Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-08 / 231. szám

í OKTÓBER B DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 f vigyáznak a sei ejt elkerülésére mint a szemük fényére. neélos téglát készítenek az épülő üzemeknek Mohácsi Téglagyár dolgozói i!*ú sorokban állnak égetett téglák rakásai „ jyár udvarán. Sell Bar behordómunkás kezébe két téglát, összeveregeti és rttel hallgatja a csengésüket. ! sz acél — mondja büsz- - ezeket a téglákat szállítjuk B' bányákba, ezek kibírják « legnagyobb Tíznyomást is. ’églagyár az áilamosttá* óta fejleszti a téglák és csere ..jétula jdonságait". Minőségi készítenek, nemcsak egyszerű •nyagot, hanem olyant, ami 'leges célokra is alkalmas, pél 8 bányának szállított téglá ki kell bírnia a nagy mély- !# előtörő bányavíz nyomását W hatásait is. "érőméves tervben egyre, fej iparunk igényeit akrja kielé- 1 a téglagyár és a gyár mun ®ak az áílamostíás óta erő- kifejleszfett ^ y fi t <1 not ű i< ttd é<?e ^ii i ..._ ■ ■ ■ j ... Je tte lehetővé, falóban elérjék ezt a célt “Igozók különösen arra biisz- bogy a hornyolt cserepet, *1 szemben az a követelmény, könnyű éa nagy teherbírású n' az államosítás óta sikerült ‘otiméterrel vékonyabb méret ílőállítani és a teherbírását 1 a régi, vastagabb cserépé ^tocini. "éz elhinni, amit mond, hogy Pen feltámasztva és a két vé íiegterhelve ez a vékony cse .'2 kilós terhelést bír el, ezéri n be is mutatja. Egy csere félesz az iparvágány sínjére * súlyával rááll és hintázik sár-| Megnézzük, és valóban, a szá- Mo-1 rítórekeszek mellett — egy rekesz­cserép bírja, jWzás után a sin helyén még sincs rajta. ‘l| is csak úgy érhettük el — 'Százzá Sell Barna elvtárs —, 8 35 ember, aki egy csoport- j°lgozik, mind össze van han- í lelkiismeretesen ~t—: * Az államosítás végzi a előtt sok J.adódott abból, hogy az elő a™en kavicsok, száraz agyag i maradtak az agyagban, a lángolásnál rossz volt » ke ' 8 szárítók vigyázatlanul rak j byers cserepet a keretekre. Ij*1 a hibákat a csoportok jó ,i?ef''ezésével sikerült kiküszö­M. I kiéljenek a tények. Nézzük fc8 tnosiatij selejtet.“ felmiszerben ^Qhképsott fiatal Weskedő­^Sédeket fel rés* Közért l^ito*nso!ia( élei* ia KÖZÉRT lijjtatógága címére |>k: Budapest IX., °ksári-át 58. s*ám 135 5 ben 1(100 cserép szárad — mind össze 10 cserép áll sorban az ősz lopnak támasztva. Legtöbbnek a közepetáján néhány milliméteres repedés. Ez a selejt, 0.6°/». Sell Barna elvtárs behordó, a kiszáradt téglát hordja a kör kemencébe, mégis az egész gyár minden részének feladatával tisz­tában van. A MEMOSz ezért vá­lasztotta csöpottbizahninak A gyár falán öles betűk hirde­tik; Államosított üzem — a dől gőzöké! Azóta hatalmasan válto­zott a gyár, valóban a dolgozóké lett A többi eredmények mcl lett ff dolgozók knllnrlermet építfeUek és melegvízzel ellátott zuhanyozót is, azóta nincs panasz a gyártott tégla és cserép minőségére A gyár 185 dolgozója tudja, hogy orszá gunk fejlődni akar, a dolgozók új gyárakat építenek maguknak, eh­hez építőanyag kell, jó, , megbíz­ható építőanyag, hogy a dolgozók üzemei erős alapokon álljanak. Ezt az erő? alapot nemcsak a jó tégla, hanem a dolgozóknak a szocializ musba vetett erős hite is adja. Mészáros Ferenc É! elmi $ árat kaptak a borbálatelepiek A Bányász Szövetkezet nagy ál- tárakat, hogy ezzel is megköpnyi*. dozatkészséggel Borbálatelepen új élelmitárat