bákat megszüntethessük, Erre azért van szükség, mert a város területén 15 fióküzletünk van te adatok hiá­nyában nem tudunk intézkedni. —- Kérjük a fogyasz'ókat, hogy ilyen formában legyenek segítségünkre.

Next

/
Thumbnails
Contents