Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-13 / 235. szám

Nem lehet tovább elhallgattatni lugoszlávia népeinek igazi hangját! A Jugoszláv Kommunista Pánt áruló veze*6j tovább folytatják ■esterkedéseiket a Szovjetúnió és * népi demokráciák ellen, amelyek­kel visszavonhatatlanul az imperia­listák kanna közé akarják dobn az országot. Ezeket a mesterkedő, eeket a jugoszláv árulók nem tud­ják már azzal leplezni, hogy álszent hűség esküket tesznek a Szovjet, uniónak és Sztálinnak, hogy szov- jeibarátságukról és a bolsevikok iránti szeretetükrói iogadkoznak, hiszen a szomszédos népi demokra­tikus országok és azok vezetői el- •en napirenden lévő ocsmány tá­madások mindenki előtt világosan bebizonyítják, hova vezet ennek a Párt és népellenes klikknek az út­ja. Tttóék a burzsoá nacionalizmus lejtőjén odáig jutottak, hogy a Nemzeti gyűlölködés-, felkeltésére hazug vádakat koholnak Magyar- ország revizionista szándékairól és szembe akarják állítani a jugo­szláv népet nemcsak Magyaror­szággal. de a többi szomszéd nép­pel Albániával, Bulgáriával és Ro­mániával is­Ez a politika azonban egyre ki­sebb hitelre talál a jugoszláv nép bél, amelynek igazi hangját nem a Tito-féle klikk harsogása jelzi, ha­bé® azoknak a szava, akik ma legfeljebb börtönök mélyéről, emi- STérióból. vagy illegalitásból szól hstnak a jugoszláv dolgozókhoz. A ib'fosrJáv nép igazj óhaját és szán- békát mutatja az a tény, hogv so- hasoduek a rendöl terror ellenére a ■htgoszljv Kommunista Párton belül azok az egészséges elemek. s*H‘lyek véget akarnak vetni a je- ’-nlegj katasztrófapolitikának és *t országot vissza akarják vezetni s népi demokráciák szilárd béke- óborába. A jugoszláv kommunis­ták igazi hangja szólal meg a ’Nova Borba” (Új harc) című, na­pokban megjeleni újságon keresz­tül, amelyet Theodor Balk nagy­vevő író. Golyóks Jugoszlávia volt bukaresti követe, Popovida a Tito. terror elől külföldre menekült légi- '"bornok szerkeszt. A lap fejlécén a felirat olvasható: „Az inter- tícionalizmus zászlaja alatt" és a *P ebben a szellemben leplezi le ''toék ániló cselszövéseit a ju­goszláv munkásosztály és a nem­zetközi munkásmozgalom ellen. A „Nova Borba" első száma el "'oridj*. hogy Belgrádban nő az e'égedetlenség THoékkal szemben, h»bár a rendőrspielík figyelik és .időzik a külföldi teslvérpárlok .fajainak olvasóit, a Pravda, a ÜUmanifé egy-egy számát ron­csra olvassák az emberek, fon­- .... i i to .sabb cikkeit lefordítják, lemásol, ják és kérői-kézre adják tovább. Egyre növekszik a moszkvai és prágai rádió hallgatóinak száma. Különösen nagy visszhangot kel­tett az egész országban az a nyi­latkozat «amelyet a bolsevik párt központi bizottsága hozott nyilvá­nosságra, mert ebben mindenki Sztálin elvtárs útmutatását látta. A „Nova Borba" a munkás nem­zetköziség szellemében bélyegzi meg jelenleg az országban fotyó rendőrterrort és harcra szólítja a párt becsületes, a marxizmus-leni- nizmushoz hű erőit, hogy szorosan csatlakozzanak a Szovjetúnió bol­sevik pártjának és a többi kommu. nista testvérpártoknak az oldalára. Az amerikai lapok az utóbbi idő ben egyre nagyobb figyelmet szén lelnek a jugoszláv kérdésnek. Kü­lönösen méltatták azt a tényt, hogy az USA kormánya felszabadí­totta a jugoszláv aranytartalékot és olyan találgatások is jelentek meg, hogy Titoék találkoztak an­gol és amerikai kiküldöttekkel az Adná: . Minden jel arra mutat, hogy az árulás útjára lépett veze­tők nem tudnak és nem akarnak megállni a lejtőn és erre a lejtőre akarják sodorni egész népüket is. Ebben a szellemben készítik elő szeptember 1-fől a szakszervezeti kongresszust is, amely nem a ju­goszláv nép hangját fogja kifejezni, hanem valójában csak kigúnyolása lesz a szakszervezeti demokrácia. unk c a munkásmozgalomnak. A Tito-klikk ilyen terroreszkö- zökket azonban méginkáhó ki­hívja magával szemben a jugo­szláv nép ellenszenvéi. Ezt a nö­vekvő ellenszenvet bizonyltja az a történet, amelyet a „Tartós beké­ért, népi demokráciáért ’«clmu lap legutóbbi száma közöl, amelyben leírja, hogy a belgrádi Dunakon- femcia népi demokratikus orszá- és a Szovjetuniónak a kül­döttei meglátogatták Tirográdot (Podgorica) városát, ahol Titoék egy megfizetett rokonszenv-tünte- tésf akartak rendeztetni klikkjük mellett. Egv öreg paraszt, a helyi népfelszabadító tanács elnöke azonban nem a megrendelés sze­rint Tilora, hanem Sztálinra, a Szovjetunióra és a szomszédos népi demokráciákra ürítette a po­harát. „Pillanatnyilag még a JUKP központi vezetőségének a kalan­dorai az urai a helyzetnek — írja a lap — de minél inkább kiélezik a terrort, annál hamarabb szabad­jára engedik az eseményeket, mert sokáig nem lehet a szuronyok he­gvén táncolni." Visinszkij na ffy beszéde az UNO ülésén: fi Szovjetúnió óhajtja az együttműködést, de nem az atombomba képzelt monopóliuma alapján Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének a szovjet leszerelési javas­lattal foglalkozó politikai bizott­sága előtt Visinszkij kedden dél­után nagy beszédben válaszolt az imperialista biokk vádaskodásaira. — A vita megmutatta — mon dotta többek között — hogy a bizottság két csoportra oszlott. Az első csoportba tartozó országok támogatták a biztonság és tartós béke megszilárdítását jelentő szovjet javaslatot, a másik csoportot azonban a minden áron való halogatás jel­lemezte. A második csoport országai ki­fogásokat találnak, hogy elvessék a szovjet javaslatokat és az érvek ugyanazok, miut amilyeneket ne­gyed század óta mindig hasznai­nak, amikor a Szovjetúnió fel­emelte szavát o világbéke érdeké­ben. A szovjetellenes hadjárat élén Amerika, Anglia és Franciaor­szág halad. A szovjet külügyminiszterbe lyettes ezután egyenként foglalko­zott az általa említett második csoport országainak sorozatos provokációjával. Shawcros beszed' világosan mutat)», hogy az impe­rialista hatalmak egyáltalában nem óhajtanak komolyan reálisan fotalkozni a leszerelést célzó szov­jet javaslatokkal. ..M •"den fenvverre vau sse tanácskozásra és keressen ate- poi a megegyezésre. Marshaftl amerikai külügyminisz­ter Bedel! Smith moszkvai amerikai nagykövet és Hoffmann, a Marshal' terv európai adminisztrátora kísé­retében Parisba érkezeti. Hoffmann hír szerint azért utazó:í várattam) Parisba, hogy megkísérelje a megegyezés létre­hozásét a német jóvátétel kérdé­sében. Hoffmann Angliából Franciaország­ba és Németországba is ellátogat s valószínűleg találkozik Be vinnél és Schumann«1. A csehszlovák kormány jóváhagyta a szlovákiai magyarok egyen jogusílásáí A osoftsajovák kormány keddi rrrf- ^sziiprlan ácsát i jóvá fogyta a szto­riról magyarok áHampoipársigá- visszaáll'?;áfáról szóló törvény- *róiskrtc*t. A javaslat értelmében l ésdiszfoválk láüarmpefligáir.ságoé i^Skapiák mindazok a magyar ^zetiségü <sn»tné1yek, akiknek a J;Sdis/lnv'Sk Köztársaság fertile- ,|'n államló lakóhelyük van és akik !