Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-09 / 232. szám

i DUNÁNTÚLI NAPLÓ 19« OKTÓBER » Egyszerűbb és lesz a baranyai közigazgatás Gyetvaí János főispán farfott beszédei a baranyai jegyzők értekezletén A hét folyamán minden járás 7ókhelyén járási tiszti értekezlete: tartottak, amelyeken rész'tvetitek a községek jegyződ, a népi bizottsá­gok, a MOSzK és a szakferigyelő- .■»éprk kiküldöttei. A pécsváradi és w>t' ácsi járás értekezletét össze­vonva Mohácson tartatták meg a járási főjegyző eänökJete aLaitt. Az értekezleten dr. Gyetvai Já­nos főispán összefoglalta azokat a feladatokai, amelyeket még. a tél beállta előtt keli elvé­gezni a falu dolgozóinak Nagyon fontos, hogy az eredménye' munka érdekében a közigazgatás és a népi bizott­ságok működése teljes össszhang- ban történjék. Az alispánt helyettesítő B. Kiss Mádon ezután rróndenre kiterjedő részletességgef ismertette az elvég­zendő közigazgatási feladatokat a következő hónapokra. Ezeknek leg­első előfeltételként jelölte meg a köziigazigaitás egyszerűbbé és gyor­sabbá tételét. Kiértékelte az edőző 'hónap hibáit és utat mutatott azok Iviküszöböiésére. A továbbiakban szólt az előtérben álló őszi szántás-vetési munkálatok meggyorsításáról. Már a legközelebbi időben sor ke­rül a községi képviselőtestületek és é őt jár óságok demokratikus szélié mii átalakítására. Az értekezleten megjelent, jegy­zők nagy lelkesedéssel fogadták an­nak bejelentését, hogy a jegyzői kar államosítása napirendre került és rövidesen éetbe is lép. Befejeződtek a magyar-lengyel együttműködési tárgyalások Varsóban végétének a magyar- lengyel együttműködési tárgyalá­sok. Ezeken megállapodtak mű­szaki ismerete^ kicserélésében, va­lamint több más kérdésben is. El­határozták egy lengyel-magyar sta­tisztikai bizottság felállítását, mely a két ország statisztikai kérdései­nek összeegyeztetésével foglalko­zik. A két ország közti árucsere forgalomra vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak. A iőrokbálfnli fasiszta összeesküvők a stépfeiréság A népügyészség vádiratot adott ki ifjú Dulácska László gazdál­kodó -és 12 társa, valamennyien törökbálinti lakosok ellen, akik arra szervezkedtek, hogy | a megfelelő időpontban leíegy- verzik a rendőrséget, megszáll­ják a közhivatalokat és merény­letet követnek el a demokratikus beállítottságú személyek ellen. Budaörsön, Sopronban és más he lyeken igyekeznek tervüknek meg­bízható embereket toborozni. A budapesti népbíróság csütörtökön kezdte tárgyalni az ügyet. Az elnök közölte, bogy miután Dulácska László elsőrendű vádlotl szökésben van, felelte távollétében óélkezik a bíróság. Hajtó Géza másodrendű vádlott beismerte bűnösségét a szervez­kedésben és súlyosan terhelő vallomást tett bűntársaira. Szokolai Vajk vádlott szintén be smerő vallomást tett. A tárgyalást szombaton folytat ják. A kereskedelmi alkalmazottak szeptemberi munkaversenv eredménye A Kereskedelmi Alkalmazottak Szak szervezetének tagjai is bekao- csdódtak a műn ka verseny be es nagy kikes ed ássál dolgoznak a céfi érdekében. A Szakszervezet mun- kavereerny irodája Nagy László tit­kár .vezetésével most készítette e! e s-zeptember havi eredmény kiérté­kelést, melyet a® alábbi felsorolás mutat. Körzeti versenyebn: I. Orlay Ká­roly brigád 298, 2. Mészáros Dezoő Vfeád 271, 3. Fa'udy Géza brigád 216 ponttal vezet, Eíüxiet a vér- ' enyhén: 1. MOSr-K 57, 2. Izsák cég '9, 3. Szőnyi Oszkár cég 38 ponttá! ScU&tUe&z i&ttéu* Egyéni versenyben: 1 Járányj Má­tyás 67,' 2. Kocáié Gizella 38, 3. Faád-t Mihály 37 ponti tat. A kirataa'.rendezők «« szép