nyitót: meg. Ezzel az ottlakó dolgozók régi kívánságé* teljesítette. A múl ban is folya- fnod ak a bányászok kérelemmel a DGT igazgatóságához, hogy állít­sanak fel számukra élelmitárat, de kérésüket nem teljesítették. A MESzHART igazgatósága a fel­szabaduld* u án »orra megnyitó-fa a különböző telepeken az élelzni­se a dolgozók helyze-ét és ne kell jen az asszonyoknak kilómétere­ket gyaiogolnt egyik telepről e másikra. Borbálatelep élelmitárának meg nyitása helyiségbiány miatt ké­sett eddig, most azonban ez az akadály is el­hárult és a Bányászszöve kezet 20 ezer forint költséggel rendez e be az üzletet, Száműzik a bürokráciát a baranyai közigazgatásból! Vesztett háború után országot | öl éves terve, melynek kidolgozása A pécsi orvoskaron is megalakulnak a hú&sms tanulókörök Az ifjúság maga ellenőrzi a tanulmányt eiedményt A pécsi egyetem orvostudományi kaira az orvoskart reform tárgyalá­sára a MEFESz pécsi csoportjának képviselőjét is meghívja Major Sán­dor MEFESz elnökhelyettes szemé­lyében. Az értekezleten megállapí­tották, hogy a jövö orvosait fokozottabb mér­tékben gyakorlati síkon, az elmé­let és gyakorlat egységének szel­lemében tanítják. Az eddigi oktatási tervtől eltérően a professzorok a tudományág leg­újabb fejlődéséről és az eredményé­ről, az orvostudományi ágak össze­függéséről és gyakorlati vonatkozá­sairól tartanak előadá-sí. Az egye­temi hallgatók a tanársegédi kar irányításával huszas csoportokban tanulják át az előadott anyagot és adnak számot tanulmányi előmene­telükről. A tanulóköröket vezető tanerők számára a közoktatásügyi minisztérium, fizetéses állások«- rendszferes.it és a segédtanerők •* professzorokkal havonta megbeszélik a tanulmányi ág elméleti és gyakorlati kérdé­seit. A MEFESz jelentős szerepet vál­jait a tanuló körök vezetésében az ifjúsági titkárok révén. A tanuló­körök titkárai felelősek a tanúimé- nyi elmélyülésért, a rendért és a tanulókörök demokratikus szellemű közösségi életének kialakításáért. A huszas tanulmányi csoportokat az első évfolyamnál ez évben már megalakítj«k, a felsőbb évfolyamok­ban a MEFESz önköltségi alapon oldja meg a sze­mináriumi tanulást. Az orvoskan szigorlatok rendszere továbbra is fennmarad, azonban a tanulókörökben a teljesített évi mun­kát figyelembe veszák a szigorlati eredmény megáfapífásánál. A re­form félévenként állapit' meg kol­lokviumokat, illetve szigorlatokat. A kari ütés egyhangúlag elfogadta Ma­jor Sándornak a magas díjazással tartott vizsga- előkészítő „kurzusok” eltiltására vonatkozó javaslatát. Az ifjúság a reform alapján rész­ben maga veszi kezébe e tanulmányi haladás ellenőrzését és a tanulókö­rökben mód adódik a demokratikus fejlődésre a társadalomtudományi is­meretek megszerzésére. Ezzel a rendszerrel új tanulmányi morál ala­kul ki az egyetemen és így lesz ,a, tanulás a becsület és dicsőség dol­ga". újjáépíteni csak' úgy lehet, ha min­den ember és az államnak minden szerve pontosan Ismeri feladatát és tervszerűen" teljesíti kötelességét. — Soha még nem állott előttünk olyan tisztán a cél, melyet munkán- kal szolgálnunk kell, mini ma és soha még öntudatosabban nem vé­gezték munkájukat a dolgozók, mint ma. Pontosan tudja mezőgazdasági és Ipari munkás, kisiparos, kiskeres­kedő és az értelmiségi .dolgozó, mit kell tennie, hogy nagy vágyun­kat a szocialista Magyarországot megteremthessük és