Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-28 / 274. szám

DUNÁNTÚLT NAPLÓ * VII LESZ BERLINNEL? Két hónapja szerepe! már az UNO pirendjén a „beiüni kérdés” meg­látása. Az imperialisták a Bizton- gl Tanács éjé vitték a Szovjet- só rihakozása ellenére, érdemi irgyaláa azonban nem volt, mert . isinszkij kijelentette, hogy a .zovjetónió e vitáiban nem vesz sz: és következetesen kitart ére­ti álláspontja meEett, hogy a ber- :;d kérdést a négy nagyhatalom T.ügyrrrinisztereineik tanácsa vitas- •a meg. Működik a „Fekete Gárda" A neme; fővárosban, a fasiszta irodalom volt központjában zavar­ánál működnek az angolszászok imogatásával a meggyőződéses ná. k, akik 'armészetesen mindem pro- okációra készek a demokratikus aladó erők ellen. A Berlin nyugati vezetőben élő kétmillió 400 ezer nbor egy csoportja hűséges csat- sa az imperialistáknak. Az ame- kai övezetben legismertebb „Fe. e Gárda”, a vol* SS-hez hasonló diamrendőrség, amely minden fel­írható és terrorisz.ikus cselek- ényre kapható. A „Falken” ifjú­éi szervezet a volt hitlerjugende- et AőmóriH és amikor demokrácia- le.nes, vagy szó v je .ellenes tünteté- eket rendeztet a megszálló angol, zász parancsnokság, ez a két szer­ező* irányítja a botrányos utcai elvonulásokat. A „Fekete Gárda” -is a „Falken” fasiszta csőcseléke tár odáig merészkedett, hogy a j igutóbbi szovjeteüíencs provokáció Ikalmával letépték a szovjet zász-! y a Branderburgi kapuról, benyo- nultak Berlin szovjet övezetébe, őt még a szovjet őrségre is tüze!, ok. Természetesen mindezt elhal- ;a:ta az imperialisták sajtója, amely ■ felháborító .eseményekről úgy zámolt be. mint „spontán tüirie- ésrőr’ a külön ny ugat-neme'• ál­am felállítása melleti'-. Munkanélküliség, éhség ás bironyfalansáq Nyugot-Berlint«»n A Szovjetúniö kormánya kezdet. 31 fogva azt hangoztatta, hogy a •erlíni kérdés elválaszthat* lan az egész német kérdéstől, Németor­szág problémája pedig a világpoli- ka egyik legdöntőbb tényezője. Az mperialisták a közös megegyezés he- yett azonban puccsszerűen elha'á. •ózták londoni tanácskozásukon, 'ogy megteremtik a külön nyugati német államot és végrehajtják Né­metország gazdasági és poüikai ettészakítását. Ezek után elvesz- ették minden jogcímüké- anra, hogy' továbbra is Berlinben marad­inak, a szovjet övezet szivében. Terimhez azonban görcsösen ragasz­kodnak, mert itt 'ártják fenn a 'zovjetellenes katonai és propagan­da támaszpontjukat és az európai imperialista kémközponot. A provokációt még fokozták az­zal, hogy ugyancsak puccsszerűen a nyugat-német valuta bevezetésé, vei megpróbálták szétbontasz ani nemcsak Berlin, hanem az egész szovjet övezet gazdasági életét. Természetes, hogy erre a Szovjet­unió a német lakosság érdekében a nyugati övezetekkel való forgalom korlátozásává! és a csempészútak erélyes ellenőrzésével válaszolt. Eme az imperialisták telekürtölték a világot, hogy a „szovjet blokád kiéhezteti Berint”. Arról viszont új­ból mélyen hallgattak, hogy a nyu­gati valutareform beveztése után nem kevesebb mint 10 ezer vállala­tot csuktak be, a munkanélküliek száma már 'többszázezer a nyugati övezetekben, Nyugai-Berlin pedig élelmiszer, fűtőanyag és nyersanyag készletek nélkül maradt. Az angolszászok, hogy megnyug- j tassák az éhező és nyomorgó nyu-1 gatbenlinieket, beje.entettek a „nagyszabású légihid" megszervezé­sét. Kiderül1: azonban, hogy légi úton Nyugat-Beriin közel két és félmillió lakosa szükségleteinek alig egy harmad át tudják csak birosi- tani. De ez>‘ is csak kedvező lég­köri viszonyok mellett. Azonban most, hogy beállt a tél és meg- hoz a a ködös napokat, a légihid is csődbe juto>‘t. A lakosság tehát a legnagyobb nélkülözéseknek néz elébe és vágyakozva gondol vissza azokra az időkre, amikor a Szovjet, unió gondoskodott ellátásukról Nyugat-Berlin