Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-21 / 268. szám

2 ottnantülí NAPLÓ 1M9 NOVEMBER 21 A Kommunista Párt megalakítá­sának 30 éves évfordu’ója van ma. A haza árulásban togant és haza- iiulásbsn kimúlt Horthy-rendszer, s e rendszeri hűségesen kiszolgáló jobboldali szociáldemokrácia 25 esztendón keresztül a legképtele­nebb, a legaljasabh rágalmakkal igyekezett elszigetelni a Kommu­nista Pártot a magyar dolgozó nép széles tömegeitől. Horthyék és bé­renceik gyűlölték a népet, a mun­kásosztályt « legjobban gyűlöllek s üldözték a dolgozó nép élenjáró harcos vezetőjét, a Kommunista Pártot. Az 1918—19-es eseményeket egy egy negyedszázadon át nem győz­ték gyalázni, meghamisítani és a valóság megismerését megakadá­lyozni. A felülkerekedett reakció bűnténynek minősítette a forradal­makat, a rájuk vonatkozó adato­kat lehetőleg megsemmisítette s még emlegetésüket is büntette, t'gyanúgy igyekeztek eljárni a 18 19-es forradalmak történetével, mint a parasztforradalmak, Rákó­czi felkelés, 48—49 történetével, melyeket a magyar történelem jel­telen szörnyű mocsarába akartak elsüllyeszteni. Itt az ideje, hogy i anácsköztáxsaság történetét meg­tisztítva Horthyék, a jobboldali szociáldemokraták által rászórt szennytől, a történelmi valóságnak megfelelően méltó helyére, a ma­gyar nép nagy, haladó harcainak, a parasztforradalmak, Rákóczi sza badságharcának és 48—49-nek i sorába beillesszük. A forradalom előtti Magyaror­szág rendkívüli éles szociális és nemzeti ellentétek országa volt. A 48—49-es szabadságharc elbukott és nem oldotta meg teljes mérték ben a polgári átalakulás követel­ményeit. A magyar uralkodó 06z tály, hogy uralmát a dolgozók, a nemzetiségek felett biztosíthassa, kiegyezett Ausztriával, lemondva az ország függetlenségéről, Ausz­tria gyarmatává tette az országot. Rendkívül súlyos volt a munkás' osztály és a parasztság helyzete. A magyar munkás Európa legrosz- szabbnt élő, a legjoglalanabbb munkása volt. A feudális maradvá­nyok a magyar parasztot Európa egyik legnyomorultabb, legelmara­dottabb parasztjává tették. A magyar munkásosztály a szá­zadfordul ó politikai, gazdasági har­caiban edződött, acélozódott. A bá­bon) következtében a dolgozó nép '■ nlyzete rendkívüli mértékben romlott. A háború terheit a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság vielte. Az 1917. évi nagy orosz októberi forradalom, az összes rá következő forradalmakra komoly iiatássa.1 volt. Különösen állt e; Magyar országba, melyről Lenii mér 1913-ban megállapította, hog^ ..a reakciós, földbirtokosok minden hatósága tekintetében Magyaror srág áll legközelebb Oroszország1 hoz." A munkásosztálynak azon­ban Magyarországon nem vol olyan pártja 1918 november 20 előtt, mely forradalmi harcát ve­zethette volna. A szociáldemokratí partban úrrá lett a revtzionizmus reformizmus, a megalkuvás. A párl • ezetől nem gondoltak s nem ií utak a forradalmat. Politikájuk- han a munkásosztály harcát alá­rendelték a burzsoázia érdekeinek Az 1918 októberi forradalom — mint erről Garami Ernő, Kunti / igmond, Röhm Vilmos, slb. em­lékiratai tanúskodnak, a párt ve­zetőinek akaratán kívül követke­zett be. A forradalom győzelme után —- mint ezt Böhm „Két fórra- ria!c.,n füzében" c. könyvében el­ismeri —, a szociáldemokrata párl igyekezett fékezni a tömegek kö­veteléseit. A Károlyi konnáuy nem tudta megoldani az előtte álló feladatokat. Nem tud rendet Izteamifpnl árarHacÁni fóron glfftrlo politikai és szociális eszmék meg valósításáért harcolt. Az utó só 101 esztendőben két Ízben volt lámpa lénye Magyarország Európának, 1848—49 és 1918— 19-ben. Három évtized távlatából visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az 19-es lorradalom nem volt hiábavaló. A 19-es szabadságharc hagyományai­nak döntő szerepe volt abban, hogy a magyar munkásság mry többsége immunins maradt a nyi­las fertőzéssel szemben, hogy egy sötét, gyászos korszakban a szabad­ság és a haladás gondolatát híven