felépíthessük. Természetes tehát, hogy ismeri fel­adatát a ti mokratikus közigazgatás is, amely mindenhol ott van, ahol emberek élnek és dolgoznak. Éppen azért, mert a közigazgatás minden­hol ott van, s mindenkit elkísér az élet útjára, nemcsak az a fontos tehát, hogy mit munkálkodik, ha­nem az is hogyan végzi ezt a mun­káját. Ezen a téren pedig van még Igen sok a tennivalónk. Ezért nem eléged­hetünk meg azzal, hogy a közigaz­gatás jól működik, ami akkor kö­vetkezik be, amikor emberek a közigazgatás állandó munkáját nem érzik tehernek és nyűgnek, hanem amikor a közigazgatást jó .baráttá, hűség kísérővé sikerül tennünk. Mivel minden ember élete és bol­dogulása elválaszthatatlanul össze­függ a gazdasági helyzettel, a köz- igazgatás kötelersége megmutatni azt az utat is, mely a gazdasági megerősödéshez vezet. A mezőgaz. daságl többtermelés, az ipari munka észszerüsítése, az állami irányító akarat közvetítése és a dolgozó pa­rasztság érdekelt szolgálni hlvatdtt szövetkezeti gazdálkodás népszerű­sítése Is elsőrangú feladata a köz- igazgatásnak. Igen fontos feladata a közigazga­tásnak továbbá a közületek gazdál­kodásának irányítása is. Ha az élet- színvonalat emelni óhajt iuk, nem törhetjük, hogy baranyai községe­ink megmaradjanak elmaradottság­ban. Népház, kultúrház. jó utak, jó ivóvíz, árnyas utcák, szociális és közegészségügyi intézmények kelle­nek ahhoz, hogy községeink valóban boldog emberek otthona legyen. — Ezt a célt szolgálja községeink, vármegyéink hároméves terve majd és végrehajtása közigazgatási mun­kásaink feladata. Vannak azután a közigazgatásnak távolabbi feladatai is. A községi és a vármegyei törvény Immár hatvan­két éves. Elavult, idegen eszmekör. bői átvett fogalmakkal, időszerűtlen rendelkezésektől telt törvényeinket újjá kell alkotnunk és egész köz­igazgatási szervezetünket korszerű­sítenünk kell. Igaz, ezen a téren már számos eredményre hivatkoz­hat a népi demokráciánk. Ezeken az Intézkedéseken kívül szükség van egész közigazgatásunk egyszerűsí­tésére. Az új közigazgatási törvény megalkotása még előttünk van Feladatunk a közigazgatás munka­menetének korszerűsítése és meg. javítása is. A múltban rengeteget beszéltek és írtak a közigazgatás racionalizálásról anélkül, hogy a kérdést sikerült volna teljesen meg­oldani. A közigazgatás még mindig öncélú, még mindig gúzsba kötött kézzel vergődik a papirigazgatás, a bürokrácia útvesztőjében. Meg kell tisztítanunk végre a közigazgatást, a felesleges papírtól tisztábbá, érthe­tőbbé és egyszerűbbé kell tennünk, hogy valóban jó barátja, hűséges segítőtársa lehessen a dolgözőknak. Sokoldalú, nagyon szép, de ugyan­annyira nehéz is a közigazgatás fel­adata. Hisszük azonban, hogy a néni demokrácia közigazgatása, mely ed­dig sok nehéz kérdést segített meg­oldani — mint például legutóbb is az Iskolák államosítását és az ellá­tatlanok mindennapi kenyerét bizto­sító beszolgáltatás megszervezését és levezetését, — a jövőben még fokozottabban teljesíti majd felada­tát. Ehhez azonban kell, hogy meg­tisztítsa önmagát a demokrácia el­lenségeitől. A szakképzettséget sok­ra tartjuk, de nem egy kártevő szakember akadt a megyei közigaz­gatásban, akinek helyén egy-cgy jószándékú becsületes ember ered­ményesebben szolgálta volna hűsé­gével a demokráciát. így sok eset­ben könnyebb lett volna a falvak tudatába vinni, hogy a közigazga­tás a népért dolgozik. B. Kiss Márton Szántási, műtrágya és vetőmagkölcsönf kapnak a iöldbérlőszövetkezefek tagjai Vetőgép a szerződéses termelőknek A demokratikus földmivelésügy kormányzat igen nagy súlyt helyez a minősített vetőmagermelésre Ennek minő! eredményesebb vég- rehaj ása érdekében a kormány zat nagy lehetőséget biztosi; a szerződéses termelésre, [Reive a nemesíte't vetömagellátásra a föld bérlőszöve keze eknek és a földm!- vesszövetkezetek keretén belül alakult főldbérlőcsoportoknak. A mozgalomba bekapcsolódott az Or­szágos Szövetkezeti Hitelintézet i*. amely vetőmagkölcsönf biztosit igénybevevők részére. A rendelkezés érelmében vetés céljára ka aszrtrális holdankén- 120 kiló búza, 90 kiló rozs, 100 kiló kétszeres és 100 kiló ősz, árpa igé­nyelhet. A kölcsönt igénybeve­vők közül azok, akik nemesített vetőmag szerződéses termelésére jelentkeztek. az .utalványt a vetőmagkiosztó földmfveszövetkezeinél adják le. Az igénylő az utalvány ellenében katasztrális holdanként 120 kiló szokványminőségű búza helyett 100 kiló nemesített vetőmago* kap, ez­zel a felár fize ése alól mentesü' A rozs és őszí árpa szerződéses termelésénél a kölcsönt igénybe vevő termelő az utalvány átadá­sakor köteles megfizetni a neme sí tői felárat. Amennyiben a föld mívesszövetkeze, vetőgéppel ren­delkezik. díjmentesen köteles a szerződők rendelkezésére bocsájtani, ha nincs vetőgép a szöve‘kezet- nek, kő elessége bérelni a munká­latok idejére. A szántás; és mü- rágya kölcsönt 1949 ok*óber 31-ig készpénzben, a ve ősaagkölcsönt 1949 szeptember 14g természetben kell visszafizetni. Dicséretet kapott a pécsi iüzoltószakszervezet Az etmult vasárnap zárult eenfe- náris tűzoltónap sikerérői a magyar rádió két alkalommá; is megemlé­kezett. A tüzoltóreapokon résztvett budapesti küldöttség tagjai a leg­nagyobb elisnf-erésse! nyila:koriak a pécs-baranyai tűzoltóság felkészült­ségéről. A belügyminisztérium ré­széről dr. Száhonyi Endre államtit­kár a Iüzoltószakszervezet helyi cso­portjának levélben fejezte ki elis­merését. Az országos tűzoiíószak- szervezet ugyancsak teljes elisme­rését fejezte ki a ‘üzoltónapok si­keres meg ende zéséért. M etuaséHAKGU Szén Jieíyeu palá? adnak a! a szénüzérek Tisztelt Szerkesztőség! Mint MESZHART alkalmazott, Pécs-Ujhegyen lakóin és nap, mint nap látom, hogy a palahá- nyóról lovaskocsik nagymennyisé­gű palát szállítanak el. Tudomá­somra jutott az is, hogy az ille­tők lakásukra szállítják a palát, melyet összetörnek és diészén alakjában kínálják eladásra a vá­rosban. Lapjuk Olvasó hangja c. rovata a múltban már foglalkozott a szénttzérekkel, kérem tehál a rendőrség figyelmét Ismételten felhívni arra, hogy nyomozzák ki és egyszers mindenkorra szüntes sék meg a szénflzérek garázdái kodását. Aláírás; B. P. Lámpanélkfil közlekedne*]* a lovas kocsik Tisztelt Szerkesztőségi A közlekedésrendészeti hatóság figyelmét szere‘ném felhívni arra, hogy' a sötétség beáíba után a foga olt jármüvek nincsenek ki­világítva. A város terüle én a fényszóró használata tilós, a közr világí:ás pedig nem világítja meg kellőképpen az úttestet, és így a lámpa nélkül közlekedő kocsik sok közúti balese' okozói. Az a kérésem, hogy a foga olt jármü­vek kivilágítását is ellenőrizzék, legalább úgy, mir! a kerékpáro­két és gépjármüvekét. , , Tisztelettel: * V* Goldbach József t A m

Next

/
Thumbnails
Contents