Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-15 / 237. szám
1M« OKTÓBER 1« DUNANTTTLI NAPLÓ VÁROSHÁZI ORJARAT u MDP kösségpolitikai gyűlésén elhangzott panaszok nyomában I helyszíni szemle alapján azonnal orvosoltak számos sérelmet A Magyar Dolgozók Pártjának szervezetei a közelmúltban 'árospoli ikai gyűlést tartottak, amelyeken a város vezetői tartottak beszámolót, egyúttal meghallgatták az egyes városrészek lakóiak panaszait és városfejlesztési kívánságait, ötle'eit. Az indokolt **' részben megvalósítható kívánságokat azután eljuttatták a város Vezetőségének, amely „őrjáratot" indított a panaszok nyomán, — A helyszíni szemlén résztvett Krancz Pá' polgármester, a város pénzügyi és műszaki tanácsnoka, valamint a MDP részéről Horváth Gyula és K'otz Alajos törvényhatósági bizottsági tagok. Sürgőben öntöxőautőt kell vásárolni Az első állomás a Kossutb-téri Piac. Itt a szemét gyűjtőket hiányolták. Rövid megbeszélés: A ttae'ér a jövőévben a vásárcsarnok, illetőleg fedett piactér megépítésével á Bajcsy-Zsilinszky-ut- niba kerüft. Komolyabb beruhá- *ás tehát felesleges pazarlás lenne. HATÁROZAT: Ideiglenesen nagy *nemétgyűjtö ládákat helyeznek el * fér peremén. A Majláth-utca lakói a felszálló nort kifogásolják. Szemtanuk vályúnk, hogy minden okuk meg van rá. Már egyetlen lovaskocsi is **aharai számumhoz hasonló port Ver fel. Pedig nem is egy kocsi ®*'-®d át naponta az utcán, HATÁROZ AT: A* üzemek költ- nevetésében az Öntöző-autó be. •‘érzését sorrendben előre kell •ózni. hogy öntözéssel portolanít- ®*ssák a portengerbe fulladó pé- esi utcákat. Megsürgetik a vasúti felüljáró megépítését I. A vasúti felüljáró a Bajcsi Zsi; 'toszky-utcában. Régi kivánság és nagyon indokolt. A sorompó le- tresz‘ése megakasztja a forgalmat, •»nek e’mu'asztása pedig végzetes •íerencsétlenségeket okozhat.. Ai *nlüljáró megépitése alaposan in- Íjo’íolt tehát, de kb. két és félmil- ''óba kerülne. A tervek készen is 'annak. Az utcaszintjének emelése ’j'ár a Zólyom utcánál kezdődnék *• a sínek felett érne cl a 3.5 méteres magasságot. Erre pénze nincs a városnak, de nem is kell, mert a közlekedési minisztérium veszi át Harkányig ezt az útvonalat már a legközelebbi időben. HATÁROZAT: Az errevonetko- zó tárgyalásokon szorgalmazni kell az objektum megépítését az állam által. Orvost kap a Kertváros,i rendesni kell a Lenin-teret A Megyeri-Kertvárosban nincs orvos — állunk meg a következő panaszná' — és a telefonpóznát rögzítő drót orv akadályként húzódik keresztül a gyalogjárón. HATÁROZAT: a város intézkedett or' oslakásról — a lisztilöor- vos gondoskodjék orvosról; a postához átírnak: rögzítse máskép a ’c'efonpóznát. A Lenin-tér az ál'omásépiilet előtt hepehupás, kisméretűek a víznyelők. Eső idején emiatt tengerré válik a tér. A Ráth-'elepiek járdát kémek. HATÁROZAT: a tér a villamos megálló vonaláig a MÁV tulajdona, ugyanígy a Ráth telep útvona. la. Felszólítják a MÁV oh rendezze a,teret. Parkosítsa a Kelferer- yendéglő előtti fakerítése® térséget és tegye szabaddá a járda folytatását a Szabadság-utca sarkáig. Játszótér a Fiume- uteai iskolának A Fíume-utcai iskola előtti tér. Itt halmozzák össze az esőzések alkalmával feltorlódott hordalékot és az aszfaltjavításból * származó törmeléket. Takarékos megoldás, mert ezeket felhasználok útjavításoknál és így nem kel' messziről fuvarozni, de nem szép és nem igazságos, mert a Fuimeiskola udvara kicsi, a teret jól felhasználhatná a népes iskola gyermekserege. • HATÁROZAT: a fér egy tekintélyes részét használatra megkapja az iskola. A háromszög északi csücskének parkírozás! tervét el. készítik, figyelembe véve az ide- építendö knttúrház elhelyezését, a herdalékgvüjtésre más helyet keresnek. A hordalék felgyülemlésének megszüntetésére végleges megoldást csak az esővíz elvezető nagy csatorna megépítése hozhat. Ennek megépí'.cséhez közel {élszáz millió kellene. Addig mindig rom- 'anak az utcák és ' százkocsiszám fuvarozza el a város az esőhozta hód»! ékhegyeket. Megkezdődött az MDP funkcionáriusok felülvizsgálása A Magyar Dolgozók Pártjában megkezdődött a funkcionáriusok felülvizsgálása. A párt központi vezetősége 40 bizottságot küldött ki, amelyeknek feladata a megyei, nagybudapesti, kerületi és nagyüzemi pártbizottságok, a járási és városi végTehajtóbizottságok, a tömegszervezeti, közigazgatási és termelési vonalon fontosabb pozíciót betöltő funkcionáriusok, továbbá azoknak felülvizsgálása, akik a további vizsgálatot végző bizottságokban fognak césztvenni. A kiküldött 40 bizottság Nagy-Budapest valamennyi kerületében és üzemében, ezenkívül Északpest, Baranya, Csongrád, Nagy-Szeged, Bihar, Heves, Esztergom, Komárom, Hajdú, Szolnok, Abaúj Csanád, Fejér és Szatmár megyékben kezdte meg működését, Békés megyében pedig már be is fejezte. A bizottságok megvizsgálják, milyen tevékenységet folytatott az illető funkcionárius a felszabadulás előtt és után, hogyan végezte plártmunkiját és hogyan teljesíti kötelezettségét a demokráciával szemben. A vizsgálat eredményét nem közük, mivel a döntés a párt központi vezetőségét illeti meg. Azokban a megyékben, ahova a bizottságok még nem jutottak el a jövő héten kezdődik meg a felülvizsgálás. Elfogták az érdi orvosrablás tetteseit A múlt csütörtökön Fodor Pált, az érdi OTI-körbet főorvosát beteghez hívás ürügyével kicsalták az Ilka-majorba. Ott négy férfi fegyverrel arra kényszerítette, hogy feleségétől levélben 100.000 forint váltságdíjat kérjen. Fodort megkötözték és Sóskút közelében egy hét méter mély kőbányagödörbe dobták. Két nappal később találták meg. A nyomozás eredményeként szerdán elfogták Schrank Sqhdor érdi földművest, aki annakidején távbeszélőn kihívta az orvost, majd az 6 vallomása alapján csütörtökön elfogták két tettestársát, Schrank József földművest és Nagy József kőfejtőt. Valamennyien beismerő vallomást tettek. Elmondták, hogy az orvosrablással egybekötött zsarolási kísérletet Vidéki Antal sóskúti kőfejtő tervei szerint hajtották végre. Vidéki Antal kézrekerítésére országos körözést rendeltek el. A város egész területére vonatkozó panaszok és- indítványok megvizsgálása több papot igénylő munka, amel'Hgket folya- matosan végez el a város vezetősége, élén Krancz Pál polgármesterrel. aki egy-egy vita eseténmindíg a do’gozók, a város közönsége javára dönt. Végetvelnek a nagykereskedők bűnös élelmiszerspekiláciűiának Szakszervezeti küldöttség járt Krancz Pál polgármesternél A szakszervezetek küldöttsége csütörtökön délelőtt felkereste hi- vatalában Krancz Pál polgármestert és beadványt nyújtott át, amelynek tartalmát élőszóval is ismertették. Az előadottak szerint e szakszervezetek vezetősége ellenőrizte a piac árait és megalapította, hogy a piaci kereskedők indokolatlanul magas árakat számftanak egyes élelmi cikkekért Egykor sztrájkkal és bérhatrcal, ma a termelékenység emelésével 1 MOZIK JLL APOLLO Ar 1W*. ívi SZTAtlN-DÍJ Egy életen át Egy ridéki tanítónő hősi«« Uflzdelnje a ♦t»dat?an<*á»J r.llea Uránia UBORKA, o repülőtér gyöngye Wacagtft', yenés rtjgfátók P s a és Sivatagi13-ak ^ férfi és 1 nő. Hősdemég I Irgalom ! A J«ndi*l«t íilmf*. — Fösiergplök : \’oTOsrcel«T, Kuzmina és Cisrtjakog Knarfásolf • WLlp—UHAM-PM« — 6 ea 8 orahor küzdenek a szocializmusért a vasasok HüKMAMN IL őszi tánciskolája októbei 20 án szerdán Oldódik a Ncegylotben '«is« SAMBA tanító* . Betöréses lopás miatt a rond- I őriwthe ve — e Iveszvics .Yörgy pécsi lakost, mert Szomor 'túrás kökénypuszr.ai gépészko- műhelyébe »z ablak feltörése behatolt ''és onnan a mester 1 e f sz ámkésizletöt elwiéte-. Beslics Antal. Jandó Vendel, Mattenheim Imre és még néhány — azóta elhunyt — pécsi vasas 1903-ban hozzáfogtak, hogy a kis műhelyekben szétszórtan dolgozó vasmunkásokat szakszervezetbe egyesítsék. Munkájuk nehéz volt, éppen mert a vasasok elszórt kis lakatos és kovácsmühclyekben dolgozva ritkán jöttek össze, egyen- kint kellett valamennyit meglátogatni vagy olyan alkalmat találni, amikor néhány vasas összejött. Beslics Antalék szívós szervezőmunkája mégis eredménnyel járt. 1905-ben és az utána következő években már bérharcokat tudtak kezdeni. Nem voltak ezek nagyarányú harcok, forradalmi