Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-20 / 267. szám

1048 NOVEMBEB 20 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 GYfiP.YÄRQS mák Mm masia Teljesíti!!« az otllaltó dolgozóit át és járdaépítési kér el na cl A Magyar Dolgozók Pártjának törvényhatósági frakciója még az ősi elején várospolitikai gyűlése­ket rendezett a kerületekben, ame­lyeken hatalmas érdeklődés mu­tatkozott a várospolitika kérdései iránt Az egyes kerületek lakói tucat­szám vetették fel a városrendezés tennivalóit. A törvényhatósági frak­ció ezeket megfelelően csoporto sftva eljuttatta a város vezetősé­géhez, amely a kerületek egy ré­szében helyszínen vizsgálta meg a feltárt kívánságokat és panaszo kát. Kranez e,lvtárs polgármester, sz MOP törvényhatósági frakció­jának titkára, Klotz Alajos elvtárs, valamint Lajos József és Du- láosrky Jenő tanácsnokok kísére­tében pénteken g budai városrész és a Gyórvárns kívánságait vizs­gálták meg. Ez annál is idősze­rűbb, mert a december elején meg­tartandó újabb várospolitikai gyű­léseken alighanem egész sor új megvalósítandó feladalol tárnak a város vezetősége elé. Indul u városházé őrjárat A pénteken tartott „őrjárat“ kü­lönösen fontos volt, mert a mun­kás dolgozók által lakott város­részeket látogatta meg. Az első ál­lomás az Ágoston-tér volt. A temn- tom mögötti háborús víztároló medence még így betömött álla­potban is problémája az olllakók- nak, mert a szokás hatalmánál fogva még mindig odadobálják az elhasznált edényeket és kismacs­kák tetemeit. Kranez elvtárs azt javasolta, gyepesítsék és parkíroz­zál; a területet. Nehány lépéssel odébb a Szent Vince-utcában újabb Probléma. A macskaköves utca és « hepehupás járda megjavítását kérik az utca lakói. Az utca képe valóban rossz és a kívánság nem indokolatlan, de ugyanez a problé­mája még egy csomó pécsi hegyi Utcának. A járda és az úttest meg­javítása csak tüneti kezelése lenne * bajnak, mert az utcán lerohanó legközelebbi áradat kimozdítja he­lyéből a köveket és az aszfaltot is felemeli. Gyökeres megoldást csak az esövízlevczetö csatorna megépítése hozhat. Addig pedig inkább ott épiteneJk járdát és utat, ahol egyáltalán nincs és csak ko­moly építményű beton vagy asz­falt járdák — A Szent Vince utcáról még 'árgyalunk — tesz pontot a tat Bácskozásra Kranez elvtárs. Kanyargós a Kőnyök'Utca Tovább megyünk a Könyök - ntea felé. Végig döccen az autó a gödrökkel teli, keskeny utcán, amelynek nem is lehetett volna találóbb nevet adni kanyargóssága miatt. Itt a jövő ét. elejére kavics- terítést és úthcngerlést vettek pro­gramba. A Temető-utca olyan mint a faluvégi, vásártérre néző házsor, pedig a szomszédos Zsol- n»y-utcában villamosok és autók robognak. Az úttest maga nem rossz, hiszen alig jár rajta jármű, de a járdát hullámos földhányás helyettesíti. Az is érdekes, hogy a házak jó részében nincs vízveze­ték sem. Dulánszky tanácsnok a tanács­kozás után a kívánságok listájára oda jegyzi: összeírni, hány ház kí­ván vízvezetéket. SaJakjárda sze­Megreíormáiják a szerzői törvényi A jövő héten összeül az a Szín­padi Szerzők Egyesülete állal össze­hívott bizottság, amely a magyar szerzőjogi törvény megreformálá­sát hivatott végrehajtani. A tör­vényben döntő fontosságú változ­tatásokat terveznek. Egyik érdekes terv, hogy ezután jogdíj jár majd a klasszikus darabok után is s az ebből befolyt összeget különböző szociális alapokra kívánják fordí- bini. Az ülésen résztoesz valameny- ny* érdekelt fórum megbízottja is. gélykövezéssel. (Ez csak 16 forint folyóméterenkint, amiből 10 forint néhány fillér terheli a háztulajdo­nost.) A Gyárvároson problémák töm­kelegébe kerülünk. A Mohácsi- otszágúton a vasúti átjáró körül járdakérdésben tartunk szemlét. Az úttestnél alacsonyabban fekvő „járdára“ rogyadozó téglalépes,fi vezet. Nem külömb a helyzet a vasúti sorompón túl sem, ahol keskeny, de földút közepén vi! lanyoszlopok ágaskodnak. A ta­nácskozás odajut, hogy a rende­zésre itt terveket kell készíteni, amelyeket a MÁV-va! is meg kell tárgyalni. A további problémákért itt nem kell messze hajtatni. A Remény utca elején salakjárda kell szegély­ével. A Táltos-utcában úttest-javt tás, hogy a pocsolyák eltűnjenek. Az utcatorkolatnál vízfotyóka épí­tése. Az egész városrész legnagyobb baja a közkút rendszer. Pedig a közmű olt van az úttest alatt, de a múltban az egyéné csatlako­zást tiltotta a városi szabályren­delet. A reakciós szabályrendeletet a szocialista városvezetőség meg változíatta. Bárki egyénenként is kérheti a vízvezetékhálózatba való bekapcsolását azokban az utcák­ban, ahol a közművet már lefek­tették. Ahol ilyen nincs, ott a ház­tulajdonosok 10 százalékának csat tokozásával megépítik. A gyárváro­siakon magukon ínó egy kicsit a pénzen is!) múlik, hogy a közkút lielyett a kényelmesebb és egész­ségesebb vízvezetéket válasszék. A többi kisebb útjavítási kíván­ság közül kiemelkedik a Géza-utca kérelme, amely' a zsákutca meg­nyitását kéri. Az utcanyilásnak az országút vonalában fekvő több­lakásos alacsony ház állja útját. A tanácskozó városvezetőket körül állják a Géza utcaiak és élőszóval is megismétlik a kérésüket. Ott helyben elhalározták: a tiá/kisajá- tílási eljárási haladéklalanul meg indítja a város, hogy a Géza- uícaiak az „indiánösvények“ he­lyeit utcán juthassanak a főút­vonalra. A sűrű ködben tartott szemle fellebbentette a látóhatárt Gyár­város fejlődése előtt. R. E. Pécs város iislíözlö távirata az MBP vezeüségéiiez Pécs vávos tanácsa pénteki ülé­sén megemlékezett a Kommunisták Magyarországi Pártja születésének harrttlncadik évfordulójáról és eb­ből az alkalomból az alábbi táv­iratot küldte az MDP Központi Ve­zetőségének: Pécs város tanácsa a mai napon tartott ülésén meleg szeretettel emlékezett meg a Párt fennállásának harmincéves évfordu­lójáról és ez alkalomból a maga és város dolgozói nevében üdvözli a magyar kommunisták harcos munkájának hatalmas rredményét, a Magyar Dolgozók Pártját és annak vezetőségét, élén Rákosi Má­tyás fölitkár elvtárssal. Kranez Pál polgármester. Tarlóba vetett búzáért őrizetbe vettek három nagygazsfát Az őszi munkálatok saabotálása miatt a szigetvári rendőrség három Mákot vet: őrizetbe. Nád’asdi Elek 43 éves górösgal-pusztai kutaknak a földosztás előtt 747 holdas birto­ka volt, jelenleg 07 hold birtokon gazdálkodott. A vetésterve: úgy szabotálta, hogy minden egyes ve­tési sor között az 5—ő centis tá­volság helyett negyedméteres távolságokat ha­gyott ki. A százholdas Fodor Géza 42 éves patai basaparaszt az őszi búza alá csak 5—6 centiméter mélyen szán­totta meg földjét és aztán vetet:. Ezenkívül három holdnyj területen tarlóba vetette a búzát. A felsza­badulás óta birtokát teljesen elhanyagolta. Nagy Szőke István patai 53 hol­das kulák ugyancsak három hold tarlóba vetette búzáját, fél hold földből a burgonyát nem szedte ki, a burgonyatermés nagy része emiatt elpusztult. Két hoidnyi bab- termése még most is kint van a földjén leszeded enu.. A szabotáló Mákokat átkísérték a pécsi ál­lamügyészség fogházába. A Magyar Rádió a Magyar Dolgozók Pártjának november 20-án a Magyar Kom­munista Párt 30. évfordulója al­kalmából a Sportcsarnokban tar­tandó nagyaktivájáról nem ad helyszíni közvetítést, ellenben a Hangos Híradó keretében (szomba­ton este 21 órakor) öangképeket ad Rákosi Mátyás beszédéből és a nagygyűlés lefolyásáról. Helyszíni közvetítésben Rákosi Mátyás mi­niszterelnökhelyettes beszédének teljes szövegét közvetíti a rádió november 27-én, szombaton dél­után 18 órakor a Magyar Dolgo­zók Pártja központi vezetőségének üléséről. Béucs duiáes takaUkasködiU IDŐVEL és ANYAGGAL A Széchcnyi-akna gépházának hatalmas terméből irányítják a bánya részire a sűrített levegőt, ami a réselőgépek, fúrógépek és turbók meghajtására szolgál. A bányászok élete és a termelés függ az itt lévő gépek működésétől. — A tiirbálégsürítö készüléket az indulásnál és a leállásnál két em­bernek 25—30 percig kellett kéz­zel meghajtani, vagy leállítani, and nehéz és fáradságos munka — meséli Bérces Lajos elvtárs, üzemi lakatos. — Ezért elhatároz­tam, hogy a kézi meghajtást gépe­sítem. Egy használaton kívüli légmotort úgy alakítottam át, hogy tökéletesen megfelel a turbólég- sürítö indítására és leállítására. Ezáltal naponta számottevő idő­megtakarítást sikerült elérni. — A turbóiig sűrítő egyik csap­ágya állandóan 70 fok körüli me­legben jár. Ezáltal olajpára kép­ződik Ezt a múltban kivezették a szabadba és sok ólai ment ve­szendőbe. Bérezés elvtárs elhatá­rozta, hogy nem hagyja elveszni a drága olajat. Hűtőkészüléket szer­kesztett, ami az olajpárái lehűti és azt felfogja. így naponta egy kiló olajat sikerül visszanyerni mondja Bérezés elvtárs. — Az a célom, hogy a munkakörömben található egyéb hibákat is kiküszö­böljem, mert az idő- és anyag- megtakarítással elő tudom segíteni a termelési költség csökkentését. Több pénz jut ezáltal egyéb beru­házásokra és üzemünk korszerűsi- Igy beszél a műhelybizalmi Bér­ces elvtárs, a régi mozgalmi har­cos, aki nemcsak munkahelyén végzi el példáson kötelességét, de az erzsébettelcpi párt- cs szakszer­vezeti életben is vezető szerepet tölt be. 4 Párt SO esztendeiének történetéből és a bőripari munkásvértanuk A BŐRIPARI MlINKÁSSVf; úgy emlékszik vissza Simon Fcrcncrc, mint a legjobb elulársra, aki éle­iét teljes egészében u mozgalom ügyének szentelte. Tekintélye és népszerűsége túlnőtt a szakmán. Tudása és áldozatos munkája be­csületet szerzett neki a többi szak- szervezetben is. 1957-ben lelt tagja a bőrös szakszervezetnek s be­lépése után hamarosan bekapcso­lódott a mozgalomba is. Rövid idő alatt élre került s mikor a Kom munista Párt a szakszervezetek kommunista frakcióvezetői részére elméleti és gyakorlati oktatást szer­vezett, Simon elvtárs is a kijelölt hallgatók között volt. AZ ELŐADÁSOK tárával voltak összekötve: jegyzeteket konspirá- ciás okokból nem tehetett készí­teni s megfelelő irodalom is altg állt rendelkezésre. A tanulás nem volt hát könnyű. De Simon Fe­renc kitartó munkával elméleti té­ren is igen jelentős fejlődést ért el és mint a legjobb hallgatók egyike fejezte be a tanfolyamot. Ettől fogva biztonsága és határo­zottsága csak még erősebb lett. Dolgozott a bőrös szakszervezet­ben, a szakmaközi frakciók egyik vezetője lett s hasonlókipcn a szak­szervezeti ellenzék egyik élharcosa. Szakmai bcrmozgnlmat szervezett, személyesen is résztvett a nemes- fémipari sztrájk őrségének meg­szervezésében. MINDENÜTT OTT VOÍ. Tahnt har­colni kellett az elnyomás és ki­zsákmányolás ellen. 19ií-bcn, mint a boripari munkások szakosztályá­nak elnöke és mint a központi ve­zetőség aelnöke, a területi bizott­ság utasítására bujdosásbament és az illegális mozgalom szakmai bi­zottságának titkára lett. I9i2-ben mint a függetlenségi mozgalom egyik legjobb harcosa, lebukott s ugyanebben az esztendőben Vácott 7 évre ítélték. Mikor a felszabadító Vörös Hadsereg már Vác felé kö­zeledett, I9ii október 15-én Ko­máromba, majd Németországba hurcolták, ahonnét többé nem tért vissza Vele együtt vitték a halálba legjobb munkatársait; Bomhányl János, Szeibert János, Bnktni I Gyula, Pintér Rezső és Tóth Pál • elvtársakat. A kőbányai egyházközség fiataljai is szembefordultak Mindszerstyve! A kőbányai egyházközség fiatal­jai november 18-án, csütörtökön összegyűltek Balázs György kő­bányai plébános lakásán, ahol megtárgyalták a kispesti kongrega- nisták nyílt levelét és plébánosuk jóváhagyásával arra — minden egyházközségi ifjúsági csoporthoz szóló — levélben válaszollak: „Pécsett a Szent Mór kollégium­ban megszólalt a rég várt hang és kétségbeesésünk, remórtytelensé- giink eloszlott, elénk tárul a kiút. szembefordulni Mindszentyvel. Azóta bebizonyosodott, hogy másutt is hasonlóan gondolkodnak a ka­tolikus ifjak, a kispesti kongrega- nisták is felemelték szavukat, le­rántották a leplei lelkűk megrontó­járól, P. Rlembaláról, aki nem más, mint közönséges bűnöző, Kérünk minden egyházközségi cso­portot, siessenek egyházuk szerve­zeteinek megmentésére. Forduljanak szembe ök Is Mind­szenti hercegprímással, amíg nem késő. Kérve-kérjük szü­leinket, a katolikus ifjak szüleit, most legyenek gyermekeink segít­ségére. Kérve-kérjük igazi veze­tőinket, Krisztushoz hű pásztorain­kat, vessenek véget Mindszcnty működésének és nyissák meg egy­házuk új, boldogabb korszakát.“ A felhívást a kőbányai egyház­községi fiatalok huszonhárom tagja írta alá. 4 Hirdi Kenderfonó munkásainak felhívása a dolgozó baranyai pariassfsághoz 9 Mer és les foto!» imszn A Hirdi Kenderfonó dolgozói a-z alábbi felhívás közlésére kérték fel a Dunántúli Naplót: Az államosított Hirdá Kender íonó é> Szövőgyár dolgozói felhívjuk a dolgozó parasztság figyelme- arra. hogy az 1948—49 ermelési évadban kender és len termelés sei fokozottabb mértékben foglalkozzanak. A három­éves terv előirányzatában 1949 év. ben 30.000 kát. holdon kender, 10.000 kát. holdon pedig len: kell az országnak termelni ahhoz, hogy cé­lunkat meg valósíthassuk, a kender és lenárugyáraink mun kiját biztosítani tudjuk. Annak ellenére, hogy Magyarország nagyrészt agrárállam, ebből a ké" ipari rostnövényből, mely az or­szágban igen jó eredménnyel ter­melhető, külföldről ebben az évben még behozatalra szorul unk és Így országunk egy év alatt 10 millió fo- rinto- volt kénytelen len., és ken­derrost behozatalára kiadni. Az emlrett terü’eten való terme­lés szükséges abból a szemporrbó! is, hogy üzemeink kapacitását jobban ki­használhassuk. Ezáltal önköltségünket is csökkent, hessük. Eljön nemsokára az az idő, amikor a nagyobb termelés és ön- k&Wségcsökken és köve’keztében a do’gozó parasztság olcsóbb áron juthat a jó minő­ségű kender és ienáruhoz. Érdeke a dolgozó parasztságnak a kender és jentermelés azért is. mert a paraaz ság számára kiíize őrlő és V a kóróbeváltásj ár összegét a ke­reskedői árnál sokkal olcsóbban, gyári áron juthat kender és lenáni- hoz. Felhívjuk a falusi földműves- szövetkezetek figyelmét arra, hogy szervezzék meg e kender és len ter­melés' a jelentkező gazdák között Tisztogatás a baranyai jegyzői karban A vármegye alispánja nyugdí­jazta Percsy József siklósi főjegy­zőt, Orbán György bereroendí és Tiborc Imre villányi körjegyzőket. Felfüggesztene állásától Molnár János köikedj körjegyző- és Gyu­lai Gábor versendi segédjegyzö! Az alispán! intézkedésre az adott okot, hogy a fé’reáfCPoit jegyzők egyik része hanyag, neiptörödöm- séggel kezelte hivatali ügyeit, má­sik részük pedig nem íogta fel az. őszi mezőgazdasági munkáik naqv gazdasági és politikai jelentőségét Olyan Is akadt köztük, aki a mun­kái áfásáról va'ótlan adatokat jelenteti felettes hatóságának. Az alispán} intézkedés arra mutat, hogy a vármegye közigazgatásá­ban is megkezdődött a demokrácia szellemében való - tisztogatás. DUtWSXC — A budai külvárosi egyház- község asszonycsoportja 21-ém va­sárnap tartja szokásos őszi müso ros jótékonycé'.ú táncestjét. Kez­dete este 7 órakor, belépődíj 2.50 forint. Tombola, olcsó büffé.

Next

/
Thumbnails
Contents