példát mutattak a kirakatok rendezésében, mely a hároméves tervet, a munka- versenyeket és az elért eredménye­ket lnirdeták és így szolgálják e népi demokráciát. Amatőr kirakatrendező verseny­ben !. Mohácsi László 40, 2. Er­délyi István 30 ponttal. Hivatásos kirakatrendező versenyben: 1. Deák józaeí 30, 2. Gáfrdosi Aladár 20, 3 K»s Sándor 15 ponttz’. Dr Hídvégi Tivadar Baranya alispánja A belügyminiszter dr. Hídvégi Tivadart, a pécsi járás főjegyzőjét Baranya alispánjává nevezte ki. Az angol- toborzás kudarca A római rádió ismertette Mont­gomery tábornagynak az angol ter­ritoriális hadsereg toborzása során elmondott beszédéi. Montgomery megállapította, hogy ha továbbra is olyan kis lelkesedés mutatkozik az önkéntes jelentkezések terén» akkor a territoriális hadsereg nem lesz olyan, amilyennek elvárják, ez pedig katasztrófáiig következmény, nyel Járhat. SCHÖNHER7 ZOLTÁN Hat esztendővel ezelőtt 1942 október 9-én egy szomorú ftfd napon ment el tőlünk Schönherz Zoltán elvtárs, a magyar munkái" mozgalom lángoló harcosa és vezetője, a magyar tttggetlenség és szabadság ügyének rettenhetellen bajnoka, a németellenes és fasiszU" ellenes függetlenségi harc szervezője. Schönherz Zoltán példaképe» rajongásig szeretett vezetője volt az illegális Kommunista Pártnak, olyan újtípusú vezető, aki ismerte a tömegek vágyait, a tömegek szenvedéseit, aki benne élt a népben, de felül tudott emelkedni * napi küzdelmekben és messze látott, akár csak a hegycsúcsra felju­tott ember. Igazi kommunista volt Olyan fia népének és a munkás, osztálynak, aki nem sajnálta az áldozatos munkát, aki tanította a dolgozókat és maga is állanóan tanult tőlük. Az' Ilyen vezérek­ről mondotta Lenin hatála alkalmából tartott gyászbeszédében Sztálin elvtárs: ,,Mj kommunisták különös emberek vagyunk. Nem közönsé­ges anyagból vagyunk m; gyúrva. Mi vagyunk azok, akik a nagY pioletárvezémek, Lenin etetársnak a hadseregét alkotjuk. Nincs na­gyobb tisztesség, mint ebhez a hadsereghez tartozni; nincs na­gyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek ala­pítója és vezetője Lenin elvtárs. Nem mindenkinek adatott meg' hogy egy ilyen pártnak a tagja lehessen. Nem mindenkinek adatott meg, hogy kiállja azokat a megpróbáltatásokat és viharokat, ame­lyek egy ilyen párt tagságával együtt járnak. A munkásosztály Kai, az Ínség és harc Hal, a mérhetetlen nélkülözések és hősi erőfeszíté­sek fiai, ezeknek keB elsősorban egy ilyen párt tagjainak lenni.” Schönherz elvtárs 1905-ben Kassán született, vegyészmérnM lett és a csehszlovákiai kommunista ifjúsági mozgalom egyik kiérnél" kedő vezetője. 1939-bpn> a Felvidék visszacsatolása után került kap- csolatba a budapesti elvtársakkal, az 1940. évi lebukások után * Szovjetúnicba menekült, ahonnan Rákost elvtárs megbízásából * Kárpátokon keresztül hazatér és a párt központi vezetőségének * tagja lesz. Ságvári Endrével együtt készitt elő a függetlenségi moz­galom számos akcióját .többek között az 1942 március 15-1 tüntetést is. Tevékenysége a pártmunka minden ágára kiterjed. Bár állam dóan veszélyben íorog az élete,_ mégi8 közvetlen kapcsolatban marsé a tömegekkel, Irányítja a budapesti kerületet, az erdélyi és kárpát­aljai illegális munkát, de vezetője a különböző szakszervezetekbe« működő pártcsoportoknak is. Amikor a rendőrség sorra elfogja * függetlenségi mozgalom vezetőit» többszáz elvtársunkkal együtt é is az Andrássy laktanyába kerül, ahol kegyetlenül megkinozí.it, majd a katonai törvényszék balálra ítéli. Schönherz Zoltán életét kioltották a gaz Horthy-bitanqok, de tanítása örökre példakép mar»t az egész magyar munkásosztály számára, olyan példakép, amelynek nyomán új és új kommunista harcos nemzedékek indulnak harcba azokért az eszmékért» amelyekért ő életét áldozta. Korlátlanul lehet szabftdiísziet vásárolni A vármegyéhez érkezett leirat szerint az eddigi ké.tkilós adag he­lyett korlátlanul lehel szabad lisz­tet vásárolni felerészben EB és roszlisztet. A szabad kenyér áru­sítását kiterjesztették Komlóra és Pécsváradra is,,.,­9 ín Iáira ítéltek egy text!(csempészt Pénteken került a budapesti tuunkásbíróság elé Háringás Géza notórius betörő, aki betörésből szerzett, több mint 100.000 forint értékű textilárut Béesbe csem­pészett ki. A bíróság bűnösnek mondotta ki üzletszerűen elköve­tett csempészés bűntettében és ezért halálra Ítélte. Az indokolás szerint folytatólagosan üzletsze­rűen követte el a bűncselekményt, így reá, mint a társadalomra nézve veszélyes bűnözőre a tör­vény előírta legszigorúbb büntetést kellett kiszabni. Ar elítélt kegyel­met kért, Közelebb jutott a va*árú a fa'tthoz A pécsi NIK lerakat két hónap alatt 36 vagon árut osztott szét Baranya vármegyében épp úgy, min: országos viszonylatban ie nagy nehézségeké, okozott a vas­áru elosz’ ásnak eddigi szervezet­lensége. Alapjaiban változót' meg a helyzet Pécsett és Baranya vár­megyében, de az idegravitáló kör­nyező megyékben is, amióta a Nehézipari Központ megnyitóba pécsi lerakatát. Nem egészen két hónapja működik a lerakat, mely Idő aia't 36 vágón vasárul osztott el 114 fáhi és város 237 viszonteladója között. A köszönő lévelek nagy száma igazolja- hogy mennyire szükség volt már arra, hogy népi demokrá­ciánk ezen a vonalon i* letörje a türhete len kapi alista basáskodást Közelebb jutót; a vasáru a falu hoz. Állandó, hatalmas raktárkész. let biz ositja az egész vármegye szükségleté.: rudvas, azekérten­gely, gazdasági szerszám, ásó, ka Hetétől „Mikot a vezető a Kárpátok túl­só oldalán útbaigazított és elvált tólem, nekivágtam a havas he­gyeknek. öt napig tartott, míg át- ütottnm. Az élelem a harmadik apón elfogyott, az utat nem lehe­tett látni, hetemette a hő. Volt ágy. hogy váltig érő hóba síi/y- lyedtcm és azi hittem, soha nem jutok ki belőle. A negyedik tiapon már pirosnak- toltam a havát, sze­mem állandóan káprázolt á fá­radtságtól és álmnllunsáptől. Le- feküdni nem nőtt szabad, mett tudtam( hu elalszom, hern ébredek fel többé. Ar ötödik rltipilli csak láátoroyvn Itattam már rilelWi, Ar ételosztói) mar alig hiú ködőit ben­nem. Csak az a tudat adott erőt rt továbbjutásra, hogy a párt meg­bízását kell teljesítenem, hogy Rá­kosi élvtárs tjlásífát'ilt viszem és ezeknek mindenképpen él kell jut- niok BndnpeMtt. Átfutottam á Kár­pátokon, muri műi » saját trial vitt át, hanem a pártfegyelem ereje és népem iránti ragaszko­dásom. De minden szenvedésért kárpótlást nyújtott az á pillanat, amikor az első kisvárosban egy ház falán megpillantottam a kré­tával felrajzolt sarló-kalapácsot. Él itthon a párti Nem tagadom hogy kicsordult a könnyem". így mondottá el akkoriban Schöilherz elvlárs Magyarországtn jövetelének történetét. A párt élt. És szervezte az ellenállást az ő ve­zetésével a németekkel is lakájaik­kal szemben, Máé 1910-ben üldö­zik a kapók, mire illegalitásba Oorihl. Ar tlleüállás egyre erős­hadik. Főlátgyalásáh halomra dőltek a nád összes állításai. A vőtlftiHák bebizonyítottál-, hot/y át adott tör­ténelmi pillanatban tíz rgynien liáitifids cselekedet n német ellenes hure lehel. Mti mái történelem ez a tárgyalás, hiszen n kommunis­ták melleit Miniként áll ölt ki a íz­kor nyilvánoson fínlcHi-KsiltnszKa Étidre, Szakosíts Árpád és mások, akik ma uezrlOsierépet Vistnek oogy hinnének a demokratikus koalícióban. Mindhiába. Lépések a .siralomház előtt. „A család jött búcsúzni —• fogadja Őket?“ „Igen — válaszolja, —• vá­rom őket." A szülök a széken ifinek, Zoli meg Klári húga az ágyon. Szép családi körben, mint valamikor otthon. Gyermekéveiről beszélget­nek; régi derűs emlékek elevened­nek meg a komor falak között. Zoli szemében mérhetetlen erő tükröződik. És ez az erő áthat azokra, akik vele vannak. Klári mosolyogva hátrál ki a Szobából, elrohan hogy megkísérelje a re­ménytelent! kegyelmei kér Szom­bathelyitől, Az apa néina kézfo­gással búcsúzik fiától. Anyjával összefile/keztk, mégegysztr össze­néznék és Schönhérz néni halkan mondja ítr ajtóban: „Büszke va­gyok rád." Soha anya ennél szebbet még nem mondott. Budapest, 1912, okt. Drága Kedves Gyári Fiám, Drága Kedves FeleségemI Kedves kis fiam. mikor e soro­kul kézhez kapud, in atúr nem le­szek. Ép azon a napon halok meg, amikor téged édesanyád kínban megszült. Születésnapodon hatok meg. A természet, az élet örök tör­vénye ez. Minden, ami keletkczik- élmúlik. Én meghalok és benned új erő keletkezik, mely tovább hiszi az életét. Schönhercz Zoltán búcsúlevelé­nek részlete. * A katonák sorfala között lépett ki az udvarra, ő vesztőhelyre. Égy pillanatra megállt a kapuban a lépcső elölt, a katonák felé for­dáit és tisztán, csengő hangos kiáltotta: „Honvédek, harcoljatok a független, szabad, demokratikus Magyaror szálfért!" A í trombita re­csegni kezdett, hogy siavait el­nyomja, de ö ment előre és hangja túlszárnyalta a trombitáét; „Ve.vc» szén Hitler! — kiállottá — Éljen a béke!" *—• „Vigyétek már“ — ordította ni ügyész és a kötél Szo­rítása törte meg íSchönhercz elu- ttirs utolsó szavalt, amelyekkel a független, szabad. demokratikus Magyarországot illetté, . . pa, lapát, fejsze, balta, zománco­zott edény, horganyzott veder,«oá* ronyszeg, vaslemez, gazdasági Iá®* cok, tüztnelyöntvény, üzíhely. kály­ha, áruk tekinte'ében. Olcsóbb lett az áru a lerak«1 működése következtében. Ma már teljés vagon é ölben, & nyögésén olcsóbban jut el a vW áru Pécsre. Csak néhány példát r«- padunk ki; 1 kg rudvas 25 fillérre) (10%-kal) olcsóbb) a gazdaf«?’ szerezem, lemez, huzalám á'lagb«« 16 fillérrel (3--ö%) csökkent. A* összes fenti cikkek árai is htsoB" lóan estek. Könnyebben hozzáju hat a falu*) fogyasztó a szükséges áruhoz. m*r‘ amid a a NIK irányi ja a neh««" ipari anyaggazdálkodást, aró* jegy nélkül kapható a 'ópak«’ patkóves sínvas, a lemezek sze" gek és huzalok legfontosabb mére­tei. A Nehézipari Központ lerak« k fiák eótfgi működése lehetővé ■e, hogy a legkisebb fa'uba ,s gyorsan olcsóbb! hivatalos át®11 jusson el az áru. , így hajija végre » NIK Rék«*’ elvtárs intencióit! „Kikapcsolni * nagykereskedők kártékonv teve keovségé ég Segíteni a klskef«5' kedőke‘. Eljutta'p.,; a gyárak ief‘ melvényel; a íogyásr.ókio." t Ezzel lé hozzájárul a NIK eietsziuvOhál effiélás&hez. Riividzftrlat alatt íiorlté vwsmeítsí lopgtt Komlón, a Katona-féle vendéi ben egy alkalmi pillahalban. aíj!) kor á világítás hosszabb ideig , ’ maradt, Néme.h Is ván 28 éve« * kásnélku.j alkalmi munkás a ősben eny kélékpárről kéiz elemeit, A 'olvaj ífiég az nap *))„ Magyarherte'énd községbe a vonaton felbontóba a táská* ^ abban egy teljésen félizitél ^ bély-szerskémkészlétél tsiál1. A öfrint éí’ékü fölszfcrélés a kocsmában 50 föriütért elad ■ majd tovább U aíotl, útközbe^ ^ rendőrség Mecsekpölöske ha ban élfog a és bekísérte ea ái-«19 ügyéaaségre.

Next

/
Thumbnails
Contents