megőrizte, ma. pedig az egész de­mokratikus világ elismerését bírja, áldozatkész önerejére támaszkodó, építő munkájáért. Az 18—19-es forradalom bizonyos tekintetben a magyar nép jelenlegi nagv szahad- ságharcának volt a tópróbája és újabb bizonyítékát szolgáltatta an­nak a régi történelmi igazságnak, hogy valamely nagy, népi küzde­lem még sikertelensége esetén Is hasznosabb, éltetőbh, áldásosabb, mint a harc elöl való gyáva meg­hátrálás, olyan hoiyzetben, amikor csak a küzdelem vállalása segíthet. A magyar munkásságnak a forra­dalom alatt gazdasági és államigaz­gatás, kultúr- és szociálpolitika te­rén szerzett értékes tapasztalatai, ma hatalmas erőforrásai a mag’/fer demokráciának, amelyikből sokat merített eddig és íog meríteni a jö­vőben is. De tanultunk a hibákból is, az 1919-es egyesülés hibáit figyelembevéve, a munkásosztály egységes pártjának megteremtése­kor a teljes ideológiai és szerv-e­zeti egység, a magyar munkásosz­tály érdekében nem engedtük he az egységes párt, a Magyar Dől* kozók Pártja soraiba a jobboldali opportunista elemeket. Mi kommu­nisták 1919-ben, ha más úton, de ugyanazokért a célokért küzdöt­tünk, amiért ma, amikor a népi demokrácián keresztül egy új tár­sadalmat építünk, olyan társadal­mat, amely megszünteti a kizsák­mányolást, amely biztosítja a dol­gozók felemelkedését. A Magyar Dolgozók Pártja őrizője és folyta­tója a magyar munkásmozgalom dicső hagyományainak és megva­lósítója annak a célkitűzésnek, amelyért a magyar nép legjobbjai ha kellett életűiket, szabadságukat áldozták. Éljen a dicsőséges 30 éves Kommunista Párti Erdős István Truman fegyverszüneti tárgyalást ajánl Csang-Kai-Sek ? Karikagyűrűi érát, ékszert Fatászfól ,4326 1RGALMASOK-UTCA b. I a tőkések szabotázsát, spekuláció 1 ját, belpolitikai téren Kuníi jelsza vát használva, „6 hétre feliüggesz lelték az osztályharcot", ami a. ellenforradalmi erők rohamos meg erősödését eredményezte. Ilyen kö rülményck között történelmi szűk ségézerüség volt egy olyan pár megalakítása, mely forradalmi el mélettel felfegyverezve következe tes vezetője lehelett a munkás osztálynak, a dolgozó parasztság nak. A Kommunista Párt megala kulása kétségtelen nagy szerepe játszott abban, hogy a polgári de mokratikus kormány helytelen po litikájának hatása alatt a tömegei nem a reakció karjaiba vetettél magukat, hanem a deiyokratiku: feladatok végrehajtásával a torra dalom továbbfejlesztésével és el mélyítésével Igyekeztek a rég rendszer visszatérését megakadá­lyozni, A fiatal Kommunista Pár bámulatosan rövid idő alatt hatat más tömegbefolyásra tett szert. A kormány ingadozó politikája lel jes gazdasági bel- és külpolitika csőd szélére vitte az országot 1919 márciusában két reális erő tényező volt az országban: a: egyik az elleníorradalmj nagybir­tokos, nagykapítalista tábor, ful­lajtárjaival együtt, másik a ma­gyar munkásság és parasztság azaz a népi tömegek. Nyilvánvaló volt, hogy amennyiben a demokra­tikus kormány nem tudja elszánni magát arra, hogy a forradalmi népi erőkre támaszkodjék, akkor kike­rülhetetlenül az ellenforradalmi erők kerülnek diadalra. Erre a tényre 1919 március 20—21-én mintegy rádöbben az egész ország, A kormány önkéntes lemondása, a hatalom átadása a munkásosztály­nak, az a körülmény, hogy a kom­munisták ellen késhegyig menő harcot folytató szociáldemokraták lettek az együttműködés, sőt a kö­zös kormányalakítás kezdeménye­zői, mindez azt bizonyltja, hogy a kormány politikája csődöt mondott és 1919 márciusában a magyar nép előtt nem volt más út, mint a polgári demokratikus forradalom­nak szocialista forradalommá való útfejlesztése, a munkáshatalom szervezése. A magvar munkásosz­tály ezt az utat választotta, noha tisztában volt azzal, hogy ember­feletti nehézségekkel kell megküz­denie. Az antant hatalmak azonnal a kiéheztetés fegyveréhez nyúltak, gazdasági blokád alá vették az or­szágot. Április közepén megkezdik katonai támadásaikat és ettől kezd­ve a magyar munkásság állandó fegyveres harcban kénytelen meg­védeni a munkás-paraszt köztársa­ságot. Az ellenség csapatai 80—100 km-nél távolabb nem állottak a fő­várostól, miközben a munkáskor­mány átszervezi az egész gazda­sági é^tet, társadalmi tulajdonba veszi a fő termelő eszközöket, egy új államiságnak veti meg alapjait, egész sor nagyjelentőségű kulturá­lis és szociális intézkedést hoz, amely intézkedéseknek kétségbe­vonhatatlan célja, a magvar népi tömegek anyagi és erkölcsi fel­emelkedésének elősegítése volt. A tanácskormány rövid 4'/j hónapos uralma hatalmas eredményeket mutat lel szociális és kulturális té­ren is, decára annak a terhes örök­ségnek — megszállt’ ország, szél- züílött gazdasági élet, éhség, mun­kanélküliség — amit a régi rend­szertől kapott. Ha a tanácskormány hibáiról be­szélünk meg kel! állapítanunk, hogy a tanácskormány egyik sú­lyos hibája az volt, hogy nem tör­te le elég kemény kézzel a forra­dalom vas szigorával, a fejét fel­ütő ellenforradalmi mozgolódáso­kat és a földkérdést nem Lenin ta­nításainak szellemében oldotta meg. Az 1918—19-es forradalmak a mun­kásosztály, e magyar nép osztály- harcos forradalmi vezetőinek egész J sora nevelődött fel. Rákosi Mátyás. Révai József, Gerő Ernő, hogy csak egy néhányat említsünk azok közül, akik ma is a magyar nép élenjáró vezetői. A magyar nép 1918—19-ben nagy I nemzeti és és ugyanakkor az egész j emberiséggel szembeni kötelessé- . geinek tett eleget, amikor a haladó Washingtoni diplomáciai körök úgy tudják, hogy Truman nem hajlandó újabb nagyszabású kínai segélytervhez hozzájárulni. Az. amerikaiak kínai politikáját nagymértékben befolyásolja ma­gasrangú amerikai hivatalos kö­röknek az a reménye, hogy koalí­ciós kormány: lehet alakítani. Az AFP nanlkingi jelentése szerint a kínai haditengerészet megkezdte főhadiszállásának Nankiiagból For- moza szigetére való áthelyezéséi. A Times megáJ-Iapftja, hogy a kí­nai néphadsereg sikerei fe-lfoorrot- ták egész Kína katonai és gazda sági felépítésiét. A lap kiemeli, hogy a gazdasági helyzet példátlan arányú romlása a Nanking! kor­mány hibáinak és tévedéseinek, valamint , az általános korrupciónak a kö­vetkezménye. A kanadai rádió nankingbó! szár­mazó, meg nem erősitet: jelentésre hivatkozva azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy az amerikai nagy követ Truman megbízásából felhívta Csang-Kai-Sek táborna­gyot, igyekezzék fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeni a népi de­mokratikus erőkkel. Nyolc európai állom tiltakozása Berlinben Nyolc európai állam közös jegy­zékben fordul.! C’ay ábomok né­metországi amerikai főparancsnok­hoz, követelve a németek által elhur­colt és az amerikai övezetben visszatartott hadizsákmány hala­déktalan visszaadását. A nyolc állam: Franciaország, Bel giu-m. Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Jugoszlávia, Románia, Olász- ország és Ausztria felszólítja a né­metországi amerikai, megszálló ha- {óságokat, hogy záros határidőn be ül és hiánytalanul adják ki az általuk már régóta igényelt és ne­kik jogosan visszajáró értékeke-. Újabb pénzügyi válság közalkalmazottak elbocsátásával és bércsökkentésévet igyekszik csökkenteni. A londoni Newj Cronicle sze­rint csak a legszigorúbb intézkedé­sek háríthatják el a további pénz­hígulás!. Angol és amerikai rész­ről mindezekért a frankfurti gaz­dasági tanács végzetes politikáját hibáztatják. Erőszakos intézkedése­ket tervez a francia kormány Párisi jelentés szerint a francia kormány nem szociálisa tagjai rossz szemmel nézik Moch belügy. mmszter kommunistaeüenes mes­terkedéseik Moch és Rarradier lázadásra való bujtogatás, mond­vacsinált és átlátszó ürügyével akarják a kommunista párt több vezetőjének letartóztatását ki­erőszakolni. A kormány másik nagy nehézsége a Ruhr-kérdés. A kormánynak az amerikaiakkal szemben tanúsított engedékenysége az egéez francia közvéleményben felháborodást kel­lett. Schuman állítólag hangoztatta Marshall előtt, hogy az angolszá­szok hajtbatátiansága Franciaorszá­got arra kény®zenithett, hogy megvláttoztaua eddigi álláspontját az európai unió kérdésében. Nem valószínű azonban, hogy a francia kormány ellenkezése bármi­lyen komoly eredménnyel járjon. Az AFP párisi jelentése szerint a Szakszervezett VitágBzövetség fel­hívással fordult a kötelékébe tarto­zó szakszervezeti központokhoz. — Felhívásában utalt arra, hogy a francia bányászok s*Yájkja máf 46 napja tart és kemény nélkülö­zéseket ró a bányászcsaládokra. Kérte, hogy a szakszervezetek ad ják kézzelfogható bizonyságát nemzet­közi összetartozandóságuknaik és adakozzanak a francia bányászok és családtagjai javára. Északi fényi észleltek Budapesten Budapesten szombaton a kora esti órálzban ritka természeti je­lenséget éloeztek. Északi fingt fi­gyeltek meg az égboltozaton. Az (szaki égbolton nagykilerjedési} vö- rös függöny volt látható, amely mintegy 45 fokkal nyúlt fel a látó­határ "fiié. A vörös függöny las­san nyugat felé fordult, azután fo­kozatosan el halványodott. Később hasonló kisebb függönyök jelent­keztek, de most már jóval alacso­nyabban. Párisi jelentés szerin' a berlini kérdésben az egyeztető tárgyalá­sok tovább folynak, bár Lie és Ewalt a kezdeményezést teljesen áiengedte Bramug’iénak. Bramuglia az UNO rádióján kereszíü szom­baton hajnalban fel űnöen derű á.o nyilatkozatot tett. Ennek ellenére nagyon is lehetséges, hogy Ä szegedi katolikus diákok MSndszenty ellen füníettek A MEFESz szegedi csoportjai pénteken délu án megválasztották a különböző karok vezetői, majd az esti órákban közei ezer egye- emi hallgató gyűlt sössze az Ady téren, hogy megválassza a központi veze őseget. Barek Is‘váin, az ifjú­ság szónoka hangoztatta, hogy a szegedi ifjúság rész: akar venni a népi demokrácia építésében és állást foglal a klerikális reakció ellen. * Az egye'emi hallgatóság gyűlése egyhangúlag eíha árorfa, hogy le- vetet intéz, a püspöki karhoz é* abban ha ározottan állást foglal Mindszen'y reakciós politikája él. len, kérve, szóliisék le! őket arra, hogy hagyjon fel az imperialista érdekek kiszolgálásával. A levelet küldöttség v-i tc el Hamvas Endre Csanádi püspökhöz. Közben a/ egye- ‘emí ifjúság a püspöki palota e'Ő t viharos tünteést rendezett Mind- szén -y ellen. Unftepélyesen húe*áztat táh a lengyelországi magyar hétre induló magyar küldöttséget Szómba on délelőtt indult el Var- sóha az az 53 tagú magyar küldött­ség, amely részt vesz a november 22-én kezdődő Magyar Hét alka-l. mából Lengyelország különböző vá­rosaiban rendezett ünnepségeiken. A küldötség veze ője Lukács György egye emá tanár. A küldöttség bn. amerikai katonai körök nyoma-1 csuztatására a pályaudvaron megje sara az utolsó percben a nyuga- kot Ortu ay Gyu.a vallas- es koz. tiak isméi elszabotálják ezt a 1 oktatásügyi es Bo.diz«ái tervet is * j Ivan külügyi allamti kar, valamint I Fiederkiewitz budape-stt lengyel kö- Berlini jelentés izerint a ig ö: | vet. — A kultusz-miniszter a küldött- hónappal a pénzreform bevezetése séget búcsúz atva hangoztató: a mi után Nyugatnómetországot újabb j feliadiaunk az, hogy a békének, n komoly pénzügyi válság fenyeqt/l. együttműködésnek és épitésoe-k axt A bizóniai költségvetés hiánya; a frontját, amely e- kultúráié egyez ezidöszerirü már 700 millió márkái menyekkel, a bará sági és fcőlcsöoö« óé ezt a gazdasági tanács 1 segélynyújtási egyezménnyel meg­alapoztunk, tovább erősítjük és a szerződések betűibe elevon élete- ötnsünk. Uj («onzervárak A vegyes gyümölcsiz fogyasztói ára kilónként 6.30, a cukrozalJan s-zi'vaíz 740, az áttört és darabos ízek ki’-ós üvegben 12.50, félkilós üvegben 6.50 Dobozos zöldborsó kilója 13.70, vagy 12 20, vagy 10,70 vagy 7.60. Vajbab és zöldbab hor­dóban kilogrammonként 4.40, do­bodban 16 forint, vagy 12.35, vagy 10 40, « ,JD ^catováaay" 8 íarínt. A rvaturfecMÓ üvagbvn kilónkén 4-25. ecete* uborloa ée vegyes savanyd- a*g A60, ecetes paprika 4 fo-rin'.. Harminc esztendő távlatéból

Next

/
Thumbnails
Contents