demokratikusan gondolkodó lakossága még élénken emlékezik azokra az időkre, amikor a szovjet megszálló hatóságok az egész Nagy-Berlin számára 100 ezer donna búzát, 10.800 tonna zsiradé­kot és 60 ezer tonna szenet juttat­tak. A nyugat-berliniek személyes tapasztala'tik alapján győződjek meg tehát arról, hogy csak egész Berlinnek szaros gazdasági kapcso­lata a Szovjetunióval biztosi tbc* }s a város normális élőét, olyan életet, mint KeV-Berliné, ahol állandóan emelik az élelmiszer adagokat, nincs munkanélküliség és nem a volt nácik, hanem a demokratikus erők intézik a lakosság ügyeit, a szovjet megszállók legmesszebbme­nő támogatásával. Ezek a tények adtak lendületet a demokratikus egységfront megte­remtésének. A reakció minden erő­feszítése, a „légihid” teljesítményei­ről szóló reklámhadjárat ellenére egyre hatalmasabb ‘ömegek köve. telik a berlini kérdés megoldását és az egységes, demokratikus Német­ország megteremtését. A megismét­lődő ‘ömegfejvonulások bizonyítékai annak, hogy a berlini lakosság túl. nyomó többsége a demokratikus erők olda'án áll és nem a szétszakí­tás hívéinél? óborában. Berlin De­mokratikus Blokkjának legutóbbi tömegfelvonulásán 400 ezer berlini vonuló fel az utcákon és hangoztat, ta egységre örekvését, megingatha­tatlan akaratát a demokrácia meg­terem* ésére és a béke fenntartá­sára. Ez a hatalma* demonstráció bebi­zonyította, hogy Berlin dolgozó népe a demokrácia oldalán ál! és bármi­kor kóser a leghatározottabban szem'beszáilinij a reakció és a háborús uszi‘ás mindennemű próbálkozásai, val. * Berlin! jelentés szerint a német néptanács pénteken közzétett ki­áltványban felszólította Berlin nyu­gati övezetének lakosságát ne ve. gyen részt a szakadár városi ta­nács által december 5-ére kitűzött törvényhatósági Választásokon, mert ezek a nyugati hatalmak parancsára mennek végbe, Berlin keftészakítá- sának megpecsételését jelentik. lld&fc, a katona , Költő és katona egy személy­ben: ritka párosítása a történe­lemnek. Nem egy költő volt kar tona, az igaz, de milyen kevesen voltak azok, akiknek a katonás­kodás nem úri-nemesi kötelesség, vagy időtöltés volt, hanem a nép forradalmi szolgálata, e ezek kö­zül is olyan magasan emelkedik ki a katona Petőfi, mint a költő Petőfi. Petőfi fegyelmezett tudott len­ni, ha belátta, hogy a fegyelem a forradalmi háborút szolgálja s nem okveteilenkedő tábornokok öncélú szórakozását. Bem táborá­ban pontos szolgálat teljesítésé­vel, engedelmességével, s forra­dalmi bátorságával Hint ki, ezért nevezete ki „a jó öreg“ őrnagy­nak s ezért tüntette ki már az első csaták után. Bem ragaszko­dott hozzá, megvédte a ininiszté- ritmri bürokratákkal szemben. Szerette mint vitéz katonát, lel­kei pnitfegea diet át, • mm* utolsó Sorban, mint pontos segédtisztjét. A Nevelőtiszti Akadémia azért választotta Petőfit névadójául, mert az igazi nevelőtiszti esz­ményt testesíti meg. Mi külön­bözteti meg a Prtőfi-féle katoná­kat a zsoldosoktól, a hivatásos bérgyilkosoktól? Megkülönbözteti mindjárt katonáskodásának cél­ja. Petőfi nem azért lett katona, nem azért dicsőítette a háború egy bizonyos fajtáját már 1847- ben, mintha vérengző lett volna, mintha a háborút az emberi tár­sadalom és természet „örök rend­jének“ tartotta volna, s különö­sen nem azért, amiért a bérüket szolgáló zsoldosok. Petőfi azért hirdette a háborút, hogy egyszer majd megszülethes­sen a béke, azért lett katona, hogv egvs/er majd békében dol­gozhasson az alkotó ember. 