Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-21 / 268. szám

4 DUNÁMTÓL! NA PtA KUH NCrVRMSB» « A “HARMADIK ERO“ m Döntő téli csapásra kés%ni a görög néphadsereg \ FRANCIA BÁNYÁSZOK ' ’’trsjlsharca csapást-csapásra mór ,> reíéniegi haramdaikutas kor­mányra. a harmadik erő hírhedt .'•nlitikájára, amelypetk Leon Blum ■ lelkes és főideolojrusa. A töme­gek egyre növekvő mértékben levjáik ott h harmadik erő párt- mit, «melyeknek tevékenysége a jobboldaliak számára még nem eleg fasiszta (bár ezen a téren is felveheti már a versenyt de Can Hókkal'! de különösen a mun­kások és kiserabrrek milliói, akik látják a z MRP és a szocialista páw gyalázatos árulásának hát­terek Mivel a harmadik utas po­litika egyre inkább veszít nép- 5 zeníségeból az amerikai gazda is egyszerre két vasat tart a tűz­ben, támogtja a kormányt, ugyanakkor erősíti a de Gaulle féle fasiszta mozgalmait is. LEON B! UM politikai pályá­in: á&a 1919-ben kezdődött, ami­kor képviselőnek választották. Azzal :iint ki. hogy a legélesebb kérdések keménységét is le tudta tompítani és kitűnően tudott egyen súlyozni üres parlamenti beszédekkel. Blum a pénzügyek­ben is jól kiismerte magát. Kel­lemetlenné akkor vált az ügy szá­raira. hogy a vele együttműködő bftnkart csalásért lefogták és ki­derül!, hogy Blummal közösen hajtókák végre piszkos ügyeiké’, ßium ügyét azonban pártja el­simította. Ettől kezdve még si­mábban „futott" és 195b- ban űgvnevezeU népfront kormányt alakított, A JOBBOLDAL kitűnően érez­te magái a népfront umlma alatt, mert Blum, az opportunizmus na$ry mestere a kulisszáik mö­gött a kgbarátaágosabban együtt­működött a kapitalistáknál. Mi­nis / ’esel nőksége alatt Doriot refidőrei szabadon garázdálkod»- hattak Paris prolafárnegyedeiben és a szélső jobboldaliak által ki- p-i^rokált összetűzések színhelyén nerp az agresszorokra, hanem a védekező nrole árokra adtak le "izet. Több mint 200 sebesült év 7 halott munkás maradt az ut­ca kövezetén, de a gyilkosoknak havik s/ála sem görbült meg. a SPANYOL SZABADSÁG­HARC idején ki tudjamár há. n ad- or, újból szégyenteljesen elárult« a :nunká-sosztálv_ ügyét. A legkövetkezetesebb hirdetőié tolt a hírhedt ..benemavaflkiozási“ elvnek. Es amíg üres fecsegéssel igyekezet politikáját igazolni, ed­di? Hitler és Mussolini hordái vérbe fojoltálk a spanvol «zahnd­“h»n;o* A spanvol köztársaság legjobb fiainak és a nemzetközi hrieádok rettenthe'«nlen hősei­nek vére tapad Blum kezéhez. A NEMET MEGSZÁLLÁS ide­ién Hitler Bliimo* e.gv lirnli villá­ba „internál‘a’’ Da,lädier társasá­gában. Blum. mialatt a ntarpiisar- d’"1 hősiesen naríizánharent foly­tattak a nácik ellen, em'ékiratain dolgozol*t. Hírhedt könyvén Fran­ciaország szerencsétlenségéért a rminkásosz'-ályt okolta. Megvádol­ta a munkásokat, hogv nem volt meg bennük az áldozatkészség és önzetlenség, amellyel az ország agyé; szolgálni kefifit voína. BI«tn. a felszabadulás után az­tán megmutatta, hogyan kell szolgálni az ország ügyét. Sze­rinte úgy, bogy dicshimnuszokat kell zengeni az amerikai kapita­listák önze'lenségéről. a Marshall- tervről és a Szovjetuniót kell oda­állítani bűnbaknak a világ köz­véleménye eié. ő segítek amerikai dollárok fejében kiszorítani a kormányból a kommunistákat. A FRANCIA MUNKÁSOK szállóigeként idézik Thoreznck megsemmisítő jellemzését a har­madik utas árulóról: Blumban egyesült Millerandnak a szocializ­mustól való félelme, a veréb Nos’kc gyávasága és Trockijjia/k a Szovjetunió iránt érzet’ evűlö- lete. Leon Blum pályafutása a mun­kásáruló kapitalista ügynök pá­lyafutása, akire ideig óráig még szűk:Lg? van a riollármiiliomo- soknaik, aki azonban a munftoá- sok ítélete mellett, maga az impe­rializmus mint kihasznált eszközt egyszerűen a szemétdombra dob. A „harmadik erő" összeomlása után pedig a francia tömegek egyre határozottabban követik az egyetlen járható utat a köztár­saságot veszélyeztető fasizmussal szemben a kom un isták által veze- zet demokratikus egységmozga­lom útját. (K. B.) SZERGE3 KOLAROV _____ új házba kö Sz er<jej Kolorov mikor felkerült Moszkvába, még fiatal legény volt, széles nevetése, jó falusi barna színe elütött a többi munkásétól. 20 éve dolgozik a Sztálin autó- müveknél, nevetése még a régi, nem kopott meg, csak szeme körül szaporodtak meg a szarkalábak és sűrűszálú szőke haját harnuzta be kissé az idő. * Feleségével, Marijával, a ki« Sarával (szakasztott az anyja) és petykéval az emeletes bérkaszár- nya harmadik emeletén laknak. — Ijyáron az aszfalt és a kőhazak savanyú szagot árasztanak — bez­zeg falun — Szerjfej álmában néha még most is érzi szülőföldjének kedves illatát: sok mindenből te­vődik össze ez az emlék; a mezők és a szántóföldek nehéz, ázott sza­gából és a nyírfavessző csípős füstiéből. /A 48 tavaszán nagy öröm érte: ívet körözlek a gyárban, melyen az üzem munkásait felszólították, hogy adják be lakásigénylésüket: a Sztálin Autóüzem saját költsé­gén kis kertes házakat épít mun­kásainak. Az elsők között írta alá az ívet és a nyomtatványt, amely a felvilágosítást szolgáltatta fél­tett kincsként melengette mun­karuhájának zsebében a szíve fő. lőtt. A Szovjet Forradalom évfordu­ló jóra elkészül' mind a tíz ház, kolomenszkoje-ban. Kole jenék háza a negyedik volt a telepen: két szobából, konyhából, kékre- csempézctt fürdőszobából állt, előtte szépen bekerített kert rész. Szergejnek első dolga volt, hogy gyorsan felásla és facsemetékkel ültette tele. — Munka után ha hazatér, mielőtt besötétedik — so­káig álldogál az ajtóban, elnézi az esteledő eget, mélyen beszivja a csípős őszi levegőt és nagy-nagy békességet érez. Marija a konyhá­ban szorgoskodik, Petyka ffje könyv fölé hajol — Sura a babá­ját öltözteti. Ügy ragyog az egész kis ház a tisztaságtól és az új­donságtól, mint a mérnökök által készített apró modellek a gyár iro­dájában. Mellét nagy sóhaj remegteti meg: a beteljesülés öröme ~~ n föl ásott kert illata összevegyül pi­pája füstjével — hunyorogva iömködi a dohányt bele, míg a távolban szikrázna gyulnak fel egymásután Moszkva fényei.. Az amerikai nagytőke másfél- esztendeje támogatja a monarcho- fasiszta kormányt a szabadsághar­cosok elleni hadjáratban. Az USA eddig a gazdasági természetű se­gítséggel együtt 550 millió dol'ári költött ,a fasiszták csúfos kudar­cainak kireparálására, ennek elle­nére Markosz és hős csapatai egyik sikert a másik után aratják. A felszabadított területek népe boldogan kö­szönti a hősö­ket, akik elker­gették a rend­őrség és csend­őrség terrorle- gényeit, akik egy csapásra megszüntették a fekete piacot és felszámolják a korrupciót. Gö­rögországban mindenki tudja, bogy a kapita­listák mérhe­tetlen vagyono­kat harácsolnak össze az ameri­kai áruszállítá­sok lebonyolítá­sáért. A megvesztegetéseik révén dollárszázezreket keresnek, de mi­vel nem bíznak a monarcho-iasisz- ta kormány győzelmében, bankbe­tétjeiket külföldi pénzintézeteknél helyezik el és ezzel is gyengítik a kaotikus állapotban lévő gazda­sági helyzetet. A barácsoló spekulánsok és a feketepiac hiénái a leggyűlöltebb alakjai Görögországnak és hogy a piőc*kat minél előbb eHávolíthss- sák a nemzet testiéről. * görög nép legjobbjai tömegesen csatla­koznak Markoszhoz. Ezért joggal állapíthatta meg Markosz tábor­nok, hogy a tél folyamán döntő csapást mérnek <sz ellenségre. Ki­jelentette a néphadsereg veze'öje, hogy a tavalyi és az idei felszaba­dító hadjárat során 120 ezer kato­nát és tisztet és rengeteg hadi­anyagot vesztett a mnnAcho fa­siszta hadsereg. A görög nép­hadsereg bizto­san győz, mert a szabadsághar­cosok a nemzet élcsapata és tör­hetetlen«! bíz­nak a végső győzelemben. A tnonarcho ja. sisaták hiába kérnek tíjabb fegyvereket és dollárokat. Ez a segítség kárba- veszett erólkö­____________________dés. Ahogy a kí nai fronton sem lehet feltartóztatni az áruló Knomíntang csapatok vereségét, ugyanúgy a szabadságáért és füg­getlenségéért sóvárgó görög nép is felzárkózik Markasz mögött, hogy minél előbb kitűzhessék a szabad, népi d«mokratik„s görög köztársaság zászlaját az Akropolisz ormára. A görög nép ój. nagy dia­dalok előtt áll — harcát az egéaz világ dolgozóinak szeretet« kiséri. Andícs Erzsébet nyilatkozata a nemzetközi nőkongresszusról Andics Erzsébet országgyűlési képviselő a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Az emberiség jobb jövőjét nem lehel megteremteni a nők tevékeny közreműködése nélkül. A nők e leg­fontosabb szerepei a háború elleni h<arj?tvan tölthetik U« a vrUőgpLnrtg­resezus egyik fontos 'láncszeme lesz a háborús uszítok elleni küzdelem és nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a nők a világ valamennyi ré­szén tudatára ébredjenek sajá ere­jüknek és felelősségüknek. A buda­pesti világkongresszus igen kedvező hatással lesz majd a magyar nők további munkájára, fokozni fogja önbizalmukat és a magyar asszo­nyok a kongresszus után nagyobb öntudatul és tetterővel folytatják liUajsJ mtiirUájukai­TOTOEREDMÍNYEK Derby—Portsmuth 1:0. Liverpool—Carlton 1st. Pécsi KIRAKAT SERTÉST hizlalunk: Nagy gond a disznótor! majd­nem akkora, mint egy lakodalom. Rengeteg rokonvonás: is találok köztük, de nem sorolom fel őket, legfeljebb annyit mondok csupán, hogy mindkét alkalom vidámn eszem-iszommal jár, ami ugyan­csak mindkét alkalommal a vesz­tükbe rohantak rovására történik. Már a disznótorról beszélek, pe­dig még disznó sincs. De inkább ne is legyen, sem hogy olyan árat fizessek élte, mint k élt év elölt. Akkor ts visszariadtam, de nem mondhattam le, mert szent eskü­vés kötött. 1946 telén fogadtam szörnyű esküvel, hogy.disznót hiz­lalunk, ha addig élünk is. Komoly tanácskozásokba kezd­tünk feleségemmel. Pénzünk nem volt, de hiába is lett volna. A kutya sem adott érte semmit. De volt egy-két ruhaneműnk, amit a jó ügy érdekében áldozatra szán­tunk. Kiteregettük ezeket és szem­lét tartó’tunk felettük. Többórás latolgatás után kiválasztottuk a cserére szánt ruhadarabokat és feleségem a szomszédban megkezd­te az érdem; tárgyalásokat ame­lyek több napig tartottak. A szürke kosztüm anyag és egy té'.ikabát két malac forrná iában ballagott á’ az általam frissen épí­tett ift'ba, amely első ilyennemü alkotásom volt, Feleségem «1 U keresztelte már őket. „Fekete” és „kicsi” vidám napokra virradtak. Moslékot nem tudtunk szerezni ezért elhatároztuk, hogy ebédnél nem fogyasztjuk el egészen a tá­nyérunk tartalmát, hogy legyen moslék. Naponta törtük a fejün­ket, mit adjunk a két étkes jószág­nak. Az egészben a legnagyobb öröm akkor ért, amikor krumpli készí­tünk a gyomrukba vándorolt, ök ugyanis jobban szerették a burgo­nyát, mint én. — Váljék egészsé­gükre! — mondtam kajánul. Egyébként kiismerethetlen gusztu­suk volt. Ezer tanácsot kaptam is­merősöktől az észszerű malachiz­lalás módszereiről, különböző be­vált malac-étkekről. Igen dicsérték előttem az olajpogácsa'. Nagy utánjárással szereztem vagy ötven kilót. Semmiféle formában nem kel et’ a bestiáknak, pedig a meg­szerzés körül még a gazdasági rendőrséget is kalkulálnom kellett. Azért valahogy csak megvo! ak. Feleségem önfeláidozóan nevelte ókét. Már pitymailalkor ke't és kemény munkába fogott az óltisz­títás körit!. Addig szemünk fényei az udvaron hancuroztak és aperi­tifnek az egyik lakó kiskacsái’ fo- gyasztgatták reggeli előtt. Enné az aktusnál nekem is illet ott len­ni. Gazda szeme hizlalja a jóeaár got — mondta a feleségem biz­tatásként. — Na, akkor csak gye­rünk , — mondtam írivolan —- ez a legolcsóbb takarmány. Valamit könnyítik legalább az elsejei pénz­mizériákon. Úgyse mertem már egy idő óta megkérdezni, hogy mi lesz ebédre. — Mindent felfalnak a csibészek — mondta büszkén a feleségem a „Fekete" fülelővel vakargatva. — Mj meg őke: fai­juk fel majd — mondtam gyengéd- telenül és a íelkiszemeim előtt sonkák és kolbáswőfök jelentek meg. Lassan a nyár vége felé tartot­tunk. A szomszéd utcában sertés- orbámc ütötte fel fejét. Aggo­dalomtól könnyes szemmel hall­gatta feleségem: Kovácsék disznaja Radnics utcában elhullott, majd meg Nagyéké a Báthory utcában. — Mi lesz, h,a a mieink is meg­kapják. Naponta többször is meg­nézte elég kunkori-e a farkur áliása, min; a malacegészség csat- hatatlan jele. — Be kellene oltat- nd őket — latolgattuk. Az állat­orvos azonban úgy vélekedett, hogy csak úgy érdemes, ha a ház­ban levő többi sertéstartó is beo:- tatja a magáét. Nem leit belőle semmi, csak el enségeskedés. Voi- 'ak oltáspártiak és oltásellenesek. — Végül mégis bro tal'am őket. hogy feleségem aludni tudjon. Akkor kapták meg az orbáncot. — Na ügye, —— kaiankodtak a ház­ban. — humbug az egész. Egy kél disznó már e is dögiöt... A mieink is eUeküdtek. Feleségem könnyez­ve sürgölödöt körű.öt.ük. Nem ettek a disznók, de a család sem. Nem illi-k ilyenkor profán dol­gokra gondolni. Feleségem levitte a rt"iváavat a disznóólhoz és Artr- rasztott az agónizá’.ó kedvencek felett. Tariot. ez több napig. — Te, ugye már valamivel virgon­cabbak — zérdeztc reménykedőm, amikor egyikük bágyadtan és se­gélykérőén emelte feléje fejét. —­Te esznek már, — riasztott fal egyik hajnalon. Köményes rántot - levesi főztem nekik és megették. Azóta szent bennem a meggyőző­dés, hogy a köményes rántottleves több tiszeletet érdemel. Meggyógyultak és kigömbőlvöd- tek. Csak az idő legyen kicsi; hi­degebb — levágjuk őket — tervez gettem, -— .Talán még várhatnánk velük — mondta a feleségem és a szemében rémüle jelent meg. —• Keze létován fésülgette „Kicsi sértőjét". — Csak nem akar belő­lük Mathuzsálemeket neve nj — gúnyolódtam. Húzta — halasztotta az időt. Bensőmben másik szörnyű eskü fo' g-ant. — Soha többé disr.nóhizla- iást! Nagy dolog a disznótor. Komoly előkészületekkel jár a „kisiafMro- zása". Mivel tő.tsük a hurkád Hol olcsóbb a bél. Mennyi ko’'jászt csináljunk? Hány sonkát hagvunk meg? és más ilyen fon os kérdé­sek. Előzetes megbeszélések a hol­létekkel. Megállapodunk s tor idő­pontjában. A nagy nap reggelt. A felesé­gem kijelenti, hogv nem nézj vé­gig a mészár ást. Elmegy Karú ról, hogy ne halja hslá'hörgésdk»" Keresni kell va'akit, aki a vért keveri. Feleségem itthon marad, de nem kever. Bezárkózik a íürdó- szobába és ujjait fülére, tapasztja. Az egyik hul’át már feldarabo'ta a .gyilkos”, amikor feleségem még­is lejön. „Kicsi” megkopaaztva, rózsaszínűén hever a teknőben. Fe­je kilóg a teiknő kávárjára és féliq nydon, megtört szeme vádolóan tekint nevelőjére. R E.

Next

/
Thumbnails
Contents