megmozdulások, csupán az a néhány pécsi vasas kért néhány krajcárral lobit bért, emberségesebb bánásmódot munkaadóitól. Először csak kértek, de később az építömim- kások és bányászok bérharcai idején a vasasok is marokra szorították a kalapácsot. Arra, hogy lesújtsanak, már nem volt idő, mert jött az első világháború és a honvédelem első- rendűsége ürügyével elfojtottak minden munkásmozgalmat. A vasasok legjobbjait a harctérre vit ték és csak akkor indulhatott meg újra a szervezkedés, mikor a háború után hazaiért vasasok részt- veheltek a magyar munkásosztály felszabadításának nagy, de sikertelen kísérletében. A bosszút lihegő ellenforradalom a pécsi vasasokat is eltiporta. Csak a külföld kedvéért életfe hívott látszat-demokrácia engedett meg ismét szűkkörű szervez kedést Beslics Antal, mint a vasas cső port pénztárosa ismét ott volt í pécsi vasmunkások élén. a több lelkes szaktársával újra összeková csolta a szervezett munkások él gárdáját. Büszkén élgárdának, a munkások elitjének nevezték magukat az öntudatos veztők, akiknek magatartására és gondolkozásmódjára rányomta bélyegét az anyag, amellyel foglalkoztak. Az acél keménységével álltak ki a kizsákmányolás ellen, amikor 1929 szeptember 1-éij meghirdették más szakmabeli elvtársaikkal együtt a munkanélküliség elleni sztrájkot. A későbbi mozgalmakban tevékenyen résztvett Krancz Pál elvtárs, Klotz Alajos és sokan mások, akik ma is tevékeny harcosai a szervezetnek. Együtt as orsság építéséért A sztrájk azonban nem volt elég a munkanélküliség leküzdésére. Ehhez felszabadulás kelleti, az kellett, hogy a szabad dolgozók hatalmas erejű szervezetei — nem külön a vasasok, hanem együtt valamennyi dolgozó hozzáfoghassanak' a saját országuk építéséhez. Ma a pécsi vasasok nem bérharccal, nem sztrájkokkal, hanem épitö munkával védik a vasmunkások érdekeit. Azért küzdenek, hogy az országnak erős nehézipara legyen és a dolgozó népet szolgáló gépeknek minél nagyobb tömegét állíthassák munkába. OKTOBER 17. Hadifogoly-nap Pécsett! é \ Ádokoiz a hadifoglyoknak! és tevékenységük rossz hattássaf van a piacra jövő termelőkre. Kérték Krancz polgármestert, hogy hatóságával vonja fokozottabb elten - őrzés alá a piaci kereskedők tevékenységét és Soroltassa meg a visz- szaéléseket. Krancz polgármester meghallgatva a dolgozók küldöttsége által előadottakat és úgy nyilatkozott, hogy azokkal mindenben egyetért. A piaci 'kereskedőket * személyesen » ellenőrizte és megállapította, hogy ✓ azok a nagykereskedőkkel összejátszva egyes cikkek árát megdrágítják. .Kirívóan tapasztalható ez a burgonyánál, amelynek termelői ára ma 20—25 forint mázsámkénlt. A termelők, akik verejtéke« munkájuk gyümölcsét ilyen áron forgalomba bocsátják, alávetik magukat a piac természetes áralakulásának, viszont a piaci kereskedők és nagykereskedők ezt a helyzetet Illegális haszon- szerzésre használják fel és a burgonyát 50—60 fillérért árusítják. Elmondotta Krancz eüvítárs, hogy amikor figyelmeztette őket, árdrá gítást követnek d, a?t válaszolták hogy a burgonya ára szabad Ugyanígy jármaik eJ a gyümőícsfé léknél Is. Az alma' terme’ői ára pl —.60—1.— forint Ezzel szemben a piaci kereskedők 1.60—2.60-ná! olcsóbban nem hajlandóik adni. A .tojás ára is indoko’.alil.anut magas, A termelői ára 60 fillér, de a piacon , 1.10—1.20 forintba kerül, ami a fővárosi áron is túltesz. Krancz polgár-mester megállapi- -tása szerint a piaci kereskedők visszaéltek a nekik nyújtott lehetőségekkel. Ez abban jutott kifejezésre, hogy mindazokon a napokon, amikor a Községi terményosztáiya éppen' rájuk való tekintettel elmaradt a piacról, önhatalmúan állapították meg az árakat. Ezekből kitűnik, hogy nem bízható rájuk az élelmiszerellátás piaci része. A Községi Elelmiszerütetn ezentúl minden esetben gondoskodik. hogy a burgonya a piacon is kellő mennyiségben 35 fillére? áron álljon a vásárló- közönség rendelkezésére, de a gyümölcs- és tojásfelhozatal területén is kezébe veszi az olcsó ellátást még ezen a héten. A szakszervezetek képviselői megnyugvással vették tudomásul a polgármester nyilatkozatát.