1847- ben írta: Békét, békét a miaunak, De ne zsarnok kénytől. Békét csupán a szabadság felszentelt kezéből. Majd ha így lesz a vilá­gon általános béke, vés síik akkor fegyverünket tenger fenekére. — De míg így nincs: addig fegy- tmi, ftgyvurt mindhalálig: Ur*. tori bár a háború az ítélet nap­jáig. A mi honvédségünk ebben a szellemben alakult, s a Honvéd „Petőfi“ Nevelőtiszfi Akadémia ezért akar Petőfihez hasonló ka­tonákat nevelni: a kispolgári pa­cifizmus és a militarizmus fölött álló szabadságharcosokat. A katona Petőfi másik idősze­rű, s éppen demokráciánk által megvalósuló tanítása, hogv a bé­két és függetlenséget védő hon­védség harcosai, vezetőt, a nép fiai közül kerüljenek ki. Tízeket írta: Eonocd vagyok; mikor ne­vemet kimondom, — mi tagadás benne? — Egy kis büszkeségnek ragyogó szikrája szökken a sze­membe. Egy vagyok a végre föl­támadt magyar nép győző seregé­ből,' én is segítettem koronát le­ütni a király fejéről. Petőfi magának a népnél? ma­gyarázta meg, hogy miért van szükség a honvédségre s azt is megírta, hogy kikből álljon össze a békét védő 9 azért harcoló hon­védség. S harcra buzdító versei­nek sorozatában azt is megírta, hogy hogyan harcoltak « nép Az olasz falu három ura írta: CARMINE QE UPSiS, az Unita szerkesztője Olaszország politikai psnorá-’ májának legjellegzetesebb vonása a vidék helyzete. A falusi töme­gek felébredtek a 20 esztendős le­targiából, amelybe a fasiszta ura­lom süllyesztette őket. A fasiszta uralom megdőlése után máj a' partizánküzdelmek idején, várat­lan erővel felébredt a legelnyo- mottabb és legszegényebb mező- gazdasági tömegek öntudata. 100 esztendős bestiáin» kizsák• many olás után a nyugtalanság tüze, amely a hamu alatt parázslóit a fasisz­ta uralom idején hirtelen feléledt és a szociális küzdelemnek való­ságos vulkánjává változott. Ma az olasz mezőgazdasági proleta­riátus kétségkívül a legharcosabb egész Európában. Az olasz pa­raszt ledobta a tradicionális kon­zervativizmust és a vallási meg- regzötség bilincseit. A caíonek (olasz muzsikok) ideje, akik sze­lídek, mint a bárány, örökre el­múlt a három vidéki nagyhata­lom. a feudális földesúr a pap és a rendörpreféktus számára, Az északi napszámos, a déli kisgazda a három rabszolgatartóban leg­főbb ellenségét látja. A kisbérlők Toszkanában a mull esztendőben harcot indítottak a földesúrit a k fizetendő adók eltörlésére. Az urak nem engedtek és a rendőr­ség segítségéhez fordultak, hogy megkapják adóikat, A hír végig­futott a vidéken, mint a villám — azon a napon, amikor a rend­őrségnek be kellett volna hatol­nia a parasztok házaiba, a főut­cán gyülekeztek kerékpáraikon, tojást, lisztet, csibéiket hoztak, majd egv menetoszlopot alakítot­tak, amelynek élén ez tábla ál­lott: „Ha valakinek adót kell fi­zetni — azok nem lesznek többé az urak.“ * fis a menet elindult lassan, majd mind gyorsabban Firenze felé. Minden apró faluban újabb pa­rasztcsoport csatlakozott a menet­hez, amelyet a lakosság minde­nütt lelkesen fogadott. A néhány- száz parasztból álló felvonulás sokezres tömeggé változott, ami­kor beértek Firenzébe. Ezen a na­pon valamennyi kis étterem, kór­ház, népkonyha, amelyeket a kor­mány teljesen elhanyagolt, meg­telt minden jóval. A földesúr elleni harc egyik része annak a gyűlöletnek, amely- lyel az olasz paraszt minden ki­zsákmányolással szemben viselte­tik. A földműves ma már nem fél a feudális nagybirtokostól és a ren dórprefektustól. Szakszerve­zeteire támaszkodik, amelyek erő­sebbek, mint az úr és a rendőr­ség. Nem régen az. egész vidéken új letarfóztatási hullám kezdő­honvédci. Deák Farkas, hős honvédtiszt írja egy helyütt, hogy az egyik erdélyi csatában amikor Bern apó kénytelen vnl* visszafuvatni seregét a túlerő elől, a költő a többszöri visszavonulás ellenére is az orosz seregek tüzében buzdí­totta harcra a székely honvéde­ket, S mindenki tudja, hogy Bem határozott utasítása ellenére az utolsó nagv csatában, Segesvárott is az utolsó percig kitartott, ts amikor a menekülő honvédek fi­gyelmeztették, hogy veszélyben az élete, csak ennyit válaszolt: „Po- tomság." Petőfi, a szabadságharcos, ha­lála előtt néhány perccel így üzen a kései utódoknak. „Potomság“ — mondja. Potomság az emberi élet a béke és szabadság nagy ügyé­vel szemben. Petőfinek ezt az életével meg­pecsételt tanítását követik új honvédségünk katonái. íme ezek azok az elvek, amelyekért Petőfi nevét írta zászlajára a Honvéd Nevelőtiszti Akadémia. FmkmU Sémám M*. dött. Scelba belügyminiszter KVW falusi szövetkezeti vezetőt akart letartóztatni. Sok faluban azon­ban felfegyverkezeík a parasztok amikor néhány letartóztatás híre ment. Es a tüntetések legtöbbször a rendőrállomás elfoglalásával végződtek. Egyszer '*anuja voltam Andria községben (Puglia tarto­mány) egy jelenetnek: hét pa­raszt volt ott máj hosszabb ideje letartóztatva. Az elv társak elha­tározták, hogv minden erővel ki­szabadítják őket. Természetesen lehetőleg vérontás nélkül. A pa­rasztok eredeti ötletre jutottak: éjjel az összes állatokat egy he­lyen gyűjtötték össze. Ökrök,_ lo­vak, tehenek, kacsák és más álla­tok indultak egy falkában haj­nalban a laktanya felé — az álla­tok mögött a parasztok menete kaszával és gereblyével felfegy­verezve. Amikor az állatok köze­ledtek a kaszárnya felé a rend­őrök nem mertek lőni, mert a sortfiz pánikot okozott volna az állatok között és beláthatatlan következményekkel járt volna. Néhány pillanat alatt a rendőr állomást hatalmas üvöltés és lár­ma közben elfoglalták a lovak és tehenek. Anélkül, hogv a rend­őrök szóhoz jutottak volna a pa­rasztok le fegyverezték őket és ki­szabadították elvtársa ihat. Az olasz paraszt egyik legve­szedelmesebb ellensége azonban os egyházi hierarchia amelv kihasználja tekintélyét a mélyen vallásos né.p körében éa megpróbálja elfojtani a legkisebb forradalmi fellépést is, és minden eszközt felhasznál kezdve az imádkozásiól a pokollal vaíó fe­nyegetésig a lélekmérgezéstől szá­mos már formájáig az erkölcsi presszionál. Számtalan paraszt babonás félelemmel van eltelve, amelyet a magas klérus szándé­kosan táplál. Azonban a klérus mivel maga is az egyik legalja- sabb kizsákmányoló, egyre in­kább kivívja a parasztság ellen­szenvét és kemény harcát. Castel Gandolfoban. ahol a pápának nyári üdülője van berendezve, a múltban minden karácsonykor a tradíció szerint a földesúrnak ajándékokat kellett vinni. Tava Ív azonban a fa'u ki-parasztjai, akik kilencven százalékban a pá­pának jobbágyai, a pápai nya­raló részére üres tojáshéjat küld- tek„ Az, olasz parasztokat a földes- inak a legállatiasabb módon pró­bálják kizsákmányolni, a bérek alacsonyak mialatt, a piacon a* árak csillagászati magasságot ér­nek el. A'bérszerződések az utol­só évszázadban igen keveset vál­toztak. Betegségek ég jár* ványoh lépnek fel időnként, amelyek szá­zával irtják a falusi lakosságot. Nem is lehet felsorolni milyen hatalmas százalékban szedi áldo­zatait délen a trachoma és a tu­berkulózis. Ebben az esztendőben a mezőgazdasági munkanélkülit száma meghaladta az egy milliót- Ugyanakkor hatalmas mértékben növekszik a földbirtokosok gaz­dagsága. Mialatt a római provin­ciában 250.000 parasztnak mind­össze 225.000 hektár földje van. tehát egy családra kevesebb, mint egy hektár esik, addig a 100 leg­gazdagabb családnak a pápai nemesi arisztokráciának 500.00H hektár van a birtokában. E* ron­gy arázza meg miért fél az olasr reakció legjobban a parasztok olyan szervezett harcától, min* amilyen az októberi földmunkás- sztrájk volt, amelyben 5 mill’d paraszt vett részt. A falu három elnyomója a i^‘ dális földesúr, a rendőrprefekurt és a pap, rémülve várják azt • közeli napot, amelyben a fői« után éhezők milliói elsöprő ár*r dnttá változmak, amelv áttöri * yátakat ca egv forradalmi h'1*' Iámban vésretvetaA az évszáz*' doa kixsákmányo&HMk tm rab- »iso |^n Csődöt mondott az angolszászok légihfdia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents