Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-17 / 239. szám
6CS, ms OKTÓBER 17. VASÄRNZ e., 2é9. sz. Ara 60 fill. APIO A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ERŐS FEGYVEREI Ma kezdi meg tanácskozásait a ■agyar szakszervezetek XVII. tagresszusa. Ez a kongresszus tyan időben ül össze, amikor a (ánzetközi munkásmozgalom ke- feuy megpróbáltatások, új nagy- Rrű harcok előtt áll. Küzdelmek fett, amelyekben eddig is ki- kelkedő szerepet vitt a Szakszeriét! Világszövetség, a világ mun- ifeosztályának erős bástyája és |úci fegyvere. Soha még ilyen [»"égben nem sorakoztak' fel a Pgozók, mint na, amikor 65 fe&zet 70 mitlió munkása emeli '«gasra a Szakszervezeti Világ- 'Svetség zászlaját, amikor az im- ktalizmus elnyomása alatt tar- fc nyugati országokban is erőtök a munkásegység és sorozatos Harcokba fullad a munkásárulók IVségbontó kísérlete. A nemzetközi szakszervezeti izgalom a munkásosztály egy. Véért folytatott harcban nőtt >9gyá. hatalmas méretűvé, a vili békéjéért folytatott harc ki- telkedő tényezőjévé az egykori A munkáskörökből és szakegy- fekböl. Tépázták ezt a mozgal- *t a munkásság minden rendű 1 rangú árulói, de erejét nem Hta megtörni sem rendőri üldö- sem az opportunista és 'fájktörő jobbol^li szociáldemo- *ta munkásvezérek mesterkedése. 1 világ szervezett dolgozóinak IVséges frontja szilárdan “•veri * is vissza azokat a támadáso- amelyeket a Blumok, Peyerek, 'tagatok, Jouhaux-k és társaik feznek belülről a munkásmozga- fe ellen és amelyeket Irving jjhvuok és Deakinek kívülről fezeinek és tüzelnek tőkés gaz- '!k utasítására A Szakszervezeti Világszövetség, "aly magában foglalja a Szov- *únió hatalmas szakszervezeti ágaimat, a népi demokráciák 'kializmust épitö szakszerv er e- "• a nyugati országok és gyárai népek imperializmus ellen} 'teában eggyékovácsolódott 6zak- hvezeteit, ma jelentős tényező- « békefrontnak, olyan tényező. ! amely rettegésben tartja a fertők és dollármilliók urait, amellyel politikájukban napról- fera számolniuk kell. A szakszervezeti mozgalom ma ^méretekben nemcsak a mun- feasztály gazdasági fegyvere, ífecsak a dolgozók bérkövetelést és pillanatnyi helyzetének javít ás át itüzte ki zászlajára, ffem ezen túlmenően (régen elütve a kérdést, politizáljanak-e szakszervezetek) harcosa a szo- “'zmusnak, harcosa a munkás- “*ály hatalomra jutásának A harc Nészetesen mindenütt más eszekkel folyik, a francia munkás S sztrájkokat yív a - hazai és J*rikai nagytőke rabszolgapoli- J*ia ellen, a magyar munkás * bakban és műhelyekben a mun- . termelékenységének nővelésé- . építi a szocializmust. A nyu- i* országokban a dolgozóknak , 4 szakszervezeteknek, a legvé- jpbb ellensége a,tőkés államha- a dolgozók'minden megoldására börtön. bíróság, vdörtsorlüz a válasz a hátaié birtokosai részéről. A népi , nkratikus országokban a dol- e nép, a munkásosztály van jl^hion és a szakszervezetek, a í* demokratikus rendszer fontod E»szai. é^kben az országokban a szak- Oézeteknek egész új íeladatok- I kell moghirkózniok. Ezeknek Megérkezett a szovjet küldöttség a Szakszervezeti Kongresszusra SaWan. a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának nyilatkozata *öa lóknak megoldásában hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának tapasztalata, Lenin és Sztálin tanítása. „Fejlettebb formájukban a szakszervezeteknek — mondotta Lenin elvtárs — a szocialista ha. talom szerveivé kell válniok és így a többi szervezetekkel karöltve keil együttműködniök a gazdasági élet szervezési alapelveinek életTekeltésében". Ebben a szellemben kell nekünk ls megszabnunk szakszervezeteink fejlődésének irá. nyát, amikor új korszak előtt állunk a magyar munkásmozgalomban. A ma megkezdődő szakszervezeti kongresszussal egyidöben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a Szakszcrvezelj Tanács és ha visszatekintünk a magyar munkásmozgalom elmúlt évtizedeire, akkor tudjuk értékelni csak igazán szakszervezeteink hatalmas megerősödését és megnövekedését. A magyar munkásmozgalom minden lapját kiontott munhásvérrel írták. A dicsőséges harcokat, a hatalmas, parasztok tízezeréit meg. mozgató aratósztrájkokat, a bá- nyászság küzdelmeit olyan korszakok váltogatták, amikor * a mozgalom zsákutcába került, amikor Peyerek és Szederek elárulták a dolgozók alapvető érdekeit, amikor az opportunista vezelők megpróbálták az egész munkás mozgalmat az árulás mocsarába süllyeszteni. Ki ne emlékezne a szégyenletes Peyer-Bethien kézfogéra, amelynek egyik megállapodása volt a íöldmunkásság szervezkedésének elárulása, vagy a jobboldaliak sztráiktöréseire. Pe. yer egyezkedéseire a MÁK uraival és tC'bi nagytőkésekkel, a pécsi bányászok elleni csendőrsortfizre? Ki nem emlékezne azonban a kommunisták meg nem alkuvó harcára is a szakszervezeti mozgalmon belül, a Szakszervezeti Ellenzék működésére, a munkás- árulók sorozatos leleplezésére és arra az önfeláldozó küzdelemre, amelyet haláltmegvető bátorsággal folytattak a Horthy rendszer idején a munkásság alapvető követeléseiért. Ma a véres harcokat a békés építőmunka váltotta tel. az ellenséges államhatalom összedől! és a dolgozó nép állama épül ebben az országban. Ennek megfelelően a szakszervezetek feladata döntően megváltozott. Elsőrendű kötelességünk ma nemcsak a mun. kások közvetlen- anyagi köteleseiért küzdeni, hanem azért is, hogy a gyárakban emelkedjen a termelés, hogy minél többett, minél jobb minőségűt, minél olcsóbban tér meljen a dolgozó, hogy megszilárduljon a munkafegyelem, hogy végetérjen a pazarlás, a kártevés, hogy az üzemekben és a gyárakban mindenütt sikerrel foHyon termelő munka, a szocializmus építése. Ezekről a feladatokról írta Lenin elvtárs: „A szakszervezeteknek, mint a kommunizmus iskolái, nak kötelességük, hogy a munkás-' tömegek mindennapi életének minden követelését kielégítsék azáltal, hogy az állami újjáépítés munkájába fokozatosan bevonják a dolgozó nép legszélesebb rétegeit, programunk eszméivel állandóan megvilágítva, vezetve őket ' a sajátos feladatoktól az általáno- i sak felé, fokozatosan emelve őkel a pártonkivüliségből a kommunizmus felé”. ^ Mindebből következik, hogy a szakszervezeteknek hatalmasan megnövekedett nevelőfeladaluk A Szakszervezeti Kongresszuson résztvevő szovjet szakszervezeti küldöttség szombaton délelőtt érke zett meg a budaörsi .repülőtérire. Fogadására megjelentek Kossá István iparügyi miniszter, Harusiyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke, Apró An faj főtitkár, vaia mint a kulturális és társadalma egyesületek képviselői. A szovjet küldöttség tagjait Apró Antal főtitkár üdvözölte a Szakszervezeti Tanács nevében. Szolovjev, a szovjet küldöttség vezetője válaszában tolmácsolta a szovjet munkásság baráti üdvözletét. A Szovjetunió dolgozói nevében sok sikert kívánt a magyar munkásságnak a hároméves terv sikeres teljesítésé he* és a magyar demokrácia további megerősödéséhez Szombaton dőlteán érkezett meg repülőgépen ;■ szakszervezeti kon gresszusra Silteái,. a Szakszerevezeti Világszövetség főtitkára, valamint a francia, lengyel, olasz, holland, angol, csehszlovák, finn é= kínai küldöttség A budaörsi repülőtéren ünnepé lyeßen fogadták a külföldi vendé gekel, akikéi Apró Antal fóti'ká-' üdvözölt Hsnrsúlycv?' beszédében. Irigy '> e a magyar szakszervezeti kongresszus a szakszervezetek nem- . zetközi együttműködését és a szakszervezeti világszövetség egységét is védeni akarja. Az üdvözlésre Sillant válaszolt. Azzal a meggyőződéssel jöttünk Magyarországra a Szakszervezeti Tanács ko.ngresz.su sár a t- mondotta egyebek között, hogy a mai Magyarországon gazdasági, politikai és szociális téren, egyaránt megvalósuljanak azok az eszmék,- amelyek bizonyos alapját alkotják a munkásosz'ály nemzetközi kap csőfalainak. Megnyílt a kon gress*ns« kiállítás A parlament kupolacsarnokában szombaton délután Harustyák József. a Szakszervezeti Tanács elnöke megnyitotta a kongresszusi kiállítást. Megnyitó beszédében méltatta a XVII. kongresszus je lenlőségét, majd a kiállítás anya gát ismertette. A kiállítás anyaga bemutatja azt a távlatot, ahonnan a Szakszervezeti Tanács 50 évvel ezelőtt elindult és szemléltető bizonyítékokat is szolgáltat arra, hogy milyen szörnyű elnyomatásban élt a magyar nép a felszabadulás előtt. A magyar szakszervezetek az elmúlt őt év alatt igen sok kemény harcot vívtak az elnyomás ellen. A felszabadulás után pedig a szakszervezeti mozgalom országos mozgalommá vált és nagybon hozzájárult hazánk demokratikus átalakításához. A Magyar Dolgozók Pártja köz ponti vezetősége nevében Orbán László mondott beszédet, rámutatva arra, hogy a kiállítás a munkásosztály harci készségének bizonyítéka. Kiéleződött o helyzet a francia bányavidékeken A francia belügyminiszter az utóbbi napokban egyre jelentő-, sebb /endőri erőket irányított az északfranciaországi bányavidékekre, ahol a fegyveres erők jelenléte természetesen nyugtalanságot keltett. Az incidensekre való hivatko zással a bányamunkásság szakszervezete bejelentette, hogy hétfőn 24 óráig figyelmeztetésül még a biztonsági osztagok sem szállnak le a tárnákba. A 18 nap óta tartó hánvász sztrájk eddig 5.560 millió frankba került, ami löbb mint a bányászok követeléseinek egy évi teljesítése Dftvgiyá ^ a frankot * 2 3 Parisból jelentik: Az arperikaí lapok két nappal ezelőtt beszámoltuk arról, hogy rövidesen sor kerül a francia frank ■értékének csökkentésére. A Telepre^s jelenti Párisból, hogy a péntek délutánt párisi sajtó szerint az egyik pénzügyi főfiisztviselő közölte, szombaton jelenik meg a Sr-aciik értékének csökkentéséről szóló rendelek Az eddigi tüvatálos árfolyam szerint egy dollárért 214 francia frankot, egy • fonísterliflg- é-t 870 francia frankot fizettek. Az új árfolyam szerint egv dollár 264 frankot és egy fontsterling pedig 1060 frankot ér. A frank értékcsökkentésének következményei áz alábbiakban foglalható össze: ]. Franciaország a dollárért vagy foní-si tértim gért vásárolt nyersanyagokért — például az amerikai szénás és az ausztráliai gyapo'ért — 20 százalékkal többet fizet, mint eddig és így a belföldi árak további emelkedésre kell számítani. 2. A# üzérek, újabb óriási nyereségekre tesznek szert. 3. A Mar shal".-terv értelmében nagyarányú amerikai tőkebefektetések lesznek Franciaországban. Mint Párisiből jelentik a CGT kongreszsusa kiáltvánnyal fordult Franciaország és a világ dolgozóihoz. A kiáltvány felhívja a népeket, küzdjenek a Marshall-terv terheitől való megszabadulásért és a nemzeti újjáépítési terv meg- 1 valósításáért. Követeli a békepoiilikát, valamint a Szovjetunióvá/! és a világ valamennyi békeszemető államával való együttműködést. Felszólítja a népeket a háborús usztftók, elleni harora iis. Ttiorez a francia konwányyáttigés szükségéről Tborcz. a francia kommunista párt főtitkára pénteken mondott beszédében — mint az JdTl jelenti Páráiból — hangoztatta, hogy mi- óíti nincsenek kommunisták a kormányban, a legfontosabb élelmezési cikkek ára több mint háromszorosára emelkedett, a munkabérek ezzel szemben messze elmaradtak. Csak a kapitalisták haszna növekedett rendkívüli módon. Az általános árcsökkenéshez, a munkások sorsának megjavításához más politikára. más kormányra van szükség. Tiltakozott Thorez Austinnak a francia belügyekbe való beavatkozása és az amerikai kommunisták üldöztetése ellen. Kétéves terv Kele»németorszégban Berlini jelentés szerint a németországi szovjet övezet lakossága idegen segítség nélkül saját erejéből! hajtva végre a kétéves terv gazdasági tervelit. A terv pénzügyi fedezésére belső kölcsönt bocsátanak ki. összhangba hozzák a szovjet övezet és Berlin termelését. E terv keretében sok munkalehetőség nyitik a nyugatberlini munkanélküliek számára A közszükségleti cikkek fokozott termetesével Kelet-Németországban egyre több szabadáru kerül piacra Az amerikai ellenőrzés alatt álló tempefhofi repülőtéren záiróöveze- tet létesítettek, amelybe német személyzet nem teheti be lábát. , neu verni, d lermeies avhivic* i kérdései felé való fordulással egy i pillanatra Sem tévesztve szem glől a i munkásság érdekeit, de felszá- , moini a laza normákat, megszün- i telni a jogosulatlanul felvett mun- i kabérek körül tapasztalható yis*- 1 szásságokat. feléleszteni a dolgozók : felelősségét saját üzemük, saját országuk iránt. A szakszervezeti mozgalom járult sok tekintetben hozzá: a Magvar Kommunista Párt, majd a Magyar .Dolgozók Pártja útmutatása és vezetése alapján a népi demokrácia eddigi sikereihez. A szakszervezetek a jövőben is ezt az utat kívánják járni, erőben meggvaTapodva, szocialista őntu dalukban megerősödve, szilárdan a népi demokráciáért és a békéért folytatott harcban, egy táborban a világ milliónyi dolgozójával.-Kö- szöntjiik a Szakszervezetek XVII kongresszusát, amely jelentős lé pésekkel viszi előre a magyar munkásosztályt a szocializmus épí léé ének útján. van, hogy iskolázniok kell az e »maradt rétegeket, hogy emetniö kell a munkásosztály politikai öi ódáiét, hogy szakadatlanul nem tömegek uszályában, hanem a ti megek előtt kell járniok. Előfo ! dúlt nem egy alkalommal a múl * ban. hogy egyes szakszerveze vezelők és, tagok abban látU . felada'ukat, hogy ä normák la? < fását szorgalmazták, hogy^tev kenységük vég nélküli siránko/á ban merült ki. Ezeknek a hang: tafoknak most határozottan vég