*k38 november l-cn csehszlovák ^ állampolgárok voll a k. * a rendelkezés nem vonatkozik u0^. »kik súlyosan véle&elf a I K .-w&síig völgy artirak népi de* . f^atiku« .rendje ellen. Az álí«rn, I i^jkiirsá-) megszór ?. ér-ér.ek fel:été e. 'ty tn érdeken magyar nemzeti­ségű személyek ■ a tőr.vény éK‘be­lépésé* őí számított 90 napon b<*!üi hOségfogedatmat '.esznek ? Cseh­szlovák Köz’árvaságnak. A 'ninisziemaTidcsiol kiadott hi­vatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia t//e’ a törvrenvl végleg rendezi az ottmaradt ma­gyar lakosság jogi helyzetét, amm1 ez Qscjrsz'o váciénak a népi demokratikus .Magyarország irán-ii jószomszédi és baráti kapcsotofai mcg’követe'liik. Prágai jeév-ttóős szerint a szlovák, nemzeti arc vonal központi bizottsá­ga örömmé! fogadta a csehszlovák kormány clbtxárczásáf. ya»3S?‘- Mi éppen a niarvizinus-Ienin- izmus tanítása alapján azt állít­juk. folytatta Visinszkij hogy lehetséges . az egyidejű békés együttélése a különböző társa­dalmi rendszereknek. T Mi együtt akarunk működni Érá­im! — emelte fel hangját Vjsinsz- kij. — de nem vagyunk hajlan­dók diktátort alapon a fegyverek királynőjének. „az atombombá­nak“ képzelt monopólium alapján együttműködni már csak azért sem. mert minden fegyverre, értsék meg Uraim: minden fegyverre van válasz! Visinszkij ezután az imperialista hatalmaknak a második háború előtti terveivel is foglalkozott an­nak bizonyítására, hogy a háború nem szükségszerűen két különböző társadalmi rendszer háborúja. A második világháború — mondot­ta — a tőkés társadalmi renden belüli háborúnak indult és főnök voltak azok, akik Hitlert a Sz.ov- jefúnió ellen akarták küldeni. fi7 albizottság düüt*$e a? würben A francia hirsz-.vcrálaéi iroda pá­risi jeienifése szer!.-;; UNO po- Bi&.'l hteoitságárodí albfeotiffä-g« 8 szava®»:!«! 2 (Szovjet! unió Uk­rajna) ellenében India tartózkodá­sává,! líUarfanak a francia bányászok A francia bá>nyás£SjZ>firájk 9. nap­ján még mindig nincs kilátás a megegyezésire, a bányászok és as áöam között —- jelenti az. MTI Parfcbö!. Az eddigi kí'encnapos el­veszett termelés értéke a munkások követeléseinek 9 hó­napig való teljesítését fedezte volna. A báoyáisaitömeigek teljes mértékben kitartanaik a CGT poétikája mellel t Számos tie!van a Force Ouviriérc tagjai tömegesen térnek vtsrera a CGT-be. A párisi taxisoffőrök és az al­gíri kikötő rakódómunk’ások sztrájkja győzelemmel végződött. S7tráiVha léptek ?,i n őst a law? i.$jjyise?cK A francia hírszolgálati iroda je­lenti Hóméból, hogy az olasz át­látni tisztviselők követeléseik tá mogatására csütörtökön vagy pen teken figyelmeztető sztrájkba lép­nek. A sztrájkban csak egyes tisztviselői csoportok vesznek részt, ha azonban a kormány nem teljesíti követeléseiket, akkor az állami alkalmazottak általános sztrájkba kezdenek. A jobboldali lapok erélyes magatartásra hívják fel a kormányt. Hyuaa itfiroeterszáobRn fnfroyed1» ahadhnvac- termelés A Teetepresj berlini jelentése sze­rint az angolszász állításokká (szem­ben, amelyek saerim Nyugat-Német - ország hadi . :eí jeátményképességé! felszámolták, • a hadianyaggyártás az angolszá­szok engedélyével állandóan fo­kozódik. Fgy hadianyaggyár naponta (5 'ón­ná puskaport és nitroceí.ulozét áüi: elő és egv vegyüizem I2*ezer mun­kás’ foglalkoztárt mérgesgázok é-- c-gyéb ká'otta! vegyi,termékeit gyár fásával A páucéitemez és Iwrcko- cs'gyár ‘ovább gyártja a páncél- kocsíkat. Kuxhavenben és K'elbeu az angol haderő felügyelete alatt gyártják a V. I és V. 2 rakétá­kat. A Messerschmitt repugépgyár mű­helyeiben harci repülőgépek, bombá­zók és nehézborribázék készülnek. Az amerikai, angol és fnaeefe ható­ságok védnöksége aM még igen sok hadianyaggyár működik Nyug«- N émelorsz ágban OejHv a vádat »anan«siáS» iigvtbsn A Tere press newyorki jetentése ssaenint az amerikai igazságügymi- nisatérmm el ákiarja ejteni a vádat azoknak a nagy vasút tárcáé ág oknak a bűnügyében, amelyek a második világháború alaft a hadiszállítások révén főbb millió dollárral megkárosították a kor­mányt. A vataR-tófsaságok katonai szolga­k.!,ra bevonult magaswngú ífeztvise- Jo*í a panamák során mog nőm en­ged«; l nyereséghez jiníat-álk a pol­gári váltaifkoz ásókat. EHwtúteú az amerfbai Killpoíitibában Min: az MTI jelenti Newyorkbó’, az Egyesült Államok közvélemé­nyé: élénken foglalkoztatja az. j kérdés, hogy ki irányítja tutajdonképpen az or­szág külpolitikáját. Most már nyilvánvaló, hogy Tru­man elnök Marshal; külügymin.sz- Wer és Lowert állami kár nyomá­sára Alii el attól a érvétől, hogy Vinson•• a legfelsőbb iíélőszék el­nöké Sztálinhoz, küldje. A new- yorki Daily Worker szerint Tru­man béküiési tervé: mindeneké őt* Lowett hiúsi ót a meg. Lowett társ- ulajdonosa egv háborús üzemek :t pénzelő cégnek. Lowett és banktársa. Forrestal hadügyminiszter az igazi riiktá torok az Egyesült Államokhan — írja a lap. Ezek az emberek nem akarnak béké , hanem egvn» :öbb válságot, feszültsége . hadi- szálii ásoka: és az európai fasiz­mus felfegyverzésé'. A TASS bertiiew jelen -sí' szer a’ német néptenác.s vezetősége kóz- lemónyt ado'll ki arról, Birrlin sú­lyos élelmezési .helyzetének okít a.', hogy a német gazdasági bizottság ja vasiatait a városi tanács és a nyugati megszálló hatóságaik semmibe sem vették. Foltozni Feli az (it/i ni ező^azd asógi m n n ká la to k a í Tekintettel arra, hogy Bar;tn\ a i delkezésre álló eszköz mozgósítása területén az őszi szántási, főleg pe­dig a vetési munkálatok igen elma­radtak az országos eered menyekhez, képest, dr. Gyetvai János főispán rendeletét adott ki, hogy a szántás'" és vetési munkálatokat minden ren­megszavazta azt t kanadai ja­vaslatot, hfii^y ' az ' dtenjbizn'.'ság hal, tagja (az ö. nagy és' Kanada) üljön'' ősz - i és" vetési munkálatokai minden reu-I nak edenörzeséröt val meg kell indítani. A munkálato­kat különösen megkönnyíti az el­múlt napok csapadékos időjárása. A munkálatokat a népi bizottságok irányit iák lés gondoskodnak azok­nak ellenőrzéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents